Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-19 / 12. szám

A szó magyarra fordítva azt jelenti, patak. Ez az alapja Beethoven híressé vált, lényegre tapintó mondásának: „Nem pataknak, hanem tengernek kellett volna őt hívni“, s amely oly tömören és kifejezően summázza Johann Se- basttan Bach egész lényét és életművét.

Johann Sebastian Bach régi nagy zenészcsaládból származik, amelynek a mintegy 200 évre terjedő családfáját maga Johann Sebastian állította össze, s hagyta örökül fiainak egyikére, Philipp Emanuelra, aki aztán apja halála után ebből kiindulva dolgozta fel annak életútját. A molnár-pékmesterséget folytató ősök egyik sarja a tliüringiai Gotha városka fúvós zenészeinek vezetője volt. Ö alapozta meg a család zenész tradícióját, és indította el a muzsikus Bachok láncolatát, amelynek legragyogóbb láncszeme Johann Sebastian, akiben az ősöktől örökölt zenei hajlam páratlan zsenialitással párosult.

Johann Sebastian Bach 1685. március 21-én született Eisenachban, ahol apja városi muzsikus volt. Tőle a hegedüjá- ték művészetének alapjait, egyik nagybátyjától pedig, aki a városka híres orgonistája, az orgona szeretetét kapta örökül. Sajnos, a szülői ház melegét és zenével átfűtött atmoszféráját csak rövid ideig élvezi a kis Sebastian, mert alig tízéves, amikor szüleit gyors egymásutánban elveszti. Az árvaságra jutott fiúcska tizennégy évvel idősebb bátyjához, Johann Christofhoz kerül, a- ki a közeli Ohrdruf városka kispénzű orgonistája. Öt évet tölt Sebastian Ohrdrufban, ahol a líceumban jól megalapozott humanista műveltséget szerez, tökéletesíti a billentyűs hangszerek kezelésének művészetét, és buzgó énekes az iskola énekkarában. Közben egyre erősödik benne a vágy, hogy a thüringiai kisvárosok légköréből kikerülve, megismerje az északi nagyvárosok zenekultúráját ts. Lüneburgba kerül, a legrégibb német városolc egyikébe, ahol két évig a gimnázium énekesdiákja.

Ezzel a periódussal le ts zárulnak Bach életének tanulóévet, s kezdetét veszi maga az életpálya, amely hosszabb- -rövtdebb megállások után Lipcsébe vezet, a kiteljesedés színterére, ahol a Tamás-templom karnagyaként éli le é- letének több mint negyedszázadát. A Lipcsébe vezető útnak, amelyet a tudatos és folyamatos művészi tökéletesedés. valamint az állandó előre törés jellemez, első állomás Weimar. Itt zenekart hegedűsként működik, majd rövidesen Arnstadtba megy, ahol mint a templom orgonistája előadja első ránk maradt kantátáját is. A nagymúltú Mühlhausenbe már mint jónevü orgonista kerül, ahová magával viszi ifjú hitvesét, Mária Barbarát is '(aki majd öt fiú- és két leánygyermekkel ajándékozza meg, közöttük két zseniális zenészszel is, Wilhelm Friedemann-nal és Philipp Emanuellalj.

Életének további állomása ismét Weimar, de most már Bach az uralkodó herceg udvarának orgonistája és kamaramuzsikusa, pár év múlva pedig hangversenymesterré lép elő. Weimarban alkotja legjelentősebb orgona- és zongoraműveit, a híres prelúdiumokat, fúgákat, fantáziákat és toccátákat, valarhint három kantáta ciklusát is. A mintegy tízéves weimari időszakot, amellyel voltaképpen lezárul Bach hivatásos orgonista pályafutása, a kötheni rezidencia váltja fel, ahol a nagy zenebarát Lipót herceg udvari karmestere lesz. Ez a kötheni hatodfél esztendő életének legboldogabb, legharmonikusabb és a hangszeres zene terén legtermékenyebb időszaka. Itt születik a hat Brandenburgi verseny, a zenekari szvitek, a szóló hegedűre és gordonkára írt kamaraszonáták és csembalóművek hosszú hosszú sora. De Köthenhez fűződik életének nagy megpróbáltatása is: örökre el kell búcsúznia szeretett életpárjától.

Mivel legidősebb gyermeke ekkor még csak tizenharmadik évében jár, másfél év múlva Anna Magdalena Wüleken é- nekesnő személyében új asszonyt hoz a házhoz, aki további tizenhárom gyermekkel ajándékozza meg férjét.

