Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-19 / 12. szám

új ifjúság 3 1 Gazdagok nem vagyunk. De azért vala­mivel gazdagabbak lehetnénk, ha a megle­vő, felszínre hozott értékekkel — esetünk­ben a meleg vízzel — Jobban, sokkal job­ban tudnánk sáfárkodni. Mindez persze nem csupán elhatározás kérdése. Ahhoz, hogy az átlag tízmillió koronáért kifúrt ku­tak meleg vizét hasznosítani tudjuk meg­felelő technológiára, berendezésekre van szükség, mert a jelenleg használt berende­zések többsége néhány év alatt elhaszná­lódik. Nem megoldott a tisztításuk, a vízkő­lerakódások és egyéb szennyezőanyagok el­távolítása. Sőt, nincs egy olyan komoly ha­táskörrel rendelkező szerv, hivatal sem, am-'yhez a melegvíz hasznosításának prob­lémája tartozna. Így aztán a „téma“ és a gond megoldatlan. Mostohagyermekként szerepel a termálvíz, s ez meglátszik az eredményen is. Nemcsak a kész kutak ki­használására akad kevés vállalkozó, hanem arra is, hogy új kutakat fúrjanak. Egy-egy szövetkezetnek, üzemnek nincs rá pénze, hogy tízmillió koronát áldozzon ilyen mun­kára. S akkor még nem biztos, hogy bő forrásra lel. Sokkal jobb megoldás lenne, ha a már kifúrt kutakat megvásárolhatnák a majdani felhasználók. Jelenleg 4,5 hektár üvegházat és 8,2 hek­tár fóliát fűtenek hévízzel Szlovákiában. És huszonkét termálfürdő medencéjét töl­tik meg meleg vízzel. Plussz még egy sport- csarnokot egy halneveldét, egy étkeztető központot fütenek vízzel. De ezek az intéz­mények idényjellegűek, alig negyven szá­zalékra használják ki őket. A tartalékok óriásiak. Mégsem élünk a lehetőséggel. Pe­dig ha csak a már meglevő kutakkal, ér­tékekkel jobban gazdálkodnánk, olcsóbb le­hetne a fűtés. Meleg vízzel olcsóbban le­het termelni primőrárut. Minden. Előrelé­pés viszont alig mutatkozik ezen a terüle­ten. Igaz, egy brnói kutatóintézetben már dolgoznak olyan csőrendszer kifejlesztésén, amelynek 2—3 évnél hosszabb lenne az élettartama, de ha ez be is válik, úgy is csak részleges megoldásról beszélhetünk. Az észak-galántai lakótelepen pedig 116 milliós ráfordítással készül a házak vízzel történő fűtése. De csak nagyon lassan és nagy nehézségek árán. Itt két forrásból 1100 lakás fűtését szeretnék biztosítani. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium terve szerint a 8. ötéves tervidőszak­ban Nagymegyeren (Calovo), Farkasdon (Vlcany), Tardoskedden (TvrdoSovce) és Diószegen (Sládkovicovo) 3,5 hektárral bő­vül a meleg vízzel fűtött üvegházak terü­lete. Ám a lehetőségekhez mérten ez is ke­vés. A rendelkezésünkre álló meleg víz sok­kal több hasznot hozhatna. 2 Á meleg vízzel legjobban gazdálkodók kö­zé tartozik a felsöpatonyi {H. Potőh) efsz. A Gyurovszky Béla vezette kertészet példá­nak mondható. Itt, a falu határában 1977- ben kezdődtek a próbafúrások. Először 2300 méteres mélységben 86 fokos vizet találtak. De ebben nagy volt az ásványlerakődás mértéke, így a kutat berobbantották. Föl­jebb jöttek, s 1800 méternél feltört a kí­vánt hőfokú és minőségű víz. 1300 liter per­cenként. Három évig tartottak a kísérlete­zések. Nyolcvanegyben pedig megkezdődhe­tett az üvegházak fűtése. — Kutunk vize nagyon jő minőségű — mondja Gyurovszky Béla —, és ami szin­tén lényeges, bármikor elzárható. A ku­tat nem mi fúrtuk, olcsón jutottunk hozzá. S hogy mit jelentett, jelent a szövetke­zet a kertészet életében a víz, a kút, azt a következőképpen lehetne kifejezni: Koráb­ban a felsőpatonyiaknak egy hektár fóliá­juk és negyed hektár üvegházuk volt. Ezek kifűtése is komoly összegekbe került. Hi­szen a régi üvegházak kifűtéséhez naponta 40 mázsa szénre volt szükség. S egy évben hat hónapon át fűtöttek. Ma pedig: egy hektár huszonöt árnyl te­rületű — öt darab — üvegházuk és 0,5 hek­tár területű fóliasátraik vannak. Egy-egy üvegház felépítése 1 millió 200 ezer koro­Szlovákiában 86 forrásból folyik 20 fokosnál melegebb víz. Má­sodpercenként összesen 865 liter. Jelentős mennyiség. Jelentős energia. Csak hát a víz nagy része anélkül kerül vissza a földbe, hogy energiáját kihasználtuk volna. A szakemberek kiszámították, hogy a földből feltörő víz 101,6 MW energiát rejt magában, s'mi ebből mindössze 20 MW-ot hasznosítunk. A meglevő értékek csupán 19 százalékát. Ez pedig ebben az energiaínséges időben, de egyéb­ként sem nevezhető másnak, mint pazarlásnak. Megint