Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-05 / 10. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK ZÁRSZÁMADÁSOK Á földművesszövetkezetek többségé­ben befejeződött a hagyományos évi zárszámadás. 1984-et mindenütt jő év­nek minősítik. A zárszámadó gyűlése­ken behatóan elemezték az elmúlt év menetét, és szóltak arról is, hogy az idén miként lehetne a termelést még jobbá tenni. így a zárszámadások nem­csak ünnepélyes aktusként zárultak, ha­nem a legfontosabbra irányították a fi­gyelmet: az elkövetkezőkben kisebb kol­lektívákban is elemezni kell egy-egy ágazat eredményét, megindokolni a mutatók közötti esetleges különbségek jogosságét, vagy hangsúlyozni helyte­lenségét. Ez idő tájt, amikor szóba került az efsz-ek X. kongresszusának határozata is, az előző éveknél nagyobb hangsúlyt kapott az eszmei-politikai munka, a kö­telezettségvállalások és azok teljesíté­se. Országos viszonylatban a földmű­vesszövetkezetekben jelenleg csaknem 14 ezer szocialista brigád tevékenyke­dik 185 ezer taggal, ami a szövetkezeti dolgozók össztaglétszámának 29 száza­léka. jelentős sikerként könyvelhető el, hogy a szövetkezeti tagok tevékenysé­gét az alapvető termelési-műszaki prob­lémák megoldására és a tudományos- műszaki haladás vívmányainak gyakor­lati hasznosítására irányítják. A szövet­kezetekben jelenleg több mint ezer komplex ésszerűsítő brigád működik, és szüntelenül fejlődik a feltaláló- és újítomozgalom. A zárszámadó gyűléseken a felszóla­lók nagy figyelmet szenteltek a terme­lési költségek csökkentésének további lehetőségeire. így nemcsak termésátla­gokról hallhattunk, hanem az átlagok mellett a költségek is ott szerepeltek, hogy a jelenlevők tudatosítsák: az is elsőrendű kérdés, mennyiért termelünk. Jóllehet van mit javítani ezen a téren is, de összességében megtakarításról, mérsékelt ráfordításokról számolhattak be a gazdaságok, főleg az energiafel­használásban voltak takarékosabban. Egyébként az energia, különösen az ü- zemanyag volt a másik sarkalatos té­mája a tavalyi évnek a szövetkezetek­ben. Technológiákat módosítottak az ügy érdekében, és jobbára sikerült is mérsékelni a fogyasztást. Idén is nagy teret kapott az embe­rekről való gondoskodás, Ma az aktív szövetkezeti tagok 40 százaléka évente megelőző orvosi vizsgálaton vesz részt, 34 ezer szövetkezeti tag kap évente gyógyfürdői beutalót. A Szövetkezeti Dolgozók Szövetségének kimutatása sze­rint évente 118 ezer efsz-tag és család­tagja, valamint mezőgazdasági szak­munkástanuló üdül. Az üzemi étkezte­tést a tagok és dolgozók fele veszi igénybe. Az üdülőkben 55 ezer férőhely várja a szövetkezeti tagok gyermekeit. A szövetkezetek többsége nem feled­kezik meg nyugdíjasairól sem, sőt ma­gas szintű ez a gondoskodás. Meg is érdemlik, hiszen nagyban hozzájárul­tak az efsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításához. Immár szabály, hogy a szövetkezetek zöme évente járadék­kiegészítést nyújt nyugdíjas tagjainak, mégpedig csaknem 120 millió korona értékben. A lezárt év eredményeit összegezve nincs ok panaszra, és derűlátóan indul­nak a szövetkezetek a 7. ötéves tervidő­szak utolsó évében is. Ugyanúgy, mint tavaly, idén is központi szerepet ját­szik a termelésben, a gabonaprogram, valamint a megfelelő szellemi és mű­szaki felkészültség. A fajták megvá­lasztásától a technológiáig, amihez jó segítséget adnak a kidolgozott terme­lési rendszerek. A szövetkezetekben mű­ködő SZISZ-alapszervezetek is hozzájá­rulhatnak az eddigi sikerek népszerű­sítéséhez, a jobb eredményeket pedig az intenzifikálás és a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak bevezetésével