Köthen után felvirrad a már akkor is lüktető életű polgári vásárvárosba, Lipcsébe való településének a napja. Lipcsei működésének, mint a Tamás- -templom karnagyának — ezen a címen jelent meg Láng György Bach életregénye — az volt a fő feladata, hogy az igen tekintélyes Tamás-iskola . ösztöndíjas diákjait zenére oktassa, és velük ellássa a város protestáns templomainak egyházi zenéjét. Ez a feladatkör betöltése kicsinyes és szűk látókörű feletteseinek nézetei miatt sok harccal és energiaveszteséggel jár, míg a , komponista Bach ekkor alkotja legnagyobb egyházzenei remekeit.

Rengeteget kellett alkotnia, ha figyelembe vesszük, hogy az ünnepek mellett a minden vasárnapi egyházi szer-* tartás is új és új zenei anyagot követel, így nem csoda hát, hogy mintegy 200 templomi kantáta maradt ránk a több mint ezer művet számláló bachi életműben, amelyhez még további huszonöt világi kantáta is járul. Itt keletkezett a Máté-passió — a János-passió már a lipcsei bemutatkozó hangversenyén hangzott el —, a H-moll mise, a Karácsonyi oratórium és az életművet betetőző sorozat, a „Fúga művészete“.

Bach hát Lipcsében rengeteget dolgozott, s ez a munka amúgy is gyenge szemét terhelte a leginkább. Műtétre is sor került. Ugyanaz az angol professzor müti, mint Handelt, de ugyancsak eredménytelenül, és Bach sorsa is az örök sötétség, míg 1750. július 28-án megváltja szenvedéseitől a halál.

Händel és Bach, akik térben és időben egyaránt közel születtek egymáshoz, az életben sohasem találkoztak, s életművük is valóságos ellentéte egymásnak. Händel élettere a fényárban úszó operaszínpad és koncertterem, Baché a templom homálya és a meghitt háztmuzsikálás. Händel utazásai során szinte világcsavargó, Bach élete 65 éve alatt el sem hagyja szülőhazáját. Händel agglegényként éli le viharos életét, Bach 20 gyermekének, akiknek felét még életében el is temet, mindennapos gondjával-bajával foglalatoskodik... És így folytathatnánk még az ellentéteket és párhuzamokat, melyek egyaránt beleférnek a barokk életideál keretébe, míg végül is kikristályosodik létük közös nevezője: fénylő lángelméjük.

Varga József

ÁDÁM ÉS ÉVA

SZERENCSÉJE

ég sok ismeretlen dal hallható a Neoton nemrég megje- J lent Karnevál című nagylemezén, a csapat két tagja, Sva Csepregi Éva és Végvári Ádám viszont egy újabb albummal jelentkezett a napokban. Ezúttal nem a megszokott Pásztor—Jakab—Hatvani trió szerepel szerzőként, hanem egy külföldről érkezett producer. Bob Heatlie, kinek dalait Szép Pál fordította magyarra.

Ádám és Éva az 1983-as tokiói Yamaha popzenei fesztivál fődíja után egyre többet szerepel a nyilvánosság előtt, és a- hogy ezt az új hanglemez is bizonyítja, a külföldi szakemberek Is érdeklődéssel figyelik a két énekes és természetesen a teljes Família munkáját, tevékenységét.

Sokáig magam is kételkedtem benne, hogy Csepregi Éva egy ilyen sokszínű, változatos nagylemeznyl anyagot össze tud majd állítani. Egy korábbi nyilatkozatában vágyakozva beszélt arról, hogy szeretne egy szólólemezt, mely semmiben sem különbözne más Neoton-LP-től. Kívánsága teljesült, de a jellegzetes Neoton vokál eltűnt, tehát az album felvételei elütnek az együttes korábbi dalaitól. Azt hiszem, csak örülni lehet, hogy az amúgy is sokszínű magyar könnyűzenei paletta ismét új színnel gyarapodott.

A sok rockzenei betéttel és hangeffektusokkal tarkított lemez bizonyára siker jesz. Nem hiányoznak róla sem a duettek, sem a manapság oly divatos szövegmegoldások. Az egyik dalból megtudhatjuk, hogy Éva olyan partnert szeretne, aki nemcsak kalandra vágyik, „Szeretném, ha partnerem nemcsak arra várna“ — énekli a „Szoknya rajtam marad“ című szerzeményben. A tájékozatlan ember most megtudhatja, hogy a iszerelem nem szerepel az iskola tantervében, aki ezt nem veszi figyelembe, könnyen pórul járhat.

Nem tartom helyesnek, • hogy könnyűzenei felvételt más nyelvre fordítsanak le. A Neoton esetében viszont más a helyzet. Az eredeti daloktól csak minimális hangzáseltérést észlelhetünk fordításaikban, ezt bizonyára a megfelelő stílus kiválasztása, a hűségre való törekvés és a precíz, többhónapos munka eredményezi.

