Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-05 / 10. szám
■ ■1' ■ ' • • Sokak számára a tanulás egyetlen módszere a szöveg mechanikus olvasása, amely addig tart, amíg azt hisszük, már mindent tudunk. Ily módon ugyan képesek vagyunk bármit felmondani, de rendszerint csak nagyon keveset értünk meg a tanult anyagból. Szükséges azonban elgondolkodni a tanulás eredményessége fölött. Az alábbiakban két új tanulási módszert közlünk. Mindkettőt viszonylag könnyen elsajátíthatjuk, és így lehetőségünk nyílik az adott tananyag alaposabb megismeréséhez. Ki kell azonban próbálni, melyik felel meg egyéniségünknek és a tananyag jellegének. iWíKÍL. A pontokba foglalt szöveg a tantárgy fogalommodellje. Minden tudományágnak van néhány ilyen modellje. Például az orvostanban az orvosnak tudnia kell a betegségről: 1. hogyan mutatkozik meg, 2. miről lehet felismerni és miben különbözik más betegségektől, 3. mi történik a betegség alatt a szervezetben, 4. milyen a lefolyása, 5. hogyan keletkezik, 6. hogyan kell gyógyítani, 7. milyenek a következményei. Ezek a támpontok egy bizonyos „hálózatot“ alkotnak, amelyre „ráaggatjuk“ az ismereteket. ‘ Ha tanulunk, a megadott kérdések ellenére is néha gondot okoz, mi igazán fontos a szövegből. A kicsinyesebbek azután megtanulnak mindent, a lényegtelent is, a nagyvonalúak viszont átsiklanak mindenen, ami nézetük szerint mellékes, így sokszor kiesik az is, ami lényeges. A következő módszer a szöveg „anatómiájának“ feltárása. Ez a módszer abból áll, hogy az információ mennyisége és milyensége szerint osztjuk fel a szöveget. A szakszöveg; 1. közli a tényeket, 2. megmagyarázza e tényeket (elméleteket, törvényszerűségeket, elveket, tanulságokat, meghatározásokat vagy osztályozásokat], 3. tartalmazza azoknak a módszereknek és folyamatoknak a magyarázatát, amelyekkel az ismeretet felderítették, 4. az útmutatást a kísérletek elvégzéséhez, 5. a problémák és hipotézisek jellemzését. 6. „szótölteléket“ vagy fölösleges közlést. Ennél a módszernél minden mondatot meg kell vizsgálni, hogy megállapítsuk, a felsoroltak melyik csoportjába tartozik. TANULJUNK EREDMÉNYESEN A megépítendő ógörög gálya modellje Tengerre száll egy ^ógörög” gálya Görögországban felépítenék egy 55 t-s, 35 m hosszúságú „eredeti“ ógörög gályát. Az Ilyen hajók a maguk korában a tengeri csaták ellenállhatatlan óriásai voltak. Az volt- a .feladatuk; hogy az ellenséges hajókat oldalba kapják, léket üssenek rajtuk, és. elsüllyesszék őket. A hajókat a vitorlákba böfögött szélen kívül három „emeleten“ elhelyezett százhetven evezős hajtotta. Ilyen háromsorevezős hajók vezették győzelemre a görögöket a perzsa hajóhad eh len a híres szalamiszí ütközetben, az i. e. 480-ban. Minthogy e hajótípusnak egyetleh roncsa sem került elő, mását hajózási, • irodalmi és, régészeti 'források alapján építik meg görög-brit együttműködésben. A munkálatok 1983 decemberében kezdődték'. A hajót'az egykori hájóépí- ■ tési eljárásokkal készítik el, s a tervek szerint 1986-ban bocsátják vízre. Az Égei-tengeren . számos hajózási — gyorsasági, manőverezhetőségi — kísérletet végeznek majd vele, s ha- már minden titkát kifürkészték, a görög tengerészeti múzeumban állítják ki. Az első módszer hasonlít legjobban a hagyományos önálló tanuláshoz. A tananyag elsajátítása lépésenként történik: 1. áttekintés, 2. kérdések, 3. olvasás, 4. ismétlés, 5. összefoglalás. Áttekintés: Ha több könyvből vagy publikációból készülünk a vizsgára, célszerű átlapozni az adott irodalmat, és így tájékozódni, hol, melyikben vannak a legérthetőbben leírva az egyes témakörök. Sokszor elég átnézni a tartalomjegyzéket, tárgymutatót. Kérdések: Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokkal eredményesebb a tanulás, ha bennünket érdeklő kérdéseket teszünk fel magunknak, és keressük rájuk a választ, mintha csak kötelességből tanulnánk. A kérdések nagyon különbözőek lehetnek. Mielőtt valamelyik szövegrész olvasásához, tegyük fel a kérdést: „Mit tudok már erről a témáról?