Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-14 / 7. szám

* 4M A járdaszéli korlátnak támaszkodva három srác hajol a gyufaláng fölé. Korukat tekintve legföljebb tizennégy- tizenöt évesek lehetnek, ám megszokottságot sejtető, magabiztos mozdulattal, mélyet szippantva gyújtják meg ciga­rettájukat... Néhány percnyi beszélgetés is bőven elegendő ahhoz, hogy kiderüljön: egyikük otthon, a szüleitől cseni el a cigarettát, a másik zsebpénzéből csípi le a cigire valót, a harmadik legényke pedig a népszerű „majd legközeleb visszaadom“ jelszóval kikunyerált alkalmi kölcsönök révén jut az élvezettel szívott füstölgő dohányso- dormányhoz. K étségtelen, hogy a bodor füst erege- tése — világszerte — egyre na­gyobb tömegek, köztük sajnos mind több fiatal egészséget rongáló szenvedélye. És bár tényleg világjelenség, elrettentő pél­daként nem kell a szomszédba mennünk, hanem — ugyancsak sajnos — bátran hivat­kozhatunk hazai adatokra is. 1975-ben több mint 27 milliárd cigaretta fogyott el ná­lunk, tavaly pedig már kereken 30 mil­liárd cigarettát szívott el hzánk lakossága; és ez a mennyiség a világranglista negyedik helyét „biztosítja“ számunkra! Egy közelmúltban végzett szlovákiai fel­mérés adatai szerint a felnőtt korú népes­ségnek ötvenöt százaléka dohányzik rend­szeresen. Az ebből eredő ártalmaknak azon­ban a lakosság sokkal nagyobb hányada van kitéve, hiszen a nemdohányzók között ren­getegen vannak olyanok, akik például a munkahelyükön kénytelenek telefüstölt szo­bákban tartózkodni. Ha ehhez a dohányzó szülők gyermekeit is hozzávesszük, akkor bizony könnyen rájövünk, hogy gyakorlati­lag a népesség zöme állandóan ki van té­ve a dohányzás egészségkárosító hatásá­nak. Ugyanez a felmérés mutatta ki azt is, hogy az utóbbi esztendőben aránylag ke­vesen: a rendszeres dohányosoknak mind­össze hat-hét százaléka tudott végérvénye­sen leszokni káros szevedélyéről. A dohányzás káros hatására a múlt szá­zad utolsó harmadában egy francia orvos figyelt föl először, és rámutatott a „bagó­zás“ és a rák gyakorisága közötti össze­függésre. ‘ A cigaretta, mai alakjában, mintegy száz­éves: dohányzástörténeti följegyzések sze­rint a krími háborúban török katonák cso­magolták vékonyka papírtölcsérekbe az ösz- szemorzsolt dohányt. Gépi, feldolgozása is a múlt században kezdődött, s azóta szün­telenül növekszik a dohányáruk kínálata — és a vele kapcsolatos megbetegedések szá­ma úgyszintén... A világ cigarettaterme­lése — az orvosok erélyes figyelmezteté­sei ellenére — az utóbbi évtizedben is je­lentősen emelkedett, s jelenleg mintegy négybillíó darabot tesz ki! • ♦ • Hazánkban a legnépszerűbb dohányter­mék a Sparta cigaretta. Két helyen: Kutná Horán és SpiSská Bélában készül. A gépek tartályába csövön érkezik a do­hány. Óriás fehér korongról cigaretttapapír kígyózik a gép oldalára szerelt „nyomdá­hoz“, amely vékony, nyomtatott betűkkel a papírra nyomja: SPARTA. Közben már hü­vellyé formálódott, belekerült a dohány, a széle összeragadt, és egyik végén ott a füst­szűrő is. Vékony fehér kígyóként kúszik a vágókés alá, ez milliméternyi pontosság­gal' a kívánt méretre vagdalja. Egyetlen gé­pen, egyetlen műszakban több százezer ci­garetta, vagy ahogy a találó