Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-09 / 15. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK KEDVEZŐ FEJLŐDÉS Mint minden évben, idén március 26- án is legfelsőbb törvényhozó szervünk, a Szövetségi Gyűlés megvitatta, elbírálta és értékelte a kormány beszámolóját programjának teljesítéséről. Lubomír Strougal miniszterelnök elemző beszámolójában többek között rámutatott, milyen nehéz nemzetközi feltételek mellett sikerült a kitűzött tervfeladatokat teljesíteni. Tudni kell, hogy a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján a világ- gazdaságban lényegesen emelkedtek a nyersanyagárak, és romlottak a cserearányok a készárut szállító országok szempontjából. Ezt nehezítette továbbá az amerikai kormányzat konfrontá- ciós politikája, az ellenünk irányuló gazdasági szankciók és diszkriminációs intézkedések. Lubomír Strougal megállapította, hogy nemcsak embargó alá vették a csúcstechnológia kivitelét a szocialista országokba, hanem a hitelek nyújtását is korlátozták. Ebben a helyzetben a CSKP Központi Bizcfttsága és a kormány nagyon igényes eljárást választott, amelynek lényege az volt, hogy az ötéves tervidőszak első két évében fékezték a gazdasági növekedést, hogy erősödjék az egyensúly, és megteremtődjenek a .feltételek az intenzív fejlődési tényezők felhasználásához. A kormány olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek által igényesebb gazdasági légkört lehetett teremteni, a vállalatok jobban értékesíthették a tartalékokat, és a gazdaságosságot tartották szem előtt. Az elmúlt év gazdasági eredményei azt tanúsítják, hogy a választott út helyes volt; bebizonyosodott, hogy népgazdaságunk eleget tud tenni a minőségileg új feladatoknak. Tavaly értük el a nemzeti jövedelem legnagyobb növekedését, terjedelme abszolút számokban kifejezve csaknem 543 milliárd korona volt.. Ebben a bonyolult világgazdasági helyzetben kevés ország mondhatja el magáról, hogy sikerült a minimumra csökkenteni adósságait. A miniszterelnök megállapította, hogy országunk konvertibilis valutában 1985 végéig a nem szocialista országokkal szembeni' kötelezettségeinek eleget tesz, és ami a szocialista országokat illeti, velük az egész ötéves tervidőszakban kiegyensúlyozott devizakapcsolatokat tartunk fenn. A külső gazdasági egyensúly helyre- állításához és a belső megszilárdításához hozzájárult a mezőgazdaság és é- lelmiszeripar céljainak elérése. Igen lényeges megállapítás a kormány beszámolójában az a kitétel, hogy az intenzív fejlesztés meggyorsítására irányuló igyekezet nem öncélú, hanem lényege a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további erősítése és növekedése. Az átlagos bér összege elérte a 2913 koronát, ami 215 koronával több, mint öt évvel ezelőtt. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban 7,9 százalékkal növekedtek a lét- fenntartási költségek, akkor látjuk, hogy a pénzbevételek reális értéke így is 5 százalékkal növekedett. A pénzbevételek emelésével együtt természetesen gondol a kormány a belkereskedelem javítására is. Intézkedések történtek a hiánycikkek kiküszöbölésére, a kormány megköveteli a vállalatoktól, ipari szövetkezetektől, hogy felelősségteljesebben mérjék fel lehetőségeiket, és növeljék hozzájárulásukat a hazai piac gazdagításához. A kedvezőbb körülmények között fokozni lehet az á- rucserét a külföldi partnerekkel is. Az idén a kormány 13 százalékkal kívánja növelni a fogyasztási cikkek behozatalát. A tavalyi eredmények ismeretében azzal a meggyőződéssel dolgozhatunk tovább, hogy gazdaságpolitikánk jó, további céljaink elérhetők. ‘ STRASSER GYÖRGY