Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-05-07 / 19. szám
új ifjúság 9 Harminc évet számítanak a statisztiknsok egy nemzedék életkorának. Utána újabb nemzedék lép az előző helyére. Bár ez csak nagyon általános megállapítás, és az élet nem minden területén érvényes maradéktalanul, a népművészetet szerető közönség valamiféle ilyen elvárással indult az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes jubileumi bemutatójára. Va|on lesz-e „nemzedékváltás“ a jubileumi műsorban? Ezt persze nem a tagok és a művészeti vezetés életkorára vonatkoztatták, hanem az együttes művészi koncepciójára. Es hogy a fenti kérdés nem csak akadémikus, azt mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy a kétszer megejtett bemutató közönsége számára kevésnek bizonyult a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház nézőtere. A Szivek akár négyszer is bemutathatták volna táblás ház előtt a hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére és az együttes megalakulásának 30. évfordulója alkalmából készített műsort. A három évtized nemcsak lehetőséget ad, hanem egyenesen kötelez, hogy bizonyos összegezés alapján Ítéljük meg egy ilyen fontos kulturális intézmény továbblépését. Merthogy, mindezt a látott műsor bizonyította, van továbblépés, ezt már most itt az elején leszögezhetjük. A bemutató margójára még V^ét megjegyzést szeretnénk tenni. Mindkettő az énekkart érinti. Mivel a látott műsor tulajdonképpen az Ifjú Szívek ..nagyműsora“, hiányoltuk az énekkar minimális szereplését. Még egy énekkari szám elfért vplna benne. Továbbá rendezői bakinak tartjuk a zárótablót, amikor is az egyenrangú (és egyenértékű) kart a rendező szemérmesen ..elbújtatta“ a táncosok mögé. Egy kicsinyke meghajlást ők is megérdemeltek volna. Ezen jó lenne változtatni. Várva az Ifjú Szívek művészi kibontakozását, sok sikert kívánunk áldozatos munkájukhoz a következő évtizedben. HORVÁTH REZSŐ Gyökeres György felvételei gas fokon stilizált, a néprajzi tájegységek jellegzetességeit egybemosó, valamiféle egységesített, univerzális, népi táncnyelvet használtak. Ebből a- dódott a Szívek sajátos arculata. Ennek az irányzatnak az idők folyamán sok pártfogója, de ugyanannyi (ha nem több) heves ellenzője támadt. A hatvanas évek elején vita kerekedett újságjaink lapjain e kérdés körül. (Ide kívánkozik megjegyzésként, hogy népi táncmozgalmunkban egy 1- dövel ezelőtt ismét „felfedezték“ a cselekményes táncokat, s a táncszínház névvel illették. Bár ma más felől közelítik meg ezt az irányzatot', kuriózumként hat, hogy a mai „felfedezők“ között találunk nem egyet, aki annak idején a Szívek ellenzőiéként kardoskodott. Erre külön tanulmányt kéne szánni.). A fenti arculat kialakítása, a tánckar harmincéves tevékenysége Jozef Kvocák. koreográfus munkásságához, művészi tevékenységéhez kapcsolódik. Legyen e művészeti koncepcióról bármi a véleményünk, ma tényként kell elkönyvelni, hogy ez a három évtizedes tevékenység már nemzetiségi kultúránk történetének elválaszthatatlan része, ezért megfelelő elismerést is érdemel. Az értékelés nem történhet csak szűkén művészi-esztétikai szempontból, kiszakítva a korabeli társadalmi-politikai' közegből. A- kiknék nem ez a nézetük, ajánlom, lapozzák fel az akkori kritikákat. 1983 őszén az Ifjú Szívek művészi vezetőgárdája újabb taggal bővült. Katona István személyében, aki dramaturgként és koreográfusként került az együtteshez, olyan művész kapcsolódik be a munkába, akinek közismerten a fentiekkel pontosan ellentétes a művészi hitvallása. Nos nyilván ez a tény is okozta, hogy a tpegszokottnál nagyobb érdeklődéssel vártuk a jubileumi bemutatót. A műsor egy kis meglepetéssel kezdődött A műsorlapon ugyanis nem volt feltüntetve Gulyás László nyitányként elhangzott Széki muzsikája. Bár. a szerzemény nagyon szép és véleményünk szerint a zenekar előadása is kiváló volt, dramaturgiailag Az Ifjú Szívek fennállása alatt egy sajátos, csak rá jellemző arculatot alakított ki. Ez persze nem azt jelenti, hogy tevékenységüket nem lehetne bizonyos szakaszokra osztani. Művészi kibontakozásuk elején a tánccal megjelenített népszokások domináltak műsorukban (Sárdózás, Fonó, Zsérei lakodalmas stb.). Majd ezt követte az az időszak, amikor a (népi) tánc segítségével gondolati- -cselekményi tartalmakat igyekeztek tolmácsolni a színpadról, hol konkrétabb, hol elvontabb formában (Feketekői kastély, Szép Júlia, Az Élet győz a Halál felett stb.). A harmadik periódusban egy bizonyos visz- szatérést tapasztalhatunk a lírai tánc- kompozíciókhoz. Ez az időszak akkor kezdődött, amikor dr. Kulcsár Tibor lépett az Ifjú Szívek