Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-16 / 16. szám
Az ifjú nemzedék kötelessége: TANULNI A KOMMUNIZMUST A világnézeti nevelés egyet jelent azzal, hogy szüntelenül tanulmányozzuk a marxizmus-leninizmus elméletét, annak a történelmi célnak a világos és konkrét megértésére törekszünk, amelynek eléréséért a kommunista párt és a munkásosztály harcol, és mély meggyőződésünkké válik, hogy helyes a tudományos kommunizmus tanítása. Ezen az alapon kell fejlesztenünk szocialista osztályöntudatunkat, cselekednünk a munkásosztály és kommunista pártja forradalmi hagyományai szellemében, meg nem al- kuvonak lennünk a szocializmus és a béke ellenségeivel, a burzsoá ideológiával szemben, és a szocialista öntudat a- lapjan idejében felismernünk osztályellenségeink szándékait, bármennyire is körmönfontan leplezik azokat. Mindez annál fontosabb, mivel lakosságunk zöme — a negyven éven aluliak nemzedékei — a felszabadulás után, a szocializmus feltételei között nőtt fel. A szocialista vívmányok számukra természetesek, nem ismerik a munkanélküliség nyomasztó terhét, a reménytelenség érzését. Annál inkább szükséges, hogy főleg a fiatalok „jól ismerjék az általunk megtett utat, tudják, milyen sok harcot, áldozatos munkát testesít meg szocialista jelenünk... A szocializmus győzelméért vívott küzdelem tapasztalatainak és tanulságainak tartós az érvényük és a fiatal nemzedék számára fontos vezérfonalat jelentenek“ — mondta Husák elvtárs az ifjúsághoz intézett beszédei egyikében. A kommunizmust elsajátítani Lenin szerint egyet jelent azzal, hogy cselekvőén részt veszünk a közéletben, a társadalmi ügyek irányításában és igazgatásában, mindig és mindenütt védjük a szocialista állam érdekeit, példát mutatunk a kommunista erkölcsben. Ennek előfeltétele szüntelenül emelni kulturális színvonalunkat, bővíteni látókörünket, az emberiség nemzeti és világkultúrája tárházából új ismeretekkel gyarapítani tudásunkat. Csak az válhat kommunistává, aki ismereteit gazdagítja az emberiség minden értékével. Mivel nyerte meg Marx tanítása milliók és tízmilliók szívét? Ez annak köszönhető, hogy Marx elsajátította mindazt, amire kora tudománya fényt derített. Lenin rámutatott arra. hogy Marx kritikus szemszögből átdolgozta mindazt, amit az emberi társadalom megteremtett. Marx átdolgozta, bírálatnak vetette alá, a munkásmozgalomban kipróbálta mindazt, amit az emberi elme megteremtett. S levonta a következtetéseket, amire képtelenek voltak a burzsoá keretek közé szoruló vagy a polgári előítéletekkel terhelt emberek. A kommunizmus elsajátítása azt jelenti, hogy szocialista hazafiaknak kell lennünk, erőnk teljéből támogatnunk kell a szocialista haza felvirágoztatását, szilárdítanunk a társadalom szociális, erkölcsi és eszmei egységét, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát és meg nem alkuvónak kell lennünk a nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. Büszkéknek kell lennünk nemzeteink történelmi múltjára, arra, amit dolgozóink vittek végbe a szocializmus építése időszakában. A kommunizmus elsajátítása egyet jelent azzal, hogy szüntelenül fejlesztjük magunkban a proletár internacionalizmust, a szocialista közösség népei iránti barátságunkat, szilárdítjuk harci szövetségünket a béke és a népek szabadsága minden hívével, osztáiyszjolidaritá- sunkat az egész világ dolgozóival. A világnézeti nevelés lenini, elveinek célja, hogy a szocialista állam polgárai eszmeileg edzett, öntudatos, művelt emberek legyenek, akik a tudomány és a humanizmus elvei alapján átalakítják a világot és így megvalósítják a humanizmus és testvériség ősrégi eszményeit. Azokat az eszményeket, amelyeket a burzsoázia évszázadok óta álszent módon hirdet, de ténylegesen sohasem valósított meg. Ellenkezőleg, durván sárba tiporja őket, amint arról az egész világnak diktálni szándékozó Amerikai Egyesült Államok imperializmusának véres nyomai tanúskodnak. A kommunizmus hívének lenni egyet jelent nemcsak azzal, hogy meggyőződésünk szerint a szocializmus világviszonylatban történelmileg törvényszerűen győzni fog, hanem azzal is, hogy az ember végleges felszabadításáért harcoló milliók soraiba tartozunk és világosan látjuk az e