Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-30 / 18. szám

„Tizenhat éves vagyok, és nagyon tetszik egy fiú, aki erről már tud. Azóta másképp néz rám, és viselkedik velem szemben. Amikor találkozom vele, olyan remegés fog el, hogy képtelen vagyok vele beszélni. Miért van ez? En még nem jártam senkivel, de nagyon szeretnék, különösen ezzel a fiúval, de hogyan?“

Nemcsak te, hanem sok kortársad küzd Ilyen vagy hasonló problémákkal. Leveledet nagyon sok hasonló témájú közül csupán példának választottam. A legnagyobb problémák az ismerkedéskor, a gátlások leküzdésekor támadnak. Főleg a kezdőknél, akik még semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek, bátortalanabbak, visszahúzódóbbak. Ezért ha megjelenik egy számukra szimpatikus fiú, csüngnek rajta, és a kudarc ellenére sem hajlandók elengedni őt.

A lány nagyon sok apró jellel közli a fiúval, hogy tetszik neki, amit nem is tudatosít. Sokáig rajta felejti a szemét, keresi az alkalmat a találkozásra stb. Ha a fiú jő megfigyelő, ezekből a jelekből észreveszi a lány hajlandóságát. Ezért felesleges ilyenkor még más lehetőségeket is keresni. Egyébként kettőn áll a vásár, s ha a másik nem hajlandó; ebből kölcsönös szerelem nem lesz. A remegés, pirulás, dadogás vagy szótlanság a szeretett fél meglátásakor belső izgatottságból, tré- mából ered. Nehéz levetkőzni, de lehetséges. A kudarcok rontanak a helyzeten, de az első siker visszaadja az önbizalmat. Magabiztosabbá, nyíltabbá tesz a szerelem, a viszonzott szerelem. Még a nagy szerelmeket, a nem múló érzéseket, a nagy megérzéseket és a szinte mindennapos kudarcokat is fenntartással kell venni.

A megismerkedést lehet klprovohální, „megrendezni“, de kierőszakolni nem éri meg. Általában a megismerkedés még nem jelenti az együttjárást. Kezdetben az egymás iránti elvárások sokban különböznek. Mindenkinek van egy elképzelése, amelyet azonban a párkapcsolat alatt sokszor módosítani kell, alkalmazkodni egymáshoz. Itt jelentkezik az értékrend fontossága is, s mérlegre kerül, hogy ki mennyi érzést visz a kapcsolatba, ki hogyan tud vele gazdálkodni.

„Gimnáziumba járok és nagyon szeretnék nevelőnő lenni. A továbbtanulás érdekelne, hol és milyen iskolát kell ehhez elvégezni.“

Nem írtad meg címed, így konkrét iskolát nem tudok tanácsolni. A pedagógiai szakközépiskolák képeznek óvónőket és nevelőnöket. Szükség szerint nyitnak kétéves szakosító osztályt is, emellett esti tagozaton is továbbtanulhatsz. Ha munka mellett szeretnéd megszerezni a szakképesítést, tanácsos a szakmában elhelyezkedni, mert szükséges a munkaadónak is jóváhagynia a továbbtanulási szándékodat.

„Tizenhét éves vagyok, a fiú, akivel járok, most katona. Barátkozunk, levelezünk. A fiú komolyan gondolja, de én úgy érzem, hogy nem tudom őt megvárni. Mondjam meg neki, vagy megéri már most lekötni magam?“ ' ,.

Ha egy lány úgy érzi, hogy nem képes, vagy nem éri meg a fiút megvárni, az gemiazje ze lojeiosodeg uaÁ(j hiánya jellemzi. A szerelem nem elég erős, a kapcsolat gyenge ahhoz, hogy a távolságot legyőzze. Ha az együttjáráshoz való ragaszkodás kölcsönös lett volna, a szerelem erős, akkor egyik fél sem gondol arra, hogy a két év hosszú idő. A fiú jobban szeret, te pedig talán mér megszoktad a jelenlétét és elfogadtad őt. Ogy vagy vele, hogy jő addig, míg nem jön egy másik. Ha nem is szakítasz vele, akkor is jó lenne, ha tudomására hoznád, hogy te barátodnak tartod. A fiú kötődik hozzád, számít rád, és ezért szükséges reálisan mérlegelni a kettőtök kapcsolatát.

„Felvesznek-e a katonai pályára lányokat“?

Katonai főiskolára lányok is jelentkezhetnek. Természetesen a pályaválasztással megbízott tanár bővebben tud erről tájékoztatni. Ogy veszem ki leveledből, hogy egyelőre még probléma számodra ezzel előrukkolni, ezért fordultál hozzánk. Ne tartsd ezt elítélendő dolognak, mert nem is az. Ha már döntöttél, s az egészségi állapotod is kiváló, nincs akadálya, hogy közöld környezeteddel a döntésedet.

VERONIKA POSTÁJA

„Szeretnék olyan levelezőpartnert találni, akivel gyakorolhatnám az angol nyelvet. Középiskolás lány vagyok.“

er VERONIKA

.....irrr-~*^

POLCOK SAJÁT KEZŰLEG

A lakásban nemcsak a könyveknek kell belyet teremteni, bnnem a dísztárgyaknak meg a hobbikellékeknek is. Régi polcaink már-már behajlanak a rajtuk levő holmik alatt — újat kellene vásárolni a szoba valamelyik falára.

De miért ne készítenénk el saját kezűleg szobánk bútorzatának egy részét?) Mint az alábbiakban látni fogjuk, egy egyszerű könyvespolc összeszerelése az akaráson, a munkakedven és némi anyagon kfvül szinte semmi mást sem igényel. Az itt közölt ötletek kivitelezéséhez elegendő a legegyszerűbb barkácskészlet, sőt a kéziszerszám is.

lAncbOl, BKSZKABÖI.

Kezdjük a legegyszerűbb változattal. Szükségünk lesz a helyiség méreteihez Igazodú hosszúságú és mintegy 20 cm széles fenyőfa deszkára, aprő szemű láncra, facsavarra, műanyag tiplikre. A szerszámok közül fűrépisztolyt, fűrészt, cslszolőpapírt és csavarhúzöt készítsünk elő.

A munkát a deszkák méretre valú fűré- szelésével kezdjük (ha faforgács lapot hasz. nálunk, annak hossza ne haladja meg a SO—70 cm-t, ellenkező esetben a ráhelyezett tárgyak súlya alatt behajlik). Az éleket és a deszka felületét először durvább, majd finomabb dörzspapírral csiszoljuk simára.

A deszkák oldalsé éleibe hajtsunk be két-két facsavart, ezekre akasztjuk majd a láncot. A deszkák hosszátöl függően fúrjunk két 10 mm átmérőjű lyukat.

Ezekbe a lyukakba verjünk be egy-egy megfelelő átmérőjű műanyag tiplit, majd hajtsuk be a szemescsavarokat is. A láncokat akasszuk a szemescsavarokra, majd a kívánt magasságban a deszkák éleibe hajtott csavarokkal rögzítsük a polcokat.

Természetesen nem csupán két deszkából állú polcot készíthetünk (1. ábra) a font leírt módon. Ha láncunk eléggé teherbíró, és a falban levő csavarok szilárdan állnak a helyükön, könyvállományunk gyarapodásával növelhetjük a deszkák számát.

CSAK DESZKÁBÓL

Könnyen elkészíthető a 2. rajzunkon látható polc is. Anyaga fenyőfa deszka vagy faforgács lap. 6—8 mm átmérőjű facsapokra (3. ábra) lesz szükségünk.

A deszkákat, illetve a faforgács lapot fűrészeljük méretre, majd a deszka szélességétől függően rajzoljuk fel a derékszögű háromszög alakú oldallapot is. Ezek kiffiré- szelésekor ügyeljünk a méretekre, mert ha ezt pontatlanul csináljuk, polcunk nem áll majd szilárdan a falon.

A polcok éleibe, mindkét oldalról fúrjunk két-két pontosan meghatározott mélységű lyukat. A pontos mélységet a spirálfúrúra felhúzott radírgumi-darabkával tarthatjuk. A lyukakba üssünk be egy-egy facsapot és ezekre verjük rá a háromszög alakú oldallapokat, melyekbe előzőleg szintén lyukat mélyítettünk.

A legfontosabb, amire oda kell figyelni, hogy a lyukak egybeessenek. Egy-egy 1- delglenesen bevert szög is pontosan jelölheti a facsapok helyét.

