Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-19 / 12. szám

t

új ifjúság 41

JÓL FELKÉSZÜLNEK

r. ;: ; • • • .• • 'i • r • • • ;

A SZOLGALATRA

Nem dicsekvésnek szánom — mondotta Bábics László, a Honvédelmi Szövetség dunaszerdahelyi (Dun. Streda) autóiskolájának igazgatója —, de el kell mondanom, hogy a feladataink ismeretében teljes erőnkkel arra törekszünk, hogy a Csehszlovák Néphadsereg számára kitűnően felkészített gépkocsivezetőket képezzünk. Ehhez a legmesszebb menőkig igyekeztünk megteremteni a műszaki feltételeket, és az oktatóink szakmai tudása is olyan színvonalon van, hogy képesek megbirkózni az egyre, növekvő, igényes feladatokkal, azaz a hadsereg elvárásaival. Ezt egyértelműen igazolja az a tény, hogy az általunk felkészített fiatalok szinte kivétel nélkül megállják a helyüket a katonai alakulatoknál, ameleyek parancsnokságaitól már több dicsérő oklevelet, szóbeli és írásbeli elismerést kaptunk a múltban. Külön sikerként könyvelhetjük el, hogy a tőlünk kikerülő fiatalok nemcsak szakképzett gépkocsivezetőkként érdemlik ki parancsnokaik elismerését, hanem a katonai élet más területein is példamutatóak. Becsületesek, megbízhatóak, politikailag és erkölcsileg is jól felkészítve lépnek a haza szolgálatába.

Semmi okom nem volt arra, hogy akár egy kicsit is kételkedjem Bábics László szavaiban — aki egyébként a legjobb közúti közlekedésügyi szakemberek. közé tartozik hazánkban —, de ha már a szerencse úgy hozta, hogy a nála tett látogatásomkor néhány fiatal az autőiskola műhelyeiben és az e- lőttük levő téren serénykedett, gondoltam, velük is váltok néhány szót.

Bedinszki Ferenc és társai a hideg, fagyos időben éppen egy Praga típusú teherautót mostak, ami cseppet sem lehetett kellemes feladat. A víz szinte másodpercek alatt korcsolyapályává változtatta az udvar egy részét.

•— Ezt is meg kell csinálni — mondta Bedinszki Ferenc —, sőt, ez az alapja mindennek. A járművet mindenekelőtt tökéletesen rendben kell tartani, hogy megbízhasson benne az ember. Ehhez hozzátartozik a kocsi külsejének ápolása is. Biztos vagyok benne, hogy a katonaságnál még zordabb időben is fényesre kell majd tisztogatnunk járműveinket, nem árt, ha már most belekóstolunk egy kicsit.

i— Szavaidból úgy veszem ki, örülsz annak, hogy gépkocsivezető leszel a hadseregnél.

>— Igen, régi álmom volt, hogy megtanuljak vezetni, és egy ilyen nagy járművet „uralni“ meg egyenesen felemelő érzés. Édesapámnak meg a testvéremnek is van hajtási jogosítványa, s mindig nagy öröm volt számomra, ha mellettük ülhettem. Már akkor alig vártam azt a napot, amikor én is a volán mögé ülhetek. Többek között ezért is jelentkeztem erre a tanfolyamra.

— Mikor kezdtetek?-•— Szeptembertől intenzíven folyik az oktatás. Ogy érzem, nem volt hiábavaló a sok fáradozás. Már akár az oktatóm nélkül is ki mernék menni a köz- ,úti forgalomba. Igaz, már nincs mesz- sze a vizsga ideje.

>— Hányán vagytok a csoportban?

Huszonegyen. Nagyon jól összeszokott kis társaság lett belőlünk. Igaz, elég gyakran találkoztunk, mert minden pénteken be kellett jönnünk az elméleti oktatásra, hétközben meg a vezetés gyakorlati tudnivalóival ismerkedtünk. Mindig nagy izgalommal jöttem a vezetés technikájának gyakorlására. Eleinte nem volt könnyű, de azért sok örömet szerzett.

— Mit gondolsz, milyen lesz gépkocsivezetőként szolgálni a hadseregben?

— Barátaimtól és ismerőseimtől tudom, hogy nem „leányálom“, de azért bátran vállaltam, mert egyúttal azt is tudatosítottam, hogy egyúttal egy új szakmát is kitanultam.