győzelemért folytatott harc kilátásait. MIT JELENT AZ ESZMEI-POLITIKAI NEVELES? Az eszmei-politikai nevelés kérdéseinek elméleti feldolgozása elmaradt a gyakorlat mögött, noha e tekintetben is szükséges a nagyobb előrelépés. Csakhogy a gyakorlat előrelépése megkívánja az eszmei-politikai nevelés fogalmainak a tisztázását, elmélete módszertani alapjainak fejlesztését. Fejleszteni kell törvényeinek és alapelveinek rendszerét, az idevágó, tudományos érveken nyugvó javaslatokkal, növelni kell ennek a- nevelő munkának a hatásfokát. Évtizedek óta foglalkozunk az eszmei-politikai munkával, nem egy jó jelszót tűztünk ki, de az esetek zömében cselekvésünk nem igazodott a tudományos módszerekhez, hanem kizárólag tapasztalatainkhoz, mégpedig az élet követelményeinek az osztálvharc fejlesztése és irányítása szükségleteinek közvetlen nyomása a- latt. Ez volt és ma is ez az elsődleges, csakhogy a gyakorlati tapasztalatokat a tudomány segítségével el kell mélyíteni, hogy a’gyakorlat és az elmélet kapcsolata ezen a téren is biztosítsa a magas fokú hatékonyságot. Itt különösképpen érvényes Lenin figyelmeztetése, hogy az elmélet kérdéseit nem szabad levennünk a napirendről, hanem — ellenkezőleg — elméletileg magas szinten kell megvilágosítani a munkáspárt feladatait. Elsősorban elemezni kell ennek a kötődésnek a kérdéseit, megértve az eszmei-politikai nevelés lényegét, helyét a kommunista nevelés rendszerében, szerepét a szocialista társadalom életében. Az eszmei-politikai nevelés fogalma a- latt nem érthetjük csak az eszmei nevelést vagy csupán az eszmei és a politikai nevelés egyszerű összesítését, mivel az életben, a reális valóságban nem létezik eszmeiség, politikum, etika, esztétika stb. nélkül. Az ideológia a szellemi élet formálásával kapcsolatos mindennemű nevelő munka szerves része, magva. Az eszmei-politikai nevelés esetében az ideológia melyik vetülete kötődik a politikai neveléshez? Fontos ezt tisztázni, mivel az ideológia a nevelés egyéb válfajaiban is jelen van. Ideológiai vonatkozása van a munkára való, az erkölcsi, az esztétikai, a jogi, az ateista stb. nevelésnek. Mi a helyzet az ideológia világnézeti vonatkozása és a politikai eszmék kötődésénél? Az átfogó kommunista nevelésben miért alakult ki az az önálló eszmei-politikai irányzat, a- me’.yben szervesen összefonódik a marxista-leninista ideológia világnézeti és politikai komponense? Ez a marxista-leninista ideológia és politika jellegével, a szocialista társadalomban az emberek eszmei-politikai nevelésének céljaival magyarázható, ide tartozik a tudományos világnézet elsajátítása, a kommunista párt . és a szocialista állam politikájának mély megértése, az adott fejlődési szakaszban az ilyen politika gyakorlása szükségének és annak megértése, hogy a dolgozókat érdekeltté kell tenni e politika sikeres megvalósításában. A TUDOMÁNYOS VILÁGNÉZET FORMÁLÁSÁNAK FOLYAMATA A szocialista társadalom tagjainak eszmei-politikai nevelése a tudományos világnézet formálásának, a kommunista párt és a szocialista állam politikája tisztázásának és befogadásának, a kommunista eszmények, és az e politika követelményeinek megfelelő gyakorlati cselekvést meghatározó politikai meggyőződés formálásának folyamata. Az eszmei-politikai nevelésnek ezért elsőrendű a jelentősége a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában is. Természetesen fontos a szocialista személyiség nevelésének minden válfaja — a munkára való, az erkölcsi, az esztétikai nevelés —, de ezek a személyiségnek csak egy-egy vonását formálják. Tőlük eltérően az eszmei-politikai nevelés az ember tevőleges életszemléletét alakítja, ami közvetlenül vagy közvetve megnyilvánul mindennemű tevékenységében. U- gyanakkor látnunk kell a kommunista nevelés alapvető válfajainak kölcsönös kapcsolatát és gazdagodását. A marxista esztétika a szépet harmonikusan e- gyesiti az ember alkotó tevékenységével. A munkára való nevelés viszont az esztétikai nevelés híján egyoldalú lenne, nem ösztönözne arra, hogy meglássuk az emberi alkotó munkának és eredményeinek szépségét. Ez annyit jelent, hogy csak a kommunista nevelés valamennyi válfajának és irányának egysége szavatolja a személyiség harmonikus