Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-02 / 14. szám

új ifjúság 6

A KEZDET NEHÉZ

A szovjet Szergej Babka, aki tavaly több Ízben is magasabbra tolta a rúdugrás világcsúcsát, és szinte mára csillagos eget súrolja.

EST VOLT

W

A férfiak is készülnek a spartakiádra. Az esten nagy sikert

arattak.

Az alapiskola tanulóinak bemutatója.

Fiatalok voltak a főszereplői annak a sportünnepélynek, amelyet a közelmúltban Ipolynyéken (Vinica) rendezett a helyi Druístevník sportegyesület megalakulásának 65. évfordulója alkalmából. Kusicky Ernő, a közel 300 tagot számláló egyesület elnöke rövid ünnepi beszédének bevezetőjében a helyi párt- és állami szervek, a Béke Efsz és a járási test- nevelési szövetség képviselőin kívül a magyarországi baráti sportegyesületek képviselőit is köszöntötte.

A nagykürtöst Járás legnagyobb községének, Ipolynyéknek sporttevékenységéről szólva többek között elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben a labdarúgás iránt volt a legnagyobb érdeklődés, hiszen volt olyan időszak, amikor a helyi labdarúgók é- veken keresztül a kerületi bajnokságban szerepeltek. Arról is szót ejtett, hogy a sportegyesület asztalitenisz-szakosztályában dolgoztak olyan sportolók, akik a kerületi és a szlovákiai versenyekre is eljutottak. A község sportéletében pedig mindig is nagy eseménynek számított a sparta- kiád, amelynek körzeti bemutatóit a helyi sportpályán tartották.

Az ünnepély középpontjában a spar- takiádgyakorlatok bemutatója állt. Elsőként a szülők és gyermekek számát láthatta a közönség, őket az a- lapiskola tanulói követték, sőt a nők és férfiak is bemutatták gyakorlataikat. Az ünnepély egyik kedves színfoltja volt a salgótarjáni lányok dzsesszbalett bemutatója.

BODZSÄR GYULA A szerző felvételei

A párizsi Bercy sportcsarnokban megrendezett I. atlétikai világjátékokról rendkívül eltérő vélemények hangzottak el. Akadnak ellenzői, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy van létjogosultsága.

Sokan talán nem tudják: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség azzal a nem titkolt szándékkal kezdett a merész vállalkozásba — vállalva a kockázatot is-, hogy a helsinki szabadtéri VB mintájára, annak sikerén felbuzdulva, néhány év múlva, pontosabban 1989-ben vagy 1990-ben megrendezze az első fedettpályás világbajnokságot. Az 1AAF vezetői tisztában vannak vele, hogy terveik nem valósíthatók meg egyik napról a másikra.

Az első számú probléma, hogy a világjátékok, majd a fedettpályás világbajnokság rendszeresítéséhez elengedhetetlen a jelenleg érvényes nemzetközi versenynaptár módosítása. Mind több szó esik a jugoszláv Artur Takáí javaslatáról, amely szerint felváltva írják ki a fedettpályás Európa- bajnokságot, illetve a világjátékokat (világbajnokságot), s azt is vegyék figyelembe, hogy egyazon évben ne rendezzenek szabadtéri és fedettpályás Európa-, illetve világbajnokságot. Ehhez a tervhez persze meg kell nyerni az európai szövetséget, az afrikai és ázsiai nemzeti szövetségeket, sőt Amerikát is. Aligha lehet vitás, hogy a merész elképzelések megvalósulásáig hosszú az út. Ezért lehet végső soron üdvözölni a világjátékok „ad hoc“ megrendezését, mert — diplomáciai nyelven szólva — tárgyalási alapot nyújthat a továbblépéshez.

Az elmondottak alapján a nemzetközi atlétikai versenynaptár 1992-ig a következőképp módosulna: 1986: szabadtéri és fedettpályás EB; 1987: fedettpályás világjátékok (II.) szabadtéri világbajnokság; 1988: fedettpályás EB olimpia; 1989: fedettpályás világjátékok vagy fedettpályás EB; 1990: 1. fedettpályás VB, szabadtéri EB; 1991: fedettpályás VB olimpia.

