Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-02 / 14. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Az együttműködés szép példája Az ipari robotok fejlesztésének és gyártásénak hazai központja Preáov. Néhány hónapja csehszlovák és szovjet szakemberek dolgoznak a legmodernebb gépek fej lesztésén. Az ipari robotok általában ott pótolják az emberi munkaerőt, ahol az ember egészsége veszélyeztetve van, vagype- dig ahol bonyolultabb, nehezebb műveleteket kell elvégezni. Azt nem kell bizonyítani, hogy az ember szerkesztette és általa vezérelt robotok milyen aránvban növelhetik a munka termelékenységét népgazdaságunkban. Érdekes, hogy már Marxot foglalkoztatta az ilyen munkagépek kérdése. Erről így ír: „Mihelyt a munkagép a nyers- anyag feldolgozásához szükséges valameny- nyi mozgást emberi segédlet nélkül végzi el, és már csak emberi utánasegítésre van szüksége, a gépi berendezés automatikus rendszerével rendelkezünk.“ Csak a XX. század második felében teremtődnek meg a tudományos-műszaki előfeltételek olyan automatizálási eszközök megalkotásához, amelyek nemcsak a munka-, hanem a kisegítő, többek között az ellenőrző-szabályozó műveleteket is végrehajtják, vagyis felszabadítják az embert a munkaciklusban való közvetlen részvétel alól. Az ipari robotok fejlesztésének és gyártásának elkezdése bizonyítja, milyen felelősségteljesen viszonyultak feladataikhoz a preSovi Fémipari Kutatóintézetben. Intenzíven dolgoztak a CSKP KB. 8. ülése határozatainak végrehajtásán, és kialakították a feltételeket a közös csehszlovák-szovjet munkahely megvalósítására. Ezt bizonyítják a tudományt a technikával és a termeléssel összekapcsoló láncszemek. Hogy a tudo- mány-technika-termelés rendszer eredményes legyen, elengedhetetlen feltétel, hogy a tudományos kutatások és a termelés között, ahol a tudományos eredményeket konkretizálják, olyan anyagi formákat érvényesítenek, amelyek közvetlenül bevezethetők a termelésbe. Éppen ezeket a feladatokat oldja meg a műszaki fejlesztés. Az alkalmazott ismeretek alapján itt hozzák létre és dolgozzák ki a termelési technika és technológia eszmei modelljeit; a meghatározott termelési-technikai megrendelések alapjában jelentkező társadalmi igények itt alakulnak át műszaki megoldásokká. Végül ebben a láncszemben történik az űj technikai és technológiai megoldások kísérleti megvalósítása, az új termékek kísérleti példányainak legyártása, itt kezdődik a termelésbe való bevezetés. Ez a komplex felfogás érvényesül a presovi közös csehszlovák-szovjet „Robot“ elnevezésű e- gyesiilésben is. A fejlesztési munkálatok stádiumában — mint azt a példa bizonyítja — a tudomány közvetlenül egyesül a technikával, és testet ölt benne, az új technika pedig közvetlenül belép 8 termelésbe. Kétségtelen, hogy a fejlesztés — sajátosságai folytán — a ju- domány-technika-termelés rendszer bonyolult láncszeme. A gyakorlati eredmények azonban azt bizonyítják, hogy munka- és költségigényessége ellenére valamennyi ráfordítás gyorsan megtérül. Bizonyítható tehát, hogy közvetlenül a fejlesztéstől függ a termelés és a technika haladása, az új termékfajták kialakítása. A Szovjetunió tapasztalatait felhasználva a preSovi eredmények jól bizonyítják, hogy napjainkban már érvényesíteni lehet az e- gyüttmüködés magasabb szintű formáit is. A „Robot“ közös vállalkozás munkáiba a többi KGST-országok is bekapcsolódhatnak. STRASSER GYÖRGY A béke és szabadság útján „A béka és szabadság útján“ elnevezésű országos pionírversenybe a galántal (Galanta) járás valamennyi csapata bekapcsolódott. Az első feladat másodlagos nyersanyagok gyűjtése volt, amelynek teljesítésében kitűnően helytálltak, és valamennyi csapatot megelőzve a nyugat-szlovákíai kerület legjobbjai lettek. A kitűzött Idő alatt 45 634 kiló nyersanyagot adtak le, és a szolidaritási alapot 36 510 koronával gyarapították. A legjobb eredményeket a Veik? Grob-1 Alapiskola tanulói érték el, egy pionír átlagosan 13 kilót gyűjtött, a sók- szelőcel (Sellce) és a nagyfödémesl (Veiké