Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-02 / 14. szám
új ifjúság 5 VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ A z ifjúságnak azon a történelmi, londoni konferenciáján, amikor a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget megalakították, a küldöttek ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy a végsőkig harcolni fognak a fasizmus ellen, és megvédik a második világháborúban óriási áldozatok árán kivívott igazságos és tartós békét. Ezzel világosan kinyilvánították: tisztában vannak azzal, hogy a katonai vereséggel az antifasiszta harc nem szűnik meg, mint ahogy a háborús fenyegetés veszélye sem szűnik meg, míg létezik az imperializmus. E fogadalom jegyében — amely leginkább kifejezte a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség programját, küldetését — a DÍVSZ sokoldalú tevékenységet fejtett ki a világbéke védelméért. Harcolt az agresszió, a lázas fegyverkezés ellen és az atomfegyverek betiltásáért. Támogatta a nemzeteknek és az ifjúságnak a gyarmatosítás ellen, a szabadságért, függetlenségért vívott harcát, szolidáris volt velük, s aktívan támogatta a kapitalista országok fiataljainak a kizsákmányolás ellen és jogos érdekeikért folytatott harcát. Mindazok az akciók és rendezvények, amelyeket a DÍVSZ létezésének első éveiben szervezett, növekvő erejét, valamint a világ haladó és demokratikus ifjúsága körében kivívott tekintélyét bizonyította. A világifjúsági találkozók elősegítették a DÍVSZ sokoldalú aktivitását, mindenekelőtt a béke híveinek egyre erősödő mozgalmát, a békés együttműködés megszilárdítását, a világ országainak és ifjúságának egyetértését. A világifjúsági találkozóra addig Prágában (1947) és Budapesten (1949) került sor, amelyek megalapozták a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom új, rendkívül erős haladó hagyományait. A fesztiválok dicső történelmébe kitörölhetetlenül beíródott a III. ifjúsági és diáktalálkozó, a- melyre 1951. augusztus 5—19-én került sor Bérlinben. Ezen a VIT- en 104 ország 25 ezer fiatalja képviselte többi társait, és vagy két millió német fiatal jött el az ország valamennyi részéből. A csehszlovák küldöttség több mint háromezer CSISZ-tagot számlált. Eleddig egyetlen nemzetközi akcióra sem sikerült annyi ifjú embert összetoborozni, mint a berlini fesztiválra. Abban az időben a világ ifjúságának legnagyszabá- súbb találkozója volt, amelyen az ifjúság valamennyi rétege képviseltette magát, tekintet nélkül szociális származásukra, bőrük színére, politikai és vallási meggyőződésükre. Egyetlen szándék kötötte őket össze: a béke védelme. A III. világifjúsági és diáktalálkozó jelszava így hangzott: „Az ifjúság egységben a békéért és a háború veszélye ellen folyó harcban!“ A III. világifjúsági és diáktalálkozó megrendezéséről a VIT Tanácsa döntött azon az ülésén, a- melyet 1950. november 25—30-án tartott Bécsben, mégpedig néhány nappal azután, hogy Varsóban befejeződött a béke híveinek II. kongresszusa. A DÍVSZ Tanácsa egyetértett e kongresszus eredményeivel és azokat kötelezővé tette valamennyi szervezete számára. Ezért természetes, hogy tagjainak figyelmét arra irányította, az ifjúság legszélesebb rétegeit mozgósítsák a békéért vívandó aktív harcra. Erre az egyre éleződő nemzetközi helyzet késztette és az, hogy veszélyben forgott a világ békéje, amit az imperialista államok legreakciősabb erői idéztek elő. Röviddel azelőtt, 1950. június 25-én az amerikai agresszo- rok háborús tűzfészket létesítettek Koreában. Ugyanabban az időben az ártatlan emberek ezrei estek még áldozatául a francia gyarmatosítók Vietnam, és Nagy-Britan- nia Malájföld ellen indított háborújában. Németország újrafegyverkezésével, amelyet a nyugati hatalmak is támogattak, erősödött Európában a háborús veszély. A gyarmati és függőségben élő országokban az emberek ^millióinak okozott szenvedést az imperializmus. Ilyen helyzetben pedig a demokratikus fiatalok és a világ összes nemzete békeszerető erőinek egyesítése a béke védelmére a legfőbb feladat lett. A béke-világkongresszus állandó bizottsága 