TISZTELET A PEDAGÓGUSOKNAK! Az idei pedagógusnap alkalmából kedves ünnepségre került sor Bratisla- vában. A SZISZ aieinöke, Dusán Longauer hatvan pedagógust és iskolai dolgozót fogadott. A hozzájuk intézett beszédében nagyra értékelte pedagógiai munkásságukat, a SZISZ-alapszervezetnknek nyújtott segítségüket és iskolán kívüli tevékenységüket. Maid a SZISZ SZKB Elnökségének javaslata alapján tizennyolc pedagógus SZISZ kitüntetésben részesült. Felvételünkön Dusán Longauer átadja a kitüntetéseket. Fotó: Zoiczer A FESZTIVÁL TISZTELETÉRE Az I. Brnóí Gépgyár a csehszlovák gépipar egyik bástyája. A hosszan tartó hideg tél itt is kiesést okozott a termelésben, s veszélyeztette többek között a jórészt külföldi megrendelésre készülő gőzturbinák gyártását. Ezért a 7. számú SZISZ-alap- szervezet tagjai elhatározták, hogy külön műszakokban hozzák be a lemaradást. Eddig három szombaton dolgoztak, s ezzel elősegítették, hogy a Element Gottwald Üj Kohó, továbbá egy török és egy román megrendelésre készülő turbina idejében meglegyen. A romániai Nagyvárad számára készülő turbinát egyébként a szeptemberi brnói nemzetközi gépipari nagyvásár látogatói is láthatják majd. „A különműszakokat a moszkvai XII. világifjúsági és diáktalálkozó tiszteletére szerveztük — jelentette ki Ivona Pflimpflová, a 66 tagú alapszervezet elnöke. — Ügy tervezzük, hogy legalább négyezer órát dolgozunk le ilyen módon a termelésben. Ezenkívül eddig összegyűjtöttünk 6300 tonna vasat és 1600 kiló papírt. Az érte kapott jutalom nagyobb részét felajánlottuk a szolidaritási alapba. Alapszervezetünkben tizenkilenc párttag és -tagjelölt dolgozik. Jórészt nekik köszönhető, hogy jól megy a közösségi munka.“ Az 1944. augusztus 29-én kezdődött Szlovák Nemzeti Felkelés egyik legnagyobb vívmánya az volt, hogy az államgépezetben is forradalmi változásokat hozott, megoldotta a politikai hatalom kérdését, és ennek érdekében megszervezte a forradalmi hatalom szerveit, a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a forradalmi nemzeti bizottságokat. Ezek alkották az új, népi demokratikus rendszer alapjait az új, szabad Csehszlovákiában. Itt vette kezdetét az a politikai és hatalmi változás, amely megteremtette Csehszlovákiában a szocialista forradalom későbbi győzelmének feltételeit. A régi államapparátus felszámolása és a hatalom átvétele a népi szervek, a nemzeti bizottságok által, amelyeknek Csehszlovákiában 1918-ig visszanyúló történelmi hagyományai voltak, a nemzeti és demokratikus forradalom legfontosabb tennivalói közé tartozott. Egy minőségében új politikai rendszer jött létre, amelynek vezető és a történelem folyamán először uralkodó ere- ie a munkásosztály és annak politikai élcsapata, a kommunista párt volt. Megkezdődtek a mélyreható beavatkozások a politikai, gazdasági és szociális elrendezésbe, amelyek egyúttal meghiúsítottak minden kísérletet arra, hogy visszaállítsák nálunk a München előtti helyzetet, meggyöngítették a burzsoázia osztálypozícióját, jóllehet annak antifasiszta erői még részt vettek a hatalom gyakorlásában. Ezt a helyzetet rögzítette a megújhodott köztársaság első kormányának programja is, amely Kassai Kormányprogram néven vonult be a történelembe, és kihirdetésének 40. évfordulójáról éppen a minap emlékeztünk meg. Negyven éve történt A Szlovák Nemzeti Tanács a Kassai Kor- mánynrogram értelmében látott hozzá a politikai és végrehajtó hatalom intézményes megoldásához. Negyven évvel ezelőtt, 1945. április 7-én rendeletet bocsátott ki a nemzeti bizottságokról, a központi hivatalokról és a megbízottak testületéről. Ebben HARCBAN EDZŐDTEK minden politikai hatalmat a nemzeti bizottságokra ruházott, amelyek már a fegyveres felkelés idején is kiállták a próbát és a harcban megedződve valóban a népi hatalom képviselőivé váltak. