Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-21 / 8. szám

megy át, így az ember csak közvetlenül, alkotó aktivitása révén vesz részt a termelésben.“

A legáltalánosabban véve a TMF magába foglalja a minőségi, forradalmi változásokat a tudomány és technika fejlődésében, és azok érvényre 'juttatását a társadalmi életben. A TMF alapvonásai megvilágítják annak tartalmát is. Ezek a következők:

a) a tudományos és technikai forradalom egybeolvadása, amely a tudomány gyorsabb fejlődésével jár, és meghatározza a technikai haladást;

b.) a tudomány termelőerővé válása, amely a termelés tudományosságát is növeli;

c) a termelési folyamat, amely a me- chanizációról átváltozik automatizált termelésre;

d) a terme'és technológiájának forradalmi változásai, ahol az embert anyagiasított ismeretekkel helyettesítjük;

e) az új szakképzett munkás születése, aki ismeri és a gyakorlatban ki is használja a tudomány vívmányait;

f) a termelés hatásfokának gyors növekedése, amely a társadalmi munkatermelékenység növekedését is magával vonja.

A TMF lényegének megértéséhez szükséges hangoztatni azt, hogy a TMF keletkezése és továbbfejlesztése vívmányainak ^ szempontjából tudományos-műszaki és szociális- politikai előfeltételek: re támaszkodik.

Ha a tudományos-műszaki előfeltételekről beszélünk, tudnunk kell, hogy a TMF-et csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha az ipari forradalomból indul ki, és eredményeit minőségileg magasabb szinten használja ki. A jelenlegi TMF nem az első ilyen jellegű forradalom a tudományban. Az utolsó évszázadokban több tudományos és műszaki forradalom zajlott. Az első ilyen forradalomra a XVI. és XVII. században, a következőre a XIX. században került sor. Ez utóbbi a természettudományt és a társadalomtudományt is érintette (a sejtek felfedezése, Darwin evolúciós elmélete, az anyag és energia megmaradásának a törvénye, a marxizmus keletkezése). A XIX. század fordulóján a fizika további felfedezései (elektron, kvantumelmélet) újabb forradalmat eredményeznek a tudományban. A tudományos haladás forradalmi változásokat hoz magával a technikában is. A legjelentősebbek közé tartozik az, amely a XVIII. század végén és a XIX. század elején zajlott és az iparban is forradalmi változásokat hozott — a manufakturális kisipari termelés átalakult gép termelésre. A XIX. század fordulóján további technikai forradalom következett.

Ebből is látható, hogy a természettudományi forradalmak rendszerint a technikai forradalmak előtt zajlottak le. Jelenleg azonban a tudomány és a technika forradalmi változásai egységes egészet alkotva megteremtik a tudományos- -műszaki forradalmat. A tudomány és a technika között új kapcsolat jön létre, amelyet az eddigi történelem nem ismert.

A szociális-politikai előfeltételek vizsgálatánál figyelembe kell venni az időközben végbemenő társadalmi változásokat is: a kapitalizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba való átmenetet, a szociális ellentétek hatását a TMF-re és azt a kölcsönös viszonyt, a- mely a TMF és a szociális fejlődés között van. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével megalapozódott a tudományos, műszaki és társadalmi fejlődés, és egyben utat nyitott a TMF elmélyítéséhez. A TMF a proletár- forradalom, a szocializmus és kommunizmus megteremtésének szerves részévé vált. Míg a kapitalizmusban a tudomány és technika vívmányai a kizsákmányolást szolgálják, addig a szocialista társadalom a tudományos műszaki haladás érvényre juttatásával olyan munkatermelékenységet akar elérni, amely a társadalom minden tagjának magasabb élet- színvonalat biztosít és kielégíti kulturális igényeit. Ezenkívül a TMF biztosítja az ember sokoldalú, harmonikus fejlődéséhez szükséges szabadidőt.

A tudományos-műszaki forradalommal foglalkozó ülések

A CSKP KB 8. ülése

A tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításával foglalkozott a CSKP KB 8. ülése, 1983. június 15—16-án. A CSKP KB Elnökségének a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazásáról szóló jelentését Miloá Jakeá, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára terjesztette elő. E jelentés részletesen foglalkozott a CSKP XVI. kongreszsusa határozatainak megvalósítása során a tudományos-műszaki fejlesztésben elért eredményekkel. Rámutatott a még meglévő hiányosságokra, és arra, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés mindeddig még nem tölti be a tervezésben és irányításban az őt megillető szerepet, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű és köyetkezetes alkalmazásáért folytatott küzdelem még nem vált az egész irányítási, tervező és szervező tevékenység fő tartalmává. Az irányításban és a döntésekben még mindig nagymértékben érvényesül az extenzív szemlélet. Figyelmet kell szentelni az állami célprogramok teljesítésének, melyek nagy súllyal esnek latba a tudományos- műszaki haladás terén. Jóváhagyásuk után ezek a célprogramok a 7. ötéves terv részévé váltak. Itt főleg a tüzelőanyag- és energiafogyasztás és -felhasználás, a fémek hasznosításának ésszerűsítését, a kiemelt vegyipari és gépipari szakágazatok fejlesztését, illetve a népgazdaság elektronizálásának kibontakozását célzó állami célprogramokra gondolunk. „

A tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésének meggyorsítása érdekében a gyakorlatban egyformán szükség van a rövid távú és a bizonyos elvi jelentőségű intézkedésekre. Az előbbiek hatásának már a mostani ötéves tervidőszakban meg kell nyilvánulnia, míg az elvi jelentőségű intézkedések inkább a 8. ötéves terv előkészítésével és végrehajtásával függnek össze szorosan. Elsősorban a következőkről van szó:

— egységes állami tudományos-műszaki politika kidolgozása és végrehajtása;

— a tudomány és a technika fejlesztése fő irányainak és feladatainak meghatározása a csehszlovák népgazdaságban; ,

— a gazdasági integráció és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval;

— a kutatási és fejlesztési bázis munkájának hatékonyabbá tétele és összehangolása fejlesztési szükségleteinkkel.

Az ifjúsággal kapcsolatosan a következőket mondta: „Becsüljük a Szocialista Ifjúsági Szövetség alkotó kezdeményezését, főleg a Zenit-mozgalmat és a verseny további formáit, amelyekkel hozzájárul a tudomány és a technika fejlesztéséhez, érvényesítéséhez, a fiatal nemzedék felkészítéséhez, hogy megbir- kózhassék a tudományos-műszaki fejlesztés új, igényes feladataival. Attól, hogy az ifjúság hogyan viszonyul a technikához, mennyire érdekli, nagy mértékben függ munkahelyi érvényesülésük, valamint a társadalmi élet minden területén a tudomány és a technika fejlődése és vívmánya iránti magatartásuk.

Az állami és a gazdasági szervektől, illetve szervezetektől elvárjuk, hogy felkarolják az if-júság kezdeményezését és műszaki alkotó tevékenységét, és ehhez megteremtsék a feltétlenül szükséges káder, anyagi és egyéb feltételeket, az ifjúsággal való foglalkozást pedig a politikai és társadalmi elkötelezettség egyik legjelentősebb formájának tekintsék.“

A SZISZ KB 4. ülése

„A SZISZ feladata az ifjúság előkészítésében és a tudományos-műszaki fejlesztésbe való bekapcsolásában“ — ez volt a központi témája Jozef Húsár, a SZISZ KB titkára főbeszámolójának, amelyet az 1983. június 29-i 4. ülésen terjesztett elő. Rámutatott a hiányosságokra, amikor többek között hangoztatta:

„Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben végzett munkánk nem eléggé rendszerezett, és azzal sem, hogy több konkrét megoldás a gyakorlati igény figyelembevétele nélkül keletkezett.“ A CSKP KB 8. ülésének és a SZISZ III. kongresszusának határozataiból kiindulva az ifjúsági szövetség főbb feladatait a következőkben határozta meg.

1. A fiataloknak a tudományos-műszaki fejlesztésbe való bevonása kérdésével a SZISZ-nek és Pionírszervezetének programszerűen kell foglalkoznia. Természetesen fontos, hogy a SZISZ járási és kerületi szervei is aktívan tevékenykedjenek e téren.

2. A fiatalok részvételét a tudományos-műszaki fejlesztésben össze kell kapcsolni a komplex szocialista racionalizációval, és főleg az energia, anyag és alapeszközökkel való takarékosságra összpontosítani igyekezetüket a munka szervezésében és irányításában, valamint a környezetvédelemben.

3. Az ifjúság alkotó kezdeményezését a kutatóintézetek és tervezőirodák feladataival összhangban kell kiterjeszteni. Fontos kritérium a megoldás társadalmi haszna és gyakorlatban való alkalmazhatósága.

4. Olyan jelentős problémák megoldására kell törekedni, mint az ipari robotok és manipulátorok bevezetése a termelésbe, haladó technológiák kihasználása és a mikroelektronika a termelés automatizálásában.

5. Az ifjúsági kollektívák figyelmét a termelés minőségének javítására kell irányítani, kötelezettséget vállalni a hibátlan és minőségi munkára, valamint az önellenőrzés bevezetésére. Nagyobb gondot kell fordítani a munkaszervezésre és a munkahely barátságosabbá tételére.

S. Ott, ahol túlnyomórészt fiatalok dolgoznak, példás munkahelyeket kell teremteni, melyeket a magasfokú termelékenység és kulturáltság jellemez; és a munkakollektívákat ösztökéljük versengésre. Az ifjúsági szervezetek védnöksége alatt folytassunk tapasztalatcseréket, és népszerűsítsük a munkaszervezés progresszív módszereit.

7. Nagy gondot kell fordítani a pionírok nevelésére. Az iskolák vezetőivel karöltve egybehangolni a pionírok munkáját, és rendszeresen foglalkozva velük alkotó ifjúságot nevelni belőlük.

