Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-05-07 / 19. szám
/ új ifjúság 2 ;$SPä ,CS8R Alkotó véleménycserék adatainak teljesítésére. Pém Zsuzsa Hat év jutalma A közelmúltban, április 17-én ünnepeltük a nemzetbiztonsági testület fennállásának negyvenedik évfordulóját. Az ünnep alkalmával hazánkban több rendőr kitüntetést kapott a nép, a haza szolgálatában elért eredményeiért. A dunaszerdahelyi IDu- najská Stredaf járásban köztük volt a mindössze huszonkét éves MOCSÁRI JÖZSEF alzászlós is, akivel a kitüntetés átvétele után beszélgettem eddigi pályafutásáról. Általában ritkán esett szó passzivitásról. A legtöbb alapszervezet társadalmi munkáról, másodlagos hulladék- gyűjtésről, önkéntes véradásról adott számot. Jó lenne azonban, ha ezentúl a minőségi munkára, a korszerű munka- módszerek alkalmazására is olyan gondot fordítanának, mint a teljesítményi mutatók fokozására. A stropkovi Tesla üzem fiatal dolgozói például egy inno- vált telefonkészülékkel rukkoltak elő. Ezeknek a készülékeknek a túlnyomó része szovjet megrendelésre készül, e- zért idén a tárcsát a közelgő XII. vl- lágifjúsági és diáktalálkozó emblémájával látták el. Sok még azonban a tennivaló a tudományos diákköri munkában és a középiskolások szakmai tevékenységében. Némely Iskolában bizonyos renyheség tapasztalható, a fiatalok nem akarják vállalni a többletmunkát, s bizonyos e- setekben a (vezetőség is közönyösen viszonyul e jól bevált mozgalomhoz. Elfelejtik, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, és a tudományos szakköri munkával csupán képességeinket fejlesztjük, hivatásunkra készülünk. A SZISZ évzáró taggyűlései általában az idén sorra kerülő nagy események és évfordulók jegyében zajlottak. A legtöbb alapszervezetben értékes felajánlások születtek hazánk felszabadítása 40. évfordulójának, a moszkvai világifjúsági és diáktalálkozónak a tiszteletére és a hetedik ötéves terv utolsó évi felKOMMENTÁRUNK Energiahordozók ma és a jövőben A geológusok számításai szerint a jelenlegi felhasználással a föld szénkészlete 200, a kőolajé 30, a földgázé pedig 50 évre elegendő. A szakértők az ezredfordulóig további 70—100 százalékos energiahiány-növekedéssel számolnak. Az energiagondok megoldásának egyik ismert módszere, hogy atomerőműveket építünk. Napjainkban a világ számos országában több mint 300 üzemelő atomreaktor működik. Ezeknek a hárommillió tonnára becsült földi urántartalék 0,7 százalékát kitevő hasadóképes 235-ös uránizotőp az üzemanyaga. Ez a kb. 20 000 tonnás készlet becslések szerint 2040 körül elfogy. A gyors- neutronos reaktorok — amelyek energiatermelésre képesek használni a föld kiaknázható uránkincsének 99,3 százalékát kitévő 238-as rendszámú uránt, és hasadóanyag bővített újratermelésre is alkalmasak — még mindig a fejlesztés stádiumában vannak. A könnyű atommagok, főleg a hidrogén napban lejátszódó fúzióját a földön megvalósító reaktorok az optimisták előrejelzése szerint csak az ezredforduló után állíthatók az energiatermelés szolgálatába. Ezen a területen beható kísérletek folynak főleg a Szovjetunió egyes kutatóintézeteiben. Hazánkban is gyors ütemben folytatódik a hazai forrásokra épülő energetikai fejlesztés. Az ipari beruházásokra szánt összegnek az idén 40 százalékát fordítják a fűtőanyag- és energiatermelés bővítésére. Több mint két és fél milliárd koronával költenek többet erre a célra, mint ahogyan az ötéves tervben előirányozták. Jelentősek az atomerőművek építési és szerelési költségei, és tudjuk, ma drágábban bányászható a legfontosabb hagyományos fűtőanyag, a szén is, mivel egyre kedvezőtlenebb geológiai feltételek között folytatják a termelést. Például a slanyi szénmedencében 1 tonna szén ki termelése két és félszer annyiba kerül, mint a kimerülőfélben levő kladnói bányákban. A költségeket növelik a környezetvédelmi kiadások is. Ebben a helyzetben igen fontos a szocialista országok egybehangolt energiapolitikájának elmélyítése. A megállapodásoknak megfelelően közösen fejlesztik atomerőműveiket is. A szocialista országok atomerőműveinek teljesítménye jelenleg 28 ezer megawatt, és ezzel évente 60 millió tonna egyezményes fűtőanyagot takarítanak meg. A számítások szerint 1990-ig százezer megawattra nő a szocialista közösség a- tomerőműveinek teljesítménye. A fejlesztést jelentősen segíti az atomerőmű- vi felszerelések gyártásában és kölcsönös szállításában megvalósítandó szakosításról és együttműködésről kötött egyezmény, amely