Hadd idézzük ismét az IAAF elnökének szavait:

— Meggyőződésem, hogy a nyári és téli altéttkai idény között sikerül méltányos arányt kialakítanunk. Nem kívánunk, természetesen, egyenlőség! jelet tenni a két Idény közé, hiszen több számban — gondolok elsősorban a közép- és hosszútávfutókra — nem tudunk a nyárihoz hasonló versenyzési lehetőséget biztosítani. Számunkra az a lényeges, hogy a rendezvényt elfogadtassuk a világgal. Az I. világjátékok felemás tapasztalata alapján is állítom: a fedettpályás atlétikának jövője van.

MinLuwtffiiuw

A SPORTÁG •

MÄGY

TEHETSÉGE

Pácza Ildikó fa képen) a Rozsnyót fRoitiavaj Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium harmadikos tanulója. Évek óta sportol, versenyszerűen kerékpározik, a téli hónapokban pedig sízik. A nemrég megtartott értékelésen kategóriájában a járás legjobb sportolójának nyilvánították. Ezt az elismerést persze több éves eredményes szereplésének köszönheti, hiszen volt már kerületi, szlovákiai, sőt országos bajnok is.

*— A sportág nagy tehetsége — állította róla edzője, Rispán Béla, aki a fiatal lány sportpályajutásának elindítója és napjainkig irányítója.

A kezdetekről, a sikerekről és a tervekről azonban Ildikóval beszélgettem.

— Mikor és hogyan kezdődött sport- pályafutásod?

— Négy évvel ezelőtt, még kis alapiskolás koromban a pionírok versenyén indultam először. Nem saját meggyőződésemből vagy kedvtelésből, hanem a fiúk rábeszéltek, és őszintén szólva engem is csábított a versenyzés varázsa. Itt figyelt fel rám mostani edzőm, akinek valóban sokat köszönhetek. Aztán én is egyre jobban megszerettem, megkedveltem a kerékpározást, és ma már mondhatom, életelememmé vált, hiszen hetente ötször edzünk, beleértve a téli időszakot is.

— És aztán egyre-másra jöttek a sikerek. jó lenne, ha megemlítenéd őket.

— Első sikeremet 1982-ben arattam, amikor az országúti kerékpározásban országos első lettem. Következő évben csehszlovák bajnok lettem pályaversenyben, míg országúton második helyezést értem el a serdülők kategóriájában. Tavaly országúton ismét csehszlovák bajnok lettem, és megnyertem a hét futamból álló országos összesített pontversenyt is. Ez év februárjában a 10 km-es sífutásban lettem kerületi első, és örülhettem a járás legjobb sportolója címnek is. A síelést csak a- zért űzöm, hogy megtartsam erőnlétemet, és elárulhatom, a kerékpározás mellett a foci a kedvencem.

— Külföldön versenyeztél már?

— Igen. Budapesten a „Hobby Grand Price" versenyen indultam. Szégyent itt sem vallottam, mert végül is az előkelő második helyen végeztem.

— Áprilisban kezdődik a kerületi bajnokság, és ismét a kerékpár nyergébe szállhatsz. Hogyan haladsz a felkészüléssel, és milyen tervekkel várod az újabb évadot?

—• A felkészülés az edzésterv szerint halad, és jó formában érzem magam. Már országúton is edzettünk. Erőnlétemmel pedig én is, edzőm is elégedettek vagyunk. Szeretnék újból kerületi és országos bajnokságot nyerni mind országúton, mind pályaversenyen. Titkolt vágyam egy nagyobb szabású nemzetközi versenyen való részvétel és sikeres szereplés. Persze a tanulást sem hanyagolhatom el, mert csak így teljesülhet az a távlati tervem, hogy bejussak a testnevelési főiskolára.

Polgári László-