igazgatójának posztjára. Mindhárom szakasznak van azonban egy közös ismertető jele: kifejezési eszközként maTAVASZKÖSZÖNTŐ Katona: Ritka tempó nem illett bele a műsorba. Utólagos tájékoztatás szerint ez a szám nem is volt. eredetileg benne, s csak bizonyos szervezési problémák (ilyenek mindig akadhatnak) áthidalására szolgált. A műsor első , részében Májusi csokor címen Tibor Andrasovan zenéjére jozef Kvóták koreográfiájában és rendezésében egy olyan blokkot láthatunk, amelyben az egész e- gyüttes szerepelt. Ezzel a számmal EGY EMBERÖLTŐ UTÁN... kívántak tisztelettel adózni hazánk felszabadulása 40. évfordulójának. A bevezetőben az énekkar, mértéktartóan és szép hangzással Török Elemér megzenésített versét adta elő, majd ezt négy zempléni szlovák táncból összeállított szvit követte. Bár Kvocák koreográfus nem tagadta (nem tagadhatta) meg önmagát, a magasfokú stilizáció ellenére azért mintha egy lépéssel közelebb került volna a gyökerekhez. Kár, hogy a blokk végén használt poén (csokor a kifeszített szalagokkal) rontotta az összbenyomást. Ez a szám megérdemelt volna valami korszerűbb, kevésbé „beporosodott“ megoldást. Külön dicsérettel kell szólni Andrasovan szép, jól hangszerelt zenéjéről, s az ének- és zenekar előadásáról, ami pedig Karaba Gyula karmester érdeme. A műsor másik fele új világot teremtett a színpadon. Katona István mint koreográfus és rendező A virágok vetélkedése cfmmpl négy táncIFJÚ SZIVEK MAGYAR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTES bői. egy énekkari blokkból és egy szólóénekből álló összeállítást prezentált. Katona a tiszta folklór, az eredetihez való ragaszkodás híve. Ez természetesen visszatükröződött a műsorán is. Csak a legszükségesebb beavatkozást eszközölve a tánc a maga ősi erejével, szinte monumentalitásával tudott hatni a Közönségre. A négy kitűnő táncból is kiemelkedő az egy párra komponált, szólóénekksl kísért bodrogközi cigánytánc. A jól megkomponált tánc értékét a két szólista. Kaluz Árpád és Matlák Bea kiváló teljesítményükkel emelték rangos színvonalra. Kaluz Árpáddal- az együttes olyan táncos egyéniséghez jutott, aki gondos vezetéssel még sok művészi sikerrel kecsegteti majd az Ifjú Szíveket. Mivel a bemutató két részét szünet is elválasztotta, lényegében olyan benyomás keletkezett, mintha két műsort láttunk volna. A két rész összehasonlítása vagy netán egymáshoz viszonyított értékelése nézetünk szeJelenet a Nyitra-vidéki dalokból rint meddő kísérlet lenne. Hiszen két világot, két koncepciót, művészi fel; fogást, láttunk. Az- ilyén összetételű; ..kétvágányos“ műsor felállítását sok tényező befolyásolta. Nem lehet egy három évtizedes hagyományt egyik napról a másikra felszámolni, de u gyanúgy- nem lehet egy másikat itá- eröszakolhi. Az idő itt fontos szerepet játszhatott. Ezért, elfogadjuk , a műsort úgy, ahogy láttuk. Sokkal fontosabbnak tartjuk a kérdést: Hogyan tovább? Mert hosszú távon ez a „két- vágányosság“ aligha tartható. Az e- gyütfes vezetésének nagyon alaposan át kell majd gondolnia, milyen Irányba jelöli ki az Ifjú .Szívek útját. Figyelembe kell venni az együttes küldetését, a két koreográfus egyéniségét, valamint azt, hogy a tánckaron kívül van az együttesnek ének- és zenekara is. Ezek létjogosultságához pedig nem fér kétség, és durva hiba lenne valamiféle redukálás. De figyelembe kell venni a művészi perspektívát is, vajon meddig tudnak megélni (művészileg) a csak eredeti táncok interpretálásával. Mindez nem könnyű feladat. A választ ma még dr. Kulcsár Tibor, az együttes igazgatója sem tudja: — Erre ma még nem tudnék felelősségteljesen válaszolni. Nézetem szerint ez még további érlelődés kérdése, és természetesen nemcsak az én véleményem a döntő, az egész művészeti vezetőség feladata megoldani. Ma csak a legközelebbi tervünkről tudok valamit mondani. Jövőre szeretnénk színpadra vinni egy kama- ramüsort. Ebben szóhoz jutna Dél- -Szlovákia magyarlakta vidékének minden tájegysége énekben, táncban. A zenei kíséretet parasztzenekar szolgáltatná. A műsor koncepciója már kész, és a zömét KATONA ISTVÁN fogja alkotni. De szeretnénk vendégkoreográfusként nálunk látni VARGA ERVINT, a Szőttes művészeti vezetőjét is, és van egy másik elképzelésünk is. Két tagunk, KALUZ ÁRPÁD és MORÁVEK RÖBERT a Szín- művészeti Főiskola koreográfusi szakán szeretnének tanulni. Nos ebben a műsorban lehetőséget kívánunk adni nekik, hogy kipróbálhassák adottságaikat. Az énekkarral viszont egy további nevelnműsort szeretnénk betanulni. Ebben helyet kapna a reneszánsz zene, de emellett a korabeli irodalom is. A tervek szerint ezt NÉMETH IMRE készítené. Katona: Széki csárdát n