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen törvényesítette Csehszlovákia Kommunista Pártjának törekvését, amely „Mit tegyünk, mihez fogjunk?“ címmel azokban a napokban felhívást tett közzé. Ebben többek között a nemzeti bizottságok feladatairól a következő állt: „Váltsátok valóra a köztársasági alkotmány alapcikkelyét, amely szerint az állam- hatalom egyedüli forrása a nép! Válasz- szatok azonnal piinden felszabadult községben helyi nemzeti bizottságot. A nemzeti bizottságokba legjobb képviselőiteket küldjétek, akik a megszállók és az árulók elleni harcban helytálltak és igazi demokraták. Ne tűrjétek el semmi szín alatt, hogy a nemzeti bizottságokba áruló elemek és olyanok férkőzhessenek be, akik az ellenséggel tevékenyen együttműködtek. A nemzeti bizottságok, amelyek hatáskörükben az egész közigazgatást ellátják, alapvető intézményei az új demokratikus köztársaságnak. A nép szervei ezek, és nemcsak a jogaik nagyok, hanem kötelességeik is a néppel, a nemzettel és az állammal szemben.“ Hogy a párt mekkora jelentőséget tulajdonított a nemzeti bizottságoknak, azt bizonyítják Element Gottwald szavai, amelyeket egy nappal a rendelet kibocsátása után mondott Szlovákia Kommunista Pártja funkcionáriusainak kassal (Koäice) értekezletén. Ebből idézünk: „Másik rendkívüli jelentőségű előnyünk a munka és azoknak a szerveknek a felhasználása, amelyek ma történelmileg létrejöttek és terveink szerint döntő szerepet hivatottak játszani. Ezek a szervek a nemzeti bizottságok. Nagy vívmányunk, hogy ma a nemzeti bizottságok gondolata általános elismerést vívott ki magának, sőt, törvényesen is hitelesítették. Partnereink (a londoni burzsoá kormány képviselői — a szerk. megj.) a nemzeti bizottságokat nem széles hatáskörrel rendelkező kormányszerveknek képzelték, s ma ezek a bizottságok szálkák a szemükben. A nemzeti bizottságok a politikai harc legfontosabb színterei.“ Négy évtized távlatából egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok teljesítették történelmi küldetésüket, és ma is a néphatalom legfontosabb szervei. í B- M. A megbonthatatlan barátság mérföldkövei A csehszlovák-szovjet szövetség legújabb kori történelmünk elszakíthatatlan vezérfonala. Köztársaságunk első munkás elnöke és pártunk felejthetetlen harcosa, Kle- ment Gottwald állapította meg annak idején legtalálóbban, hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak az azóta szinte már szállóigévé vált mondásában: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem lenne önálló Csehszlovákia.“ Történelmi példák egész sora bizonyítja, hogy a hatalmas Szovjetunióban mindig megbízható támaszra találtunk. Kész volt a segítségünkre sietni, amikor a fasizmus veszélyeztette függetlenségünket, és hatalmas áldozatok árán végül — Európa több más országával egyetemben — felszabadította hazánkat a fasiszta megszállás alól. Hadd idézzük azonban ismét Element Gott- waldot: „A szovjet népnek a hitleri Németország ellen vívott győzelmes küzdelme s a Szovjetunió hadseregének közvetlen segítsége nélkül nem szabadult volna fel Csehszlovákia a második világháborúban a hitlerista megszállás igájából. A Szovjetunió szövetsége és testvéri segítsége nélkül a csehszlovák nép ma nem építhetné új államát, mint független és népi demokratikus államot, nem tudna „ellenállni“ a nyugati imperialisták politikai és gazdasági nyomásának, és újra az ő szolgaságukba kerülne“ — írta A tartós békéért, a