8. Javítani a középiskolások és főiskolások szakmai vetélkedőinek, diákkonferenciáinak színvonalát, nagyobb figyelmet szentelni a témák megválasztásának, és ezeket a gyakorlati élet szolgálatába kell állítani.

9. Nagyobb figyelmet kell szentelni a többi szocialista ország ifjúsági szervezetei tevékenységének, tudományos és műszaki tapasztalataiknak. Szorosabbá tenni az együttműködést a világ haladó ifjúságával, de főleg a szocialista országok fiataljaival.

10. A tudományos-műszaki fejlesztés kérdései az ideológiai nevelő munka -szerves részét képezzék. Segítsük a fiatalokat a tudomány és a technika eredményeinek helyes értelmezésében és alkalmazásában, megértetni azok szociális, gazdasági és társadalmi jelentőségét osztálytársadalmunkban és ezzel tágítani politikai látókörüket, elmélyíteni öntudatukat.

A SZISZ alkotó kezdeményezései

Az ifjúság tudományos-műszaki alkotó kezdeményezésének egyik fő formája a Zenit-mozgalom, amely már számtalanszor igazolta életképességét. El kell távolítani ebből a mozgalomból a még meglévő formalizmust és rendszeresíteni kell az egyes versenyeket. Nagyon fontos e téren a gyakorlati élettel, való szoros kapcsolat. Értékesek az elért eredményeket, tapasztalatokat tükröző országos, de főleg kerületi, járási és üzemi szinten zajló Zenit-kiállítások. Legszebb eredmé- nyékét a dél-morvaországi és nyugat- -szlovákiai kerületek érték el. A Zenit- -mozgalom további fejlesztésénél fontos szerepet játszanak az ifjú szakemberek tanácsai, amelyek segítik az egyes kiállítások megszervezését és a Zenit-versenyek lebonyolítását. A jövőben a gyakorlati élet, az egyes munkahelyek időszerű problémáinak megoldásával foglalkozzanak.

A másik jelentős ifjúsági kezdeményezés a robotizálás meggyorsítása felett vállalt védnökség. A VUKOV Preáov és a VSZ Kosice SZISZ-eseinek kezdeményezésére a SZISZ SZKB védnökséget vállalt afölött, hogy a manipulátorokat és robotokat minél gyorsabban bevezethessék a gyakorlatba. Összesen 16 SZISZ- -alapszervezet kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Az ipari robotok és manipulátorok fejlesztését és a termelésbe való fokozatos bevezetésüket a 07-es állami célprogram is előírja. A SZISZ SZKB ennek értelmében kidolgozta erre vonatkozó programját, amely két részre osztható:

a) Az ifjúság előkészítése a népgazdaság fokozatos automatizálására és ro- botizálására. Elsősorban elméleti felkészítésről van szó, és konkrét feladatokat

irányoz elő mind az alap-, mind a közép-, szakmunkásképző- és főiskolák részére.

b) Az ifjúság alkotó részvétele a robotok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában és gyakorlati alkalmazásában.

Szintén nagy jelentőségűek a SZISZ- nek az újítási és ésszerűsítési mozgalomban foganatosított intézkedései és kezdeményezései. Az ifjú újítók és feltalálók alkotó kezdeményezését főleg a következőkre kell összpontosítani:

1. Rendszeresen ellenőrizni a 7. ötéves tervidőszakra kidolgozott ilyen irányú program teljesítését. Figyelemmel kísérni az ifjúság részvételét és további .fiatalokat bevonni az újító- és ésszerűsítő mozgalomba.

2. A szövetkezetekben, iskolákban, üzemekben, intézményekben dolgozó ifjú újítókat és feltalálókat arra kell ösztökélni, hogy az általuk benyújtott újítások társadalmi haszna elérje a tervezett 1,1 milliárd koronát. Az újítási és ész- szerűsítési mozgalomban szocialista verseny van meghirdetve, amelyben ifjú újítói, illetve ésszerűsítő csoportjai révén minden SZISZ-alapszervezet részt vehet. Nagy jelentőségű a „Nyújtsd be első újításodat“ elnevezésű mozgalom, amelynek az a célja, hogy 1983—1985-ben legalább 3 ezer további fiatal újítót aktivizáljon. Az újítási javaslatok megvalósításában és a termelésbe való gyors bevezetésében aktív szerep jut az Ifjúsági Fényszóró ellenőrző és propagációs tevékenységének,

A TMF kiterjesztése, gyakorlatba való átültetése igényes feladatokat ró a kádernevelésre, széles körű informáltságot és tudást követei. E téren nagy feladat hárul a pedagógusokra és a pedagógiai karok dolgozóira, akik a jövő pedagógusait nevelik. A pedagógusok emellett fő formálói az ifjúságnak. A tudományban és a technikában előrelépést, magasabb szintű eredményeket csak szakképzett, sokoldalúan müveit ifjúsággal érhetünk el. A SZISZ állandóan keresi az új formákat, munkamódszereket, amelyekkel