Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-16 / 16. szám
; új ifjúság 8 Ml ÚJSÁG A I Harminc, egész estét betöltő filmet forgattak tavaly a Barrandovi Filmstúdióban. A dramaturgia alapját hazánk felszabadulásának 40. évfordulója fémjelzi. Az alábbiakban néhány olyan filmet mutatunk be, amelyeket a közeljövőben láthatunk mozijainkban. BARRAND0V0N? Közönségsikerre számíthat Anton Moskalyk rendező Kakukk- madár a fekete erdőben című alkotása, amely lengyel filmesekkel együttműködve készül. A forgatókönyvet Vladimír Körner Irta E. Pergner és Z. K. Slab? Gyermekek cédulával című könyve alapján. A film meséje a második világháború drámai korszakába kalauzolja el a nézőt. A fasiszták által elhurcolt, németesítésre szánt gyermekek szomorú sorsa sok művészeti alkotás témáját képezi. Vlagyimir Kömért a könyvben található elbeszélések csak inspirálták, s több gyermek sorsát sűrítette egy személy viszontagságaiba. A film központi alakja egy kislány, Emilka, aki „németes“ külsejének köszönhetően túléli a háború borzalmait, mert a fasiszták a halál helyett elnémetesítésre ítélik. Rövid ideig egy különleges, német „nevelőotthonba" helyezik el, majd mint adoptált gyermek Otto von Kukuck SS-tiszt családjába kerül. A tiszt egy koncentrációs tábor parancsnoka. A fényűzően berendezett lakásban Kukuck béna felesége uralkodik. Emiikét úgy neveli, hogy példaszerű német kislány váljék belőle. Az iskolában, ahol egy büntetésből odahelyezett egyetemi tanár tanítja, kiváló előmenetelt ér el. A Kakukkmadár a fekete erdőben pszichológiai film, amely a védtelen bárányka furcsa együttélését ábrázolja a farkasokkal. Olyan metafóra, amely érinti a mi nemzeteinket is, és konkrét alakokon keresztül mutatja olyan emberek jellembeli elfajulását, akik eladták magukat a fasizmusnak. Emilka szerepében Miroslava Souékovát láthatjuk, az „új szülőket“ Alicja Jachiewiczová lengyel és Oleg Tabakov kiváló szovjet színész alakítja. A szovjet művész a következőképpen nyilatkozott barrandovi munkájáról: — Ügy gondolom, hogy az anyag, amelyet Vladimír Körner a forgatókönyvében feltárt, lehetővé teszi Kukuck SS-tiszt személyét dialektikusán vizsgálni. Mélyebben, mint ahogy az ilyen alakokat a múltban szoktuk szemlélni. Hiszen ezek az emberek a fasizmus hatalomra jutása előtt emberek voltak. Éppen az emberi mivoltuk elvesztése érdekel engem, jó lenne, ha munkánkkal ki tudnánk nyomozni ezt a folyamatot. A végsőkig — ez a címe Antonín Kopfiva rendező filmjének; a forgatókönyvet is ő írta. A film meséje egy valós történetből indul ki. A második világháború utolsó napjaiban Trmicében, ma Űstí nad Labem elővárosa, egy német katonai csoport nem akar a Vörös Hadsereg fogságába esni. Szabad elvonulásukat túszok révén kívánják biztosítani. Túszokként pedig az oda munkára kivezényelt lányokat használják fel. A Alicja jachiewiczová a Kakukkmadár a sötét erdőben című filmben jakub Stepán, a Két fiú tűzben egyik főhőse főszerepeket Eduard Cupák, Vítézslav Jandák, Václav Koptá és Zdenka Sajfertová alakítja. A Csehszlovák Állami Film és a Cseh Irodalmi Alap hazánk felszabadulása tiszteletére pályázatot hirdetett eredeti film- -„mese" megírására. Az első díjat Jaroslava Kolárová érdemes művész alkotása nyerte el. Az Utolért az éjszaka címmel filmre vitt alkotás Jo2ka Jabűrková kommunista újságíró életét tárja a néző elé. A forgatókönyvet Jaroslava Kolárová és Juraj Herz, a film rendezője írta. A szerzők nem kronologikusan dolgozzák fel a jeles újságíró életének történetét. A ravensbrücki női koncentrációs táborból való képek — ahol Jozka Jabürkovát 1939-től haláláig, 1942-ig tartották fogva — váltakoznak a főhős visszaemlékezéseivel gyermekkorára és fiatalságára. Láthatjuk szigorú