fejlődését. Ettől eltekintve, az eszmei-politikai nevelésnek köztük rangos helye van. Elsősorban azért, mert az ember szellemi életének eszmei-politikai komponense lehetővé teszi az összes társadalmi érték és cselekvés értelmének a megértését. Ezt megvilágítja az állami érdekek megértése, az egyéni és a társadalmi érdekek szembesítése. Ennek köszönhetően a szocialista társadalom tagja a személyi érdekek szemlélete helyett megérti, hogy alapvetőek és meghatározóak a társadalmi érdekek. Az egyének és a kollektívák tevékenysége az öntudatosságra épül. Lenin „A nagy kezdeményezés“ című művében megállapította, hogy „a társadalmi múnka kommunista szervezete, amely felé az első lépés a szocializmus, maguknak a dolgozóknak szabad és tudatos fegyelmére támaszkodik, akik lerázták mind a föld- birtokosok, mind a kapitalisták igáját, és mindinkább erre fog támaszkodni“. Az eszmei-politikai oktatás Szovjetunióban kialakult rendszere magában foglalja a tízosztályos középiskolákban tanuló hét-tizenhét éves fiúk és lányok politikai képzését csakúgy, mint a szakmunkásképző intézetek tanulóiét és e korosztály már dolgozó tagjaiét; de nem maradnak ki természetesen a főiskolák és egyetemek diákjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok sem. Több mint húszmillióan vesznek részt ilyen módon politikai oktatásban, ami igazodik az időszerű követelményekhez és az ifjúság különböző rétegeinek felkészültségéhez. Nézzük meg például, hogy milyen az ifjúmunkások politikai képzésének a rendszere. Az ifjú leninisták iskolája elnevezésű tanfolyamokon az újonnan felvett komszomo- listák és az ifjúsági szervezetek tagjelöltjei vesznek részt. Többségük középiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett s nemrég kapcsolódott be a termelőmunkába. A tanfolyamét többnyire üzemek vagy műhelyek szervezik. A hallgatók megismerkednek az ifjúsági szervezet névadójának, Leninnek életművével, az ifjúság és a párt, valamint a Komszomol tárgykörébe vágó tényekkel és összefüggésekkel. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben e- zen kívül rendszeresek ,,A marxizmus-leni- nizmus alapjai“ elnevezésű tanfolyamok. Ezen a szinten az ifjúmunkások a marxista- -leninista filozófia, politikai gazdaságtan és tudományos kommunizmus alapfogalmaival és legfontosabb összefüggéseivel ismerkednek meg. Szeretik a fiatalok „A társadalmi és politikai ismeretek iskolája“ nevű oktatási formát. Ennek programja a résztvevők politikai és általános műveltségi szintjével arányosan a marxista közgazdaság fogalmaitól az etika és a személyiségelmélet kérdéseiig terjed. A témák szerteágazók. Foglalkoznak például a tanulók a jogi alapismeretekkel, az ideológiai harc és az ifjúság, az ifjúság és a szocialista életforma kérdéseivel. E Ez a tudatosság jelentős mértékben az eszmei-politikai neveléstől függ. Az ember tudatának eszmei-politikai vetülete, az osztálygerince e tudat minden más komponensének, társadalmi i- ránytű, amely utat mutat munkájában és harcában. Ezért Lenin, aki sokoldalúan megvilágította a nevelés valamennyi válfajának szerepét és jelentőségét, és rámutatott kapcsolatukra, egyidejűleg hangsúlyozta az eszmei-politikai nevelés vezető szerepét. Ennek magyarázata, hogy e nevelés közvetítésével kifejezésre jut az.egész nevelési folyamat osztályjellege. A kommunista nevelésnek és valameny- nyi válfajának törvénye a szellemi és az anyagi hatásgyakorlás egysége. Ennek híján a nevelés nem lenne hatékony. Ezért az eszmei-politikai nevelés sem lehet elvont, a gyakorlattal való kapcsolat híján. Eszmei-politikai nevelésünknek nemcsak az a feladata, hogy az emberekkel megértesse a CSKP politikájának alapelvét, hanem annak elérése is, hogy ezekhez igazodjanak, harcoljanak megvalósításukért. A feladatnak ez a másik része bonyolultabb és szükségea Szovjetunióban tanfolyamokon főleg olyan fiatalok vesznek részt, akik már elvégezték a marxista- -leninista alaptanfolyamot, és az átlagosnál jobban érdeklődnek az elmélet iránt. A tudomány és művészet fiatal dolgozói részére elméleti szemináriumokat szerveznek. Ezekre az anyag önálló feldolgozása, a foglalkozásokon való megvitatása és az írásbeli beszámolók készítése