se­gíthetik elő. Ehhez pedig elengedhetet­len az ember elkötelezettsége, alkotó tettvágya és a kezdeményezés. STRASSER GYÖRGY A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MELLETT MŰKÖDŐ FIATAL SZAKEMBEREK TANÁCSÁNAK MUNKÁJÁRÓL Nem akarnak a laboratóriumokban elszigetelődni A Csehszlovák Tudományos Akadémia Fia­tal Szakemberek Tanácsának megalakulá­sával a tudományos intézetekben örömmel vették tudomásul, hogy végre a SZISZ-tagok is hallatnak magukról. Bár a fiatalok ez­előtt is tevékenykedtek, de mert a tudomá­nyos munkahelyek szét vannak szóródva az országban, valamint a SZISZ-nek az Ille­tékes nemzeti bizottságokba való beillesz­kedése volt az oka, hogy igen különböző képet nyújtott a fiatal tudósok angazsált- sága és munkássága. Sőt mi több, a tudo­mányos dolgozók jövő nemzedéke akarat­lanul is bizonyos fokú szakmai elszigetelt­ségbe került. A nézetek szembesítésére, vi­tákra és tájékozódásra az egyes szakágaza­tokban azonban igen kevés alkalom nyílt. ÖT SZAKOSZTÁLY A Fiatal Szakemberek Tanácsa már öt éve működik és legfontosabb küldetése az említett hézagokat áthidalni. Hozzá akar Járulni a szakágazatok közötti kapcsolatok megteremtéséhez, gondoskodik a fiatal tu­dományos dolgozók, az egyetemi hallgatók és a termelés szakembereinek tájékoztatá­sáról. A SZISZ KB a tudományos-műszaki Ifjúsági központtal karöltve segíti a közép­iskolai szaktevékenység keretén belül a fia­tal tehetségek felkutatását és nevelését. A tanácsnak közel harminc tagja van, akik a Csehszlovák Tudományos Akadémia minden főbb szakágazatát képviselik. Ezek öt szekcióra oszlanak: a nem hagyományos anyagok és energiaforrások, a biológiai tudományok szekciójára, továbbá az elek­tronikai és kibernetikai, a bioszféra, vala­mint a társadalomtudományi szekcióra. Szemináriumokat, előadásokat szervez­nek, amelyeken a fiatalokon kívül Idősebb tudományos dolgozók, a különböző szak­ágazatok dolgozói és az egyetemi hallga­tók is részt vesznek. A Fiatal Szakemberek Tanácsának elnöke Antonin VICek, a természettudományok doktora, a prágai J. Heyrovsk? Fizikai, Ké­miai és Elektrokémiai Intézet tagja. Sze­rinte elsősorban sajátmaguknak igyekeznek segíteni. A fiataloknak látniuk kell, hogyan dolgoznak másutt, hogy kitörjenek a szűk specializációból. A szemináriumokra olyan dolgozókat hívnak meg, akik ösztöndíjasok­ként külföldön töltöttek bizonyos időt, és élnek is új ismereteikkel, tehát nemcsak a jelentésekben rögzítik őket, hanem tágabb körben is hasznát látják. TEHETSÉGKUTATÁS A tehetségkutatás úgyszólván a gyermek­korban kezdődik, és fontos, hogy buzdítás­sal párosuljon. Nem szabad várni, amíg ezek az adottságok maguktól a felszínre kerülnek — a tapasztalat mutatja, hogy sok tehetség egyáltalában nem tűnt fel, hanem elkallódott, mert hiányoztak a ki­bontakoztatáshoz szükséges körülmények. Egyik módja annak, hogy el ne vesszenek ezek a tehetségek: a diákok szakköri tevé­kenysége, amely tág teret nyit nekik tehet­ségük kipróbálására. A CSTA Fiatal Szakemberek Tanácsa töb­bek között azért is, mert tagjainak több­sége valamikor szintén részt vett ebben a tevékenységben, felkarolja a diákok szak­köri munkáját, hozzájárul színvonalának emeléséhez. Az akadémia intézeteinek fia­tal munkatársai tagjai az egyes szakágaza­tok zsűrijének, amelyeknek feladata elbí­rálni a diákok beküldött munkáit. Az érté­kelést új szempontok szerint végzik, ame­lyeknek ismérve a saját tudományos mun­kájuk. Főleg a tudományos módszerek al­kalmazására és a problémák megoldására helyezik a hangsúlyt: a szakmai szellemben való gondolkodásra, az alapismeretek meg­felelő igénybevételére. Ebből