népnyelv tart-, ja: koporsószög készül. Koporsószög, mert egyetlen cigarettában is mintegy ezerháromszáz olyan anyag mu­tatható ki, amelyeknek többsége külön-kü- lön is káros a szervezetre, hát még ha vala­ki hónapokon, éveken, évtizedeken át húsz­huszonöt vagy ennél is több dohányrudacs­kát szív el naponta! Dr. Vladimír Randus, az SZSZK Egész­ségügyi Minisztériuma Dohányzás Elleni Ta­nácsadó Bizottságának vezető dologzója igy jellemzi a dohányzás ártalmasságát: — A cigarettában rejlő mérgező anyagok közül a nikotin, a szénmonoxid, a külön­böző izgató anyagok és a kátránytermékek a legveszélyesebbek. Ma már nyilvánvaló, hogy a dohányzás egyértelműen egészséget veszélyeztető tényező, ami már fiatalkorban is tartósan hozzájárulhat bizonyos beteg­ségek kialakulásához, esetleg megakadá­lyozza azok gyógyulását. A szívinfarktus, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a hörghurut, a fekélybetegség vagy a rákos megbetegedések több fajtájának a keletke­zése feltétlen összefügg a dohányzással. — A fiatalok a cigarettázást szokszor a fel­nőttség jelének tartják, az idősebbek közül pedig sokan úgy vélik, hogy a dohányzás kizárólagosan magánügy... Randus doktor homlokán összeszaladnak a ráncok. — Tévedés! — válaszolja határozottan, haragosan. — A dohányosok nemcsak ma­guknak, hanem a környezetüknek is árta­nak. A szakemberek kimutatták például, hogy hét-nyolc cigarettával telefüstölt he­lyiségben tartózkodó nemdohányzót is leg­alább egy cigarettának megfelelő mérgező anyagok belélegzésére kényszerítik. Ezen a ponton pedig a dohányzás már nem le­het magánügyi , — Leszoktatható valqpi a dohányzásról? — Szilárd elhatározás, erős akarat#és ki­tartás kell hozzá. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megrögzött dohányo­sokat bizony nagyon nehéz leszoktatni. Sok­kal egyszerűbb és okosabb, ha valaki el sem kezdi. Felnőttként az emberek többnyi­re már csak akkor mondanak le a ciga­rettáról, ha az orvosok komoly, esetleg valami tartós károsodással járó megbetege­dést észlelnek náluk. Hazánk lakossága harmincöt év alatt 120 milliárd koronát köl­tött cigarettára, ami azt jelenti, hogy a do­hányzás, az alkoholizmussal szinte fej-fej mellett haladva, úgyszólván népbetegség­nek számít. Rajtunk, de főképpen az ifjú-, Ság józan gondolkodásán múlik, mikor si­kerül kigyógyulnunk belőle. Szlovákia több városában működik do­hányzás elleni tanácsadó is. Bratislavában a Gorkij utcai egészségügyi központ ta­nácsadóját látogathatják azok, akik úgy határoztak, hogy orvosi segítséggel próbál­nak leszokni e káros szenvedélyükről. — Tanácsadó szolgálatunk Szlovákiában elsőként, még a hatvanas évek közepén nyílt meg — mondja a pszichiáter szakor­vos, az egészségügyi felvilágosító központ vezetője. — Célunk, hogy az orvostudomány és a lélektan eszközeivel segítsünk azoknak, akik önszántukból akarnak leszokni a do­hányzásról vagy -egészségi okokból egysze­rűen nem szabad többet cigarettázniuk. — A szakorvosnak vajon mi a véleménye a fiatalkori dohányzásról? Sajnos, manapság már a zsenge ifjú­ság körében is egyre jobban divattá válik a . dohányzás, pedig a cigarettta éppen ilyen­kor a legártalmasabb a szervezetre. Felmé­rések és egyéb pontos