Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-08 / 2. szám
Kommentárunk Tudomány az emberiségért és nem ellene Érdekes tanulmányt jelentetett meg nemrég Bla- zej professzor, a bratislavai Műszaki Főiskola rektora. Ebben kifejti, hogy az emberiség legsúlyosabb nemzetközi problémája jelenleg a béke megőrzésén kívül az, hogy miközben a népesség gyorsan növekszik, csökkennek a nyersanyag- és energiatartalékok, a környezetet pedig mind jobban szeny- nyezik a vegyszerek és nehézfémvegyületek. Ugyancsak világméretű probléma, hogy egyre kevesebb a termőföld. A termőföld kiszáradás útján is elvész, sivataggá válik, ami földünk felületének 30 százalékát fenyegeti, és ötvenmillió ember létét veszélyezteti közvetlenül. A továbbiakban még körülbelül hatszázmillió embert érint, túlnyomó részt a fejlődő országokban. Afrika néhány országából érkező tévétudósításokból látjuk, hogy a szárazságban nemcsak a növények, hanem az állatok tömegei is elpusztulnak. A világ lakosságának kétharmada elégtelenül táplálkozik, a becslések szerint évente több mint tízmillió ember hal éhen, elsősorban gyerekek. Az érem másik oldala: az iparilag fejlett országokban pedig a túltápláltság, mozgáshiány, a környezeti ártalom következtében fellépő betegségek kerülnek előtérbe. Az elmondottakból látni, hogy a •tudományos-műszaki forradalom, az ember alkotó és romboló képességének rendkívül nagyarányú kibontakozása számos alapvető problémát vet fel. így felteszik néha a kérdést, hogy az ember védelmében nem kellene-e lassítani vagy megállítani a tudomány haladását. Az így feltett kérdésekre válaszunk csak egyértelmű: nem lehet. Az emberiség eddigi története azt bizonyítja, hogy a tudomány fejlődése mindig a haladást, az ember életének, szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá válását eredményezte. Az alapvető kérdés tehát az, hogy a tudomány által feltárt eredményeket milyen társadalmi körülmények között használják fel. A kizsákmányolástól mentes szocialista társadalomban a tudományos eredmények nem a fegyverkezési hajszát szolgálják, az új eljárások bevezetésénél nem a haszon növelése az alapvető cél. A szocialista országok — így hazánk — társadalmi rendszere és tudományos elveken nyugvó terv- gazdasága lehetőséget ad arra, hogy a tudományos- -műszaki forradalom vívmányait minél eredményesebben tudjuk a társadalom egészének javára fordítani. Ez az elvi lehetőség nem automatikusan érvényesül a gyakorlatban, valóra váltásához szükséges a társadalmi fejlődés tudatos, tudományos alapokon történő tervezése, valamennyi társadalmi szempont figyelembe vétele és a széles körű társadalmi ellenőrzés megvalósítása. A CSKP KB erre vonatkozó intézkdeései előírják, hogy tudományos módszerekkel kell megvizsgálni az egyes előirányzott fejlesztési célok megvalósításának következményeit, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait. Ugyanezek az intézkedések kötelezik a tudósokat, a legképzettebb szakembereket, hogy színvonalasan és közérthetően tájékoztassák a lakosságot a tudomány és a technika legújabb eredményeiről és bevezetésüktől várható előnyökről, vagy az ártalmak kivédését szolgáló tennivalókról. Nem véletlen, hogy az emberi tevékenység és a környezet közötti harmónia megteremtésének szükségességére már Engels is rámutatott: .. ne kérkedjünk túlságosan a természeten aratott emberi győzelmeinkkel. A természet minden ilyen győzelemért bosszút áll rajtunk.“ Olyan ország vagyunk, amely nem bővelkedik természeti kincsekben. Ezért elsősorban szorgalmunkból, képességeinkből kell megélnünk. A tudomány minden erejét a fejlődés gyorsítására, körültekintő tervezésére, a műszaki haladás ütemének növelésére kell összefogni. Egyes problémák megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség, és erre a KGST biztosítja a legjobb feltételeket. Ezek a törekvések törvényszerűen találkoznak a haladó emberiség érdekeivel szerte a világon. STRASSER GYÖRGY Január 10-én tölti be 72. életévét Gustáv HUSÁK elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz- ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Munkája, elfoglaltsága mellett mindig szakított magá- nak időt arra, hogy az ifjú nemzedék sorsával törődjék. Születésnapja alkalmából részletet kőz- lünk abból a beszédéből, amelyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusán mondott. _____ „Társadalmunk rendkívüli feladata, hogy a fiatal nemzedéket jól felkészítse az életre és a munkára, megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsen számára. Nagyon fontos szerepe van a családnak is. Örülök, hogy erről a kongresszusi beszámoló is említést tett, mivel kevesen ejtenek szót a szülőkről, akik oly sokat vesződnek gyermekeikkel. Rendkívül fontos szerepe van az iskolának, a munkahelynek, a Nemzeti Front szervezeteinek, a szocialista állam valamennyi szervének. Nagyon sok függ attól, hogyan fogadják a fiatalokat, hogyan tanítják, hogyan adják át a tapasztalatokat, milyen lehetőségeket nyújtanak a munkahelyekre érkezőknek — munkásoknak, mérnököknek vagy másoknak. Ettől függ a fiatalok további fejlődése, a munka, a munkakollektíva és az egész társadalom iránti viszonya. Azt mondjuk, hogy ez valamennyiünk feladata, és ezt mindenütt tudatosítanunk kell. Amikor a fiatalok szocialista neveléséről beszélünk, ki kell emelnünk a politikai-ideológiai nevelés komplex voltát. Olyan embert akarunk nevelni a szocialista társadalom számára, aki tudja, hol a helye, tudja, miért és mi ellen kell harcolnia. Nemcsak a nevelés ideológiai-politikai és munkaoldaláról, hanem erkölcsi oldaláról is szó van. Senki sem születik angyalnak vagy ördögnek, negatív vagy pozitív tulajdonságai az évek folyamán alakulnak ki, az egész társadalom azonban segíthet a szilárd erkölcsi tulajdonságok kialakításában úgy, hogy fizikailag edzett, erkölcsileg egészséges, művelt, az előrehaladást szavatoló nemzedék nőjön fel.“ PETER C0L0TKA A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK ELNÖKE 60 ÉVES Ha igaz, hogy a környezet meghatározó szerepet tölt be az ember tulajdonságainak, egyéniségének kialakulásában, akkor ez Árvában mindig többszörösen igaz volt. Ez a gyönyörű táj fiainak csak azt sugallhatta, hogy a munkában becsületesek, kitartóak, szorgalmasak, önmagukkal szemben messzemenőkig igényesek legyenek, s becsületes, kemény férfiakká válhassanak, akik szembe tudnak nézni a sorssal, és nem engedik meg, hogy annak játékszerévé váljanak. Árvából, a szülőföldről hozott jellembeli tulajdonságok mindvégig meghatározták Peter Colotka elvtárs immár negyvenéves munkásságát. 1946-ban miután a Doln^ Kubín-i gimnáziumban kitüntetéssel leérettségizett, Bratislavában a Komensk? Egyetemre került, ahol jogot tanult. 1950-ben fejezte be tanulmányait, de továbbra is az egyetemen maradt. Eleinte tanársegédként, később tudományos dolgozó, docens, dékánhelyettes, sőt 1959 és 1961 között az egyetem rektorhelyettese lett. Mint fiatal, egyértelműen aktív hozzáállást tanúsít az alakulóban levő szocialista társadalmi rendszer iránt. 1947 márciusában belép a kommunista pártba. Politikai profiljának kialakulását meghatározták afcok az évek, amelyeket az Ifjúsági Vasút építésén és a különböző ifjúsági tisztségekben töltött be. Állami tisztséget először 1963-ban tölt be, amikor megválasztják küldöttnek az SZNT-be. 1968. április 8-án kinevezik a CSSZK kormányának al- elnökévé. 1969. január elsejétől május ötödikéig a Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke. Ettől a naptól pedig egészen a napjainkig a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának az elnöke. Tagja a CSKP és az SZLKP KB elnökségének. Annak a kormánynak, amelyet Colotka elvtárs vezet, egyik legfontosabb politikai feladata az volt, hogy Szlovákiában életbe léptesse a csehszlovák föderációról szóló törvény alapelveit. Minden kételyt szerteoszlatva bebizonyosodott a föderatív elrendezési forma életképessége. Szlovákia minden téren hatalmas fejlődésen ment keresztül, és megszilárdult a csehek és szlovákok testvéri egysége. E tekintetben Colotka elvtárs soha sem felejti el hangsúlyozni, hogy a kedvező fejlődésünkre mindvégig hatással volt a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő megbonthatatlan barátságunk. Egy korábban írt vezércikkében ezt a következő szavakkal fejezte ki: „... A Szovjetunió a leghűségesebb szövetségesünk és barátunk. Neki köszönhetjük állami és nemzeti szabadságunkat, valamint a békés szocialista fejlődésünket.“ A kormányelnöki funkcióval természetesen nagyon sokrétű tevékenység függ össze. Colotka elvtárs sokszor őszinte csodálatra készteti környezetét és mindazokat, akik naponta megfigyelhetik, milyen kitartással és lendülettel végzi teendőit. Honnan jut mindenre ideje? — kérdik sokan. Erre csak egy válasz van: a még mindig fiatalos vitalitásának köszönheti, hogy jelen tud lenni mindenütt, ahol valami történik. Gyakran ellátogat a Szocialista Ifjúsági Szövetség rendezvényeire is. Kormányfőként többször részt vett a Rysy-túrán. Minden alkalmat megragad, hogy még nagyobb lelkesedésre serkentse a fiatalokat. >— Az ifjúság legyen természetes, egészségesen becsvágyó és vidám —> mondotta egy alkalommal éppen a Rysy-túrán. — De soha se legyen könnyelmű és felelőtlen a munkájával, a kötelességeivel és a társadalommal szemben.