é- desanyja oldalán, azután mint tanulót egy leányiskolában, a- hol „jobb családok" nevelőnőjének készül, később mint öntödei munkást és mint ápolónőt az első világháborúban. Fokozatosan alakul ki erkölcsi és politikai álláspontja, amely végül aktív tevékenységre készteti az elnyomás ellen, egy igazságos társadalom megteremtéséért. Életútja azzal zárul, hogy eszméi érdekében odaadja azt, ami számára a legértékesebb — az életét. Jo2ka Jabűrková szerepével a rendező Jana Rihákovát bízta meg. Láthatjuk még a filmben Jana Brejchovát, Andrea Bogu- sovskát, Hana Brejchovát, JiFÍ StepniCkát és még sok más színészt. A fiatalabb nénizédékről sem feledkeztek meg Barrandov- ban. Ezek közül az egyik legérdekesebbnek ígérkező Václav Gajer rendező Két fiú tűzben című filmje. A rendező Bohu- mil Ríha nemzeti művész regényét adaptálta filmre. A két főhős, Vasek és Dusán Cseh- és Morvaország határán, gyönyörű természeti környezetben élő gyermekek. A háború harcait, a német hadsereg visszavonulását a két gyerek mint egy nagy kalandot éli át. Csapongó fantáziájuk és meggondolatlanságuk veszélyes helyzetekbe sodorja őket. Fordulatot a gondolkodásukban az jelenti, amikor megismerkednek Jánnal, a partizánnal. íme tehát néhány abból a bő termésből, amellyel a barrandovi filmesek tisztelegnek hazánk jelentős jubileumának. jarmila Kurucová Jozef Rezéé felvételei Fellendülőben a kulturális élet Hókirálynő Ha azt mondom, Fülek (Fil'akovo), te azt mondod zománcgyár — és így igaz. El kell azonban mondani, hogy nemcsak zománcgyáráról híres ez a nógrádi kisváros, mert a felszabadulás óta sokat fejlődött a Béke Bútorgyár, az állami gazdaság, a különböző szolgáltatások és nem utolsósorban a kulturális élet is. ;E munkáshagyományokban gazdag városban igen sokrétű és széles körű kulturális munka folyik, amelyet a Városi Kulturális Központ szervez, irányít, összeállítja az évi egységes kulturális tervet, összehangolja a tömegszervezetek kulturális-népművelő tevékenységét, kulturális-nevelő rendezvényeket szervez, irányítja a műkedvelők művészeti mozgalmát, a városban működő különféle köröket és tanfolyamokat. Akti,van részt vállal a polgári ügyek testületének munkájából, műsort ad a polgári szertartásokon, állami ünnepélyeken. A Kovosmalt üzemi klubjával jelentős közös sikereket könyvelhetnek el, hiszen a Városi Kulturális Központ helyiséggondjait részben az üzemi klub oldja meg, sőt közös öntevékeny művészeti csoportjaik is vannak, mint amilyen például a Zsákszínház, a női énekkar és a G. L. systém együttes. S hogy a kulturális élet Füleken valóban felléndülőben van, bizonyítja ezt többek között a Zsákszínház Is, amely az egyik legeredményesebb csoport. Két évvel ezelőtt eljutottak a Jókai-napokra, és a színjátszók országos seregszemléjén Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című bohózatával az első helyen végeztek, sőt elnyerték vele az SZSZK Kulturális Minisztériumának díját is. A csoport azóta Is rendszeresen dolgozik. Nemrégen mutatták be Mázik István rendezésében Jevgenyij Svarc Hókirálynő című mesejátékát, amellyel az idei Jókai-napokra is készülnek. A csoportot igen tehetséges emberek alkotják, hiszen a darab zenéjét is önerőből oldották meg: Gordos László segítségével és a Melódia '83 táncdalfesztivál országos győztese, Oláh Erika közreműködésével. A színjátszó csoportból már többen váltak hivatásos színészekké. Mikula Róbert és Danyi Irén nevét színházi berkekben már ismerik. Az idén Kovács Ildikó készül a színészi pályára. Vannak tehetséges emberek bőven. Sok a játszani tudó és a játszani szerető ember a városkában. Schneider Péter javában benne van a nyugdíjas korban, mégis aktív tagja a csoportnak, vagy Mede Gabriella — mindenki