Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-30 / 18. szám

új ifjúság 6-------­I Küszöbön a spartakiád Sz országos spartakiádra való felké­szülésnek a lévai (Levice) járásban is megkülönböztetett figyelmet szentelnek. Kezdetben az okozta a legnagyobb gondot, hogy a férfiak meglehetősen idegenkedtek a nyilvános szerepléstől. A kérdés azóta megoldódott, s 72 fér­fi gyakorol. Jóval kedvezőbb volt a helyzet aa nőknél, mert az előirányzott 288 gyakorló helyett kétszer annyian jelentkeztek. Az iskolák és az előkészítő bizottság közti tökéletes .összhangnak köszönhe­tő, hogy a „Rátermett gyermekek“ ver­seny is igen nagy népszerűségnek ör­vend. A spartakiád szerves részét képezik a turisztikai rendezvények. E gyönyö­rű sport kedvelői a közelmúltban részt veitek a Pukanecban megrendezett já­rási téli spartakiád-összejövetelen, és Cadtában, az országos' találkozón. A tu­risták összesen 52 spartakiádrendez- vényt bonyolítanak le az idén. Május 19-én a járási bemutatón Léván mintegy hatezren lépnek fel. Előtte Ipolyságon (Sahy), Tolmácson (Tlma- őe] és Zselízen (Zeliezovce) körzeti se­regszemlére kerül sor. Ábel Gábor Sportoló SZISZ-tagok 'Az Érsekújvárt (Nővé Zámkyj Elekt- rosvit SZISZ-szervezetében nagy figyel­met szentelnék a sportnak és a testne­velésnek. Ezzel érdemelték ki, hogy ta­valy a SZISZ járást bizottsága szerve­zetüket értékelte sport terén a legered­ményesebbnek. A szép sikerben nagy ré­sze van Bóna Bertalan mérnök sport­felelésnek, aki kiváló szervező. Tavaly egyébként közel 20 nagy sporteseményt rendeztek. Ezek közül kiemelkedett a vállalati teniszbajnok­ság és a sítúra a vállalat poöúvadlói ü- zem.i üdülőjében. A téli hónapokban fő­leg a tornatermet veszik igénybe. Leg­népszerűbb az asztalitenisz, a sakk, a röplabda és különösen a lábtenisz. Mos­tanában sokan bekapcsolódnak a 100 tavaszi kilométer mozgalomba. Bállá Mária Meghívás bemutatóra Már csak napok választanak el ben­nünket az első járási spartakiádtól, a- melyet május 9—10-én tartanak Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda). A Csallóköz azonban a munka ünnepén sem lesz spartakiád nélkül. Május elsején Nagymegyeren (Calo- vo) területi spartakiádbemutatót ren­deznek. Ez már valóban a járási sereg­szemle főpróbája lesz, hiszen összesen 1944 gyakorlatozó lép fel rajta. Először mutatkoznak be a tanulók mellett az ifjúsági korosztályú lányok. Képünkön a fiúk gyakorlata a hegymászókötéllel. Paláaut íelvétele A Szovjet Hadsereg Köz­ponti Sportklubja, a CSZKA jéglprongcsapata a világ él­vonalához tartozik. Az együt­tes játékosai alkotják a szovjet válogatott gerincét a sportág hőskorától kezd­ve. Szologubov, Tregubov, Bobrov, Babies, Ragulin, Al- metov, Alekszandrov, Lok- tyev, Firszov, Harlamov, Pet­rov, Mihajlov és Tretyak neve világszerte ismert. Bravúros győzelmek, olim­piai és világbajnoki sikerek fémjelzik pá­lyafutásukat. A CSZKA csapata az eddig megrendezett 38 szovjet jégkorongbajnok- ság során 27 aranyérmet nyert. A BEK-ben is egyedülálló sorozattal büszkélkedhet: ti- zennégyszeres győztes! Az álomsor BAL­SZÉLSŐJE Az együttesben tervszerű nevelőmunka fo­lyik. A régi .híres hokisok irányításával egyre több saját nevelésű Játékos követel magának helyet a felnőttek együttesében. Egyike azoknak, aki megszilárdította már a helyét klubcsapatában és a válogatottban is, a 25 esztendős Vlagyimir Krutov. Nyol­cadik idényét játssza az élvonalban. Tizen­hét évesen kezdett a felnőttek között, 19 évesen a válogatott keret tagja lett. A 176 centi magas, 86 kilő súlyú Krutov elmondta, hogy mindig a CSZKA szurkolója volt. Gyö­nyörűséggel figyelte a Mihajlov — Petrov — Harlamov-sor játékát, s a három „ki­rály“ közül leginkább Harlamov stílusába szeretett be. „Utánozni azonban soha sem akartam — mondja. — Ne gondolják, hogy beképzelt vagyok, de más technikáját át­venni nagyon nehéz, az egyéni adottságo­kat kopíroznl pedig képtelenség...