Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-02 / 14. szám

Azon a ragyogó tavaszi napon, amikor Dunaradványon (Radvafl nad Dunajom) jártam, a falu mozgalmas képet mutatott. Előkerültek a kerékpárok, néhányan már hozzáláttak a kerti munkákhoz, vagyis aki csak tehette, igyekezett ki a szabadba. Az egyik oszlopon gólyafészek várta lakóit, a szélső házak tövében pedig ott hömpölygött a faluval szinte összeforrott folyó: a Duna. A túlsó parton a neszmélyi hegyek — negyven évvel ezelőtt itt szállt partra a szovjet hadsereg tengerészgyalogsága.

MÚLT

Chovan László, a helyi nemzeti bizottság elnöke — gyerekként •— maga is szemtanúja volt az e- seményeknek.

— 1945. március 28-án délután négy óra felé itt lépett partra a komáromi (Komárno) járás területén a szovjet hadsereg tengerészgyalogsága. Három kilométernyire a folyótól éjjelre beásták magukat, és másnap hajnalban folytatták az előrenyomulást. Egy részük Bratislava, a többiek Léva (Levicej felé mentek. Lévánál volt a szovjet hadsereg első frontja. Itt a németek nagy haderőt összpontosítottak. Ezért völt szükség minden veszély ellenére is az átkelésre. A neszmélyi hegyekben szerelték össze a páncélhajókat. A németek éjszakára várták a támadást, de a partra szállás fényes nappal történt, s egyik percről a másikra. Ez az ellenséget meglepte, és semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Marcelhá- zán (Marcelová) volt a németek főparancsnoksága, a radványi erdőben német ágyúk várták a bevetést. A német katonák telefon- vezetékét azonban elvágták, így autón sietett a töltésen a német futár, hogy értesítse a többieket. A partra szállást a szovjet katonák a Duna vonalán, Zsitvatő és Dunamocs között hajtották végre nagy veszteségekkel.

— A faluban 1969-ben felszabadítóink tiszteletére emlékművet emeltünk, 1974-ben pedig felújítottuk. Itt a felszabadulás évfordulóján valahányszor koszorúzási ünnepséget rendezünk.

A történelmi események felidézése után a falu jelenéről kérdeztem Chovan Lászlót.

— Az 1981-es népszámlálás a- datai szerint Dunaradványon 1280-an élnek, de kicsi a népszaporulat, sok fiatal elhagyja a faA partraszállási emlékmű

lut. Az óvodában nem tudjuk betölteni a helyeket, olyan kevés a gyerek. Mivel nem központi falu a miénk, régen az építkező fiatalok nem igényelhettek stabilizációs kölcsönt. Ma már van rá lehetőség, megpróbáljuk ezzel is ösztönözni őket, hogy maradjanak.

— Itt, helyben milyen munka- lehetőségek vannak?

— Az érsekújvári (Nővé Zám- ky) Novofruct kihelyezett üzemében hagymát és fűszerpaprikát dolgoznak fel. Sokan az egyesült szövetkezetben dolgoznak, amelynek központja Dunamocson található.

, — Mivel gyarapodott a falu az utóbbi években?

— A faluban van gáz, a vízvezeték szerelését az idén kezdjük meg mintegy kétmillió korona ráfordítással. Van új postahivatalunk és a helyi nemzeti bizottság is korszerű épületet kapott. A két

birtokolja, de a kicsik is ilyenkor gyakorolják be műsoraikat, vasárnaponként pedig társastáncoktatás folyik.

— Gazdag a kínálat. A fiatalok érdeklődnek a műsorok iránt?

— Sajnos, nem nagyon, pedig már mindent megpróbáltam. Másfél éve kisszínpadot szerveztünk, de nem lett belőle semmi. A kicsikkel, az óvodásokkal még lehetne valamit kezdeni, ez viszont nehéz, mert nem szeretnék beleszólni a velük foglalkozó pedagógusok munkájába. Igaz, az is megtörtént, hogy az érdeklődők összegyűltek az egyik meghirdetett előadásra, és az előadó nem jött el.

— Ebben a művelődési házban volt talán először az országban videódiszkó.

— A videódiszkó jó ötlet volt, fellendítette a forgalmat. A kassai (Kosice) Miroslav Juríőek saját felszereléssel és műsorral jött a faluba.

— Melyik szakkör tevékenység gével elégedett?

— A fotószakkörével. Diaporá- mát készítettíipk a környezetvédelemről, falunkról. Egy kiállítás során azonban az automata diavetítőnk a keverőpulttal és a magnetofonnal együtt bennégett az a- ranyOsi (Zlatná na Ostrove) művelődési házban... Jövőre mégis szeretnénk benevezni a diaporá- ma-versenybe.

— Ennyi gond mellett mi köti mégis ide a népművelőt?

— Itt születtem, itt élek. Ismerem az emberek gondjait-örömeit, úgy érzem, nekem itt a helyem.

BÁRÁNY JÁNOS

A falu egyik utcája

Komárom (Komárno) környékén kettőt emlegetnek az emberek, a dunaradványit (Radvaü nad Dunajom) és a komáromit (Komárno), ahol a Vörös Hadsereg Dunai Flottillájának egységei hajtották végre a nagyszabású támadó hadműveletet. Sokkal kevesebbet hallunk és tudunk egy harmadik átkelésről, amely nyugatról támadta hátba az ellenséget, s annak a hadászati harapófogónak egyik szárnyává vált, amely eldöntötte a hitleri hadak sorsát Komáromban.

1945 március vége van, s a szovjet egységek támadásba lendülnek. A második világháború európai hadszínterének középső szakaszán ez az utolsó csapások egyike, s majdan bratislavai i— brnói hadműveletként vonul be a töiténelembe. Az első cél: lehengerelni az ellenséget a Duna mindkét partján. Bratislava fő támadási iránnyal, majd a folyam mentén folytatva a párhuzamos előnyomulást, rohammal bevenni Bécset és egyidejűleg felszabadítani Morvaországot.

A hadműveleti tervnek van a- zonban egy feltétele is: a megbízható átkelőhely a megáradt Dunán az arcvonal ellátása és u- tánpótlása végett. Tudnunk kell, hogy ezekben a napokban már romokban hever az esztergomi Duna-híd, a komáromi közúti és vasúti híd, valamint a medvei (Med- ved’ov) híd. A megoldást más helyen kell keresni. A folyami felderítés összegezett adatai szerint eszményi hely kínálkozik Pavol sziget és település magasságában, ahol a sziget által kettéválasztott folyamon megoszlik a kétirányú átkelő forgalom terhelése is. A

tői, az SZLKP Komáromi járási Bizottságának dolgozójától, és Elena Selestovától, a Pohranicná utcai Alapfokú Iskola pedagógusától. Mindketten a város történelmének ismerői. Segítőik különösen az Éva Styková vezette Gustáv Husák Pionírcsapat, valamint a helybeli ifjú határőrök osztagának legjobbjai.

bői a magasságból, kényelmes és biztonságosan kiépített lőállások- ból zúdított gyilkos tüzet az ellenség a Duna hullámain közeledő pontonokra. Amíg a deszant partot ért, az állomány egyhar- mada elpusztult.

Kemény csata előzte meg azt is, míg a vöröskatonák felértek a három méter magas gáton. HadiA HARMADIK DESZANT

komáromi hadműveletnek szerves részévé válik tehát a harmadik deszant is, amelyet a Csernisovics alezredes vezénylete alatt álló 932. lövészezred hivatott véghezvinni.

A deszant 1945. március 30-ának első óráiban hivatott megindulni a magyar oldalról az északi part felé. Végső feladata: a hídfőállás kiharcolását és megerősítését követően erőteljes csapással nyugati és északnyugati irányból bekeríteni az ellenséget és elfoglalni Komáromot meg a régi erődítményt.

—o—

Ennyit tudtunk meg a szovjet hadvezetés hadinaplójából, ennél azonban sokkal többről értesültünk a helyszínen Lovász GyörgyAz erőszakos folyamátkelés helyét meg kell találni, s ez negyven év távlatából nem olyan egyszerű feladat. A Duna mentén húzódó gát nem a régi, azt a szakaszt pedig, amelyet a második zászlóalj Szemjon Hejfec alhadnagy vezénylete alatt harcoló negyedik százada, s a Nyikolaj Bu- szargin hadnagy által vezetett ö- tödik százada harcban elfoglalt, a németek porrá lőtték. Ami utána épült, azt elsodorta a húsz évvel ezelőtti hatalmas árvíz. Amikor aztán megtaláljuk és azonosítjuk azt a partszakaszt, ahol a harmadik deszant partot ért, a katonaember torka elszorul.

