Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-16 / 16. szám
A világnézeti nevelés kislexikona AGITÁCIÓ: Osztályok, pártok eszméjének, politikai céljainak, jelszavainak terjesztése a néptömegek között szóban vagy írásban. A kommunista agitáció célja a néptömegek szocialista öntudatának növelése, a politikai feladatok megértetés»- és elfogadtatása, a tömegek felvilágosítása, mozgósítása és bevonása a társadalmi-politikai, valamint gazdasági feladatok megoldásába. Sikerének feltétele az ügy igazságossága, az elvszerűség, a konkrétság, az egyszerű és világos kifejezésmód, a tömegek és a helyi viszonyok jó ismerete, a bizalom a tömegekben, az őszinteség, a meggyőző erő. Formái lehetnek: egyéni és csoportos beszélgetések, gyűlés, kiadványok, cikkek, újságok, plakátok, rádió, televízió, film. ANTIIMPERIALIZMUS: Az imperializmus ellen irányuló politika, ideológia, mozgalom és magatartás, amely nemzeti és nemzetközi, társadalmi-politikai, gazdasági, katonai és kulturális érdekek a- lapján nemzeti és nemzetközi síkon, a különböző antiimperialista erők sokféle módszerrel és eszközzel folyó harcaiban fejeződik ki és valósul meg. Védelmezi a béke és a normális nemzetközi együttműködés, a demokrácia és a függetlenség. a világ haladó erőinek nemzeti és nemzetközi érdekeit. Fajra, vallásra, nemre való tekintet nélkül egyesíti az antiimperialista erőket. A társadalmi haladás erői mindenkor antiimperialisták voltak. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom stratégiájában egyik legfontosabb feladat a nemzetközi antiimperialista egységfront létrehozása. • ANTIKOMMUNIZMUS: Reakciós ideológia és politika, az imperialisták legfőbb eszmei-politikai fegyvere. Alapvető tartalma a szocialista rendszer rágalmazása és befeketítése, a kommunista pártok céljainak és politikájának, a marxizmus- -leninizmus tanításainak meghamisítása, a kapitalista rendszer elfogult védelme- zése, az imperialisták reakciós és agresszív politikájának igazolása. Az anti- kommunizmus a kapitalizmus reakciós és agresszív természetéből származik, tükrözi a kapitalizmus válságának mélyülését, a szocializmustól és a társadalmi haladástól való félelmét. Célja a szocialista világrendszer meggyengítése, a forradalmi mozgalmak és. demokratikus erők bomlasztása és elnyomása, a kommunista pártok elszigetelése, a kommunizmus iránti bizalom aláásása, végső fokon az imperializmus egyeduralmának visszaállítása a világon. A történelem bizonyítja, hogy az antikommunizmus pusztulásra van ítélve, a marxizmus-leniniz- rnus eszméi terjednek, a szocializmus erősödik. ATEIZMUS: Tudományos világnézet, a- mely tagadja a természetfeletti erők, isten vagy istenek, a túlvilág létezését, elvet mindennemű vallást és harcol ellene, a világot materialista módon magyarázza. Az ateizmus legtudományosabban és legkövetkezetesebben a marxista- -leninísta ideológiában fejeződik ki, a- mely nemcsak elveti a vallást, hanem feltárja annak társadalmi gyökereit, o- kait, s a kizsákmányolás és a tudatlanság megszüntetésével, a szocializmus és a kommunizmus felépítésével megteremti a feltételeit annak, hogy az emberek gondolkodásából eltűnjenek a tudománytalan nézetek. BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS: A szocializmus és a kapitalizmus közötti osztályharc sajátos formája, az ellentétes társadalmi rendszerű államok kapcsolatának elve, a szocialista országoknak a kapitalista országok felé irányuló külpolitikai irányvonala. E politika a- lapolveit Lenin dolgozta ki. Tekintettel arra, hogy a szocialista forradalom nem győzhet egyidejűleg a világ minden országában, a különböző társadalmi rendszerű országoknak egymás mellett kell élniük. Az ellentétes rendszerű országok békés egymás mellett élésének normái: lemondás a háborúról mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközéről, az országok egyenjogúságának, függetlenségének, szuverenitásának tiszteletben tartása, a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, szuverenitásának elismerése, az országok belső ügyeibe való be nem avatkozás, a normális államközi, kereskedelmi, kulturális kapcsolatok fenntartása. DIVERZIO: 1. alattomos romboló és gyújtogató aknamunka, titkos kártevés; 2. a kapitalista államok titkos ügynökségeinek vagy az ellenforradalmi szervezeteknek felforgató tevékenysége a szocialista országok vagy általában a haladó társadalmi rendszerek ellen. DOGMATIZMUS: Helytelen vagy a maguk idején, illetve más körülmények között helyes tételekhez való merev ragaszkodás, azok kritikátlan elfogadása és hirdetése, és minden körülmények között érvényeseknek tekintése maradiság és az újjal való szembehelyezkedés, elszakadás az élet tényeitől, szubjektív, merev szemlélet és politika. A dogma- tizmus általában minden olyan irányzatra jellemző, amely az idejétmúltat védelmezi az újjal, a fejlődővel szemben [pl. a vallás). A munkásmozgalomban is jelentkezik, képviselői elválasztják az elméletet a gyakorlattól, a konkrét helyzet tanulmányozását idézetekkel és betűrágással helyettesítik, a munkáspártot elszakítják a tömegektől. IDEALIZMUS: Filozófiai, világnézeti