Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-02 / 1. szám

Kommentárunk Derűlátás és eltökéltség Az új év első napján a köztársa­sági elnök tv- és rádióbeszédében köszönti országunk lakosságát. Gus- táv Husák elvtárs beszéde folytatása volt azoknak a nagy horderejű gon­dolatoknak, amelyeket decemberben a CSKP KB 12. ülésén elhangzott zár­szavában elmondott. Itt is kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ország lakossága az elkövetkező esztendő­ben derűlátással, bizalommal és el­kötelezettséggel fog dolgozni, hogy a párt által kitűzött célokat mara­déktalanul megvalósíthassuk. 1984- ben a népgazdasági feladatokat bo­nyolult nemzetközi feltételek között teljesítettük. Ezeket a feltételeket pe­dig főleg az USA és szövetségesei­nek politikája teremtette. Az impe­rializmus az embargó, a diszkriminá­ció összes eszközét felhasználja, hogy nehezítse a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági fejlesz­tését, gyengítse gazdasági erejüket, szociális-gazdasági célja'k teljesítését. Ezeket a tényeket, továbbá az import nyersanyagokat, anyagok árának nagyarányú növekedését, illetve a hazai forrásokból való nyerésük ki­termelési költségeinek növekedését figyelembe kellett venni a népgazda­sági terv feladatainak megfogalmazá­sakor és meg kellett teremteni a fel­tételeket ahhoz, hogy a csehszlovák gazdaság fokozatosan alkalmazkodjék ezekhez az új körülményekhez. Két­ségtelen siker, hogy a tervezettnél gyorsabban törlesztjük adósságállo­mányunkat, továbbá pozitív vonás az is, hogy kiegyensúlyozott pénzügyi mérleget zárunk. A mezőgazdaságban fokozatosan megvalósult a gyakor­latban az a követelmény, hogy az ál­lattenyésztés fejlesztését a saját ta­karmánytermeléstől kell függővé ten­ni, és az állati eredetű élelmiszer­félékből egyre önellátóbbak legyünk, gyünk. Országunk továbbra is bővíteni akarja üzleti kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyeknek piaca nyitva áll a mi áruink számára, és hogy ezt a célt elérjük, fokozni kell gazdasá­gunk kiviteli képességét, megőrizni a csehszlovák gyártmányok jó hírnevét, minőségét, a konkurencia szintjére emelni őket, gondoskodni a megfelelő műszaki követelmények, szállítási ha­táridők megtartásáról és nem utolsó­sorban biztosítani a berendezések jó szervizszolgálatát, valamint pótalkat­részeket. Gustáv Husák elvtárs e gaz­dasági feladatokról szólva elmondot­ta: lehetőségeink teljes mértékben jo­gossá teszik azt az elvárást, hogy teljesítsük a jövő évi és az egész 7. ötéves terv feladatait. Mint ahogy azt szó szerint kijelentette: „Ez becsület­beli ügyünk, minden vállalat és üzem társadalmi felelősségének ügye.“ Mindkét említett beszédében a köz- társasági elnök hangsúlyozta azt a tényt, hogy 1983 jubileumi év, 40 év­vel ezelőtt szabadította fel hazánkat a szovjet hadsereg. Ez az évforduló számunkra nem formális, hanem je­lentős mérföldkő azon a történelmi úton, amelyen 1945 óta haladunk. Különösen az ifjú nemzedéknek kell tudatosítania, milyen mélyreható for­radalmi változásokon ment át ez az ország, mennyire megváltozott az élet összehasonlítva a kapitalizmus idő­szakával. „A munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, a dolgozó em­ber helyzetének mélyreható változá­sai, az anyagi és szociális ellátás, a kultúra és a