adatok igazolják, hogy a cigarettázó fiatalok eredményei ta­nulásban, sportban, tulajdonképpen az élet valamennyi területén sokkal gyengébbek nemdohányzó társaikénál. —- Mit árulhatna el a tanácsadóban al­kalmazott gyógymódról? — Az első találkozáskor az új páciens életmódjáról, családi viszonyairól beszélge­tünk, hogy világos legyen: az illető hol és milyen körülmények között szokott rá a dohányzásra. Az ilyen beszélgetés során szóba kerül a cigarettázás egészségrombo­ló hatása, de egyben arra is fény derül, hogy kiben mennyire komoly a leszokás iránti szándék ... A gyógymód alapja a lé­lektani ráhatás, emellett megfelelő hatású szájöblítő víz, esetleg egészségügyi rágógu­mi és drazsé is a rendelkezésünkre áll. A leszokás azonban elsősorban önfegyelem kérdése. — Milyen gyorsan lehet leszokni a ci­garettázásról? • — Embere válogatja. Van, aki egyik nap­ról a másikra képes erre; de vannak olya­nok Is, akiknél hetekig vagy hónapokig tart, amíg eredményt sikerül elérni. Ta­nácsadónk ezért nem kis gondot fordít az egykori dohányosok utógondozására, hiszen előfordulnak olyan esetek is, hogy .valaki két-három esztendő után ismét korábbi szenvedélyének rabjává válik. Időről időre ezért meghívjuk régebbi pácienseinket és elbeszélgetünk velük, hogy megszilárdít­suk bennük egykori elhatározásuk helyes­ségét.­— Véleménye szerint mi készteti a fiata­lokat arra, hogy rágyújtsanak az első ciga­rettára, , hogy rászokjanak a dohányzásra? —Az első cigarettára többnyire kíváncsi­ságból, kalandvágyból gyújtanak a tizen­évesek, a dohányzás megszokásában álta­lában viszont a felnőttek rossz példája ját­szik meghatározó szerepet. Az ifjúság köré­ben végzett tanácsadó tevékenységünk ezért főképpen a negatív befolyások kiiktatásá­ra irányul, bár nehezíti törekvéseinket, hogy hozzánk már megrögzött dohányosokként kerülnek ezek a fiatalok. Őszintén szólva, főképpen a szakmunkásképző-intézetekben gyakori, hogy a tanulóifjúság jelentős há­nyada dohányzik. — Sokan úgy tartják, hogy a dohányzás nyugtat... — Téves felfogás! Épp ellenkezőleg: a dohányzás fáradékonyságot, fásultságot, esetenként álmatlanságot okoz, ami rossz hatással van az egyén idegállapotára és a közérzetére. Hadd mondjam ki kereken: nem a cigaretta, hanem a gondolkodásmód és a magatartás tesz valakit felnőtté! • ♦ • Gondolom, az eddig elmondottakból nyil­vánvaló, hogy a dohányzás elleni küzde­lem nemcsak az egészséügyi dolgozók, ha­nem az egész társadalom ügye. Ezért ren­deletek szabályozzák, hogy hol szabad rá­gyújtani és hol tilos a dohányzás. Ellenben az orvosstatisztikai adatok min­den tilalomnál többet mondanak. Eszerint a dohányzó páciensek élete általában nyolc­tíz évvel rövidebb, mint akik nem dohá­nyoznak; a tüdő- és gégerákban, valamint az 50 éves korukig elhunyt férfiak zöme dohányos volt, és az sem mellékes, hogy a rendszeresen dohányzó nőknél 25—30 szá­zalékkal növekszik a koraszülés veszélye — és így sorolhatnók tovább az elfüstölt egészség figyelmeztető, s nem kevésbé ijesz­tő érveit. Rád bízom hát, olvasó, rágyújtasz-e életed első vagy netalántán már sokadik cigarettájára... Virágot • nevelnek, gyümölcsöt termesztenek őlőske /Viniöky) a tőketere- besi fTrebiSovj járás kisebb