több mint 140 tételben jelölte meg az előállítandó berendezéseket. Bulgária az atomerőművek biológiai védelmét szolgáló berendezéseket, Csehszlovákia energetikai reaktorokat és gőzgenerátorokat, Lengyel- ország hőcserélő berendezéseket és tartalék dieselerőműveket, Magyarország a hasadóanyag cseréjéhez használatos átrakodókat és víztisztítókat, az NDK szállítóberendezéseket és különleges szerelvényeket, Románia a fő keringtető szivattyúkat és a biztonsági rendszer víztárolóit fejleszti és gyártja. A Szovjetunió, amelynek ezen a területen a legtöbb tapasztalata van, lényegében a szerződés valamennyi tételében megjelölt termékek tervezésében és gyártásában részt vesz. Az atomenergia felhasználása mellett a jövőben a szocialista országok gondot fordítanak majd a napenergia közvetlen felhasználására is. Készülnek a napkollektorok, a napelemek, és a tervezők azon fáradoznak, hogy ezek a berendezések az eddiginél olcsóbbak legyenek, hogy így versenyre kelhessenek a hagyományos erőművekkel. A napenergia mint tiszta emberi környezetet nem károsító, korlátlan energia- forrás gyakorlatilag mindenütt rendelkezésre áll, ahol az ember tartósan megtelepült. Hasznosítása azonban még költséges kutatást, jól egybehangolt i- rányítómunkát követel. STRASSER GYÖRGY A kelet-szlovákiai kerületben is vé- getértek a Szocialista Ifjúsági Szövetség évzáró taggyűlései. Két hónap alatt 5363 alapszervezetben elemezték az elmúlt év tapasztalatait, és vitatták meg a továbblépés lehetőségeit. Elmondhatjuk, hogy az évzárókat általában az alkotó légkör, a hasznos viták és véleménycserék jellemezték. Jól bevált az a gyakorlat, hogy az évzárók alkalmából minden SZISZ-tagot konkrét feladattal bíznak meg. A feladatok teljesítéséről általában az évzárókat megelőző egyéni beszélgetéseken adtak számot. Ez a módszer lehetetlenné teszi, hogy bárki is mások dolgos helytállásával kérkedjék, vagy ússzon az árral. Az egyéni számadások során nem hiányoztak a dicséretek, de a dorgálások sem. A tanácskozások tanulsága, hogy az építőiparban is sikerült előbbre lépni a szocialista munkaversenyben, az újítómozgalomban és általában a termelési feladatok teljesítésében. A Kosicei Magasépítő Vállalat fiatal dolgozói például a SZISZ üzemi bizottsága tájékoztató irodájának közvetítésével 32 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből harminckettőt valósítottak meg másfél millió korona haszonnal. És akkor még nem szóltunk az anyag- és energiamegtakarításról. Dolgos évről adhattak számot a magnezitbányák bankovi bányájának SZISZ-tagjai is, akik tavaly három ízben javították meg saját vállalati rekordjukat. — Ezerkilencszázhetvenkilencben kerültem a nemzetbiztonsági testület a- lapiskolájába — mondotta —, majd a tanulmányaim befejezése után a Bratis- lava-vidéki járásban teljesítettem rövid ideig szolgálatpt. Innen kerültem a dunaszerdahelyi járásba, ahol a mai napig a somorjai (Samorín) körzeti parancsnokságon dolgozom. — És milyen szakterületen? — Konkrét szakterületem nincsen, van egy saját körzetem, amelyiknek én intézem az ügyes-bajos dolgait. — Milyen ügyekkel kellett ez alatt az öt-hat év alatt a leggyakrabban foglalkoznod? — Nagyon sokféle problémával kellett szembenéznem a körzetemben. Elég gyakoriak voltak a vagyon ellen elkövetett kisebb-nagyobb bűntények, és az erőszakos bűncselekmények is gyakran foglalkoztattak. De sajnos, sok gondot okoztak a fiatalok is, akik az utóbbi években bizony elég sokszor szembekerülnek a törvényeinkkel. — Nem okozott neked az különösebb gondot, hogy fiatal ember létedre, fiatalkorú bűnözőkkel is szinte naponta foglalkoznod kellett? — Az, hogy én magam is fiatal vagyok, s amikor kezdtem, még fiatalabb voltam, részben segített a munkámban, de sok esetben bizony nehezítette a helyzetemet. A nehézségeim főleg abból származtak, hogy nem voltak még olyan tapasztalataim, mint az idősebb kollégáimnak. így elég gyakran segítségre szorultam, amelyet szerencsére jobbára meg is kaptam. A másik oldalon viszont nagyon nagy hasznomra volt az, hogy én talán jobban bele tudtam magam élni a fiatalok lelkivilágába, mint azok, akik már csak emlékeikben őrzik e generáció mentalitását. E- zen kívül. magánemberként is gyakran megfordultam olyan helyeken, ahová a fiatalok járnak. így nagyon jól megismertem őket, s ez segített a munkában. — A körzetedben a fiatalok milyen bűncselekményeket követtek el a leggyakrabban? — Sajnos, azt kell mondanom, hogy