“ Krutov Az ,í lomsor: Makarov, tarionov, Krato v négyéves kora óta korcsolyázik. Az első lé­péseit síbotok segítségével tette meg a Jé­gen, hogy el ne essen. Azóta ragyogóan megtanult korcsolyázni, technikailag rend­kívül képzett, képes egyedül is eldönteni egy-egy mérkőzés sorsát. Bátran felveszi a küzdelmet, nem fél a test test elleni Játék­tól, határozottan ütközik. A CSZKA-sportiskolában a szorgalmával hívta fel magára a szakvezetők figyelmét. Az ifjúsági csapatban is szélsőt Játszott, Gunyasev és Anyiszin voltak a társai. A szovjet újságíró kollégák elmesélték egy 1979-ben történt esetet. A CSZKA au­tóbusza a Dinamo Moszkva elleni mérkő­zésre a luzsnyiki stadionba szállította a fő­szereplőket. Valerij Harlamov, a világ egyik legtechnikásabb jégkorongozója így szólt: „Figyeljék ezt a fiút — s a gépkocsive­zető mellett ülő Játékostársára mutatott. — Nagyon ügyes, minden idegszálával érzi a kaput, góléhes. ö fogja átvenni a helye­met...“ A 20 évesek világbajnokságán 1980-ban —, amely a szovjet válogatott győzelmével végződött — kiérdemelte a legjobb csatár címet. Ezután a junioroktól szinte „fejest“ ugrott a felnőttek közé. Viktor Tyihonov, a válogatott szakvezetője meghívta az o- limpiai csapatba, s a gyerkőc szóhoz ju­tott Lake Placidben az olimpián. Alig 20 évesen meglepően érett játékkal hálálta meg a szakvezető bizalmát. Nem rajta mú­lott, hogy a válogatott „csak“ ezüstérmes lett. Az olimipiat elsőség elúszott. Négy é- vig kellett várnia a következő nagy lehe­tőségre. Időközben — vigasztalásként — három világbajnokságot nyert. A Makarov — Larionov — Krutotv-trió nemcsak a CSZKA, a szovjet válogatott, hanem a vi­lág legerősebb, legkiegyensúlyozottabb tá- madősora., ■E" ':S3^nannaNEHHMMBnRBHBtMB9 A csehszlovák öttusasport 1976-ban a montreali olimpián robbant be a világ él­vonalába. Ján Bártü egyéniben és a Bártü — Adam — Starnovsky-trió csapatban kiví­vott olimpiai érme óriási meglepetésnek számított. Azóta a, csehszlovák öttusázók többször is bizonyították, hogy számolni kell velük a nemzetközi porondon. Legutóbb a tavalyi varsói Barátság-versenyen nyújtottak szenzációs teljesítményt. A csehszlovák hár­mas a csapatversenyben megelőzte a nagy esélyes szovjet gárdát és a hazai együttest is, s a győztes magyar csapat mögött a má­sodik helyen végzett. A siker kovácsa a csapat vezéregyénisége, Milan Kadlec volt, aki az egyéni versenyben bronzérmet nyert. MILAN KADLEC a nagynevű elődök, Bár­tü, Adam, Starnovskf árnyékában nevelke­dett, fejlődött és nőtt végül kimagasló egyé­niséggé az öttusában. Ma már az ellenfe­lek igencsak tartanak tőle minden világ- versenyen, s nem véletlenül. Kiegyensúlyo­zott teljesítményekre képes mind az öt-tu­sában. Erőssége a lovaglás, a lövészet és mindenekelőtt a futás. Hiszen a világ leg­kiválóbb öttusázói között őt tartják az egyik legjobb futónak. Vívásban ts, amelyben so­káig sebezhető volt, már kiforrott a stílu­sa, magabiztosan és főleg eredményesen mozog a pástokon. Legtöbbet az úszással kínlódik, s nemcsak az edzéseken, a verse­nyeken is. Ez a tusa a gyenge pontja, de a szorgalmával, akaratával, a sok-sok ed­zéssel a medencében is sokat javult az el­múlt két évben. „Szeretem a sokoldalúságot, ezért is vá­lasztottam az öttusát. Az egész úgy kezdő­dött, hogy Prága egyik külvárosában, Chab- ryban, ahol gyerekkoromban a nagymamá­nál nevelkedtem, nem volt lehetőségem lo­vagolni, pedig kiskorom óta ragaszkodtam a lovakhoz. Egy módom volt arra, hogy a lovak közelébe férkőzhessek, ha öttusázni kezdek. Amikor annak idején, tizenkét éves koromban jelentkeztem a Lokomotiva Praha szakosztályába, azt se tudtam, mi az az öt­tusa. Azóta sok idő eltelt. Mondhatom, a sport, de mindenekelőtt az öttusa embert faragott belőlem. Mindent, amit eddig az életben elértem, valójában a sportnak kö­szönhetem. és ez örök hálára kötelez. Ha egyszer, amire ma még nem gondolok, be­fejezem aktív pályafutásomat, edző szeret­nék lenni. Tapasztalataimat a fiatalok ne­velésénél szeretném kamatoztatni.