Feriék csoportját Kelemen Mihály oktató vezette. Érdekelt, hogyan vélekedik védencei tudásáról.

— Ogy érzem, jó csoportom volt. Persze, a vizsgák után már többet mondhatok, de úgy érzem, nem kell szégyenkeznem sem Bedinszki Feri, sem a többiek miatt. A tananyagot elsajátították, egy kis igyekezettel jó gépjárművezető válhat belőlük a katonaságnál. Meggyőződésem, hogy személyükben szakmailag jól felkészített, meglett férfiakat adunk a hadseregnek.

K. I.

Illusztrációs kép

EGYÜTT A FESZTIVÁL SIKERÉÉRT

BESZÉLGETÉS JAROSLAV ZÁCIKKAL, A SZISZ KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉVEL

A kelet-szlovákiai ifjúsági szervezet és a Komszomol kárpártaijai körzeti szervezetének együttműködése már évek óta tart. Az eredmények tanúskodnak a tapasztalatcsere fontosságáról. Idén, a XII. világifjúsági és diáktalálkozó évében újabb lendületet kapott a közös munka.

• Mi jellemzi idén a két szervezet baráti kapcsolatát?

— Néhány héttel ezelőtt VySné Nemecké- ben, a barátság határán pontosítottuk az idei közös munka tervét. Ebből eredően a szervezetek tevékenységét és barátságát a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulója, a pártkongresszusok előkészületei és a XII. világifjúsági és diáktalálkozó mo- titválja.

% Mely rendezvények térnek el idén az együttműködés eddig megszokott formáitól?

— Először is egy nagy ifjúsági rendezvény lesz Csapon, amelyet a kárpátaljai komszomolisták készítenek elő, és a mi fiataljainkon kívül a magyar ifjúság is képviselve lesz. Az akció részeként megrendezzük a politikai plakátok és a politikai dalok versenyét. Felhívással fordulunk a fiatalokhoz, kövessenek el mindent, hogy az évi terv első hét hónapjára szóló feladatokat július 27-tg, vagyis a XII. világifjúsági és diáktalálkozó megnyitására teljesítsük. Hogy ez mennyire sikerül, az erre a célra szerkesztett krónikában számolunk majd be.

• Mi jellemzi majd az együttműködést a két országban sorra kerülő pártkongresszusokkal összefüggésben?

— A kapcsolat elmélyítésének egyik megnyilvánulása a „Két kongresszus — egy cél“ elnevezésű mozgalom, amely az alapszervezetek és az Ifjúsági munkakollektívák e- gyüttműködésének és versengésének kiszélesítésére szolgál. Törekvéseik ösztönzésére kölcsönösen kitüntetjük a legjobb járási szervezetet, illetve alapszervezetet, a legkiválóbb munkakollektívát és pionírcsapatot.

• Közös munkájuk ismérve, hogy nem szenved hiányt ötletekben, amit az 1985-ös év is bizonyít.

— Valóban, együttműködésünk gazdagabb és tartalmasabb. A járási SZISZ-szervezetek dolgozóinak egyhetes tapasztalatgyűjtése a Komszomol kárpátaljai járási és városi szervezeteiben, és fordítva is új bizonyítéka a

közös munkának. Az együttműködésnek ez a formája nemcsak a szervezetek vezetőinek politikai és szakmai fejlődését segíti elő, hanem a lenini Komszomol bevált módszereinek szélesebb alkalmazását is nálunk, és a mi módszereink továbbadását a Kom- szomolban.

# A jelen követelménye az együttműködésben a tömegesség kiszélesítése. Mit tesz lehetővé e téren a megegyezés?

— Negyven szovjet pionír mínálunk üdül, a mi iskolásaink pedig viszonzásképpen a kárpátaljai pionírtáborokban. Nyáron kicseréljük a főiskolás építőtáborosokat és a kombájnosokat. A Szputnyik legközelebbi kirándulásán 12 komszomolista érkezik a mukacsevói Kirov Szerszámgépgyárból. Idejük túlnyomó részét azzal töltik, hogy megismerkednek a preSovi VUKOV SZISZ-esei- nek a robotizálásban szerzett tapasztalataival. Ez nem egyetlen példa. A jövőben arra törekszünk, hogy a pihenést szolgáló kirándulások helyett inkább a fiatal szakemberek kicserélése, a nemzetközi ügyességi versenyek, a speciális szemináriumok és hasonló rendezvények kerüljenek előtérbe.

