Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-12 / 11. szám

VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XIÍ. VIT ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ VIT VERSENY ★ IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY * IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY * IRÁNY A XII. VIT ★ VIT VERSENY ★ 1945-ben tartotta alakuló ülését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a londoni Albert Hallban. N egyven'évvel ezelőtt fejeződött be a második világháború. A Hitler-ellenes koalíció erői és a világ szabadságszerető nemzetei győ­zedelmeskedtek az emberiség legve­szedelmesebb ellensége, a német fa­sizmus és a japán militarizmus fö­lött. S hogy e világtörténelmi ese­ményben legnagyobb áldozatokat hoz­va döntő szerepet játszott a Szovjet­unió, az emberiségnek örökre emlé­kezetébe vonult. Az eddig legpusztí­tóbb háborúban 20 millióan haltak meg, mégpedig az ország legjobb fiai és leányai. A fasizmus fölött aratott győzelem­ben maradandó érdemeket szerzett a szovjet Ifjúság is. A komszomolisták és a többi fiatalok a háború első nap­jaitól életüket és tetteiket egy cél­nak szentelték: a gyűlölt ellenséget megsemmisíteni. A harcok színterén példátlan hősiességgel álltak helyt, s milliók áldozták ifjú életüket. A szovjet haza nagyra becsüli az ifjú nemzedék hősiességét. Ezek az Ifjak elszántan vállalták legnemesebb ha­zafiúi kötelességüket és állították életüket a cél szolgálatába. A Nagy Honvédő Háborúban tanúsított bátor­ságáért, helytállásáért a Szovjetunió több mint 3 és félmillió katonát és komsz-^.nolistát tüntetett ki díjakkal ború éveiben nagy figyelmet szentelt a szovjet Komszomol. Működésének eredményeképpen egyre erősödött a világ fiataljaiban az az elszántság, hogy kölcsönös együttműködéssel és tettekkel elősegítsék a fasiszta terror fölött aratandó győzelmet, és diadal­ra vigyék a tartós igazságos és de­mokratikus békét, a világ háború utáni igazságos elrendezését. A szovjet fiatalok első fasisztaelle­nes gyülekezetén, amelyre azután ke­rült sor Moszkvában, hogy a hitleri Németország kegyetlenül lérohanta a Szovjetuniót; tehát 1941 szeptembe­rének végén, a Komszomol felhívás­sal fordult a világ fiataljaihoz, egy­ségre buzdítva őket a fasizmus elle­ni harcban. „Világ ifjúságai A szov­jet fiatalok nevében szólunk hozzá­tok, kortársainkhoz, tekintet nélkül faji, felekezeti és politikai hovatarto­zástokra, vagyoni körülményeitekre... A fasizmus halálos ellenségünk. A mi feladatunk pedig leverni a fasiz­must. A hitlerizmust meg kell semmi­síteni — és meg is lesz semmisítve!“ — áll a felhívásban, amely nagy visszhangot váltott ki a világ orszá­gaiban. A fiatalok nemzetközi egységének megteremtésében és szervezeti meg­szilárdításában rendkívüli lépés volt A DÍVSZ székháza Budapesten és érdemérmekkel. A Szovjetunió 11 500 hőséből 7000 a lenini Komszo­mol soraiból került ki. De a fiatalok további százezrei is rászolgáltak hő­siességükkel a kitüntetésre; azok, a- kik a hátországban a partizánalaku­latokban, az irányító és szervező funkciókban bizonyítékát adták an­nak, hogy a szocialista állam szolgá­latában állnak, és érdemeket szerez­tek a gyűlölt fasizmus fölött aratott győzelemben. A második világháború azonban a hitleri fasizmus ellen harcoló más államoknak is óriási veszteségeket és szenvedést okozott: halottak és rok­kantak. árvák és özvegyek milliói, romokba döntött városok, ' elpusztí­tott, felperzselt falvak, felbecsülhe­tetlen gazdasági és kulturális