Gabi nénije — számtalan régen bemutatott színdarab kitűnő szereplője. Füleken hatszor került színre a Hókirálynő, s valahányszor telt ház előtt, de nagy sikerrel szerepelnek a környező helységekben is. A Zsákszínház még idén szeretné bemutatni Thomas Brandon Charly nénje című musicaljét. ARANYKALÁSZ ’85 Nagyfödémesen (Veiké Űlany) a SZISZ Galántai Járási Bizottsága, a Járási Népművelési Központ, a Sládkoviéovói Magtermesztő Állami Gazdaság, a hnb és a SZISZ helyi szervezete tizenkettedszer rendezte meg az Aranykalász járási táncdalversenyt. E versenyen 11 énekes mutatkozott be, akik közül néhányan már „törzstagok“, de akadt közöttük újonc is. Két dallal — egy szlovák és egy más szocialista országbeli szerzeménnyel (saját táncdallal) mutatkoztak be. Fellépésüket a Seredi Művelődési Háb Univerzál song zenekara kísérte DuSan Oláh vezetésével. Az énekesek teljesítményét héttagú szakbizottság értékelte. Az Aranykalász '85 első díját a seredi Mária Plecháíová szerezte meg, a második helyet a sládkoviöövői Krommer Éva, a harmadikat és a közönség díját a matúgkovói Virág Sándor kapta. A műsor második felében fellépett Éva SepeSiová szlovák énekesnő és az Univerzál song együttes. —száraz— Fotó: Németh Tibor A győztesek F enyő Miklós már csaknem egy éve állítja, hogy jön a nyaktörő tánc, azaz a break-dance, de hogy még meddig kell rá várni, talán még ő maga sem tudja. Lehet, hogy ide se érkezik? Könnyen előfordulhat, hogy az aerobichoz hasonlóan — mint gyorsan múló divathullám — a break is veszít vagy máris veszített népszerűségéből. Igaz, a diszkókban gyakran megfigyelhetjük a fejükön forgó, a végtagjaikon egy pont körül keringő fiúkat. Edzettség és rendkívüli ügyesség szükséges ehhez a tánchoz, s talán éppen ezért van kevés követője, pedig annak, aki jól csinálja, csakis a hasznára válik. „Vigyázz, a break veszélyes!" — ezzel a felirattal találkozunk MIKI nagylemezének sokszínű, csábító borítóján, de a benne rejtőzködő zenei anyag korántsem eny- nyiré vonzó. A külföldi zenészekből álló előző csapata után Fenyő ismét egy új formációval próbálkozik. Nem éppen szerencsés vállalkozás ez, már csak azért sem, mert egy énekes, aki a negyedik X-éhez közeledik, ne akarjon a' tiniknek szónokolni a legújabb divatáramlatokról. Ezt inkább fiára, Dácira bíztam volna. Közepes ritmusú, blőd szövegű dallal indul az album, ezt már korábban megszokhattuk a Hungáriánál. S ha már egyszer stílusváltásról van szó, szövegkompozícióban Is elvárnánk a korszerűséget, változatosságot, a „Nudli Kugli Klub, Coco Loco, Ibiza, Roller Lady“ és hasonló kitalált, a valóságban semmit sem jelentő címek szünet nélküli szajkolása helyett. Nem vagyok elfogult, s tudom, hogy nem lehet állandóan a problémákat feszegető dalokkal „jóllakni", de Fenyő nem sok újat hozott a magyar popzenébe, mondhatnám, ismétli önmagát. A zeneszámok központi témája a break állítólagos terjedése, s némelyik felvétel épp ettől válik unalmassá, néha mér bosszantóvá. Még szerencse, hogy az alapritmusokba egy kis változatosságot visz a különféle dallamok keveredése. Nagy merészség lehetett a Fantomas-break című szerzemény megalkotása, amely szinte úgy hat, mintha rögtönzés lenne, vagy a felvételek közti szünetekben készült volna. Legelfogadhatóbb, legtartalmasabb szövege a Csillag- szemű ég című dalnak van. Örülök, hogy legalább egy * említésreméltó felvételt találtam az albumon. Sajnálatos dolog, hogy a magyar breaknek, ha nevezhető így, nincs konkurrense, így a hallgatóság és főleg az ifjúság ezt kénytelen hallgatni, elfogadni. Naiv ember lehetett, aki ezzel az albummal szerette volna a fiatalok igényét kielégíteni. Hát így nézünk mi ki MIKI? Koller Sándor Jól nézünk MIKI (Fenyő Miki új lemezéről)