Csepregi Éva és Végvári Ádánj a Neoton két kimagasló e- gyénisége. de ne feledkezzünk meg a csapat többi muzsikusáról, énekesnőjéről és természetesen a tavaly ősszel megjelent korszerű felvételtechnikával készült kitűnő nagylemezükről sem, mely a kevésbé sikerült Pago Pago album után valóban nagyszerű munka volt.

A többi magyarországi hanglemezhez hasonlóan remélhetőleg ez a két album Is hamarosan megjelenik a hazai boltokban. Nem hiszem, hogy sokáig porosodnak majd a pultokon, i .(PEPITA) Koller Sándor

SZÍNHÁZI

VILÁGNAP

1962 óta minden március 27-én, az esti előadás előtt, a világ valamennyi színházában felolvassák azt az üzenetet, amelyet a Nemzetközi Színházi Intézet felkérésére egy neves író, rendező vagy színész írt. Színházi világnapnak nevezték el ezt az ünnepélyes megemlékezést, melynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet népeket összekötő szerepére, valamint arra a nemes feladatra, amely mindenkor a társadalmi haladás, a béke és a humánum oldalán jelöli ki a színház helyét a világban.

Amikor a Magyar Területi Színház immár 35. évadjához közeleg, nem feledkezhetünk meg arról, hogy e sajátos művészeti intézményünk alig hasonlítható más színházainkhoz, amelyek többé-kevésbé változatlan profilt mutatnak már évtizedek óta.

Amikor a színház a saját hivatásának a szintjére emelkedik, bizonyítja rátermettségét és igazolni tudja létezését. Ha van ilyen célja, akkor már irányító és mozgósító erővé válik, mert társulatát közösséggé alakítja, és nézőit is értő közönséggé tudja formálni. Ez azt jelenti, hogy a színházak célkitűzése egyben társadalompolitikai és művészeti cél, melynek szolgálatába állíthatja a több idényre javasolt műsorpolitikát. Mert ha vannak drámaíróink, s ha vannak rátermett színészeink, művelt rendezőink és széles látóköri dramaturgjaink, csak az összefogásra van szükség e közös cél eléréséhez. Ezért amikor március 27-én a világ valamennyi színházában elhangzanak a színházat és az emberiséget féltő-óvó felköszöntő mondatok, nekünk talán arra Is kéne gondolnunk, hogyan teljesítsük még jobban a ránk háruló feladatokat nemzetiségi színpadunkon, amelynek éppen az Internacionálls összefogás erősíti a- lapját, és-Képezi műsorpolitikájának tartalmát.

Mit kívánhatnánk hát ezen a napon (és .minden napon!) a Magyar Területi Színháznak és Thália Színpadának? Elvárjuk, hogy sose áltassa nézőit álmo- a dernkedéssel és más szemfényfesztő csinálmányokkal. Hogy színészeinknek, rendezőinknek sosem kelljen szégyenkezniük, ha belenéznek öltözőjük tükrébe. Hogy ha a nézőtérre pillantanak, ne üres széksorokat, hanem értelmes tekinteteket lássanak, melyekben éppen az ő művészi játékuk gyújthatta fel az érzelmek lángját, az értelem szikráját, és csalta ki a megrendülés köny- nyeit, a mosoly derűjét.

A jó színház mindig a társadalmi haladás szolgálatában állt. Művészi munkáját igényelte a társadalom, de csak akkor fogadta szívesen előadásait, ha a szerző, rendező, színész magas szinten mutatta be az alkotást.

Szuchy M. Emil

Bemutató a Thália színpadon j

Lubomír Feldek 1936-ban született 2ili- nában. A kortárs szlovák költészet egyik rj élbeli alkotó egyénisége. Sokoldalú tehetség: elsősorban költő, de ismerjük kitűnő műfordításait, és tudjuk, hogy drámákat is ír, amelyek témáit főleg városaink életanyagából meríti. Párbeszédeiben érezzük jelenünk valódiságát, azokat a társadalmi körülményeket, amelyek a család, a férfi-nő kapcsolatára vonatkoznak. Ezzel szereplőinek jellemrajza is felnagyul, és egyénivé válik saját környezetében. Cselekménybonyolítása tudatos. A fel- és megismerést kommentáló hangneme és metafórái a tett és a cselekménybonyolítás reális jelenlétét tükrözik.

Ennivaló nagynéni a címe annak a tragikomédiának, amelyet Tóth László fordításában a Magyar Területi Színház kassai (KoSice) gárdája mutat be 1985. március 21-én a Tháliában. Nagy érdeklődéssel várjuk ezt a premiert, amelyet Miroslav Pro- cházka állít színpadra, Platzner Tibor jelmez- és díszleteivel.

—szem—