művelődés fejlődése azok a hatalmas lehetőségek, amelyek biz­tosítják az emberek képességeinek és tudásának alkotó kibontakoztatását, és öntudatos érvényesítését — ez szo­cialista utunk fő eredménye, a szo­cialista rendszer legnagyobb vívmá­nya és egyben legnagyobb büszkesé­günk is“ — mondotta a CSKP KB 12. ülésén Gustáv Husák. Ennek a gon­dolatnak a jegyében szeretnénk tö­megtájékoztató eszközeinkben is töb­bet foglalkozni életünkkel, valóság­hűen és meggyőzően ábrázolni. STRASSER GYÖRGY A z Egyesült Nemzetek Szervezete az 1985- ös esztendőt „Együttműködés, fejlődés, béke“ jelsző alatt nemzetközi Ifjúsági év. vé nyilvánította. A határozatot az ENSZ 3á! közgyűlése hagyta fővá. A Nemzetközi Diák- szövetség XIII. kongresszusán, amelyet 1980 no. vemberében az NDK fővárosában, Berlinben tar­tottak. a tagszervezetek örömmel vették tudo­másul ezt az ENSZ döntést, és elhatározták, mindent elkövetnek, hogy ennek az évnek va­lamennyi kitűzött célját megvalósítsák, eleget téve ezáltal a fiatalok jogos igényeinek és ér. dekeinek. A Nemzetközi Diákszövetség ezzei kapcsolatosan kötelezte magát, hogy a világ minden táján a békét és a szociális fejlődést, haladást szolgáló akciókat szervez. Az ENSZ felhívásához csatlakozott a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség is. Hangsúlyozták, hogy a diák. és ifjúsági szö­vetségek számára minden egyes év — ifjúsági év. A demokratikus diákszövetség növeli a fia­talság jogait és érdekeit szorgalmazó nemzet­közi kampányok számát. Nagy elismerést vív. 1985 úgyszintén az ebből kifolyólag bevetett új ha­dászati fegyverek ellen harcolni kell. Az 1985-ös esztendőben az ifjúsági vllágmoz- galom elsőrendű feladata: harcolni a felfegy- verkezési verseny, az atomháború kitörése el­len, gátat vetni a militarízmusnak. A felsorol­taknak kell a nemzetközi ifjúsági év alapvető céljait képezniük, ha valóban meg akarjuk ol­dani az ifjú nemzedék reális problémáit, és ki akarjuk elégíteni jogos igényeit, egyszóval meg akarjuk védeni érdekeiket. további lépesek A nemzetközi ifjúsági év előkészületei és az ezekkel járó munka országos és nemzeti szin­ten folyt. Ennek célja a politikai, szociális helyzet javítása és megfelelő feltételeket te­remtett a fiatalok kulturális és szakmai gya­rapodásához. Ehhez viszont sokféle változás és fejlődés szükséges, különösen a nemzeti poli­tikában. A nemzetközi ifjúsági év sikerének kulcsa, hogy az Ifjúsági- és diákszervezeteket a fiatal nemzedék igényeinek, jogainak védel­mére, a leszerelésért, a szolidaritásért, a nem­zeti függetlenségért, demokráciáért és a szo­ciális fejlődésért vívott harcra sarkallja. Az ENSZ-határozat nemzeti koordinációs bi­zottságok létesítését szorgalmazza s ezek lesz­nek hívatva nemzeti szinten megszervezni a mozgalom tevékenységét. A fiatalok és az ifjú­sági szervezetek pedig együttműködnek ezek­kel a bizottságokkal. Meg kell Jegyeznünk, hogy már sok — körülbelül száz — országban megalakultak ezek a bizottságok, de még egész sor olyan ország is van, ahol a diktatórikus rendszer uralma miatt nem működhet a diák- szövetség vagy ifjúsági szervezet. Sajnos, nap- jainkban még csak nagyon kevés államban van­nak tekintettel az Hiúsági és diákszövetségek­re és vonják be őket a munkába. nemzetközi ifjúsági év tak ki szervezeteiknek és szövetségeseiknek, mert sok esetben javulást tudtak felmutatni a diákság életkörülményei és tevékenysége terén. SOKAT ÍGÉRŐ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK Az ENSZ kidolgozta a nemzetközi ifjúsági és aktivitási tervét és rendszabályait. A program tartalmazza a kormányokat illető részletes rendszabályokat, kötelességeket, a- melyek összefüggenek a fiatalok gazdasági, tár­sadalmi és kulturális együttműködési jogával. Hasonlóképpen kiemelik a társadalom fejlődé­sének fontosságát, a béke további megszilárdí­tását, összhangban a fiatalok és .a diákság jo­gaival és érdekeivel, különös tekintettel a fej­lődő országokra. A program hangsúlyozza: a fiataloknak Jelentős szerepet kell játszaniuk a műveltség gyarapításában, a választmányokkal és művelődési központokkal karöltve kell dol­gozniuk. Különösen kiemelte az egyének mű­velődésre és tanulásra való egyforma jogát. Ezzel összhangban meg kell említeni, hogy a nemzetközi ifjúsági év előkészítése több or­szágban zavaró körülmények között folyt. Vagy azért, mert a szociális vagy gazdasági körülmények rosszabbodtak, vagy mert a de­mokratikus alapok: a szervezkedésre való jog és az egyetemi autonómia szenved kárt, eset­leg azért, mert a diktatórikus rendszerekben a diákokat elhurcolják börtönbe zárják, megkí­nozzák és gyakran meg is ölik. Hangsúlyozni kell, hogy a fiatalok tiltakoz­nak az életüket fenyegető atomháború ellen. A Reagan-politika következményeként a féle­lem világszerte megnövekedett. Erélyesen fel kell lépni az őrült játékkal szemben, amely egy hosszú vagy korlátozott atomháború eset­leges megnyerésének gondolatával kacérkodik. A nemzetközi ifjúsági év plakátja. Ha a nemzeti koordinációs bizottságok több­sége által kidolgozott programokat és hely­zetüket mérlegeljük, meg kell állapítanunk, hogy a tőkés országokban nemigen vannak te­kintettel az ifjúság problémáira. Gyakran igen mutatós terveket hagytak jóvá a nemzetközi ifjúsági év előkészületeivel kapcsolatban, de csak nagyon kevés valósul meg belőlük. Ilyen esetekben az Ifjúsági szervezetek és diákszö­vetségek e helyzetre válaszolva saját konzul­tatív koordinációs bizottságokat jelölnek kL Így történt például Uruguayban is. Nem szabad elfelejtenünk, és a továbbiak­ban is számolnunk kell azzal, hogy egyes kor­mányok megkísérlik visszaélni a nemzetközi lfjüsággl évvel. Demagógikusan hirdetik és ma. guknak tulajdonítják azt a jogot, hogy a fia­talokat és érdekeiket képviseljék. Az ENSZ- -közgyűlésen egyes reakciós országok is támo. gatták a nemzetközi ifjúsági év gondolatát Ilyen volt többek között Chile és Guatemala. A két ország kormánya már eleve kiválasztot­ta az ifjúság „képviselőit“, akik természetesen a rendszer demogógikus céljait szolgálják, mi­közben igyekeznek kendőzni, hogy politikájuk saját országuk és a világ Ifjúsága és diáksága ellen irányul. Az 1985-ben Moszkvában sorra kerülő XII. világifjűsági és diáktalálkozó lesz a nemzet­közi ifjúsági év legjelentősebb rendezvénye. Előkészítése és lebonyolítása kétségkívül elő­segíti a nemzetközi Ifjúsági év céljának el­érését, így a politikai és gazdaságpolitikai jo­goknak és követelményeknek, a munkára, a művelődésre, az egészségügyi ellátásra, a sport­ra és művészetekre, a kultúrára való jogok ki­vívását. A Welt Stadenten Nachrichten nyomán Az ENSZ és az ifjúság A múlt év végén az ENSZ-közgyűlés szo­ciális, humanitárius és kulturális főbizottsá­ga is napirendre tűzte a nemzetközi ifjúsá­gi év kérdését, és megvitatta a nemzetközi ifjúsági év korábban alakult konzultatív ENSZ-bizottságának jelentését. Örömmel ál­lapították meg, hogy az ifjúság helyzete a világ közvéleménye figyelmének előterébe került. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és tag­országai most első alkalommal jutottak el az ifjúságra vonatkozó többé-kevésbé egy­séges szemléletmódra. Elérkezett az ifjúság sorsáról való gondoskodás és a felelősség­teljes jövőfürkészés ideje. Mindez annál is fontosabb, mivel amúgy is egyre több szó esik azokról a fiatalokról, akik kétezerben, az ezredfordulón a világ felnőtt nemzedékét képezik majd. S ha ez így van, akkor úgy természetes, hogy máris szavukat hallathas­sák az emberiséget foglalkoztató kérdések­ről, és tevékenyen, tudatosan és közvetle­nül részt vegyenek jövőjük kialakításában. Az ülés megállapította, hogy nálunk és a szocialista országokban általában ehhez al­kotmányos és törvényes kereteket biztosí­tanak. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyan­ezt néhány tőkés vagy fasiszta diktatúra alatt sínylődő országról. A jelenlegi súlyos, feszültségektől terhes világban a fiatalok — a katonai konflik­tusok leggyakrabban szenvedő alanyai — máris érzik az imperialista hatalmak dik­tálta esztelen fegyverkezési hajsza közvet. len következményeit: a munkahelyek hiá­nyát, az oktatási rendszerek és az egész­ségügyi ellátás hiányosságait. Ez is csupán megerősíti a világ ifjúságát hitében: a le­szerelés és elsősorban a nukleáris lesze­relés megkezdése az emberiség és elsősor­ban az ifjúság létérdeke. A nemzetközi ifjúsági évvel kapcsolatban eddig lezajlott viták máris világosan meg­mutatták, hogy az ifjú nemzedék problémái, valamint az emberiség nagy politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális gondjai szo­ros összefüggésben vannak. Felszínre ju­tott azon ifjúságközpontú, országos vagy nemzetközt szintű politika és programok kidolgozásának a szükségessége, amelyek lehetővé teszik a fiatalok alkotó erejének megfelelő kiaknázását a társadalmi fejlő­dés, a haladás, az ifjúság jövője érdekében. Nagyon időszerű az a javaslat, amely az ifjú nemzedéknek a társadalmi életbe való fokozottabb bekapcsolódását, valamint a béke és a jogegyenlőség eszményei, a né­pek önrendelkezési jogának tisztelete szel­lemében fogant nevelését sürgeti. A nemzetközi ifjúsági év konzultatív ENSZ-bizottsága felhatalmazást kapott a közgyűléstől arra, hogy javaslatokat dolgoz­zon ki az ifjúság nemzetközi évének meg­ünneplésére az Egyesült Nemzetek Szerve­zete keretén belül. Maradjon a béke övezete Huszonöt évvel ezelőtt Washingtonban 12 állam 30 évre szóló egyezményt írt alá, a- mely Antarktísz-szerződésként vonult be a történelembe. A szerződés megtiltja kato­nai objektumok létesítését és fegyverek — beleértve a nukleáris fegyvereket is — ki­próbálását az Antarktíszon. A különböző ra­tifikálási eljárások után másfél esztendővel később hatályba lépett szerződés előírja, hogy a 60. szélességi foktól délre fekvő területekre az elkövetkező három évtized­ben egy ország se támasszon igényt. Le­gyen az egész