Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-21 / 8. szám
5 % GRÚZIA ÓDON VÁRAI, FRISS ÚJDONSÁGAI G eorgij Maharasvlliből nemzeti hős lett. Gurdzsaaniban, a grúzok „történelmi“ borvidékének központjában monumentális szobor emlékeztet „a katona apjára“, aki a filmbeli történet szerint innen indult el a frontra, hogy megkeresse és visszahozza fiát. Csak hát a háború kegyetlen, mire egymásra talál apa és fia, már késő. A háború talán utolsó golyója örökre elválasztja őket... Csupán Gurdzsaanibó! 'és a megye tizenkét járásából tizenkétezer katona indult el a második világháborúba. E tizenkétezer férfiból négy és fél ezer soha nem tért vissza. Hogy Maharasvili csak a filmvásznon létezett? A grúzok legyintenek: „Biztosan a véletlen játéka ...“ TÁNC és történelem — Ezekből lesz az igazi grúzl — az ifjúsági szálloda igazgatóhelyettese elégedetten bökdösi az oldalam, s már mozdul a tenyere, hogy diktálja a tempót. A sarokban szaporán húzza a harmonikás, pörgeti a dobos, az étterem előcsarnokában, a rögtönzött „színpadon“ valósággal izzik a levegő. Szilajon és feszesen járják a fiúk. A megtörhetetlen egyenes derekak, a magasra emelt fejek hallatlan büszkeségről árulkodnak. Méltóságteljesen vonulnak a lányok, alig mozduló vállakkal, érintésnyire ösz- szeverődő tenyerekkel kerülgetik a kardtáncba mind vadabbul belelendülő fiúkat. Jó, ha tizenkét esztendős a legidősebb. Ez a tánc maga a történelem. A nemes tartás biztosan a XI—XIII. század virágzó grúz birodalmának a büszkesége. A szaporán villogó kardok koreográfiáját is évszázadok küzdelmei . alakították így. Háromszáz éven át hol az Oszmán Birodalom, hol Perzsia fenekedett Grúziára. A szorosan összefonódó karok? Ez a nép mindig összetartott a bajban. Még a XVII. században is kínáltak grúz rabszolgákat a török embervásárokon, és évszázadokig a teljes fizikai megsemmisülés fenyegette a grúzokat. Börtön és üldöztetés. Ez a két fogalom mélyen beivódott minden kaukázusi nép tudatába. Nincs olyan nagyobb grúz település, amelynek környékén ne magasodna egy-egy zord várrom, ahol ne suttognának hajdan' volt titkos kínzókámrákról, csodával határos menekülésekről, ahol ne emlegetne a néphit mesebeli kincseket rejtő alagutakat. Salisz Tahti. Sah Trónja. Tbilisziben, a Kúra folyó jobb partján állt valamikor a királyi vár, a Kala, a- melynek fő erődrendszerét, citadelláját az évszázadok során harmínckét- szer rombolta földig az ellenség. Szemben vele a Metehi Szűzanya temploma. Ez a majd másfél ezer éves bazilika volt már az állami nagyság jelképe, a tatárdúlás célpontja, használták, lőportoronynak és a török lovak istállójának. Majd 150 évig Grúzia leghírhedtebb sziklabör- töne! Itt raboskodott Gorkij, Majakovszkij, Kalinyin és a forradalmi munkásmozgalom számos más vezetője. A hegy gyomrába vájt cellákba soha nem sütött be a nap, megrekkent a levegő a szűk folyosókon ... Állunk az idegenvezetővel a bazilika előtti téren, és gyönyörködünk a csodás kilátásban. Mögöttünk az óváros, egymást érik a szűk utcákban a pinceborozók, szemben az egykori vár, túl a folyó völgyén az újváros modern negyedei. — Most ifjúsági közpopt működik a templomban — mondja az idegenvezető. — Ez a város leglátogatottabb ifjúsági színháza ... BESZÉLGETÉS — ROCKZENÉVEL A zamatos grúz bor igencsak itatja magát. — Sokat változott körülöttünk a világ, csak a szokások a régiek ... Piros, kék, zöld fények villognak a diszkóban. Valahonnan a faburkolat mögül kétszáz wattos hangfalak öntik a nyakunkba az itt is divatos rockzenét. Nana Kucseva, az ifjúsági utazási iroda grúziai munkatársa ennek ellenére kitartóan mesél: — Adzsárban és Abháziéban, a két „A katona apja" autonóm köztársaságban még ma is előfordul, hogy a bölcsőben eijegy- zik a gyerekeket. Évszázadokig kellett harcolni a szerelem jogáért, pedig a hűség a grúzok megszeghetetlen erényei közé tartozik. Száz házasságból alig