1950. márciusában elfogadta a történelmi jelentőségű stockholmi felhívást, amelyben ez áll: „KöIII. Világifjűsági Találkozó Berlin: 1951. augusztus 5-19. ' •. .y:MV : • • veteljük, hogy feltétel nélkül tiltsák be az atombombát mint az emberiség megfélemlítésének és tömeges pusztításának eszközét. Követeljük, hogy szigorú nemzetközi ellenőrzés szavatolja e határozat teljesítését. Az a kormány, amely elsőként alkalmaz atombombát bármelyik ország ellen, bűntettet követ el az emberiség ellen, és bűnözőként felel ezért a tettéért. Felszólítjuk a világ ösz- szes jó szándékú népét, aláírásával csatlakozzék e felhíváshoz!“ És több mint 500 millió ember, köztük nagyon sok fiatal fejezte ki egyetértését aláírásával a stockholmi felhívásban foglaltakkal. Még több békeharcost egyesített maga köré a Béke-világta- nács 1951-ben közzétett berlini felhívása, amelyben az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését sürgette. Ezt a felhívást elsőként a Béke-világta- nács tagállamai írták alá. A felhívásban ez áll: „A világ népe millióinak igyekezetére válaszolva, tekintet nélkül arra, miképpen vélekednek a háború okairól, a béke megszilárdítása és a nemzetközi biztonság szavatolása végett követeljük, hogy az öt nagyhatalom: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország kössön egymással békét. Ha bármelyik nagyhatalom kormánya elutasítja e békeegyezmény megkötését, ezt agresszív szándékai nyílt beismerésének fogjuk tekinteni. Felszólítjuk a békeszerető országokat, támogassák a békeegyezmény megkötésének követelményét, s bármelyik állam csatlakozhat hozzá. Ezen felhívást aláírásunkkal igazoljuk, és felkérünk minden jó szándékú férfit és nőt, szervezetet, akik és amelyek a béke megszilárdításán fáradoznak, hogy írják alá e felhívást.“ Közzététele után napról napra nőtt világszerte a béke híveinek mozgalma. Ezt a felhívást több Irány a VIT A VILÁGIFJŰSÁGI TALÁLKOZÓK TÖRTÉNETÉBŐL IV. RÉSZ mint 610 millióan írták alá. A békéért s ezzel együtt az ifjúság a- lapvető létérdekeiért vívott küzdelem egyesítette és megedzette a haladó és demokratikus fiatalok nemzetközi mozgalmát is. Egyre inkább tudatosították, hogy e harc győzelmes kimenetelének feltétele az egység. Ennek tudata pedig erőt adott nekik a békéért vívott aktív harchoz. A világ békeszerető erőinek aktivitása nem mindennapi méreteket öltött. Ebben a légkörben zajlottak a III. világifjúsági találkogyűlt össze. A DlVSZ-induló dallamai és a jelenlevők tekintete kísérte azt az ünnepélyes jelenetet, amikor felvonták a DÍVSZ fehér zászlaját. A fesztiváli békestafétára az volt a válasz, hogy fehér galambok ezrei röppentek a magasba a fesztivál bőkevágyát szimbolizálva. „Nem a háború, hanem a béke hozza el az ifjúság boldogságát“ — hangsúlyozta Wilhelm Pieck, az NDK államelnöke fesztiváli megnyitó beszédében. És attól fogva ez a szó: béke, a leggyaktaljai tízmillióinak nevében ünnepélyesen megfogadjuk, hogy minden erőnket latba vetjük egy ú- jabb háború kitörésének megakadályozására; leleplezzük és ártalmatlanná tesszük a béke és az emberiség ellenségeinek mesterkedéseit; harcolni fogunk a fegyverkezési verseny ellen és síkra szállónk az ifjúság jobb életkörülményeiért; az országok nemzetei és ifjúsága barátságának megszilárdítására és békés együttműködésükre fogunk törekedni; megőrizzük, megszilárdítjuk és kiterjesztBerlin sok háza 1951-ben még romokban hevert, de az utcákon már ott meneteltek a III. VIT küldöttei. zó előkészületei is, amelyek nyitánya 1951-ben az ifjúsági világhét volt. (Az első ifjúsági világhétre 1943-ban került sor, amelyet ezután az Ifjúsági Világtanács határozata értelmében a tavasz első hetén, március 21—28-a között minden évben megtartottak. A DÍVSZ pedig folytatta az ifjúsági világhét hagyományait.) A DÍVSZ titkársága felhívására ezen a héten az ifjúság akciói világszerte a III. VIT jelszava jegyében, továbbá a békéért harcoló fiatalok egységének megszilárdításáért zajlottak, hiszen jövőjüket kockáztatta az újabb háború veszélye. Az előkészületek a későbbiekben is bebizonyították, hogy a fesztivál összehívását a fiatalok lelkesen üdvözölték és ez az esemény nagyarányú kezdeményezésre és tettekre serkentette őket. „A tapasztalat azt mutatja — jelentette ki Enrico Berlinquer, a DÍVSZ elnöke —, hogy a világ- fesztiválra való felkészülés, ami a békeharc és mindenekelőtt az öt nagyhatalom között megkötendő békeegyezmény érdekében kibontakozott kampány jegyében folyik, lehetőséget ad az ifjúság és diákság valamennyi rétegéhez és szervezetéhez szólni, mindazokhoz, akikhez eddig nem sikerült közelférkőznünk. Most beszerveztük őket.