települései közé tartozik, s or­szágos hírnevét elsősorban középfokú mezőgazdasági szaktanintézetének kö­szönheti, amely immár harminc ébe ké­pez szőlészeti és borgazdász szakembe­reket. Kása Sándor mérnökkel, az isko­la igazgatójával a kezdetekről beszél­gettünk. — Iskolánk 1952-ben alakult kétéves mezőgazdasági mesteriskolaként. Kez­detben csak felnőttek tanultak nálunk, 1971-től pedig szlovák és magyar nyel­ven folyik iskolánkban az oktatás. Ma már évente háromszázötven fiatal tanul a három tagozaton, s e tagozatokat még kiegészíti a dolgozók középiskolája. A dolgqzók középiskolájában kertészeti szakon érettségi bizonyítványt, azaz kö­zépiskolai végzettséget szerezhetnek a fiatalok. Mind mennyiségi, mind minő­ségi téren nagyon jelentős változásokat hozott a hetvennyolcas év. Addig csak egyetlen szakmát tanítottunk, ma már hármat. Ami pedig a minőségi változást illeti, legjobb tanulóink akár megszakí­tás nélkül is a dolgozók középiskolájá­ban folytathatják a tanulmányaikat, a- hol érettségi bizonyítványt szerezhet­nek. i— Elmondaná, milyen szakmákra le­het jelentkezni önöknél? — A hároméves tagozaton a szőlő- és gyümölcstermesztási, a növénynemesí- tési és magtermesztési, valamint a bio­kémiai (a szeszesitalok és borok készí­tése) szakokra várjuk a fiatalok jelent­kezését. — Hányán élnek a tanulóik közül a továbbtanulási lehetőséggel? — Évről évre nő a számuk, általában 60—70 százalékuk megszerzi a közép­iskolai végzettséget. — Szlovákia mely részéből jelentkez­hetnek ide az alapiskolák végzősei? — Azt is mondhatnám, hogy az isko­lánk országos hatáskörrel rendelkezik, mert a kelet- és közép-szlovákiai kerü­leteken kívül a magyar tanítási nyelvű tagozatunkra a nyugat-szlovákiai kerü­letből is jelentkezhetnek az érdeklődők. Ugyanez vonatkozik a dolgozók kétéves középiskolájára is. Az új iskolai rend­szer részeként elkezdtük egy pavilon építését, amely kilenc korszerűen fel­szerelt tanteremmel és számos, a szak­oktatáshoz szükséges laboratóriummal gazdagítja iskolánkat. Jelenleg pedig már folyik az iskola televíziós rend­szerének szerelése, amely szintén hoz­zájárul majd az oktatás színvonalának emeléséhez. — Elsősorban szakmunkásokat képez­nek. Milyen feltételeik vannak a szak­mai neveléshez? — Annak ellenére, hogy ezt a terüle­tet munkánk legfontosabb résgének te­kintjük, és a beruházások is itt voltak a legnagyobbak, úgy érezzük, hogy van még javítanivaló a munkánkon. Ezekkel a kérdésekkel, természetesen, rendsze­resen foglalkozunk, és reméljük, hogy már a közeljövőben a maximumot nyújt­hatjuk tanulóinknak. Átfogó, mindenre kiterjedő nevelési-oktatási formát aka­runk meghonosítani az iskolában. El­mondhatom, hogy. az iskolán kívüli ne­veléshez, munkához is kitűnő feltételek­kel rendelkezünk. Iskolánkban számos szakkör működik, a tanulók bekapcso­lódnak a kulturális és a sportéletbe, s a tanárok vezetése alatt lehetőségük nyílik a tudományos munkára is. A kö­zeljövőben várhatóan megkétszereződik a tanulók száma, és már a következő tanévben két gépészeti irányzatú szak­ma oktatásának bevezetésével is szá­molunk. MIKLÓSI PÉTER Illusztrációs kép Elfüstölt egészség KAMOCSAI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents