Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-26 / 13. szám

dóséit, illetve arra irányul, hogy pesz- 'szirnizmust és bizalmatlanságot váltson ki főleg gazdasági téren a párt és a kormány intézkedéseivel szemben. Egyidejűleg kétségbe vonja a marxizmus-le- ninizitiust mint a CSKP politikájának eszmei alapját, támadja a demokratikus centralizmus alkalmazását és a marxizmus-leni nizmus további alapelveit. Az eszmei felforgató propaganda eme törekvésének az a stratégiai célja, hogy aláássa a tagok bizalmát a pártvezetéssel, a dolgozók bizalmát a párttal szemben, s bomlást idézzen elő a párt és a nép egységében.

Növekszik a szociális és gazdasági tartalmú támadások száma. Az ellenséges propaganda ezen a téren szorgalmasan igyekszik a szocializmus számlájára írni az imperializmus jellemvonásait. (Azt állítja például, hogy a szocializmus gazdasági válságba jutott, amely a szocializmus viszonyai között megoldhatatlan.) A szocialista gazdaságról terjesztett pletykálkodással igyekszik kiváltani a kilátástalanság, a jövőtől való rettegés érzését abban a hitben, hogy csökken az életszínvonal és veszélyben forog az alapvető" életszükségletek kielégítése.

A burzsoá propaganda feltűnő jellem vonása e területen, hogy igyekszik közvetlen utasításokat adni a csehszlovák népgazdaság „megmentéséhez“. E „válságból“ kivezető útként bizonyos reformot propagál, amely „semlegesítené a gazdaságot a politikával szemben“, felülvizsgálná a Szovjetunióval és a KGST-vel folytatott gazdasági együttműködést, reprivatizálná (magánkézbe adná) vissza először a szolgáltatásokat, a kisebb ke reskedelmi egységeket és a mezőgazdaságot s ezzel megteremtené a feltételeket „a szabad versengésen alapuló gazdálkodásra való visszatéréshez a parlamentáris demokrácia keretén belül“.

Az eszmei felforgató propaganda állandóan jelen levő eleme a tőkés társadalom idealizálása. Az USA és a NATO többi tagállama külpolitikájának feltűnő védelmezése mellett a Csehszlovákiában uralkodó feltételekhez viszonyítva eltorzítva tálalják a nyugati országok dolgozóinak életkörülményeit. Ennek végrehajtási módja, hogy kiragadják a tényeket az összefüggéseiből, a kapitalizmusban uralkodó életkörülmények egyes megnyilvánulásait összehasonlítják a szocializmusban fennálló, a célnak megfelelően kiragadott körülményekkel vagy gondolatokkal.

Nagy erőt fejt ki az eszmei felforgatás egész propagandarendszerünk lejáratására, főleg a hírközlő eszközök lejáratására abból a célból, hogy bizalmatlanságot keltsen a tájékoztatással szemben.

Valamennyi rádióállomás adásában növekszik a hivatalos egyházpolitikánk elleni támadások száma. Erőteljesen megmutatkozik abban a törekvésben, hogy a hallgatóban a vallási elnyomás érzését váltsa ki és az Illegális egyházi rendszereket tevékenységre serkentse. Az egyházi dogmákat némelykor az e- gyetlen egységes és tudományos filozófiai tanításnak tüntetik fel. Ez lenne — és az adók erre törekednek — elsősorban szociális és erkölcsi téren a mar- xizmus-leninizmus ellensúlyozása.

Az említett eszközök rendszeréből nem hiányzik a vatikáni rádió sem. Ez az adó 35 nyelven (kínai és vietnami nyelven is) a világ 170 országába sugároz műsort. A vezetésében, felelős beosztásban az űn. fekete gárda (jezsuiták) 33 tagja dolgozik. Vagyis annak a rendnek a képviselői, amely a római katolikus egyház történetében úgy szerepel mint a gátlástalan emberek, ugyanakkor hivatásból magasan képzett pszichológusok gyülekezete. Az adó élén egy o lasz jezsuita rendfőnök áll igazgatói minősítésben. A Csehszlovákiának szóló műsor úgy készül, hogy a kommentárok elsősorban a hallgató érzelmeire hassanak. A vatikáni rádió adására a célzások, a többértelműség és a ködös megfogalmazás a jellemző. E megközelítés mintája az a műsor, amely a „szent kongregációdnak a klérushoz intézett nyilatkozatával foglalkozott az egyesülésekről és mozgalmakról, amelyekben a Vatikán megtiltotta a lelkészeknek, s nemcsak a szocialista országokban a részvételt. A Csehszlovákiának szánt a- dásban megmutatkozik — igaz, hogy rejtett formában — a politikai klerikaliz- mus felélesztésére irányuló törekvés.

Az eszmei felforgató propaganda a kultúra és művészet területén terjesztett antiszocialista gondolatok közlésére is

kiterjed. A párt kultúrpolitikája ellen és annak lejáratásáru irányuló támadások mellett igyekszik újjáéleszteni a kultúra „szabadságáról“ és nonkonformizmusá- ról“ vallott revizionista nézeteket, és dicsőíti az emigránsok alkotásait a különféle hitehagyott elemek pamfletjeit. Ezzel egyidejűleg népszerűsíti a nyugati életstílust a megfelelő kulturális példaképekkel együtt. A nemzet „erkölcsi és kulturális megújhodásának“ a „keresztény humanizmushoz“ való visszatérésnek, mint a csehszlovák kultúra alapjának jelszava összekapcsolódik a „nemzeti program“ megfogalmazásának, és „Csehszlovákia és a Nyugat hagyományos együvétartozásának“ követelményével.

