Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-21 / 8. szám
aktivizálja az ifjúságot, a fiatal kollektívákat. Az igyekezet főleg a modern technika és technológiák bevezetésére, a munkaszervezés és irányítás tökéletesítésére irányul. Ezt tükrözi az a kezdeményezés is, amelyet a kormány elnökségének jóváhagyásával a SZISZ KB előterjesztett. 1983. január 1-től kísérleti megfigyelés alatt áll 27 kiválasztott vállalat és főiskola fiatalsága. E megfigyelés „A fiatalság kezdeményezésének számlája“ elnevezést kapta. -Ezáltal a SZISZ KB saját tapasztalatokat is szerez,-s 1985-ben ezek komplex értékelése és felmérése után esetleg sor kerülhet hasonló országos megfigyelésre is. A tudományos akadémiákkal és kutatóintézetekkel karöltve a SZISZ KB „Az ifjú kutatók legjobb munkájáért“ címen versenyt indított, ahol a legkiválóbb kutatási eredményeket értékelik majd. Ez a verseny is arra hivatott, hogy közelebb hozza a kutatást a gyakorlati élethez. A jövő feladatai A SZISZ KB feladatát nem a már elért eredmények népszerűsítésében látja, hanem az állandó útkeresésben, a fiatalok további ösztöfizésében. Az elkövetkezőkben több figyelmet kell szentelni a tematikus szemináriumok és más formák megszervezésére, amelyek elősegítik az alkotó gondolkodás kikristályosodását. Meg kell teremteni a feltételeket a tematikus feladatok egyéni avagy kollektív megoldásához. A főiskolákon is jelentős feladatok megvalósítását vállalták. Az oktatási rendszer tökéletesítésével elérjük, hogy a növendékek jobban felkészülhetnek leendő foglalkozásukra. Ebben a felkészítésben a SZISZ-nek is rangos szerep jut. Főleg a diákkonferenciák jobb megszervezéséről, népszerűsítéséről és újabb formáinak bevezetéséről van szó. Habár a munkák kétharmad része a gyakorlati szükségletekből meríti tartalmát, továbbra is szoros kapcsolatban kell lenniük a megoldandó problémáknak a gyakorlat reális feladataival. Nemcsak az a cél, hogy a diákokból művelt szakembereket neveljünk, hanem az, hogy ismereteiket a gyakorlatban is kamatoztatni tudják. Ehhez viszont az kell, hogy a fiatal szakemberek és üzemek között megfelelő kapcsolat és együttműködés legyen. A jövőben el kell érni azt is, hogy a fiatalokat, a tanulóifjúságot kollektív munkára neveljük. Nagyobb figyelmet kell szentelni e téren a számítástechnika gyakorlati alkalmazásának. A kutatás eredményeit népszerűsíteni és propagálni kell a fiatalok körében, és az információs technika hatékonyabb kihasználására kell törekedni. Jelentős helyet foglal el a fiatalok nevelésében a hazafiúi kötelesség teljesítése a fegyveres erők szolgálatában. A fiatalok itt is több olyan feladatot megoldottak már, amelyek tovább növelték és szilárdították a szocialista haza védelmi képességét. Örvendetes az is, hogy sokan hasznosítják a korábban szerzett ismereteiket, tudásukat a fegyveres erők szolgálatába lépve. A csehszlovák néphadseregben több komplex-ésszerűsítő brigád is dolgozik, méghozzá eredményesen, hiszen tavaly munkájukkal 3 millió korona társadalmi hasznot hajtottak. Viszont le kell' szögezni, hogy e kedvező tapasztalatok ellenére is a tudományos-műszaki tevékenységet végző fiatalok“ száma sem a fegyveres erők, sem a társadalom szempontjából nem kielégítő. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a fegyveres erőknél, a biztonsági testületekben és a belügyminisztérium különböző szerveiben dolgozó ifjúsági szervezetek aktívabban kivegyék részüket az új technikai, mikroelektronikai berendezések kezeléséből, ami egyben védelmi készültségünk további szilárdítását is jelenti. Továbbra is Ikagy figyelmet szentel a SZISZ a differenciált nevelésnek, vagyis a különböző korosztályú és szociális helyzetű fiataloknak. Szintén fontos a jövőben, hogy a tudományos-műszaki forradalmat szélesebb összefüggéseiben is megértesse a fiatalokkal. Hangsúlyozni kell, hogy osztálytársadalomban élünk, és egyedül a szocializmusban válhat a tudomány .