“, „Mit is akarok megtudni?“, „Mi az, ami behatóbban érdekel?“ vagy „Hogyan is van ez?“. Fontos, hogy az olvasás alatt is kérdezzünk: álljunk meg minden nem egészen világos résznél: „Mit mond nekem ez az állítás?“, „Mit tudtam meg ebből a bekezdésből?“, „összhangban van-e ez azzal, amit már eddig is tudtam?“, „Mi az újdonság az információban?“. Hasonló kérdésekkel minden erőltetés nélkül mozgósítjuk tanulási aktivitásunkat. Olvasás: Minél igényesebb a szöveg, vagy ismeretlen a tárgy, annál többször kellene az egyes részeket olvasni, sokszor háromszor is. Először normális tempóval olvassunk és igyekezzünk tudatosítani, miről szól a szöveg. Jegyzeteljük ki az új, számunkra ismeretlen kifejezéseket, és próbáljuk megtalálni a tananyag fő mondanivalóját. A második olvasáskor fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a lényeges részeknek, hogy a tárgy magjához jussunk. Olvassunk olyan lassan, hogy mindent megértsünk. A harmadik olvasás célja a lényeges gondolatok megjegyzése és az összefüggések tisztázása. Az aktív tanuláshoz nem elég az olvasás. Ha saját könyvünkből tanulunk, húzzuk alá a fontos részeket (meghatározások, törvényszerűségek stb.). A kölcsönkapott könyvekbe tegyünk a lapok közé jelzőket, vagy legjobb ezeket a részeket kijegyeztetni. Ismétlés: A tanulásnak ebben a részében próbáljuk visszaadni az anyagot úgy, ahogy értelmeztük. Közben még belenézünk a szövegbe, ha erre szükség van. Igyekezzünk felállítani egy gondolati vázát, és megtalálni a gondolatok egymásutánjának logikáját. Összefoglalás: A témát gondolatban vagy írásban pontokba foglaljuk, de most már nem nézzük a szöveget. Az összefoglalás az a minimum, amelyet tudásunk összegének részeként a tanult szövegből emlékezetünkben kell tartanunk. A vizsgához az összefoglalás adja az alapot, amelyet azután részletekkel kellene kibővíteni. Tények: Leginkább ügy ismerjük fel őket, hogy látható, megfigyelhető vagy tapasztalható dolgokról informálnak. Hírt adnak megtörtént, vagy a jövőben bekövetkező eseményekről, valamint olyan jelenségeket jellemeznek, amelyek adott feltételek mellett jönnek létre. Sokszor példának, dokumentációnak tüntetik fel őket. jellegzetességük, hogy leíró szavakat használnak, és mozgósítják a képzőerőinket. Gyakran kisérik képek és diagramok, az információkat sokszor statisztikai táblázatokba sűrítik össze. Ismeretek: Az ismeretekben a tények általánosítása és magyarázata szerepel. Ezért az ismeretek a törvényszerűségekről, elvekről és elméletekről szőlő állításokat tartalmazzák. Némely ismeretet mint meghatározást fejezik ki, és rendszerezik a tényeket. Vannak olyanok, amelyek az összefüggések jellegéről mondanak véleményt, megjelölik a tanulmányozott tárgy függőségét, következményeit, mások a folyamatok törvény- szerűségeit világítják meg. Arról is felismerhetők, hogy tanulságok, szabályok és irányelvek formájában jelennek meg. Az ismereteket közlő mondatokban gyakran fordulnak elő a következő fordulatok: „ha ... akkor“ „ebből következik „... attól függ .,............összefügg a ...“ ............adva van .. “ stb. Módszerek és folyamatok: A módszereket és folyamatokat tárgyaló szövegnek gyakran technikai jellege van. Különböző berendezésekre utál, operációkat és eljárásokat ír le a mérésekről és ellenőrzésekről. Sző1 lehet a megismerés, felfedezés és feltalálás folyamatáról, vagy olyan technológiákról, amelyek valamilyen rendszert alkotnak, befolyásolnak. Ha a szövegben valamilyen technológia leírása szerepel, ez gyakran használati tanács. A szerzőnek nem mindig sikerül ezeket világosan és érthetően leírni. Ezért ha ezek nehezebben érthetők, ez nem mindig a tanuló gyengeségére vall. Problémák és hipotézisek: A problémákat gyakran kérdés formájában állítjuk fel, vagy javaslatként arra, mit kellene vizsgálni. De lehet közlés arról is, amit még nem ismer a tudomány. A hipotézisek leggyakrabban feltételes formában jelennek meg: „...feltételezzük, hogy...