egy végződik válással. Még ma is megszólják, ha egy lány egyedül sétál az utcán, ha a család „felnőtt“ ragjai nélkül este szórakozóhelyen mutatkozik. Nálunk felnőtt sem akkor lesz az ember, ha kikerül az iskolapadból. SZIVES VENDÉGLÁTÁS Azt mondják, Tbilisziben van a Szovjetunió legnagyobb zöldségpiaca. Hogy milyen lehet a „második“, a szamarkandi piac, azt nem tudom, mindenesetre itt nagyokat nyelünk. Tél derekán halmokban áll a friss retek, az illatos zöldhagyma, a kemény húsú paradicsom, Hangos szavú árusok kínálják az ökölnyi almákat, vajpuha körtéket. A mészárosok során a kétnapos malactól a frissen vágott borjúig és a házinyúlig minden kapható. Van házi túró, vaj, tejföl, ezernyi féle sajt. És persze a fűszerek kínálata, amilyeneket sose látott az európai. Az evés, ivás, szíves vendéglátás, ha nem is olcsó, mindenesetre gyakori szokás. A családi ünnepeket és a vasárnapokat együtt ülik a barátok. Nyolc-tíz fogásból áll a „menü“, amiből nem hiányoznak a különféle sültek, a zöldségek, a főzelékek, a grúz konyha specialitásai, aminek virtuóz variációi a háziasszonyt minősítik. Csak hát az ehhez valót Grúziában sem könnyű előteremteni. Határtalan szorgalommal és páratlan hozzáértéssel művelik a grúz parasztok a földet. Példásan művelt szőlőket, szépen gondozott gyümölcskerteket lát mindenfelé az utazó. A házak mellett, a kertek alján elmaradhatatlan a melegház, a fóliasátor, aminek terméséből rendszerint a piacra is jut. A falvakban sok az új ház, s bár :rrefelé sem olcsó az építkezés, a fiatalok is úgynevezett „több nemze- dékes“ házakat építenek. A 150—200 négyzetméteres lakásokban a manapság is szívesen vállalt sok gyereknek, meg a majd évek múlva bővülő „nagycsaládnak“ is tervezik a helyét. SZÖLÖILLATŰ BOR A grúzok valóban gazdagok. Sokat adnak arra, hogy divatosan öltözzenek, hogy szép lakásuk legyen. Nem ritka az olyan család, ahol két autó is áll a garázsban. Hogy minderre miből telik? — Mifelénk szorgalmasak az emberek — mondja Manón Hacsidze, a- mikor a Komszomol feladatairól faggatom. — Elvégzik a srácok az iskolát, két-három napot pihennek, s máris munkába állnak. Nem mintha nem engedné a család a lazítást, csak hát a vérükben van, hogy dolgozni kell... A szőlő a grúzok legnagyobb kincse, pedig éppen a szőlő az a növény, ami a legjobban követeli az emberkezet. Emlékszem, Gurdzsaani környékén órákig barangoltunk a végtelen karőerdőben, s nem találtunk olyan táblát, ahol a gazdák ne tettek-vettek volna a még téli álmukat alvó tőkék körül. — Már metszenek az emberek — magyarázza a gurdzsaani borkombinát igazgatója, amikor szóba hozom neki a dolgot. — Sok a tennivaló, időben kell kezdeni. A kombinát egyébként a grúzok büszkesége. A bort a világ nyolcvan országába exportálják. Néhány kilométerre Gurdzsaanitól, Kvareliben van a világ egyik legnagyobb pince- rendszere, itt tárolják, érlelik a termés javát. Szinte hihetetlenek a méretek: két 20 kilométeres alagútban kétemeletes hordókban várják a palackozás idejét a borok. Az igazgató büszke is az üzemre, s amikor megtudja, hogy a vendég is „borföldi“, máris a pince felé kerül. Előbb azért a tárolót mutatja, á hatalmas „fészert“, ahol grúz szokás szerint kétezer literes, földbe ásott agyagkorsókban forr a friss bor. Hogy mennyi terem egy évben? Kétszázötven korsót őriznek csak ebben az egy helyiségben. Magostul, héjastul, szárastul megdaráljuk a szőlőt, beleöntjük a korsóba, lezárjuk — az igazgató valóságos technológiai előadást tart. — Jó egy évig áll benne a must, csak aztán fejtjük le a tetejét, hordókba szívatjuk a javát, három évig érleljük. Ami a korsók alján marad, abból konyak lesz ... Évente kétezer hektó bort hoznak forgalomba. Szigorúan tartják az érlelési időt, mert ez adja a hírnevet. A legrosszabb évjáratban sem szüretelnek 20 százalékos cukortartalmúnál „gyengébb“ szőlőt, a bor 11 fokosán kerül a palackokba. S hogy honnan ismerni meg az igazi gurdzsaani bort? Világos szalmaszínéről, csalhatatlan szőlőillatáról ... Ma ötmillió lakosa van Grúziának. 