“ Már maguk a fesztiváli előkészületek az ifjúság békemozgalmának nagymérvű kibontakozását vonták maguk után. Oj távlatok nyíltak az ifjú nemzedék jogaiért és ideáljaiért, a békéért és boldog jövőért folytatott küzdelemben. Vasárnap, 1951. augusztus 5-én délután ünnepélyesen megnyitották a III. világifjúsági és diáktalálkozót. Berlinben a Walter Ulbricht stadionban — amelyet a háborús romokon rekordidő, 115 nap alatt épített fel a Szabad Német Ifjúság — ezen a napon több mint 80 ezer hazai és külföldi fiatal rabban kiejtett szó lett a résztvevők körében, a fesztivál 14 napja alatt a legkülönbözőbb nemzetek nyelvén hangzott el. Joliot Curie, a Béke-világtanács elnöke is hangsúlyozta a fesztivál résztvevőihez intézett beszédében: „A férfiak és nők milliói harcolnak a békéért. Felszólítalak benneteket, hogy csatlakozzatok hozzájuk, és minden erőtökből harcoljatok azért, hogy az öt nagyhatalom békeegyezményével megszűnjék egy újabb világháború rettenetes veszélye. Békét az ifjúságnak! Békét és boldogságot az emberiségnek!“ Különösen erős hangsúlyt kapott a béke szó augusztus 7-én, amikor a fesztivál résztvevői egy fiatal francia hős lányt üdvözölhettek körükben. Raymonde Dien a békeharcban azzal szerzett érdemeket, hogy saját testével feltartóztatott egy Vietnamba indított fegyverszállító vonatszerelvényt. Több mint nyolc órán keresztül visszhangzott ez a sző, másfél millió német fiatal kiáltotta augusztus 12-én a Szabad Német Ifjúság béketüntetésén, amikor Nyugat-Németország újrafegyverkezése ellen tiltakoztak. Elhangzott minden művészeti e- gyüttes fellépésén, a stadionokban, sportpályákon, a fesztivál résztvevőinek tüntetésein, gyűlésein, találkozóin és beszélgetésein. És elhangzott A Szabad Német Ifjúság „Freundschaft, Einheit, Friede“ (Barátság, egység, béke) című dalában. Nagy nyomatékkai hangoztatta a fiatalok milliós tömege augusztus 19-én a III. VIT záróaktusaként megtartott felvonuláson, amikor Berlinben a Marx — Engels téren a résztvevők ünnepélyes fogadalmat tettek: „Mi, a világfesztivál résztvevői, akik ismerjük az emberiséget fenyegető veszélyt, és akik felelősséget érzünk a nemzetek békéért vívott közös harcáért, valamennyi ország békeszerető fiajük egységüket a békéért, az e- gyetértésért folyó harcban, amit világfesztiválunkon is látványosan kifejeztünk. Erre az aktív harcra a fiúk és lányok további millióit nyerjük meg. Esküszünk, hogy minden erőnket az öt nagyhatalom között megkötendő békeegyezmény szolgálatába állítjuk, amely egyezmény megteremti a nemzetek békés együttélésének alapjait. Ebben az ünnepélyes ő- rában esküszünk, hogy hűek maradunk a béke eszméjéhez!“ A III. világifjúsági és diáktalálkozó a háborús veszély elhárításáért és a tartós világbékéért harcoló fiatalok barátságának és egységének nagyszabású seregszemléje volt. Megmutatta mindenki e- lőtt a világ haladó és demokratikus ifjúságának szilárd és megbonthatatlan harci szolidaritását és egységét, továbbá elszántságukat, hogy a maguk és az eljövendő nemzedékek boldogsága számára megvédjék a világbékét. (rb) A szelvényt vágd ki, ragaszd fel postai levelezőlapra, jelöld be rajta a helyes választ, és csak a sorozat befejezése után, tehát június 4-én kell beküldeni a szerkesztőség elmére. KÉRDÉS: A világ hány országáből vettek részt a III. világifjúsági és diáktalálkozón, amelyet 1951. augusztus 5—19- én rendeztek meg Berlinben? K---------A) 104 országból B) 97 országból C) 86 országból 4. SZELVÉNY VIT VERSENY E IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★