“ Milan Kadlec Kladnóban született 1958. december 3-án. Magassága 184 cm, testsúlya ÖRÖKKÉ HÁLÁS MARADOK A SPORTNAK .. .................... 74 kg. Nős, egy lánya van — Veronika. Ki­tanulta az asztalosmesterséget az egyik prágai üzem szakközépiskolájában. Jelenleg a Dukla Banská Bystrica katonai sportköz­pont tagja. Első edzői Karel Bártü és Kud- láéek mérnök voltak, most a válogatottban Pavel Kupka vezető edző, illetve a Duklá- ban a Vyskoéil — Ország — Novotny-hár- mas irányítja edzéseit. „En nem voltam különösen tehetséges. A kezdet nagyon nehéz volt. Első eredmé­nyeim is azt bizonyították, hogy csak hosz- szabb idő múlva érhet be a sok-sok edzés gyümölcse, junior világbajnokságon csak egyszer indultam, 1979-ben Hágában, és 36. lettem. De ez a kudarc nem tört le. Egy év­vel később a moszkvai olimpián a nyolca­dik helyen végeztem. Az 1983-as VB-n egy hellyel előbbre jutottam, persze Wrendorf- ban teljes mezőny indult. Eddigi legnagyobb sikeremet a tavalyi varsói Barátság-verse­nyen értem el, Bártüval és PoláCekkel kitű­nően megértettük egymást, nagyszerű volt a csapatmunkánk. Ennek köszönhetjük, hogy sikerült megelőznünk a szovjet és a len­gyel gárdát. Különben én még nagyra ér­tékelem azt is, hogy a budapesti Honvéd- -kupán, amely minden bizonnyal a világ legnehezebb versenye, háromszor egymás után az első 15 között végeztem.“ Nincsenek bálványozott példaképei, de a legnagyobb elismeréssel beszél a hegymá­szókról. „Óriási munkát végeznek, nagyszerű tel­jesítményeket érnek el, s mindezt reflek­torfény, taPS és a szurkolók ünneplése nél­kül. Egy kissé az öttusa is hasonlít a hegy­mászáshoz. A mi versenyeinken is csak rit­kán akadnak nézők, szintén magunkra va­gyunk utalva, az edzőinken kívül ritkán buzdít, hajt minket bárki is. De az más. Véleményem szerint minden idők legjobb öttusázója Balczó András volt. Olvastam a róla írt könyvet, láttam a róla forgatott fil­met, és persze sok mindent hallottam pá­lyafutásáról, teljesítményeiről azoktól, akik vele együtt küzdöttek a különböző erőfel­méréseken. Ma a világ legjobbjainak a ma­gyar Fábiánt és a szovjet Sztarosztyint tar­tom. Hogy miért7 Mindketten kimagasló e- gyéniségek, tehetségük ellenére rendkívül szorgalmasak, munkabírók. Mindkettőjük­kel már volt szerencsém együtt edzeni. A- mit ők képesek az edzéseken véghezvinni, az hihetetlen, hozzáállásuk rendkívüli. De ma már csak Így lehet a dobogó legmaga­sabb fokára felállni. Ahogy Balczó monda­ni szokta: türelem és kemény felkészülési“ Kadlec okos sportoló. Nem szégyenkezik tanulni az ellenfelektől. A csehszlovák vá­logatottal együtt gyakori vendég a tatai ed­zőtáborokon. Ott tanulta meg, hogy ha pél­dául a futásban — bár ebben valóban alig akad egyenrangú riválisa —, tovább akar javulni, a kemény vívó-, illetve úszóedzé­sek után még keményebb futóedzéseken kell résztvennie. Ebben a különösen nehéz és bonyolult sportágban csak a szorgalmas, céltudatos edzés hozhat sikert. „Nincsenek nagy céljaim. Nem szeretem őket, mert ha nem sikerült teljesíteni, az ember nagyon csalódott. Egyetlen célom: mindent megtenni a sikerért. Es e jelszó értelmében készülök a következő, nyáron Melbourne-ben sorra kerülő világbajnokság­ra.“ KOLLAR GABOR Fotó: Nagy László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents