Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-02 / 1. szám

BODROG Kassáról (KoSice) jövet az ember alig hajt át a Bod­rog hídján, máris befut a Bodrogköz első településére, Bodrogszerdahelyre (Streda nad Bodrogom), amely a tájegység egyik legnagyobb faluja. Még a folyó innenső oldalán fekszik Zemplén (Zemplfn), amely egykor vár- megyeszékhely volt, ma kisebb község. Régi dicsősége a múltba veszett, ma inkább csak arról nevezetes, hogy a határában újabb kőkori leletekre bukkantak, bizony­ságául, hogy ezt a helyet már a legrégibb ókorban is kedvelte az ember. E llenben ez a szomszédság meghatá­rozó szerepet játszott a múltban Bod- rogszerdahely életében. A vármegye urai a megyegyűlések alkalmával szívesen töltötték itt az Idejüket Vadásztak vadban bővelkedő határában, vagy Itták a Bakhegy, a Tarbucka, a Csepü-völgy és a Csipkés szőlőültetvényeinek jóféle borát, amely majdnem tokajinak számít. Hiszen a légvo­nalban alig egy kilométerre fekvő Szőlőcs- ke (Vtniöky) borai a hid túloldalán ma­gasodó dombokról a nemzetközileg is elis­mert tokai! italok. Igaz, a népnek nem sok java származott a főurak ittlétéből. Ä községről szóló első írásos emlék 1273- bői származik. Hétszáz éves múltjáról el­mondható még, hogy 1679-ben I. bipót ki­rálytól városi előjogokat kapott, de ezenkí­vül már csak a tatárdúlás, törökdúlás, a rendi felkelések, a főúri önkény érdemel­nek említést. De mindez sok nyomorúságot hozott a szegény népre. Nem sokat változott a helyzet a legújabb kor hajnalán, századunk elején sem. A sze­gény nép szegény maradt vagy még szegé­nyebb, mert lassan munkához sem jutott. A községi krónikában, amelyet Nagy József, a magyar tanítási nyelvű alapiskola igaz­gatója vezet tiszteletre méltó szorgalommal, azt olvastam, hogy a nagy gazdasági vál­ság Idején a falu lakosságának a fele volt munka nélkül. Egészen pontosan 28 csa­ládfő és -fenntartó vándorolt ki emiatt kül­földre, elsősorban a tengerentúlra. A mező- gazdasági földterület 80 százaléka még a második világháború végén is a nagybirto­kosok tulajdonában volt. Természetes, hogy korán megindult a pro­letarizálódási folyamat, és már 1924-ben megalakult a Csehszlovák Kommunista Párt helyi szervezete. Tehál éppen hatvan ’ évvel ezelőtt született meg a munkások és nincstelenek jogaiért küzdő párt, amelynek a bölcsőjénél ott volt Czompoly József, Szo- vák Lajos, Lubínsky János és mások. Bod- rogszerdahely a burzsoá köztársaság léte alatt a harcos munkásmozgalom egyik fel­legvára volt. Napirenden voltak Itt a tömeg­gyűlések és tüntetések, a munkások és nincstelen parasztok gyakran megvéd ték a követeléseiket, a választásokon a kommu­nisták mindig számottevő képviselethez ju­tottak. D e bekövetkezett a legsötétebb és leg- ridegebb hálnál, amely közel hat évig nem akart megvlrradnl. A második világháborúban kétes és Idegen érdekekért a község 35 polgára áldozta életét, sokan betegen, nyomorékon tértek belőle haza. A nyllaskeresztes rémuralom alatt harminchá­rom családot, összesen 146 személyt hur­coltak el, kilencven százalékuk haza sem tért. 4 Egyszer azonban a legsötétebb hajnal u- tán is megvírradt. Bodrogszerdahelyen ez a felejthetetlen esemény, amely szabadságot, új, boldog életet hozott a szó szoros értel­mében 1944. november 27-én következett be. Erről Dubik Sándortól, a Helyi Nemzeti Bi­zottság alelnökétől szereztem egészen pon­tos értesülést. — Községünkben fekvésénél fogva nem voltak harcok, de a távoli, majd egyre kö­zeledő ágyúdörgésből meg a németek fej­vesztett meneküléséből sejtettük, hogy már nincs messze a szabadság. November hu- szonhatodikán este, illetve é|szaka az utol­só német is ellünt. Utólag értesültünk ró­la, hogy azon mesterkedtek még, hogy fel­robbantják a Bodrogon átívelő hidat, de a szovjet csapatok gyors beavatkozása miatt ez nem sikerült nekik. Csak részben tudták megrongálni, és a s^Jvjet katonák rövid idő alatt helyreállították. A malmot viszont felrobbantották. Az első szovjet katonák no­vember 27-én hajnalban érkeztek a község­be. Kedvesek, barátságosak voltak, még é- lelraet Is osztottak. Mennyivel más volt ez a hajnal, mint a többi. Bezzeg a németek­hez még közeledni sem mertünk, mert gya- nakvóak. gorombák voltak. H át így virradt Bodrogszerdahelyre a szabadság hajnala. Azóta negyven év alatt százszorta többet fejlődött a község, mint a korábbi 700 év alatt együtt­véve. Ezt Vanczák Istvánnak, a bnb fiatal elnökének szájából hallottam. — Hirtelenében nem Is tudom, hány új ház épült a felszabadulás óta — mondta —, az azonban bizonyos, hogy egy sincs, amelyet ne tataroztak, korszerűsítettek vol­na. A régi vályog- vagy nedves kőházak he­lyén ma kényelmes, komfortos hajlékok állnak. Vaskos Iratcsomóban lapozgatva sorolta, hogy ml minden épült: egészségügyi köz­pont, kétpavilonos iskola, ahol magyar. Il­letve szlovák nyelven folyik az oktatás, to­vábbá tornaterem, étterem, óvodák, bolthe­lyiségek, halottasház. Ennek ellenére a szol­gáltatás és az üzlethálózat nem kielégítő. — De már nem sokáig — mintha maga megnyugtatására is mondta volna, amíg a falut jártuk. Akkor láttam csak, hogy va­lóban szép fekvésű ez a község. Egyfelől a Bodrog, másfelől a már említett dombok határolják, amelyek ontják a jóféle nedűt. Az egykori Vécseyrkastély a hnb székhelye. — Egyesített eszközökből, a jednota fővál­lalkozásában épül'az új bevásárlóközpont. Több szakaszban készül el, a legfontosab­bat, az élelmiszerüzletet már jövőre meg­nyitjuk. Hosszú ideje épül már, de lassan befejezés előtt áll az új művelődési ház. Ha minden jól megy, hónapokon beiül megnyí­lik. Kell, nagyon kell már ez a létesítmény, mert a község kulturális élete valahogy stagnál. 0 Í gy szereztem tudomást arról, hogy régebben az egész környék tapsolt a bodrogszerdahelyi műkedvelő szín­játszóknak, ének- és táncegyüttesek működ­tek Itt. Ma csupán társastáncklub létezik a jobb sorsra érdemes régi művelődési ház­ban Bizonyára a tömegszervezetek is luda­sak ebben, bár a hnb-elnök szavai szerint nem lehet azt mondani, hogy nem dolgoz­nának, ha társadalmi vagy politikai mun­káról van szó. Példaként a vöröskereszt, a nőszövetség és a SZISZ-alapszervezetet em­líti. Csak a kulturális élet valahogy nem akar elmozdulni a holtpontról. Talán ha majd megnyílik az új kultúrház, a tömeg­szervezetek kulturális munkája is megélén­kül. ' x - . ■ ­Ha a krónikában olvasott kivándorlások­ra gondolok, akkor a legfontosabb vívmány­nak talán azt kell tekinteni, hogy sikerült elég munkaalkalmat teremteni. Mennyivel más ez a helyzet, mint a nagy gazdasági válság Idején, amikor a fél falu kényszerült kivándorlásra. Ma a hatezer hektáron gazdálkodó és jó hírű állami gazdaság foglalkoztatja a leg­több embert. A nagy kapacitású gabonasiló már messziről szembe ötlik, mellette takar­mánykeverő sejteti, hogy korszerű mező- gazdasági termelés folyik ebben a gazda­ságban. Sokan dolgoznak a vasútnál. Ehhez tudni kell, hogy a községen át vezet a ba­rátság vasútvonala, amely szintén közvetle­nül a felszabadulás után épült Ifjúsági épít­kezésként. Nyugodtan állíthatom, hogy ha­zánk egyik legfontosabb vasútvonala ez, rajta bonyolítjuk le árucsere-forgalmunk túlnyomó részét legnagyobb szövetségesünk­kel, a Szovjetunióval. A z utóbbi években megoldódott a nők foglalkoztatása. A Dubnicai Általános Gépgyár fióküzemet épített a község­ben, kis transzformátorokat gyártanak ben* ne. Háromszáz embert foglalkoztat, nyolc­van százalékuk nő. Ez a kedvező kép tárult elém, Vanczák István hnb-elnök mégis elégedetlen. — Nagyon sok még a tennivaló. A vá­lasztási programban kitűzött feladatokat nem valósítottuk meg maradéktalanul. Igaz ugyan, hogy ba már egy meghibásodott rá­dió- vagy tévékészülékkel, mosógéppel nem kell a városba menni, a polgárok helyben' Járhatnak borbélyhoz, fodrászhoz, szabóhoz, orvoshoz, fogorvoshoz, de azért a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások körül még tá­volról sincs minden rendben. A bevásárló­központ úgy kell már, mint egy falat ke­nyér, pedig most Is hat élelmiszerbolt van a faluban. Egy új óvodára, iskolai étkezdé­re, napközi otthonra is szükség van. Előbb- -utóbb felépítjük azonban a szolgáltatóhá­zat, és az imént említett járulékos épülete­ket. Szállodát is tervezünk, s meg vagyok győződve arról, hogy fokozatosan minden tervünket, mégpedig közmegelégedésre si­kerül megvalósítani. A község felett egy magaslaton áll az egykori Vécsey bárócsalád kastélya. Évekig majnem romokban hevert, de végül bosz- szas utánjárás után a műemlékvédelmi hi­vatal újjáépítette. Fehér falai és piros fe­dele messziről világít. Ma a hnb székel ben­ne. Aligha van az országban még egy nem­zeti bizottság, amelynek ilyen pompás szék­helye lenne. A házasságkötő terme valósá­gos belsőépítészeti remekmű. Az egész kastély szebb talán, mint ere­detileg volt. Falai között most nem bárók, főurak dőzsölnek, hanem innen irányítják a község életét. Itt születnek az újabb és újabb tervek a további fejlesztésére. S Van­czák István bnb-elnök terveknek, elképzelé­seknek nincs híján. Ami még ennél is Jobb, kitartóan megy a célja felé. A kastély alatti cselédlakások egy ré­szét is rendebhozták. Minden nyáron ez ad otthont a bodrogközi amatőr képzőművé­szek alkotótáborának. A kastély évszázados falai között pedig egy egész szép állandó tárlat található a műveikből. Ha arra jár­nak, melegen ajánlom, nézzék , meg, meg­ért. A harmadik helyiség után már újabbak várnak a további szobrokra, festményekre, grafikákra. Rendbehozzák a többi cselédlakást Is. Itt lesz a nyugdíjasok klubja, itt jutnak majd helyiségekhez a tömegszervezetek. Remél­jük, hogy ez valamelyest a munkájukon Is lendít. Nem mintha eddig nem dolgoztak volna, de ez a község megérdemli, hogy é- lénkebb, gazdagabb társadalmi és kulturá­lis életet éljen. A z olvasó földrajzi Ismereteinek bőví­tése kedvéért említem meg, hogy a község határában a Kovácsi legelő­nek nevezett dűlőben van hazánk legala­csonyabb pontja: 93,8 méter tengerszint fe­letti magassággal A Bodrog egyik holtágá­ban, a Tajbában van hazánk legnagyobb fo- lyamiteknös rezervátuma. A folyó vize még mindig bővelkedik halban. A táj helyenként sztyeppés jellege Is egyedülálló. Nyilván erre célzott a hnb-elnök, amikor egy új szálloda építéséről beszélt. Számba lőhet a község idegenforgalmának fellendítése. Nagy józsef Iskolaigazgató, a krónikás szabódik, hogy még nem volt Ideje feldol­gozni az utóbbi évek eseményeit. Ami azt illeti, meggyűlik a munkája, mert 1944-nek attól a bizonyos hajnalától a Bodrog part­ján gyökeresen megváltozott minden. PALÁGYI LAJOS A Bodrogon átívelt vasúti hídon, Illetve az ifjústlg által épített barátság vasútvona­lon bonyolódik le a csehszlovák-szovjet árucsere-forgalom jelentős része. Az állami gazdaság üzemi óvodájában. <

Next

/
Thumbnails
Contents