károk maradtak utána. A legnagyobb áldo­zatot mégis a fiatal nemzedék hozta, hiszen az ő soraiból kerültek ki a hadsereg és a partizánaíakulatok tag­jai. Még nem kóstolhattak bele az életbe, amikor már vérüket kellett ontaniuk a harctéren, ahová a hitle­ri fasizmus kényszerítette őket. A hősi harcok és a fasizmus gyű­lölete szülte a rendíthetetlen reményt és elszántságot az ifjú nemzedékben, hogy soha többé nem lehet újabb ér­telmetlen háború, és mindent el kell követni a jobb és örömtelibb jövő­ért. És sokan ezt úgy fogták fel, hogy mindehhez elengedhetetlen a világ fiataljainak együttműködése és meg­értése, közös véleménye ős cseleke­dete. Ebben látták a tartós vtlágbéke megvédésének egyik zálogát. A világ fiataljai haladó erőinek e- gyesítése a fasizmus ellen, kölcsönös megértésük és barátságuk elmélyítése és a nemzetközi ifjúsági mozgalom egységesítése kérdésének már a há­a demokratikus fiatalok nemzetközi konferenciája, amelyet a szovjet fia­talok kezdeményezésére tartottak 1942 novemberében Londonban. Hu­szonnyolc ország képviselői vettek rajta részt, s megalakították az Ifjú­sági Világtanácsot amely fontos köz­pontja lett a világ ifjúsági mozgal­mának. Tevékenységébe pedig aktí­van bekapcsolódtak a csehszlovák fiatalok képviselői is. A konferencia felszólította a világ valamennyi, fia­talját, hogy segítsenek a fasizmust leverni. Először e konferencián ve­tették fel, hogy meg kéne alakítani a demokratikus gondolkodású fiata­lok nemzetközi szervezetét. A fasizmus végleges bukásáért ví­vott harcban részt vevő fiatalok egye­sítéséért, az ifjúság nemzetközi szer­vezetének létrehozásáért, amely moz­gósítani tudja az ifjú nemzedék kü­lönböző rétegeit az 1941 szeptembe­rétől működő Szovjet Fiatalok Anti­fasiszta Bizottsága is síkraszállt. 1944 nyarán azt javasolta az Ifjúsági Vi­lágtanácsnak, hogy szorgalmazza o- lyan nemzetközi ifjúsági szervezet létrehozását, amely a háború után felkarolja a világ legjobb fiataljainak törekvéseit és vágyait. Kezdeménye­zését az Ifjúsági Világtanács végre­hajtó bizottsága és sok nemzeti anti­fasiszta bizottság és ifjúsági szerve­zet is jóváhagyta. A konferenciát ösz- szehívandó nemsokára létrejött a nemzetközi előkészítő bizottság, a- melynek az volt a célja, hogy foglal­kozzék a nemzetközi ifjúsági szerve­zet megalakításának kérdésével. Röviddel a második világháború u- tán sor került a nemzetközi ifjúsági találkozóra. 1945. október 29-én meg­kezdődött Londonban az ifjúsági vi­lágkonferencia, amelyen 30 millió fiút és leányt képviselve 63 ország 437 küldöttje és 148 megfigyelője vett részt. Soraikban ott volt a csehszlo­vák fiatalok küldöttsége is. A konfe­rencia résztvevői között voltak ifjú­munkások, földművesek, diákok, kü­lönböző politikai nézeteket valló, nemzetiségű, fajú és felekezeti hova- tartozású fiatalok. Sokan nemrég még a második világháború harcterein kockAztaílák ,életüket,, egykori .front­katonák, partizánok, ellenállási har­cosok, volt politikai foglyok. De mel­lettük ott ültek a teremben azok is, akik nem élték át a háború viszon­tagságait, borzalmait, nem látták mindazt a gaztettet, amelyet a fasiz­mus az emberiség ellen elkövetett. A konferencia küldötteit egy cél fűtöt­te: aktívan hozzájárulni az óriási ál­dozatok árán kivívott béke megőrzé­séhez, amely a világ boldog jövőjé­nek záloga. Az ifjúsági világkonferencia mér­legelte a háború után kibontakozó nemzetközi ifjúsági mozgalom legfon­tosabb kérdéseit, s ezek közé a kér­dések közé tartozott az ifjúság har­ca a jobb világért, a fiatalok szük­ségletei a háború után és az ifjúság nemzetközi együttműködésének meg­szervezése. Az ifjúsági világkonferen­cia, amely 1945. november 10-én fe­jeződött be, határozatot fogadott el a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség megalakításáról, jóváhagyták e szövetség alapszabályzatát és taná­csát, amelynek három csehszlovák fiatal is tagja lett. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulá­sának évfordulója minden évben ifjú­sági világnap. A DÍVSZ megalakulásával megszi­lárdult és elmélyült a világ demokra­tikus ifjúságának az antifasiszta har­Irány a VIT A VILÁGIFJÜSÁGI TALÁLKOZÓK TÖRTÉNETÉBŐL cokban edződött nemzetközi egysé­ge. Az új nemzetközi ifjúsági szerve­zet harcos, antifasiszta programjá­nak jellegét legkifejezőbben a kon­ferencián részt vevők ünnepélyes fo­gadalma tükrözi, amely így hangzik: „Fogadjuk, hogy emlékezni fogunk az 1945 novemberében kovácsolt egy­ségre, mégpedig nemcsak ma, nem­csak ezen a héten, ebben az évben, hanem mindaddig, míg meg nem te­remtjük azt a világot, amelyet meg­álmodtunk és amelyért1 harcoltunk. Fogadjuk, hogy tekintet nélkül faji, nemzetiségi, felekezeti hovatartozá­sunkra, bőrünk színére, síkraszállunk a világ fiataljainak egységéért, fel­számoljuk a fasizmus valamennyi csö- kevényét, őszinte nemzetközi barát­ságot teremtünk a világ összes népe között, védeni fogjuk az igazságos és tartós békét, enyhítjük az ínséget, a kizsákmányolást és a munkanélküli­séget. Azért jöttünk össze, hogy meg­szilárdítsuk az ifjúság egységét, hogy tisztelettel adózzunk elesett elvtár­saink emlékének, hogy fogadalmat tegyünk: dolgos kezű, nagy tudású fiataljainkra nemesebb feladatok vár­nak, sohase legyenek a háború áldo­zatai. Előre a jövőnkért!“ A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség megalakulásától a kitűzött célért harcolt. Következetesen szem­beszegült a fasizmus maradványai, ideológiája ellen, a gyarmatosítás, a nemzetiségi elnyomás ellen, az if­júság demokratikus szabadságáért és Jogaiért, a békéért, a barátságért, a világ fiataljainak barátságáért és e- gyüttműködéséért. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulá­sával új fejezet kezdődött a nemzet­közi demokratikus ifjúsági mozgalom­ban. A világ ifjú békevédőinek mozgal­mában fontos helyet foglal el a Nem­zetközt Diákszövetség, amelynek meg­alakulása természetes klcsúcsosodá- sa volt a világ demokratikus diáksá­ga harcának a második világháború után. A diákság nemzetközi mozgal­mában a fasisztellenes áramlatok irá­nyára nagyban kihatottak azok az események, amelyek 1939. november 17-én zajlottak Prágában, s következ­ményeként Hitler parancsára bezár­ták a cseh főiskolákat, a diákokat pedig tömegestül bebörtönözték. Még ugyanezen a napon elrettentő példa­ként a nácik kilenc diákot kivégez­ték. Az egyre fokozódó perzekúciós eljárások a fiatal cseh intelligencia ellen, a diákok tömeges elhurcolása koncentrációs táborokba, a világ sok országában a haladó diákokban mély antifasiszta érzelmeket ébresztett, s arra ösztönözte őket, végleg le kelt győzni a fasizmust. A cseh diákok megszállók elleni harca szimbólum lett — a világ antifasiszta harcának szimbóluma. Huszonhat ország, amely síkraszállt a fasizmus ellen, 1941. november 17­én elküldte követeit a Nemzetközi Diákparlamentre, ahol a mártírhalált halt cseh diák hazafiak emlékére no­vember 17-ét nemzetközi diáknappá nyilvánították. Az elfogadott nyilat­kozatban egyebek között ez áll: „Mi, Nagy-Britannia, valamennyi domíniu­ma és India, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kína, Fran­ciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Nor­végia, Lengyelország, Görögország és a világ békéjéért harcoló többi or­szág a kivégzett cseh diákok iránti mély tiszteletből, akik 1939 őszén Európában elsőként mutattak példát a náci megszállókkal szembeni töme­ges ellenállásra, november 17-ét nem­zetközi diáknappá nyilvánítjuk.