kontinens egy óriási, vala­mennyi ország számára egyaránt nyitva ál­lő és hozzáférhető kutatási terület. A dokumentum — amelyhez az évek so­rán további államok csatlakoztak, és szá­muk megközelíti a harmincat — kimondja, hogy a hatodik földrészét kizárólag békés célokra szabad igénybe venni. Elkerülendő továbbá, hogy a déli sarkvidék nemzetközi nézeteltérés színterévé, illetve tárgyává vál­jék. Mindezeknek köszönhetően ma már tör­ténelmi tény, hogy e szerződéssel az örök jég borította Antarktisz (területe 14 millió négyzetkilométer) a földkerekség első atom­fegyvermentes, békeővezetévé vált. Az e- gész világot átfogó és az emberiséget egy­re inkább fenyegető fegyverkezési hajsza a hatodik földrészt elkerülte. Egyelőre. Mi­vel közeledik a szerződés lejárásának idő­pontja, reméljük, hogy Ismét győz a józan ész, és az érintett országok meghosszabbít­ják azt, esetleg mások is csatlakoznak hoz­zá. A szerződés szellemében a másfél Euró- pa-nagyságú terület az emberiség közös kin­cse. E tekintetben a tudósok és kutatók kö­zött nincsenek is elvi viták, sőt nemzet­közi síkon az együttműködés szép példája alakult ki az Antarktiszon. A jeges föld­rész talaját és altalaját, állatvilágát és gyér flóráját, valamint légkörét kutató különbö­ző országok tudósai kölcsönösen és rend­szeresen kicserélik tapasztalataikat. Manapság azonban egyre nehezebb meg­őrizni a jeges földrész laboratórium jelle­gét. Az Antarktiszon feltárt és feltárásra váró gazdag ásványkincsek ugyanis az u- tóbbi időben megsokszorozták az érdeklő­dést a földrész és a környező tengervidék gazdasági kihasználása iránt. Ennélfogva megnőtt a térség stratégiai jelentősége, s egyes államok részéről felvetődött a terü­let birtoklásának, a feltárt kincsek kiakná­zásának kérdése. Földünk legszelesebb (gyakoriak a 320 km óránkénti sebességet elérő légmozgá­sok), leghidegebb (télen az átlaghőmérsék­let mínusz 60 Celsius-fok, a rövid nyáridő­ben is mínusz 30 fok), a legszárazabb és az év kilenc hőnapjában éjjel-nappal sö­tétségbe boruló térsége rendkívül értékes, a közeli vagy távoli jövőben kiaknázható ásványi kincsek egész sorát rejti magában. Itt található a földön fellelhető hő és jég 95 százaléka, a világ édesvíz-készletének 80 százaléka. Az átlagosan 200—300 méte­res jégpáncél alatti hegyekben igen gazdag fém- és színesfém-lelőhelyek, szénrétegek húzódnak, s feltehetően rengeteg arany, e- züst, platina és uránium található itt. A kőolajkészleteket 15—40 milliárd barrelre, míg a földgáztartalékokat 1000 milliárd köbméterre becsülik. A kontinenst környe­ző tengerekből ugyanakkor szokatlan meny. nyiségű fehérjékben gazdag és igen Ízletes apró rákféle — a krill — halászható ki, ami feltevések szerint egymilliárd ember élelmezésére Is elegendő lenne. Az Antarktisz tehát óriási kincseket tar­togat az emberiség számára. Az ember — a kutatás és feltárás nagy nehézségei miatt — mindeddig csak kis részét ismerte, ku­tatta fel. Az emlitett kincsek kiaknázása a- zonban bizonyosan előbb vagy utóbb lehe­tővé válik. Éppen ezért fontos, hogy ma­radjon az Antarktisz továbbra is a béke és az együttműködés övezete, mert csak egy, a kölcsönös bizalmon és előnyökön alapuló szerződés biztosíthatja, hogy ezeket a kin­cseket a magunk javára fordítjuk. (f»l

Next

/
Thumbnails
Contents