Ülany) magyar tanítási nyelvű alapiskolák plo. nírjai 10 kg hasznosítható hulladékot adtak le. Az országos plonlrverseny második feladatának teljesítésében Is helytálltak a galántal pionírok. Szerveztek találkozókat szamovár mellett, amelyek során szovjetunióbei! élményeikről, a szovjet nép életéről beszéltek a vendégek. A baráti kapcsolatok elmélyítését szolgálja a szovjet pajtásokkal folytatott levelezés. Dicséretükre szolgál, hogy minden pionír, sőt még a szikrák Is megtanulták a „Földünk“ (Nasa zem) éneket. Megkapták a verseny harmadik feladatát Is, amelynek értelmében meglátogatják és elbeszélgetnek a szocialista munka hőseivel, valamint a népi milícia példás tagjaival. Oláh Gyula A maga negyven-valahány ezer lakosával a nagykür- tösi (Veíky KrtíS) járás Szlovákia nemcsak egyik legkisebb, de legfiatalabb (1968-ban alakult) járása. Bár gép- és elektrotechnikai ipara egyre izmosabb, változatlanul a mezőgazdaság dominál. A lakosság túlnyomó része, vagy harmincezer ember falun él. Ebből egyenesen adódik, hogy a fiatalok többsége is falun lakik. Így aztán érthető, hogy a SZISZ Nagykürtösi járási Bizottságán járva a falusi ifjúsági szervezetek felől érdeklődtem. Éppen akkor készítették a lezajlott évzáró taggyűlések mérlegét. Erről beszélgettem Libusa K i s k o- váőovával, a jb politikai-szervezési titkárával, aki egyben a falusi SZISZ-szervezetek tevékenységéért is felelős. ÉVZÁRÓK UTÁN — Hogyan dolgoztak a falusi ifjúsági szervezetek tavaly? — Járásunkban az 59 falusi SZISZ-szerve- zetben 1136 tag dolgozik. Több évzáró taggyűlésen jelen voltam, hogy személyesen ismerkedjek meg a fiatalok tevékenységével, örömeikkel, gondjaikkal. Tudatosan választottam jól működő és alig-altg tevékenykedő szervezeteket, mégpedig azért, hogy közelebbről is bepillanthassak az egyes szervezetek munkája között mutatkozó, sokszor nagyon is eltérő különbségek okaiba. — És mi mindent tapasztaltál? — Míg például Hrusovban, Daőov Lomban, Príbelcében és Zsélyben (Zelovce) valóban nagyon jó és dicséretes munkát végeznek a, fiatalok, addig ugyanez nem mondható el a Dőlné Plachtince-i, a da- csókeszi (Kosihovce), a galábocsi (Glabu- éovce) vagy éppen a szeléni (Sel’any) fiatalokról. Fellendülőben van a szervezeti é- let Kőkesziben (Kamenné Kosihy), Lesze- nyében (Lesenice) és Bussfin (BuSince). Általában azt tapasztaltam, hogy azok a SZISZ-szervezetek, amelyeknek nincsenek helyiség- vagy klubgondjaik, rendszeres eszmei-nevelő és kulturális munkát végeznek. — Milyen a politikai oktatás színvonala a falusi ifjúsági szervezetekben? — Megint csak azt kell mondanom, hogy a jól működő szervezetekben kielégítő az eszmei nevelés, főleg azokban, amelyeket a helyi pártszervezet is segít. — A falusi fiatalok kulturális tevékenységére mi a jellemző? — Leggazdagabb a kulturális munkájuk. Azon kívül, hogy a szervezetek többsége az évfordulók alkalmából rövid összeállítást készít az ünnepségre, másra is képesek a fiatalok. Itt említeném meg ismét a hruSoviakat, akik rendre jelentkeznek eszt- rádműsorokkal, a Daíov Lom-i SZISZ-ta- gok a népi hagyományok ápolását, megőrzését tartják fontos feladatuknak, a zsélyi fiatalok pedig együttműködnek a CSEMA- DOK-szervezet színjátszóival. A bussai és a csalári (Celéry) fiatalok évről évre meglepően kiforrott összeállítással neveznek be a Klubfórumra. Évente megrendezik a falusi és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok napjait, s ez szintén szereplési és bizonyítási lehetőséget kínál vers- és prózamondásban, szóló- vagy duőéneklésben. — Milyenek a sportolási lehetőségek a járás falvaiban? — A labdarúgáson és az asztaliteniszen kívül inkább csak alkalmi sportolási lehetőségek adódnak. Az imént említett rendezvényen fontos helyet kapnak a sportversenyek, főleg a futás, a röplabda, a lövészet és természetesen a honvédelmi játékok. SZISZ-szervezeteink szorosan együttműködnek a sportegyesületekkel, a HSZ szervezeteivel, és sok helyen a tűzoltószervezet- tel is. Örvendetes, hogy éppen a sportegyesület ösztönzésére