SZISZ-évzáró

vándorzászlóval

A gömöralmágyi (Gém. jablonec) Május 9. Efsz fiataljai kettős sikernek örvendhettek nemrég a SZISZ évzáró taggyűlése alkalmával. A szövetkezet nyereséggel zárta az évet, a SZISZ-alapszervezet pedig elnyerte a SZISZ Rimaszombati (Rim. Sobota) Járási Bizottsága vándorzászlaját, amelyet Lakatos László, az ifjúsági szövetség jb elnii- de adott át Alabán Gyulának, az alapszervezet elnökének.

Az évzáró szünetében az alapszervezet titkárával, Tóth Máriával beszélgettem szervezetükről.

— Bizonyára kellemes meglepetés, hogy ide, Medvesaljára került a járás legjobb szervezetének járó vándorzászló. Ügy tudom, fiatal szervezet a tiétek, így ez az elismerés csak hatványozza munkakedveteket. Légy szíves, mutasd be ezt a kiváló kollektívát!

— Csupán harmadik éve létezünk mint szövetkezeti és egyben falusi szervezet. Pillanatnyilag 63 az állandó és 18 a nyilvántartott tagunk, tehát aránylag nagy létszámű kollektíváról van szó. A vezetőség nyolctagú, s van munkánk bőven. Szerencsénkre és nagy örömünkre ebben a munkában nem vagyunk magunkra hagyatva, mert a szövetkezet vezetősége, a helyi pártszervezet, a hnb elnöke és egész tanácsa mesz- szeménőkig segíti munkánkat. Ügy érezzük, hogy a mi kitüntetessünk az ő segítségük elismerése is.

— Hogyan segítitek ti a falut?

— A szövetkezetnek főleg a nyári és őszi betakarításban segédkezünk. Az „Egy szem se vesszen kárba“ aratási versenyben jó eredményeket értek el ifjú kombáj- nosaink és gépjavítóink. 120 órát dolgoztunk le a szalma- és a szénabetakarításban, ott voltunk a dohányföldeken, a szőlészetben, tehát mindig ott és akkor segítettünk, ahol és amikor szükség volt a dolgos kezekre. Társadalmi munkában a helyi nemzeti bizottságnak is sokat segítettünk. A múltban főleg a művelődési ház építéséből vettük ki részünket, majd rendeztük, szépítetttük annak környékét, továbbá faliújságot, propagációs táblákat készítettünk. A faluszépítésből, a környezetvédelemből sem maradtunk ki.

— Hallottam, hogy a helyi alapiskolához is erős szálak fűzik a szervezetet.

— Igen, ez így igaz. Az Iskolában jelenleg is kilenc rajvezető dolgozik sorainkból, további öten pedig különböző szakköröket vezetnek. A segítségnyújtás itt is kölcsönös, mert a pionírok műsorokkal, alkalom- adtán csekély ajándékkal kedveskednek nekünk és a szövetkezet többi dolgozójának.

— Említetted az új művelődési házat. Gondolom, a fiatalok is otthonra leltek itt, és élnek is a lehetőségekkel.

— Természetesen, hiszen itt kapott helyet az ifjúsági klub is. A szövetkezet színes televíziót és 16 ezer korona értékben hangtechnikai berendezést vásárolt a fiataloknak. Megnyílt a falusi könyvtár, rendelkezésünkre áll a színházterem, az ülésterem és más helyiségek. A lehetőségeket kihasználva szeretnénk fellendíteni a klubéletet, amit az is bizonyít, hogy esztrádmű- sort tanultunk be, és a jövőben pedig színdarabbal akarjuk szórakoztatni a falu közönségét.

— A vándorzászló lekötelez bennünket, elhivatották tesz, és további munkára ösztökél. Ennek tudatában a már említett kulturális fellendülés mellett szeretnénk bekapcsolódni az újítómozgalomba, és a már létező két Ifjúsági munkakollektívához továbbiakat felsorakoztatni. Továbbra is szeretnénk bekapcsolódni a SZISZ által kiírt szakmai vetélkedőkbe, és eredményeinkkel igazolni rátermettségüket és azt, hogy jó kezekbe került a vándorzászló.

Polgári László A szerző felvétele

i