Az akkori hadműveleti okmányok szerint is három méter magas volt a gát a part fölött. Ebszerencse vagy háborús véletlen? Az történt ugyanis, hogy Buszar- gin hadnagy pontonján az ellenséges tűz megölte a maximgép- puska kezelőjét, s maga a századparancsnok vette át a fegyvert. Második sorozatával néhány pillanatra elhallgattatta a gáton ke- lepelő német géppuskát. Ez a néhány pillanat kellett csupán Hejfec alhadnagy lövészeinek, hogy leküzdjék a három métert föl a gátra. Addig a tövében feküdtek, szinte odaszegezve a géppuska tüzétől. A gát összefüggő védelmi vonala megtört, az ellenséges katonák Komárom és Pavol irányában kezdtek visszahúzódni.

—o—

Megvirradt, amíg Pesztyerjov

hadnagy foghíjas zászlóalja meg-* vetette lábát a dunai gát talpa- latnyi szakaszán. Újabb rohamra készülnek. Ugyanis a Komárom —i Bratislava főút közelsége lehetővé tette a német hadvezetésnek, hogy erősítéseket dobjon erre a szakaszra, s mire a nap felkelt, Pesztyerjov zászlóalja harckocsik, önjáró lövegek tüzében védte a nagy veszteséggel kiharcolt gátat.

Mai felfedező utunkon nincs errefelé negyven évnél idősebb fa. Amelyek akkor itt éltek és virultak, a németek ágyútüze 40 évvel ezelőtt elpusztította őket.

Délig Pesztyerjov katonái hat ellenséges rohamot vertek viszsza. Elesett Potapov hadnagy az utolsó tankelhárító puska mögött, nincs már az élők között Vaszilij Zujev szakaszvezető sem, aki saját testével fedett le egy német lőrést, hogy a mögötte kattogó géppuska elnémuljon és bajtársai, Valjanszkij alhadnagy géppuskásai, előre nyomulhassanak.

Kora délután a partra szállt lövészezred rohamra indult, s estig Komárom szabaddá vált. Pavol sziget térségében elült a harci zaj, megfeszített munka kezdődött. Épült az átkelő, hogy a másnap már nyugat felé meginduló hadak utánpótlása biztosítva legyen.

PETER HAJDÚK

tantermes iskolára viszont ráférne a felújítás. Mindegyikben két osztály tanul, ezenkívül van egy napközis tanterem is itt. A sportpályához modern öltöző is tartozik.

— Milyen az ifjúsági élet?

— A lányok elsősorban a cipőgyárba, a fiúk pedig a hajógyárba járnak dolgozni, a helybeli szövetkezetben csak egypár fiatal maradt, de ők aktivan részt vesznek a SZISZ-életben. Jelenleg a SZISZ-klub megnyitását tervezzük, amely a művelődési házban kap helyet. Van jól működő tűzoltócsapatunk. A lányok az ifjúsági csapaton belül külön csoportot alkotnak. És asztalitenisz- és kulturisztikai szakkör is működik nálunk.

Ismét kint járva a faluban arra voltunk kíváncsiak, mi minden épült még az utóbbi időben. Hetvenkettőben átadták a modern üzlethálózatot, de a szolgáltatások közül csupán fodrászat és ruhabegyűjtő van helyben, a tévészerelő hetente jár ki. A művelődési ház a községi kocsma helyén épült. Vezetője Papp Erzsébet.

— Hogyan telik el itt egy hét?

— Hétfőn általában előadások vannak, kedden a szavalók jönnek össze, szerdán a lányoké-asz- szonyoké a terem, ugyanis varrószakkört szerveztünk számukra. Csütörtökön asztalitenisz-edzés folyik, a péntek a versenyek napja. Szombaton a fotósok szakköre