szinte nincs is olyan bűntény, amelyeknek az elkövetői között ne lettek volna fiatalok, de talán leggyakrabban kisebb lopásokért, betörésekért, garázdálkodásért kerülnek a fiatalok a vádlottak padjára: így van ez országos méretben, s ez alól nem kivétel az én körzetem sem. — Érzésed szerint milyen területen sikerült megnyugtató eredményeket elérned? — Talán a kisebb lopások visszaszorítását említeném. Amióta a körzetben vagyok, úgy érzem, csökkent az ilyen jellegű bűncselekmények száma. — Milyen segítséget kapsz a munkádhoz, vagy csak a saját ügyességedre, leleményességedre és tapasztalataidra számíthatsz? — Szerencsére nem így van. Nagyon sok segítséget kapok a lakosoktól, a segédrendőröktől és a társadalmi szervezetek vezetőitől. A mi munkánkban igen fontos a lakosokkal való együttműködés, segítségük nélkül nagyon nehéz lenne megnyugtató eredményeket elérni. Szerencsére ma már az emberek többsége tudatosítja, hógy a közrend és a törvényesség biztosítása nem csak a rendőrök feladata. — József, ezt a beszélgetést azzal kezdtük, hogy fiatal ember vagy. Érdekelne, mivel töltőd a szabadidődet, mire futja a körzeted ügyes-bajos dolgainak intézése mellett? —- Azt hiszem, e tekintetben nemigen különbözöm a mai fiataloktól. Mind sokan mások, én is nagy szerelmese vagyok a motoroknak, sokat járok kirándulni a családommal, s van egy kis kertünk, amelyben szintén akad tennivaló bőven. S ha még marad egy kis időm, azt tévézéssel vagy olvasással töltöm el. KAMOCSAI IMRE Húsz évvel meghosszabbították a Varsói Szerződés érvényességét A Lengyel Népköztársaság fővárosában sor került a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetőinek találkozójára. A találkozón részt vett a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Jelen volt Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka is. A találkozón ünnepélyesen aláírták a Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet. A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetőinek találkozójáról közös közleményt hagytak jóvá, amelyből az alábbiakban közlünk részletet. A találkozón képviselt államok síkra szállnak a sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosztásának egymással szemben álló katonai tömbökre; jelenleg is fellépnek szövetségük és az Észak-atlanti Tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámolásáért. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról egyhangúlag hozott döntést az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatolják a szövetséges országok biztonságát és előmozdítsák szoros nemzetközi e- gyüttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamai, a békét fenyegető veszélyből kiindulva, a jövőben is megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik, hogy nem törekednek a katonai fölény megszerzésére, de nem is engedik megi hogy velük szfemben katonai fölényre tegyenek szert. Síkraszállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. A találkozóra a második világháború, az emberiség történetében lezajlott legpusztítóbb és legvéresebb háború befejezésének 40. évfordulója előestéjén került sor. A találkozó résztvevői kiemelték a szabadságszerető népek fasizmus felett aratott győzelmének nagy jelentőségét. A győzelemért nagy árat kellett fizetni. A fasizmus szétzúzásához döntő mértékben hozzájáruló szovjet nép, számos más ország népei életek tízmillióit áldozták érte. Az elesettek emlékére, a ma élő és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulságait. A mostani nemzetközi helyzetben — még Inkább, mint valaha — szükség van az ösz- szes nép és állam, valamennyi békeszerető erő erőfeszítései egyesítésére, politikai beállítottságuktól függetlenül, azért, hogy megakadályozzák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. A Varsói Szerződés tagországainak kommunista és munkáspártjai, parlamentjei és kormányai a jövőben is azért küzdenek, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megállítsák a földön a fegyverkezési hajszát, mindenekelőtt nukleáris téren, megakadályozzák a nukleáris fegyverkezési versenyt a világűrben, áttérjenek a leszerelésre, felújítsák az enyhülés ős az együttműködés folyamatát a nemzetközi kapcsolatokban. E célok érdekében a találkozón képviselt szocialista országok készek továbbfejleszteni a békés párbeszédet más államokkal, a jóakarat és a bizalom szellemében, készek a békét és a biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködésre.