150 féle szőlőt termelnek, nyolcvan különböző márkájú bort exportálnak, csaknem az egész Szovjetuniót ellátják mandarinnal, zöldséggel, a moszkvai piacok nagy részét friss gyümölccsel. Jelentős könnyű- és nehézipara van az országnak, s hogy szaktudásnak sincsenek híján, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy itt készülnek a szovjet vasutak legismertebb villamosmozdonyai, s a repülőgép- gyártás is magas színvonalú. SOMFAI PÉTER Jellegzetes bazilika a XI. századból kiemeltük A párt-, a szakszervezeti és a komszomol-szervezete- ket és a gazdasági vezetőket nagy munka várja. Sok minden függ közvetlenül a dolgozó kollektíváktól. Most már nagyobb jogaik vannak, amelyeket törvény rögzít. Arra van szükség, hogy ezeket jobban kihasználják. A párt az utóbbi időben újabb tapasztalatokra tett szert a szocialista társadalom irányításában. Hozzáláttunk rendszerünk előnyeinek és lehetőségeinek jobb ^használásához. Kétségkívül ide tartozik a tömegek szervezettsége és öntudatossága. Ezért fordítunk figyelmet a rend és a fegyelem megszilárdítására. / A szervezettség és a rend számunkra kulcsfontosságú és elvi kérdés. Ehhez nem férhet kétség. Mindennemű kétkedés és felelőtlenség nemcsak anyagi károkat okoz a társadalomnak, hanem súlyos szociális és erkölcsi károkat is. Ezt tudatosítjuk mi. kommunisták, és tudatosítják ezt a szovjet emberek mill'ói is. Teljesen törvényszerű, hogy az egész nép egyetértésével találkoztak azok az intézkedések, amelyeket a párt a munka-, a tervezési és az állami fegyelem fokozása és a szo- cia'ista törvényesség megerősítése érdekében hozott. Ezen a szakaszon már sok m'ndent sikerült elvégezni. Mindenki tudia, hogy ez milyen kedvezően nyilvánult meg a terme'ésben, társadalmi életünkben és a nép hangulatában is. Helytelen lenne azonban úgy vélni, hogy már mindent megtettünk. Nem, elvtársak, az élet arra tanit minket, hegy ebben az irányban nem szabad engedékenynek lenni. Alapos átépítésre van szükség a gazdaságirányítási rendszer és egész gazdasági mechanizmusunk terén. Ebben az irányban még csak mnst kezdődött pl a munka. Ez magában foglal egy széles körű gazdaság' kísérletet az üzemek jogainak bővítésére és felelősségének növelésére. A szoláltatások terén a gazdálkodás új formán és módszereit keressük. Gazdasági kádereinktől azt várjuk, hogy minden szinten nagyobb önállóságot és bátor hozzáállást fognak tanúsítani, s ha erre szükség lesz. jogosan fognak kockáztatni a gazdaság hatékonyságának növe'ése és a nép életszínvonalának emelése érdekében. Az új világot építeni azt jelenti hogy állandóan gondoskodunk az úi világ emberéről. eszmei és erkölcsi növekedéséről. Épuen ebbő! a szempontból értékelte — m!nt ismeretes — a központi bizottság június' ülése az ideológia' és tömegnolitikai munka kérdésed. Határozataival összhangban a párt arra fog törekedni, hogy ez a munka te’ies mértékben meefe'eHen a fejlet* szocialista társoda'om tökéletesítése feladatainak. A harc a tartós békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért mindig is lurii Andropov figyelmének középpontjában állt. Vezetésével a IÍB Politikai Bizottsága és államhatalmunk leefe'sőhb szervei kialakították aktív külpolitikájukat. amelv megfelelt e nemes elveknek. E politika célja, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris viláebáborű veszélyétől. Ez a lenini békeun’itika. amelynek fö vonásait meghatározták az S7KP legutóbbi kongresszusának határozatai a íelen'egi történelmi időszakban megfe'el a szovie* nép létérdekeinek, s tulaidon- kéonen a világ többi nemzete létérdekeinek is. Határozottan kijelentjük, hogy ettől a politikától egy lépéssel sem távolodunk el. Konsz*antyin Csernyenko beszédéből, amely az SZKP KB rendkívüli ülésén hangzott el