és technika az ember sokoldalú fejlődésének eszközévé. Jobban ki kell használni azokat a le- - hetőségeket, amelyeket egy vállalat vagy üzem keretén belül a gazdasági vezetés, szakszervezet, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervezete nyújt a fiatal munkásoknak, technikusoknak,’ tudományos dolgozóknak és diákoknak a TMF-be való bekapcsolódásukhoz. Főleg a gazdasági és tudományos konferenciákról, munkaértekezletekről, a szemléltető agitációról, és a különböző versenyekről van szó. Nagyobb figyelmet kell szentelni a taggyűléseken, beszélgetéseken elhangzó hozzászólásoknak, ötleteknek, ■ javaslatoknak, az ifjúsági munkaközösségek, komplex-ésszerűsítő brigádok észrevételeinek. Jobban meg kell szervezni a kül- és belföldi tematikus szakmai kirándulásokat, gyakorlatokat, hogy azoknak a résztvevők nagyobb hasznát lássák. Még szorosabbá kell tenni az egyes szocialista országok haladó ifjúságával az együttműködést. Minél több fiatalnak lehetővé tenni, hogy új ismereteket szerezzenek egy-egy szocialista országról, s ezáltal a TMF-et nemzetközi összefüggéseiben is megismerjék. A SZISZ KB és a csehszlovák kormány, közös tárgyalásain tavaly novemberben megvitatta az ifjúság tudományos-műszaki aktivitásának növelését, és ebből született meg a 220-as számú kormányhatározat, amely előirányozza az ifjúság előkészítését és bekapcsolását a tudományos-műszaki forradalomba. Egy egységes program kidolgozásáról van szó, amely megfogalmazza az állami és gazdasági szervekre, szervezetekre és Nemzeti Front tömegszervezeteire váró feladatokat. Ha e programot kidolgozzák, és jóváhagyják, ennek kell majd hosszabb távon megvalósulnia. Főleg a magasabb szintű és hatékonyabb kutatási eredményekben, a fejlesztésben, a gépek és berendezések tökéletesebb szerkezetében, a jobb munkaszervezésben és irányításban, az automatizálásban és sok minden másban kelf majd az eredményeknek megmutatkozniuk. Az egyes iparágak és kerületek szerinti részletes kidolgozás után ez a program a kiválasztott tudományos prognózisok teljesítésének meggyorsítását szolgálja majd. A közeljövőben lát napvilágot a mikroelektronikai program, melyet az illetékes minisztérium és más partnerek bevonásával következetesen meg is valósítunk. A SZISZ politikai oktatásának segédanyagát feldolgozta és összeállította: POLGÁRI LÄSZLÖ mérnök. A tudományos-műszaki forradalom és az ifjúság Egyre gyakrabban hallani az olyan hipotéziseket, hogy az emberiség rendelkezésére álló, a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen erőforrások kimerülőben vannak. Pártunk XVI. kongresszusa előrejelezte, hogy a nyolcvanas években több ilyen jellegű problémával is szembe találjuk magunkat. A párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek, ill. szervezetek nagy erőfeszítést fejtenek ki az üzemanyag-, a tüzelőanyag- és energia- fogyasztás csökkentésére, a nyersanyagok gazdaságosabb felhasználására, a növénytermesztés és állattenyésztés közötti aránytalanságok felszámolására és a befejezetlen beruházások nagy számának csökkentésére. A meglévő energia- források ésszerű és hatékony kihasználását hivatott szolgálni az 1981 novemberében kiadott 201-es számú kormányrendelet, amely kis vízi erőművek megépítését, esetleg régiek felújítását szorgalmazza olyan patakokon, folyókon, esetleg egyéb vízforrásokon, ahol ezek üzemeltetése csekély anyagi ráfordítással is gazdaságos lehet. Elérkeztünk abba a korszakba, amikor egyre fontosabbá válik áz erőforrások ésszerű alkalmazása. Az adott erőforrás-kombináció és az erőforrások gyarapítása előtt álló, belátható korlátok közötti ellentmondás újabb és újabb feloldását a termelőerők és a termelési viszonyok folyamatos, egymásra ható fejlődése biztosítja. A döntő szerep a termelőerők önfejlődésének tulajdonítható, s ebben az összefüggésben az emberi tudás, a termelékenységhez szorosan kapcsolódó megismerés, az egyre gyarapodó műszaki-szellemi ismeretek jelentőségét kell kiemelni. Lényegében ez azt jelenti, hogy az emberiségnek, az egyes nemzeti gazdaságoknak, s ugyanúgy a vállalatoknak is hosszú távon csak egyetlen olyan gazdasági-termelési célok szolgálatába állítható erőforrása van, amelyet nenf fenyeget a kimerülés veszélye, amelynek folyamatos megújulását éppen a természeti-gazdasági környezet és a piaci igények változásának köszönheti. Ez pedig nem más, mint a közvetlen termelőerővé válás lehetőségét magában rejtő emberi alkotóerő. Ez a termelési tényező testesül meg egyre magasabb színvonalon a termelőerők fejlődésében, ennek köszönhető