jöhet a szónoki kérdés: ilyen gazdagok vagyunk?. s munkájának minden évben megvan a kí­vánt eredménye. Hat éve dolgozik a szö­vetkezetben. Az utóbbi időben egy millió­val sikerült emelnie a szövetkezet vagyo­nát évente. Tavaly 5,5 millió korona bevé­telt könyvelhetett el a kertészet, az idén pedig már 6,5 millió bevételt tervez. A mi­nél eredményesebb munkához bátorságra is szükség van. hiszen a sikeres emberek­nek mindig vannak irlgyei is. Akik a gán- csoskodástól sem riadnak vissza. Gyurovsz­ENERGIA ­- úgyszólván ingyen 1 ..... Gyurovszky Béla, a kertészet vezetője nába kerül. De ugyanennyibe kerülne ak­kor is, ha a fűtés szénnel történne. Tehát az alapár ugyanaz. A költségek csak a to­vábbiakban módosulnak. És lényegesen. Hi­szen amíg korábban nagy mennyiségű — évente közel fél millió koronába kerülő szénre volt szükség —, addig ma naponta csupán 50 (ötven) koronát tesznek ki a fűtési költségek. Ennyi értékű áramot hasz­nál ei a villanymotor, amely a fűtőtestek- x be szivattyúzza a vizet. Óriási a különbségi Bár sejtem a választ, mégis felteszem a kérdést: mi lenne víz nélkül? — Semmi — mondja tömören a kertészet vezetője. — Ma már annyira szigorúak az előírások, hogy ennyi üvegház és fólia ki- fűtéséhez nem kapnánk meg a megfelelő szén- vagy egyéb fűtőanyagmennyiséget, t Sőt, lehet, ma már egyáltalán nefti lehet-* nének üvegházaink, ha a fűtést nem tud­nánk ilyen olcsón biztosítani. Tehát nem lenne virág és primőr áru, palántát sem. nevelnénk. Bár a felsőpatonyiak a hévízzel nem ren­delkező szövetkezetekhez képest kiváltsá­gos helyzetben vannak, mégsem elégedettek. Ok ugyanis már ismerik a meleg vízzel tör­ténő fűtés előnyeit, s tudják azt is, hogy a jelenleginél sokkalta nagyobb kihaszná­lási lehetőséget rejt magában a termálvíz.; Ugyanis a hetven fokos vízzel előbb ki­fűtik az üvegházakat, majd ugyanez a víz még „átmegy“ a fóliákba. Kifűti a fóliákat is, de amikor mindkét helyen leadta ener­giáját még mindig negyvenöt fokos. Tehát negyvenöt fokosán folyik el a csatornába. Szerintük ez is rossz megoldás. Az ideális az lenne, ha a negyvenöt fokos vizet felme­legítenék hatvan fokosra, s újra visszave­zetnék a fűtőtestekbe. Kisebb befektetéssel ez is megoldható lenne, ám megint annyi a visszahúzó tényező, hogy erre egyelőre nem kerülhet sor. Pedig Gyurovszky Béla már eddig is szép eredményeket ért el kertészetében. Tökéle­tesítette a fűtés technológiáját. Olyannyira, hogy amikor kint mínusz tizennyolc fok volt, akkor bent tudta tartani a plusz ti­zennyolc fokot. Sőt, mínusz huszonöt fok­nál sem csökkent plusz hat fok alá a benti hőmérséklet. Így aztán nem fagyott le a rengeteg szegfű, gerbera, s február utolsó napjaiban már szállították a több ezer fej salátát is. Gyurovszky Béla Magyarországon végez­te főiskolai tanulmányait. Agilis, kezdemé­nyező, kísérletező ember. Nem fél az újtól, ky Béla mindezzé] nemigen törődik: ő dol­gozik. És hadakozik. Ez persze sok többlet- energiát igényel. De hát miért lenne más a helyzet az embereknél, mint a víznél. Sokan úgy vélik, az emberi tennivágyás is „elcsordogálhat“ fölöslegesen, úgy mint a vízi Gyurovszky Béla az, aki leginkább tud­ja, hogy a feltörő forró víz mennyi hasz­not rejt magában. — Ha az itt nyert vizet teljes egészében kihasználnánk, az egész kétezer lakosú fa­lu fűtési problémáját megoldhatnánk vele. Arról nem is beszélve, hogy nálunk a kút az év hat hónapjában el van zárva, nyá­ron nem használjuk a víz energiáját. 4 Mindezek tudatában az ember csodálko­zik, értetlenkedik, Kérdésekre és miértek­re keres feleletet, sajnos, nem Felsőpatony- ban, sem másutt nem kap rájuk választ. Olvastam ugyanis az erdő- és vízgazdálko­dási miniszter jelentését a termálvizek helyzetéről. Abban is — a helyzet alapos felmérésén túl — csak kérdések, kételyek, esetleges lehetőségek vannak. Lényeges ja­vulásról — épp az említett nehézségek miatt — nem esik, nem eshet szó. Mi ma­rad ezek után?... A további pazarlás a meg. levő értékeinkkel, vagy gyors, ésszerű vál­tozás? Csak remélni lehet, hogy a jobbik megoldást választjuk! ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei Az üvegház ablakai gombnyomásra nyílnak és záródnak. A fűtés tökéletes: ha kint mínusz 18 fok van, az üvegházban plusz ti­zennyolc fokot mutat a hőmérő.

Next

/
Thumbnails
Contents