számottevő azoknak a falusi fiataloknak a száma, akik tanulják a spartakiád gyakorlatait. — Itt-ott hallani olyan véleményt, hogy a fiatalok nem szívesen vállalnak társadalmi munkát. Mi a valóság? — Biztos, hogy vannak fiatalok, akik kihúzzák magukat nemcsak a társadalmi munkából, - hanem minden más közösségi megmozdulásból is. Többségük azonban szívesen áldoz szabad idejéből a közhasznú tevékenységre, amit az is bizonyít, hogy járásunkban a falusi ifjúsági szervezetek tagjai tavaly 86 332 óra társadalmi munkát végeztek a választási program feladatainak megvalósításáért és több tízezer órát dol- doztak a mezőgazdaságban a betakarítás idején. — Mindent összegezve: elégedett vagy a falusi SZISZ-szervezetek elmúlt évi tevékenységével? — Semmi esetre sem válaszolhatok határozott igennel, mert akad öt-hat olyan szervezetünk, ahol egyáltalán nem dolgoznak a fiatalok, és szép számban találni o- lyan ifjúsági szervezetet, amelyek hol így, hol úgy dolgoznak. Mi arra törekszünk, hogy a gyengébb szervezeteket kisegítsük a hullámvölgyből, mert azt akarjuk elérni, hogy falusi szervezeteink tevékenységét a rendszeresség jellemezze. Ehhez pedig az útmutatót az áprilisi taggyűlések adják meg, amelyeken lebontják a SZISZ KB 10. ülésének határozatait. Bodzsár Gyula A Komszomol életéből AZ ISZKRA-NEMZEDÉKEK Tizenöt éve működik a moszkvai Repülőmérnökí Intézet keretében az Iszkra — magyarul Szikra — elnevezésű tervezőiroda, ahol a diákok a tudomány és a nemzetgazdaság számára hasznos kutató-tervező munkát folytatnak kis műholdak építése és világűrbe juttatása céljából. Hogy nem csupán szokványos „üzemgyakorlatukat“ végzik nagy szorgalommal a leendő repülőmérnökök, hanem annál sokkal többet tesznek, bizonyítja az a tény is, hogy valóságos úttörő munkájukkal máris hozzájárultak a világűrtechnika egyik nagyon fontos és jövőt szolgáló vonalának a kifejlesztéséhez, mégpedig a nem lég. mentesen zárt mesterséges holdak alkalmazásának irányában. A szakemberek tartós tévhitét szerteoszlatva bebizonyították, hogy a kozmoszba juttatott műszerek és berendezések a földi körülményeket — légnyomás, hőmérséklet stb. — mesterségesen fenntartó, hermetikusan zárt rendszerek híján is működőképesek, sőt a tökéletesen légüres kozmikus térben még megbízhatóbbak, még eredményesebbek. Az egyetemisták másik nagy „felfedezése“, hogy az űrszondák és űrlaboratóriumok felbocsátásánál szükséges, haszontalan s utólag eldobandó egyensúlyozó-terhet kiválóan lehet helyettesíteni az általuk épített berendezésekkel, s egyúttal „olcsón“ megoldották azok föld körüli pályára juttatását is. így jártak el a Radio elnevezésű müholdsorozatuk 6 tagjával. További két alkotásukat, az Iszkra 2-t és az Iszkra 3-at pedig nem mások, mint Valentyin Lebegyev és Anatolij Berezovoj kozmonauták engedték útjukra a Szalut-7 űrállomás fedélzetéről. Az Iszkra-3 egyébként újabb világújdonsággal szolgált; bebizonyította, hogy a földi rádióamatőrök a rövid hullámsáv tartományában is kapcsolatot teremthetnek egymással egy világűrben keringő re. léállomáson keresztül. Az Iszkra egykori tagjai, akik ma tudósok, űrrepülés-szakértők, űrhajósok, berepülőpilóták, értékelik és támogatják a tervezőiroda munkáját, őket magukat baráti szálak kötik a fiatalokhoz. Így könnyen elképzelhető, hogy a mai egyetemisták, az űrhajózás holnapi szakemberei is hasonlóképpen viszonyulnak majd az elkövetkezendő Iszkra-nemzedékek- hez. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Negyven Avvel ezelőtt Európában vége felé közeledett a háború, Szlovákia jelentős része felszabadult. Elérkezett az idő, hogy a nemzeti felszabadító harcban részt vevő erők kitűzték az ország háború utáni elrendezésének programját. Erre 1945. április 5-én került sor a felszabadult Kassán (Koéice), és a dokumentum, amelyet Kle- ment Gottwald a szlovák nemzet „magna chartájának“ nevezett, Kassai Kormány- programként vonult be a történelembe. Az új kormányprogram a munkásosztály, a Szlovák Nemzeti Tanács és a párt körül tömörült erők nagy győzelme