Abban az időszakban, amikor megszülettek az ellenintézkedések az új amerikai középhatósugarú rakétáknak egyes nyugat-európai országokban való telepítésére, az eszmei felforgató propaganda Csehszlovákiával szemben különösen e- lőtérbe helyezte a kérdés lényegének szándékos elferdítését. A lakosság körében megkísérelt ellenszenvet kiváltani a Varsói Szerződés ellenintézkedéseivel szemben annak a hamis tételnek a terjesztésével, hogy ezek a válaszlépések „feleslegesek“ és „kétségbevonhatók“, i- gyekezett lekicsinyíteni a szocialista országokat fenyegető veszélyt.

Különösen ezzel a kérdéssel kapcsolatban propagálta az amerikai „békét á szabadságban“ koncepciót, vagyis olyan békét, amely amerikai diktátum alá helyezné az egész világot, legalizálná az USA beavatkozását más országok bel- ügyeibe, megőrizné és bővítené a jelenlegi tőkés világ „értékeit“, a szabadság és a demokrácia ilyetén értelmezését. A látszat-békepropaganda segítségével a szocialista országokban elterjesztették az ún. „emberi jogok védelméről“ kitalált burzsoá koncepciót. Az emberek természetes békeakaratát kihasználva az eszmei felforgató propaganda támogatta különféle antiszocialista irányzatú „független“ békecsoportocskák megalakítását és a burzsoá pacifizmust terjesztette.

A SZISZ politikai oktatásának anyagát írta és összeállította: HORVATH REZSŐ

Az Amerika Hangja uszftó rádióállomás központja

SEGÉDANYAG

A POLITIKAI OKTATÁSHOZ

AZ IFJÚSÁG ÉS AZ IDEOLÓGIAI

Az imperialista antikom munizmus stratégiájában és taktikájában fontos szerepe van a szocialista országok ifjúsága negatív befolyásolásának. Az antikom- munista hatás éle arra irányul, hogy elvonja a fiatalok figyelmét a társadalom építésétől, izolálja őket, és aláássa a szocialista társadalmi rend alapjait Az úgynevezett „dezideologizáló“ koncepciók igyekeznek rákényszeríteni fiataljainkra a nyugati életformákat, divatokat, megszüntetni. érdeklődésüket a politika, ideológia és a közélet iránt. Vajon mik a formái, eszközei és céljai ennek a lélektani hadviselésnek?

DIVERZIÓ

Lélektani hadviselés

A lélektani hadviselés eljárásai, vagyis az emberek tudatával, nézeteivel, érzelmeivel és magatartásával „az amerikai nemzeti politika céljai elérésének megfelelően“ (az amerikai hadsereg szó- használata) való manipulálási eszközeinek és formáinak összessége és alkalmazása a jelenlegi időszakban teljes összhangban áll a Reagan-kormányzat képviselőinek a háború és a béke viszonyáról vallott nézeteivel. Az ő értelmezésükben a béke csak „a kevésbé e- rőszakos háború időszaka, amelyben zömmel nem katonai eszközöket alkalmaznak bizonyos politikai célok elérésére“ (amint ezt az 1974-ben kiadott „Lélektani hadművelet“ című amerikai katonai rendelkezés előszavában olvashatjuk). A lélektani hadviselést, amelynek jelenlegi koncepcióját a hidegháború elmélete és gyakorlata már a negyvenes évek végén létrehozta, az atomháború politikai és erkölcsi-lélektani e- lőkészületeinek részeként kell felfogni. Ez arra való törekvést jelent, hogy a

nyugati országok lakossága „beletörődjön“ az új világháború „elkerülhetetlenségébe és szükségességébe“, s egyidejűleg megingassák a szocialista országok lakosságának erkölcsi-politikai erejét, a- melynek színvonalától a szocialista közösség védelmi képessége jelentős mértékben függ. A fő imperialista államok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének általános militarizálását — a- mely a nyílt háborús előkészületek részét képezi — kiegészítik és alátámasztják a lélektani hadviselés mechanizmusával, módszereivel és céljaival.

A lélektani hadviselés a negyvenes évek vége óta objektív és szubjektív tényezők hatására fejlődött. A lényeges változás, az imperialisták arzenáljában — ha nem vesszük figyelembe műszaki alapjának fejlődését — a kommunizmus elleni harc felé való eltolódás. A hidegháború időszakában a lélektani hadviselést az imperialisták a katonai intézkedések kiegészítőjének tekintették. A jelenlegi időszakban a katonai lépések gyakorlata a fegyverkezési költség- vetések növelése, új fegyverek kifejlesztése és besorolása a NATO hadseregeinek kötelékébe, a katonai erővel való’ elrettentés és az atomháborúval való nyílt fenyegetés, valamint a széles tömegek tudatára gyakorolt lélektani nyomás, az emberi társadalom történelmi fejlődése visszafordítására és a világ forradalmi folyamatai megállítására tett kísérletek oszthatatlan és egyik legfontosabb alkotóeleme lett.

A lélektani hadviselés során az imperializmus minden eszközt kihasznál az emberek nézeteinek és magatartásának befolyásolására. A felforgató propaganda és az ideológiai diverzió csak egy része a tőkés, a fejlődő és a szocialista államok lakosságára gyakorolt bomlasztó ideológiai-propagandisztikus, politikar- -diplomáciai, gazdasági, katonai és erkölcsi-lélektani nyomás egész rendszerének, amely a burzsoázia politikai céljainak elérését ^szolgálja. A lélektani hadviseléshez tehát „a gazdasági és a technológiai háború“ is hozzátartozik, amelyet az Egyesült Államok és más NATO-tagországok gazdasági embargó és szankciók formájában vívnak a szocialista közösség ellen, azzal a céllal, hogy gazdasági problémákat idézzenek elő orA C1A kémszervezet központja Langley ben, Virginia államban