“ A Nemzetközi Diákszövetség egyút­tal jóváhagyta a világ diákságának felhívását, amelyben a fasizmus és a háború ellen agitál. 1942 szeptem­berében a diákság londoni gyüleke­zetéhez csatlakozott a nemzetközi diákkonferencia is, amelyet a világ 50 országának fiatal képviselői tar­tottak Washingtonban. A részvevők között ott voltak a lenini Komszomol képviselői is. A haladó nemzetközi ifjúsági mozgalom szempontjából rendkívüli szerepet kaptak a háború után a nemzetközi diáknap ünnepsé­gei, amelyekre 1945 novemberében került sor Prágában. Ezeknek az ün­nepségeknek szerves részét képezte az a háborúellenes tüntetés, amelyet a Vencel téren szerveztek s amelyen követelték a fasizmus teljes felszá­molását, a szolidaritás megszilárdítá­sát és a föld békés jövőjét. Ekkor tartották a diákság nemzetközi diák- kongresszusát, amely a Nemzetközi Diákközpont létrehozásáról is dön­tött. Ezzel a döntéssel megteremtet­ték az alapokat egy nemzetközi diák- szervezet, a Nemzetközi Diákszövet­ség létrehozásához. Egy évvel ké­sőbb, 1946. augusztus 18 — szeptem­ber 1-e között a Prágában tartott diák-világkongresszuson meg is ala­kították a Nemzetközi Diákszövetsé­get. Ezen a. kongresszuson 45 ország két és fél millió fiatalját 300 küldött képviselte akik jóváhagyták a szer­vezet alapszabályzatát és megválasz­tották irányító szervét. Az elnök a csehszlovák diákok képviselője lett, a Nemzetközi Diákszövetség Titkár­ságának állandó székhelyéül pedig Prágát választották, ami egyúttal azt is jelentette, hogy hazánk fővárosa ~ a nemzetközi diákmozgalom központ- * ja lett. A Nemzetközi Diákszövetség lété­nek első percétől egységbe tömörítet­té a világ diákságát, amely a béké­ért, a demokráciáért, a nemzeti füg­getlenségért, az imperializmus, a gyar­matosítás, a neokolonializmus, a reak­ció, a fasizmus és a revansízmus el­len, valamint a diákság érdekeinek védelmében szállt síkra. Tevékenysé­gével mindig is a nemzetközi diák- mozgalom akcióegységéért és együtt­működése kiszélesítéséért harcolt. A nemzetközi diákszervezet meg­alakítását a demokratikus gondolko­dó fiatalok nagy győzelmének kell elkönyvelni, amely új fejezetet nyi­tott a különösen a második világhá- ' ború után kibontakozó nemzetközi diákmozgalomban. A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség és a Nemzetközi Diákszövet­ség fennállásának négy évtizede alatt bebizonyította életképességét, és egész sor sikereket ért el a békéért, a de­mokráciáért és a baráti együttműkö­désért harcoló fiatalok és diákok szervezésében, egységbe tömörítésé­ben. Történelmének pedig legdicsőbb fejezetei a világ diákságának és if­júságának fesztiváljai, amelyek ha­gyományait 1947-ben alapozták meg hazánkban. A szelvényt vágd ki, ragaszd fel postai levelezőlapra jelöld be rajta a helyes választ, és csak a sorozat befejezése után, tehát június 4-én kell beküldeni a szerkesztőség elmé­re. KÉRDÉS: Hol van a Nemzetközi Diákszövet­ség Titkárságának állandó székhe­lye? A) Párizsban B) Prágában C) Moszkvában •1. SZELVÉNY {új ifjúság 5

Next

/
Thumbnails
Contents