irányzat, amely a materializmussal, a tudomány és a gyakorlat eredményeivel ellentétben, a természettel, az anyaggal és a léttel szemben a szellemet, az eszmét, a tudatot tartja elsődlegesnek és meghatározónak. Két alapvető válfaja van: a szubjektív és az objektív idealizmus. A szubjektív tagadja a külső világ független létezését a szubjektumtól, e- gyedüli valóságnak az érzékelést, a képzetet, a fogalmat, a tudatot tekinti. Az objektív idealizmus minden létező alapjának az eszmét, a szellemet vallja, a- mely mind az anyagtól,, mind az emberi tudattól függetlenül létezik. Politikai értelemben a valóságtól elszakadt, a reális alapokat nélkülöző törekvés, magatartás, elképzelés. IDEOLÓGIA: A társadalmi felépítmény része, eszmék és nézetek, elsősorban társadalmi eszmék és nézetek összessége, összefüggő rendszere, amely az emberek vagy embercsoportok társadalmi- -gazdasági viszonyaiban, osztályhelyzetében gyökerezik, általában ezt tükrözi és ebből fakadó érdekeinek felel meg. IDEOLÓGIAI HARC: Az osztályharc egyik formája. Korunkban rendkívül é- lesen folyik a harc a szocialista és a burzsoá ideológia között. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért folytatott harc feltételezi és megköveteli a burzsoá ideológia elleni aktív harcot, reakciós lényegének leleplezését, a tömegek felszabadítását befolyása alól, a tömegek eszmei felvértezését a kapitalizmussal szemben. A szocializmus további sikeres építése egyre inkább előtérbe helyezi az ideológiai harcot, a kispolgári gondolkodás- módnak, a nacionalizmus maradványainak leküzdését, az emberek szocialista gondolkodásának és erkölcsének további erősítését. MARXIZMUS-LENINIZMUS: A természet és a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvényeiről, a dolgozó tömegek forradalmáról, a szocializmus győzelméről és a kommunista társadalom építéséről szóló tudomány, a munkásosztály és a kommunista párt ideológiája. Megalkotói Marx és Engels, tanításaikat továbbfejlesztette Vlagyimir Iljics Lenin. Kialakulása és fejlődése szorosan ösz- szefügg a munkásosztály és a munkás- mozgalom fejlődésével. A marxizmus-le- ninizmust korunkban a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok tapasztalatai gazdagítják. PROPAGANDA: Eszmék, tanítások, politikai elméletek terjesztése, ezek mélyebb összefüggéseinek megértése. Történhet szóban, írásban, oktatás formájában vagy a távközlés vívmányainak felhasználásával. A kommunista és munkáspártok nagy jelentőséget tulajdonítanak a marxizmus-leninizmus terjesztésének, a pártpolitika népszerűsítésének. A SZISZ politikai oktatásának anyagát írta és összeállította: PALÄGYI LAJOS A SZISZ ÉS AZ IFJÚSÁG VILÁGNÉZETI NEVELÉSE A ma ifjúsága — szocialista társadalmunk jövője. A szocialista társadalomban az ifjúság a forradalmi átalakulás egyik legfontosabb élharcosa. Éppen ezért ifjú nemzedékünk oktatása, nevelése, jellemének, erkölcsének és világnézetének formálása társadalmunk nagy fontosságú ügye és ebben döntő szerepet játszik a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a SZISZ III. kongresszusán ezzel kapcsolatban többek között a következőket mondta: „A jelen problémáinak igényessége megkívánja az ifjú nemzedék mind jobb felkészültségét is. Arról van szó, hogy a szocialista ember harmonikusan megtestesítse a műveltséget, a munkaszeretetet, a széles kulturális látókört és a nemes erkölcsi tulajdonságokat, fizikailag rátermett legyen és cselekvő elkötelezettséget tanúsítson az állampolgári, a társadalmi életben. A jövőért, az ország további fejlődéséért fokozatosan felelősséget vállaló serdülő nemzedék nevelése ezért rendkívül felelősségteljes feladat. Az e- gész társadalomnak, pártunknak, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a szocialista állam valamennyi szervének és szervezetének, a Nemzeti Front valamennyi szervezetének, az iskolának, a hadseregnek, de egyben a tömegtájékoztató eszközöknek, a kultúrának, a művészetnek és társadalmi életünk további területeinek is .. „... Tudjuk azonban, hogy milyen bonyolult és sokrétű az ember formálása. Nem mindig egyszerű, s főleg a fiatal ember számára nem egyszerű megérteni korunk bonyolultságát, ellentmondásosságát, helyesen tájékozódni az események rohamos alakulásában, abban, ami itthon és a világban történik, megtalálni az életben a megfelelő helyet.“ Bonyolult és igényes feladat tehát a világnézeti nevelés. Ehhez járul hozzá ifjúsági szövetségünk is azzal, hogy a fiatalokkal elsajátíttatja a hazai és nemzetközi események marxista-leninista szemszögből való értékelését. A jövőben azonban az eddiginél is offenzívebb magatartásra lesz szükség a helytelen nézetek, a múltbeli csökevények, a negatív hatások, elsősorban a vallási ideológia elleni küzdelemben. A vallási ideológia elleni küzdelem a fiatalok érdekében folyik. Azért, hogy kinyissuk a szemüket, hogy ne kerüljenek lépten-nyomon összeütközésbe a köröttünk levő valóság érzékelése és saját e- löítéleteik összeegyeztetése miatt. A tu domány fejlődése, a technikai forradalom eredményei, újabh és újabb vívmányai a mi világnézetünk tételeit igazolják.