volt. Elfoda- dására csakis azért kerülhetett sor, mert a nemzeti felszabadító mozgalomban a kommunista párt által irányított munkásosztály játszotta a vezető szerepet. Ezt még az antifasiszta küzdelemben részt vállaló burzsoázia sem vonta kétségbe, és teljes mértékben kötelezte magát a teljesítésére. A Kassai Kormányprogram magában foglalta és tovább fejlesztette mindazokat a vívmányokat, amelyek a nemzeti és demokratikus forradalomban születtek, tehát a nemzeti és demokratikus forradalom egységes programja volt. Végrehajtását lentről a néptömegek forradalmi mozgalma biztosította, amely leghatározotabban az SZNF- ben nyilvánult meg, felülről pedig a kommunista párt és a Szlovák Nemzeti Tanács, amelyek döntő szerepet játszottak a nemzeti felszabadító küzdelemben, és teljes mértékben élvezték az ország egész népének bizalmát. A program egyelőre nem oldotta meg a hatalom kérdését. A kommunista párt a történelmi tanulságokra építve elhatározta, hogy forradalmi céljait a széles körű Nemzeti Frontban éri el. Abban az időben az ország területén és az európai hadszíntereken még folytak a harcok, ezért a nemzeti és demokratikus forradalom végső sikere és az ország gazdaságának gyors helyA nemzeti és demokratikus forradalom programja reállltása érdekében múlhatatlanul szükséges volt az egység megőrzése. A kommunisták azonban egyidejűleg tudatosították, hogy a népi demokratikus hatalom, amelynek gyakorlásában különféle osztályerők vesznek részt, csak átmeneti jellegű. A program gyakorlatilag megoldott minden olyan kérdést, amely az ország háború utáni elrendezésével volt kapcsolatos. A kormány legfontosabb tennivalói közé tartozott a régi államapparátus felszámolása és a hatalom átvétele a népi szervek, a nemzeti bizottságok által, amelyek olyan fontos szerepet játszottak, és megálltak a helyüket a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Gazdasági téren mélyreható szerkezeti változásokat feltételezett. Nemzeti gondnokság elá került az ellenség és a hazai árulók vagyona. t Nemzetközi vonatkozásban kimondta a müncheni egyesség semmisségét, és a csehek és szlovákok közös állama mellett szállt síkra. Kimondta továbbá, hogy az ország további fejlődését csakis a Szovjetunióval való további szoros együttműködés és szövetség fedezheti. A program egyik kulcsfontosságú kérdése volt a nemzetiségi kérdés, a csehek és a szlovákok viszonyának megoldása. Erről Element Gottwald Zdenék Fierlin- ger új kormányának megbízásából 1945. április 5-én, a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi gyűlésén megtartott beszédében a következőket mondta: „Olyan program ez, a- melynek új korszakot kell nyitnia a nemzeteink közötti kölcsönös viszonyban, és a- melynek egyszer s mindenkorra el kell távolítania azokat a szerencsétlen körülményeket, amelyek a múltban ősi ellenségeink számára megkönnyítették, hogy éket verjenek közénk — szóval olyan program ez, amelynek létre kell hoznia és minden bizonnyal meg is teremti azokat a belpolitikai feltételeket, amelyek lehetetlenné teszik München megismétlődését és azt is, amit bécsi döntésnek neveznek, valamint 1939. március 14-ét és 15-ét is.“ „... A kormány mint a köztársaság első hazai kormánya az új elveken alapuló csehszlovák államközösség megtestesítőjének tekinti magát. Véget vetve minden régi viszálynak és a szlovákoknak mint nem- zetileg önálló népnek elismeréséből kiindulva, a kormány kezdettől fogva, lépésről lépésre következetesen törekszik majd arra, hogy a cseh-szlovák viszonyban megvalósuljon az egyenlőség elve, és ilyképpen a két nemzet között az iga2i testvériség jusson érvényre.“ A Kassai Kormányprogram tehát a nemzeti és demokratikus forradalom programja lett. Nem oldotta meg végérvényesen a forradalom alapvető kérdését: a hatalom kérdését. Erre Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs vezetése alatt 1948 februárjában kerülhetett sor. A program tehát a demokratikus forradalomnak a szocialista forradalomba való átmenet megfelelő kiindulópontja volt B. M. I