“, „...elképzelhető ...“, „úgy látszik, hogy .. Fölösleges közlés: Minden szövegben találunk olyan mondatokat, amelyeknek nincs információs küldetésük, hanem arra szol-' gálnak,' hogy érthetőbbé, simulékonyábbá tegyék a szöveget. Nélkülük a tárgy túlságosan száraz, emészthetetlen lenne. Némelyek azonban akaratlanul is elhomályosítják a szöveget. Szükséges, hogy felismerjük ezeket a részeket, és tanuláskor figyelmen kívül hagyjuk. Kérdezhetjük magunkban: „Mi fontosat mond ez a mondat?“ A tanulás fő célja az ismeretek elsajátítása. Ehhez nyújt segítséget felosztásunkban az „ismeretek“ rész. A többi segédanyagként szerepel, kibővíti és elmélyíti a tudást. De lehet fordítva is: célul tűzhetjük a módszerek és folyamatok elsajátítását. Ekkor a többi szakasz képezi a segédanyagot. -T8Földgázüzemű komphajó A kanadai Brit-Columbia tartomány kormánya — Üzemanyagot megtakarítandó — elhatározta, hogy komphajói közül kilencet földgázhajtásúra építtet át. Az első hajó, amelyet átalakítanak, a háromszáz gépkocsi szállítására alkalmas Queen of Alberni. Ez lesz a világ első földgázüzemű személyszállító hajója. (A legelső földgázzal működő hajó az ausztráliaiak Accolade 11 nevű fehérhajója.) A hajó dízelmotorjait úgy módosítják, hogy bennük elégethető legyen a 80 százalékban földgázból és 20 százalékban dízelolajból álló keverék. De ha úgy adódik, e motorok kizárólag dízelolajjal is működhetnek. A földgázt kezdetben az uszályon levő tartályokban tárolják, s onnan látják el majd a komphajót az üzemanyaggal. Végleges megoldásként a földgázt nyomás alatt a hajóba beépített tartályokban helyezik majd el. Az átépítést szeretnék addigra befejezni, mire — 1986-ban — Vancouverben megnyílik a közlekedési és hírközlési világkiállítás. A SZARVASMARHAIKREK - előnyben A berlini Humboldt Egyetem kutatói a megfelelő genetikai adottságú állatok kiválogatásával azt vizsgálják, hogy melyek a szarvasmarhák ikerelléseire ható tényezők, vagyis mi a föltétele annak, hogy a szarvasmarhák körében egyre több legyen az ikerellés. A vizsgálatok céljaira egy olyan — kétszáz üszőből álló — csordát állítottak össze, amelynek anyaállatai kimutathatóan ikervemhesek. A kutatók továbbá tervszerűen olyan bikákat igyekeznek tenyészteni, amelyeknek nőivarú utódai viszonylag nagy százalékarányban ikerborjakat hoznak a világra. Hogy ezek a kutatások célszerűek-e egyáltalán, azt sokan vitatják. Az elutasításnak az az egyik oka, hogy — több egyéb hátrányon kívül — az ikerborjak Összvesz- teségének aránya kétszer-háromszor akkora, mint az egyes borjaké. Mégis közöttük több a fölnevelhető egyed: 100 egyes eliés- böl (mintegy 5 százalék veszteséggel) 95 borjú marad meg, míg 100 ikerellésből (mintegy 20 százalékos, vagyis négyszer nagyobb veszteséggel) 160 borjú nevelhető fel. Az ikreket ellő teheneknek az is előnyök, hogy többnyire ellenállóképesebbek, mint az egyes borjak anyaállatai. A sztafilokokkuszok egyre több törzse vált már ellenállóvá az ellenük felhasznált gyógyszerkészítményekkel szemben. Ezért érdemel nagy figyelmet örmény kutatóknak az a fölismerése, hogy az örmény Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetében kitenyésztett 317/402 jelű, a tej meg- savanyodását okozó baktériumok hatékonyan pusztítják a kórházakban gyakori Staphylococcus aureus nevű baktériumot. Baktérium ellen baktérium Amikor e tejbaktériumot száznegyvenhét — különböző kórházakban, különböző betegektől vett — Staphylococcus aureus törzs ellen kipróbálták, kiderült, hogy folyékony táptalajon e tejbaktériumok a kórokozók 99,9—100 százalékának szaporodását megállították. Szilárd táptalajon kisebb, de szintén számottevő szaporodáscsökkenést tapasztaltak. Mivel ezek a tejbaktériumok az emberi szervezetre ártalmatlanok, kórházi betegeken is kipróbálták őket. A St. aureusszal fertőzött kísérleti személyek 82 százalékából vagy teljesen eltűntek a fertőző baktériumok, vagy csökkent a számuk. új ifjúság 9