népi demokráciáért című folyóirat 1948. november 1-i számában. A csehszlovák-szovjet barátságnak történelmi gyökerei vannak. Népünk legjobb- fiai mindig nyílt rokonszenvvel szemlélték a világ első szocialista államának erőfeszítéseit, és nemcsak szemlélték, hanem segítették is. Éppen a napokban emlékeztünk meg annak az eseménynek a 60. évfordulójáról, hogy a cseh és szlovák kommunisták, internacionalisták egy csoportja, amely Interhelpónak nevezte magát, áttelepült a Szovjetunióba, a fiatal szovjet állam megsegítésére. A NOSZF győzelme után a világ minden országából jöttek az internacionalisták, hogy hozzájáruljanak a nagyszabású gazdasági építőprogram megvalósításához. A Szovjetunió és a Kommunista Internacionále is nagyra értékelte ezt a segítséget, és maga Lenin hívta a további érdeklődőket. így jöttek létre a CSKP I. rendes kongresszusának irányelvei alapján nálunk is az első ipari termelőszövetkezetek Zilina, Martin és Vrútky környékén, amelyek azt tűzték ki, hogy családostul a Szovjetunióban telepednek le. Országszerte nagyszabású agi- tációt folytattak, s a jelentkezők közül elsősorban a szakmunkásokat, mesterembereket, képzett földműveseket választották ki. Megfelelő felkészülés után az első különítmény 1925. március 29-én indult el a 2ilinai vasútállomásról. Négy transzportban összesen 1078 csehszlovák kommunista érkezett a saját maga választotta Közép- Azsiába, a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságba. Pispek, a mai Frunze városa mellett telepedtek le, erős kitartással dolgoztak, és kivívták az egész szovjet társadalom elismerését. Egy ideig a csehszlovák telepesek között tanítóskodott Peter Jílemnicky, és járt közöttük a Rudé právo szerkesztője, Julius Fufiík is. Felejthetetlen riportokban örökítették meg a csehszlovák telepesek hősiességét. Utódaik ma is élnek a szovjet Kö- zép-Ázsiában. Március 31-én emlékeztünk meg egy másik esemény 40. évfordulójáról, amely hazánk felszabadításával függ össze, és a Szovjetunió önzetlenségének ragyogó példája. 1945. március 31-én a Szovjetunió minisztertanácsának döntése alapján egyezményt írtak alá a csehszlovák kormánnyal, amely értelmében a szovjet fél a második világháború alatt Csehszlovákiának nyújtott fegyverszállítást, hadifelszerelést ajándéknak tekinti, és nem Kér érte semmilyen kárpótlást. Nem kis dologról volt szó. A Szovjetunió a közvetlen katonai segítségen kívül óriási anyagi támogatásban részesítette az I. csehszlovák hadtestet és a Szlovák Nemzeti Felkelést. Lehetetlenség pontos statisztikai adattal szolgálni arról, milyen mennyiségű fegyvert szállított a Szovjetunió Csehszld- vákiának, de pontos feljegyzések vannak arra vonatkozólag, hogy kedvező időjárási viszonyok esetén a felkelők Tri duby repülőterén Zvolen mellett egy éjszaka 80—100 szovjet repülőgép szállt le hadianyaggal és egyéb felszereléssel. Az emigráns csehszlovák kormány moszkvai katonai attaséja szeptember 18-án például a következő táviratot küldte Londonba Ingr tábornoknak: „Szeptember 18-ig a Szovjetunióból a következő mennyiségű hadianyagot szállították a Tri duby repülőtérre: 580 géppisztoly 474 780 tölténnyel, 224 tankelhárító löveget 64 080 tölténnyel, 250 könnyűgéppuskát 523 180 tölténnyel, 74 nehézgéppuskát 491800 tölténnyel, 5 légvédelmi gépágyút 16 540 tölténnyel, 1094 kiló robbanóanyagot.“ Pusztán az említett tételek óriási értéket jelentenek pénzben kifejezve, és a harc hazánk felszabadításáért tulajdonképpen még csak akkor kezdődött. Ezért is joggal állíthatjuk, hogy a Szovjetuniónak talán sohasem tudjuk kellőképpen meghálálni, amit értünk tett. B. M.