A függőlegesen álló polcelemek hátsó é- lére szegezzük fel az akasztólapkákat. Most már csak a falra kell szerelnünk az akasztóhorgokat, és máris a helyére tehetjük polcunkat.

csOvAzas polcrendszer

A 3. ábrán javasolt csővázas polcrendszer egészen biztos, hogy a helyiség dísze lesz.

csOvAzas POI.O — MAS mödov

Szintén csővázas — de némileg eltérő megoldású — polcot ábrázol 4. számú rajzunk. A perforált U keresztmetszetű acélidomot műanyag tiplikkel a falra rögzítjük, és ezekbe ékeljük be — a nekünk megfelelő magasságba a deszkatartó idomot (5. ábra). E megoldás előnye, hogy a polcot a későbbiek folyamán a tartóelemek áthelyezésével tetszőleges módon alakíthatjuk.

A fémrészeket nekünk tetsző színű zománcfestékkel védjük a rozsdásodástől.

Űj tornamódszer a STRETCHING, avagy

a NYŰJTÖZKODÁS

Ismerkedjünk meg közelebbről egy „új“ tornamódszerrel, amely valójában nem is olyan új.

Már az ókorban felismerték azt a tényt, hogy milyen fontos bizonyos izmok, ízületek nyújtása, illetve erősítése. Rájöttek arra, hogy a megrövidült Izmok milyen nagy mértékben hátráltatják az egyén ízületeinek mozgékonyságát. Hiszen ha egy izom csak valamelyest bezsugorodik, beszűkül, akkor ez a helyes, harmonikus, szép mozgást igen hátrányosan befolyásolja. Nemcsak azért, mert az ízület mozgékonysága csökken, és így egy mozgás elvégzése nehézségbe ütközik, esetleg fájdalmat Is okoz, hanem azért ts, mert ilyenkor az ellenkező működést kifejtő Izomnak erős ellenállást kell leküzdenie, hogy aktív munkáját helyesen el tudja végezni. Például ha a csípő hajlító lzomkötege megrövidül, akkor a hátsó farizom munkája nehezebbé, súlyosabb esetben lehetetlenné válik. Ez esetben képtelenek vagyunk helyes testtartással, fájdalommentesen, különösen huzamosabb ideig állni, járni. Így van ez a test összes hajlító izmaival.

Téstttnk izmait két csoportra oszthatjuk: hajlító- és feszítő (tartó) izmokra. Ezek közül a hajlítóizmok hajlamosak — különösen bizonyos kor után — a megrövidülésre. A feszítőizmok pedig ellenkezőleg könnyen legyüngülnek, ha nem edz- zük őket megfelelően. A stretching (nyújtó) módszer — mint neve is mutatja — a test bizonyos izmainak és ízületeinek nyújtását célozza. A módszer igen logikus alapra épül, és hatásosan befolyásolja általában a helyes mozgást, de korántsem

— a sportolóknál, akik bizonyos iszmaikat túlerőltetik (pl. labdarúgók csípőjüket, térdüket, teniszezők könyöküket);

— a mozgásszervi megbetegedések esetében (ízületi bántalmak, reuma stb.), különösen kiváló eredmények érhetők el.

Tehát ez a módszer okos, logikus testedzési forma. Csak tudni kell vele bánni és ott és úgy alkalmazni, ahol feltétlenül hasznos, e- gészséges és célravezető.

Példaképpen bemutatunk néhány nyújtó tornagyakorlatot a legegyszerűbbek közül. A rajzokon látható, hogy melyik izmot mozgatják meg.

pótolja a szokványosabban alkalmazott különböző gimnasztikái módszereket. A módszer csak igen jó kiegészítője egy más irányú, szakszerű gimnasztikái órának. A helyesen felépített tornaóra fokozatosan fizikai erőtartalékot fejleszt ki, hogy a mindennapi életben előforduló megterheléseket könnyen le tudjuk győzni. Csak stretching gyakorlatra beállított edzéssel ezt a fontos célt nem lehet elérni, a módszer azonban sok területen igen hatásosan alkalmazható.

Az alkalmazási lehetőségek közül a legfontosabbak:

— a foglalkozási ártalmak ellensúlyozása (amikor a test huzamos ideig egyoldalú megterhelésnek van kitéve);

A Szocialista Ifjúság] Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja.

Kiadja

a Smena Kiadóvállalat Szerkesztőség: Leákova 5, 812 84 Bratislava Telefon: 435 79, 468 19

Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes:

CSIKMÁK IMRE N. ZACSEK ERZSÉBET

Nyomja a Západoslovenské tlaClarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3.

Előfizetési díj: egy évre 52,— KCs, fél évre 26,— Kős. Terjeszti:

a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél.

A lap külföldre a PNS Üst red né eipedfcta a dovoz tinin, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám í. 8 út|án rendelhető mag. Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49802