a szempontból a Fiatal Szakembe­rek Tanácsa a legérdekesebb akciónak a fiatal tudósok nyári egyetemét tartja, ame­lyet a tavalyi szünidőben a SZISZ KB tu­dományos-műszaki ifjúsági központja szer­vezett meg. Részt vettek rajta a középisko­lák és szoktanintézetek, tudományos szak­körök kerületi fordulójának győztesei. A fizika, a gazdaságtan, a matematika, a kör­nyezetvédelem, a kémia és a biológia egy­hetes tanfolyamainak szakosított program­ját a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiatal Szakemberek Tanácsa biztosította. Fiatal tudományos dolgozók és különböző szakok tapasztalt pedagógusai közösen ve­zették a diákokat, a nyári egyetemek hall­gatóit az általuk választott szak iránti el­mélyült érdeklődésre, tanították őket a tu­dományos munka módszereire, az össze­függések keresésére. A fiatal tudósok egyetemének első év­folyama, bár a vártnál kevesebben vettek rajta részt, teljesítette küldetését, és be­bizonyította, hogy a tehetséges fiatalokkal való munka a legjobb befektetés. Eredmé­nyeik egyúttal tanulsággal is szolgáltak: a jövőben párhuzamosan három tanfolyamot is Indítanak, s ezek egyike a számítástech­nikával foglalkozik, így a tanfolyamok hallgatói igénybe vehetik a számítógépeket munkájuk kidolgozásában. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiatal Szakemberei­nek Tanácsa a jövő tudományos nemzedé­kének természetes szükségleteként jött lét­re. Ez a nemzedék hallatni akarja a hang­ját, de hogy aktívan kivegye részét a tár­sadalmi haladásból, erőinek összefogására van szüksége. A tanács kétéves működése alatt bebizonyította, hogy a fiatalokban van elég erő tehetségüket érvényre juttatni. Nem akar a hagyományos központok labo­ratóriumainak négy fala közé zárkózni, ha­nem meg akarja teremteni napjaink elköte­lezett tudósának arculatát. Iveta Fr^valdská AZ IFJÚSÁG ÉS A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI HALADÁS A Szlovák Tudományos Akadémia alelnökének, Vladimír Cirbesnek a beszédéből, amelyet KoSicében, az if­jú munkásnemzedék szocialista ne­velésének időszerű kérdéseiről tar­tott értekezleten mondott: A tudományos-műszaki haladás értel­me az, hogy megvalósítsa a kommunista párt stratégiai irányvonalát, és szerve­sen összekapcsolja a tudomány és a technika vívmányait a szocializmus nyújtotta előnyökkel. Az ifjú munkás­nemzedék előkészítésében a tudomá­nyos és műszaki haladásban reá váró feladatokra kulcsfontosságú szerepet Játszik a szocialista társadalom oktatá­si és nevelési rendszere. Ez egy nyílt rendszer, amely rugalmasan reagál a tudomány, a technika és a technológia gyors változásaira. Már a tudományos és műszaki hala­dás eddigi folyamata is felvetette, hogy az oktató és nevelő munkában két szem­pontot vegyünk figyelembe. Szélesebb látókörű specialistákat kell nevelnünk, akik képesek gyorsan elsajátítani és al­kalmazni az új műszaki és tudományos ismereteket, esetleg életük folyamán új hivatást is választanak. S ez vonat­kozik nemcsak a mérnökökre és tech­nikusokra, hanem a szakképzett mun­kásokra is. Ennek a mozgalomnak az eredménye, hogy egy ember több szak­mát vagy szakmai fogást is elsajátít. Még kell továbbá békélni azzal a gon­dolattal, hogy a tudományos és műsza­ki fejlődés egyre nagyobb igényeket tá­maszt a szellemi, az alkotó munkával szemben. Ezért a tehetségek felkutatá­sa és nevelése, az individuális képessé­gek fejlesztése egyre inkább társadal­mi szükséglet. Ebből a szampontból a jelenlegi hely­zettel távolról sem lehetünk elégedet­tek. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a politechnikai és gyakorlati képzés gyakran csak verbálisán folyik. A fia­talok egy része nem kötelezi el magát kellőképpen a gyakorlati élet időszerű kérdéseinek megoldásában, sokaknak rossz a munkához, főleg a fizikai mun­kához való viszonya. A fiatal nemzedék életkörülményeinek javítása nem evő-' kálja őket megfelelőképpen arra, fej­lesszék erkölcsi és akarati tulajdonsá­gaikat, szociális aktivitásukat, egymás segítését, keressék a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit stb. A munka egyelőre még nem vált az ember elsőd­leges szükségletévé, számtalan negatív tényező késlelteti ennek érvényesülé­sét. Több felmérés bizonyítja, hogy a po­litechnikai és munkára való nevelésben vannak még fogyatékosságok. Az isko­lák és üzemek közötti egyezmények ke­retében folyó együttműködés nemegy­szer felületes üzemlátogatásra, közös kulturális akcióra vagy beszélgetésre szorítkozik, s csak kevés üzem teszi le­hetővé az iskoláknak, hogy diákjai az erre fenntartott műhelyekben ismer­kedjenek meg a gépi berendezésekkel, s még kevesebb üzem járul hozzá az iskolai kabinetek anyagi és műszaki fel­szereléséhez. Ebből kifolyólag nincs kellő színvo­nalon a műszaki és természettudomá­nyi szakkörök munkája. Az alapiskolák­ban az ilyen irányzatú szakkörök fon­tossági sorrendben csak a hatodik, he­tedik helyen következnek. Az alapisko­lák tanulóinak csak 8 százaléka dolgo­zik a természettudományi és mindössze 6 százaléka a műszaki szakkörökben. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöksége tavaly el­fogadta „A gyermekek és az ifjúság nö­vekvő részvétele a tudományos-műszaki haladásban“ című dokumentumot. Az illetékes szervek és szervezetek elegen­dő ötletet találnak benne a munka ja­vítására. A tudományos-műszaki haladás, a tu­dományos-műszaki forradalom eredmé­nyeinek érvényesítése nem magától vég­bemenő folyamat, s nem csupán a szak­emberek szűkebb körének a dolga. A tu­domány és a technika fejlesztése ered­ményeinek kihasználása a szocializmus­ban, a kommunista mozgalom forradal­mi céljainak megvalósítására minden­kitől öntudatos törekvést vár. FIATALOK AZ ÉLVONALBAN Az utóbbi időben hazánk dolgo­zóinak túlnyomó része arra törek­szik, hogy a hosszú kemény tél ellenére teljesítse a 7. ötéves terv utolsó évének feladatait. A hand- lovái szén- és lignitbányákban e törekvés élvonalában a fiatal SZISZ-tagok haladnak. A szocia­lista munka hőse, Miroslav Cmar- ko ifjúsági munkabrigádjához, a- mely már nem egy rekordot állí­tott fel, újabbak csatlakoztak, töb­bek között ján Kubovcík brigádja, A tavalyi munkatervet novem­ber 24-ig teljesítetté, ameddig bo­nyolult geológiai viszonyok között 950 méter hosszú bányafolyósót vágott. Az év végéig további 150 méter hosszú folyosót írták fel a számlájukra. A 7. ötéves terv utol­só évében szakítottak a kézi vá­gattal, és a szovjet GPK kombájn segítségével egyből szlovák rekor­dot állítottak fel, amikor is 31 munkanap alatt 640 méter hosszú bányafolyősót vágtak. Ezzel elő­készítették a terepet a Miroslav Cmarko vezette brigádnak az e- redményes fejtéshez. Legutóbb tovább fokozták az erőfeszítésüket, és a Hertlík, Sta- nek és Matuéek vezette brigádok­kal együtt naponta 22 méter bá­nyafolyósót vágnak, s ebből arra lehet következtetni, hogy hamaro­san megdől a friss szlovák re­kord. El kell azonban mondani, hogy az év eleje nem mindenki­nek sikerült úgy, mint az említett munkacsoportoknak, s a fejtésben bizonyos lemaradás állt be. A kedvezőtlen helyzetben rákap­csolt ismét a Cmarko-brigád, csat­lakoztak a SZISZ-tagok a 2. és 7. számú vájatrészlegről, s hamaro­san behozták a lemaradást, illetve 30 tonnával túl is lépték a tervet. (zl)

Next

/
Thumbnails
Contents