jellemző. Megvitatják a szocializmus és a kommunizmus építésének problémáit, feldolgozzák a párt gazdasági stratégiájának kérdéskörét, tanulmányozzák az ifjúságról szóló lenini gondolatokat, a szocialista kultúra és művészet fejlődését, a polgári ideológia elleni harc feladatait és más kérdéseket. A Komszomol elsősorban arra törekszik, hogy a politikai iskolákon és az elméleti szemináriumokon szerzett politikai ismeretek szervesen beépüljenek a fiatalok életébe. Serkentsék őket társadalmi és politikai aktnitásra. Segítsék őket abban, hogy világosan lássák feladataikat és helyüket a kisebb és nagyobb közösségben, a társadalomban. Több százezer propagandista neveli a fiatalokat arra, hogy tudományos objektivitással, osztályszempontból vizsgálják a jelenségeket, és ne mulasszák el az elméleti tételek gyakorlati ellenőrzését. Az ifjúság körében végzett politikai munka középpontjában Vlagyimir Iljics Lenin műveinek, eszméinek és egyéniségének megismertetése áll. A lenini elemzési módszer kulcsot ad az időszerű kérdések helyes megközelítéséhez is. Az úgynevezett lenini órákon a párttörténet, a hazafiság és internacionalizmus, a Nagy Honvédő Háború, a gazdasági és társadalmi építőmunka és a munkaerkölcs tárgykörével egyaránt foglalkoznak. A helyi Komszomol-bizottságok a lenini órák anayagát kiegészítik az állami Lenin múzeumokban és kiállításokra tett lásebb az elsőnél. Sajnos, mindmáig találkozunk olyan emberekkel, akik ismerik politikánkat és elveinket, de a gyakorlatban nem mindig igazodnak hozzájuk, nem harcolnak megvalósításukért, elnézik a szocialista együttélés szabályainak megszegését. A szavak és a tettek összhangjának hiánya, bármilyen is a formája, árt a gazdasági építésnek és főleg az erkölcsi nevelésnek. A CSKP politikájának következetes megvalósítása, a szocialista együttélés normáinak és elveinek megtartása nemcsak mély meggyőződést követel, hanem sok esetben merészséget és cselekvő kiállást is a szocialista elvek megszegésével szemben. A politikai öntudatosságnak és az eszmei nevelésnek mércéje nem csak a szó, hanem főieg a tett. Ezért az emberek és kollektívák eszmeí- -politikai nevelésében szüntelenül szem előtt kell tartani az ideológiai és a szervező munka egységét, azt a kötelességet, hogy a dolgozókra szóval és ezzel egyidejűleg a fejlett szocialista társadalom építése folyamatába történő bevonásukkal hassunk. togatásokkal, helyi Lenin-kiállítésok szervezésével, azzal, hogy megismertetik a fiatalokat Lenin harcostársainak életével és tevékenységével, a forradalmi küzdelem és a szocialista építés történetével. Fontos feladatnak tekintik: bemutatni, hogyan történt mindez az egyes köztársaságokban, megyékben, városokban, falvakban. Lenin születése 110. évfordulójának tiszteletére ennek jegyében zajlottak le a Lenin-próbák, amelyeken minden komszomolista és Kom- szemol-szervezet számot adott tevékenységéről. Nehéz volna felsorolni a szovjet fiatalok politikai oktatásának összes formáját. Minden munkahelyi közösség Komszomol- és pártszervezete keresi a nevelés sajátos eszközeit. Nagyon elterjedtek az előadások. A Komszomolnak több mint négyszázezer gyakorlott előadója van. A szervezetekben hat és fél ezer tanfolyamon képezik a fiatal előadókat. Rendszeresen felkeresik az előadók a távoli településeket, a kulturáli* központoktól messze dolgozó halászokat, geológusokat, állattenyésztőket és más foglalkozású embereket és az építkezések dolgozóit. A Komszomol-bizottságok rendszeresen igénybe veszik a politikai neveiőmunkában a tömegtájékoztatási eszközöket, a televízió, a rádió és a mozi által nyújtott nagy lehetőségeket. Csak Komszomol- és úttörőújságból 274 jelenik meg, összesen 80 millió példányban. Most, amikor legfőbb gond a gazdaság hatékonyságának növelése, a korszerű gaz- daságirányítási és termelési módszerek elterjesztése, a társadalmi, a helyi és egyéni érdekek jobb összhangjának megteremtése, amikor cselekvőképességünk fokozása céljából különösen erős vizsgálatot tartunk és kíméletlen harcot hirdetünk a fogyatékosságok ellen, magasabbra kell tenni a mércét az ifjúság eszmei-politikai oktatásában és nevelésében is. Az ifjúság világnézeti nevelésének tapasztalatai