a termelési viszonyokban bekövetkező szükségszerű haladás. Kía már nem kétséges, hogy az egyre gyarapodó műszaki-szellemi ismeretanyag a gazdasági fellendülés meghatározó eleme. A tudomány és technika rohamos fejlődése az emberiségnek olyan lehetőségeket és eszközöket nyújt a természet átformálásához, amelyeket első megközelítésben a geológiai erőkhöz is hasonlíthatunk. A szocialista országokban a termelési viszonyok nem gördíthetnek akadályokat a termelőerők fejlődése elé — az elvégzett számítások azt jelzik, hogy a termelés tényezői közül fontos szerep jut a műszaki fejlődésnek. A szocialista országok gazdasági fejlődése a jövőben lényegében attól függ, milyen mértékben lesznek képesek kihasználni, ösztönözni a legkedvezőbb erőforrás-kombinációkat létrehozó műszaki haladás termelésgyarapító hatását. Lényegében a tudomány és technika vívmányainak a gyakorlatba való gyors átültetésével érhető ez el. Ebben az összefüggésben egyre jobban előtérbe kerül a kommunista párt irányító szerepe, a kommunisták és a gazdasági vezetők felelőssége, de a kezdeményezés kimeríthetetlen forrását képező munkástömegek és az ifjúság szerepköre is. A Szocialista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán számos felszólaló hangsúlyozta, hogy a tudomány és technika fejlesztését elősegítő feladatokat első- rendűeknek, forradalmiaknak tekintik, és ebben a szellemben nagy figyelmet fordítanak azok teljesítésére. A SZISZ plenáris ülésein azóta is többször foglalkozott a tudományos-műszaki forradalom (a továbbiakban TMF] kérdéseivel, a tudomány és technika vívmányainak gyors érvényre juttatásával. A CSKP KB 8. ülését a SZISZ KB 4. ülése követte tayaly, s mindkettő a tudomány és technika eredményei gyakorlati alkalmazásának meggyorsításával foglalkozott. A tudományos-műszaki forradalom és fő jellemzői A szakirodalomban, legyen az természet- vagy társadalomtudományi, gyakran találkozunk rokon fogalmakkal; pl. tudományos-műszaki haladás, tudományos forradalom, technikai és ipari forradalom, iskolaügyi, egészségügyi forral dalom és mások. A filozófiai kategóriák értelmezése szerint és párhuzamot von« va pl. a szociális haladás és a szociális forradalom között, a tudományos-műsza« ki haladás joggal nevezhető szociális je« lenségnek, amely fölé van rendelve a tu« dományos-műszaki forradalomnak. A TMF, tartalmában ugyan jellemzi a magasabb szintű haladást, de a tágabb értelemben vett tudományös-mfiszaki haladásnak csak egy része. A burzsoá közgazdászok tanulmányaikban kezdetben a TMF kife* jezés helyett ilyen megnevezéseket hasz« náltak: új ipari forradalom, kibernetikai forradalom, információs forradalom stb. Ezek a megnevezésbeli eltérések azt bk» zonyították, hogy egyoldalúan, nem pedig komplexül vizsgálták a tudományban és technikában kialakuló minőségileg is új jelenségekkel, amelyek a társadalmi és gyakorlati életre is kihatottak. A ma már általánosan használt tudó« mányos-műszakí forradalom elnevezéssel először a marxista orientációjú angol burzsoá közgazdász, J. D. Bernal művé« ben találkozunk. A marxista irodalomban' bizonyos differenciálódás tapasztalható a tudományos-műszaki forradalom lénye« gének meghatározásában. Például egye kollektív tanulmányban, amelyet cseh-: szlovák és szovjet tudományos dolgozók készítettek, a TMF-t „szorosabb“ és „tá*: gabb“ értelemben magyarázzák. Ebben a tanulmányban a szorosabb értelmezés lényege a következő: a TMF tulajdon* képpen a tudomány és technika összefo« nódását jelenti, azok változásainak átha* tását egy folyamatba. Ebben a folyamat« ban a vezető szerep a tudománynak jut« A TMF tehát a termelőerők gyökeres megváltoztatása a jelenlegi társadalom« ban, amit a tudomány diktál; a TMF át» talános helyét határozza meg a legtá* gabb értelemben, tehát a „tudománya-technika-termelés-társadalom-ember“ láncolatában. Tágabb értelmezésben a tudomány tép* melőerővé válik, amely a termelés mire» den ágában fellelhető és az emberi élet tárgyi feltételeit is átformálja. E. Duda „A tudományos-műszaki forradalom“ cf« mű művében a TMF-et így határozza' meg: „... nem más, mint a tudomány, termelőerővé válása,, egy folyamat, a* melyben a műszaki rendszer a gépi, gyá* ri termelésről kőmplex automatizációra
