Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-14 / 7. szám
Ms Kedvtelés és sport A falusi fiatalok számára hasznos időtöltés, kedvtelés háziállatokkal foglalkozni. Ez a hobbi egyre nagyobb teret hódit a kisvárosi fiatalok körében is, főleg olyan családokban, ahoil ezt a lakáskörülmények is lehetővé teszik. Most egy ilyen fiatalemberrel, Vincze Gézával beszélgettünk kedvteléséről, a gaiambászattról. V incze Géza 1972-től aktív tagja a Postagavmb-tenyész- tők Szlovákiai Szövetsége tornaijai (Safárikovo) helyi szervezetének. Ismeri e sportág forgószínpadát, hiszen az év minden időszaka más és más teendőkkel telik. Az ő ismereteit és tapasztalatait osztjuk meg e sportág iránt érdeklődőkkel: — Géza, mit jelent galambász berkekben a téli álom fogalma? . — A tél holtszezon a postaga- lambtenyésztőknek. Nyáron, májustól július végéig, sőt néha még augusztusban is hétről hétre versenyek vannak, amikor izgul, drukkol a tenyésztő és vele az egész család, ilyenkor télen új terveket szőnek, új taktikát agyainak ki a tavaszi nyitányra. A tél a gondos kor újból színre lép a tenyésztő. Fontos művelet következik: a galamb lábáról le kell venni a versenygyűrűt, és amilyen gyorsan csak lehet, betenni a versenyórába, mert az az idő számít, amikor az óra leütődik, amiről pontos írásos lenyomat van. Hasznos perceket, néha órákat is lehet itt nyerni. Végül bizottság nyitja fel az órákat, és könyveli el egy-egy beérkezett galamb elért időeredményét. A galambokat kerületi szinten értékelik, pontozzák. Versenyenként értékelnek, és létraverseny is folyik, amelyből szezon végén egy vaskos eredménylista lát napvilágot. A legjobb tojót és gúnárt nemcsak egy-egy klubon belül, hanem kerületi szinten . is értékelik. etetés, táplálás időszaka, és itt vannak az elkövetkező időszak reménységei, a pröbaröptetés rostáján fennmaradt életerős fiókák, amelyek már 400 km-es távolságból is hazataláltak. Minden tenyésztő számára az álmok álma, hogy egy jól megalapozott csapatot állítson össze — ez negyven galamb —, és nevezzen be tavasz- szal a kerületi versenybe. — Sokan megkérdőjelezik a ga- lambászatot mint sportágat, hiszen itt az ember nem sportol, nem avatkozik be az eredményekbe. Mi erről a véleményed? — Nem értek egyet ezen állítással, mert e szerint az „elmélet“ szerint például a lovaglósportban sem a lovas, hanem a ló sportol. Mi tenyésztők nagyon is befolyásoljuk egy-egy verseny kimenetelét, közvetve ott vagyunk minden versenyen és saját cselekedeteinkkel is hozzájárulunk az eredményekhez. No de lássuk, hogyan is fest egy ilyen verseny! A begyűjtőkocsiba való beszállásolás előtt nagy gond a nevezés, a helyes kiválasztás, a verseny előtti étrend, itt is sok múlik a taktikán. Minden galamb törzskönyvezve, gyűrűzve van, és pontosan nyilvántartják. Igen fontos kellék a versenyóra, amelyet a begyűjtés után egy órával indítanak el. A kiengedés után veszik át a stafétabotot a galambok. Először csak köröznek a kiengedési hely fölött, tájolódnak, ami igen érdekes látvány, majd amikor véget ér orientálódásuk, szárnyra kelnek hazafelé. Gondolom, sokaknak nem megy a fejükbe, hogyan képesek például Eisenachból (NDK) is, a- mely 766 kilométerre van légvonalban Tornaijától, megérkeznek a galambok, noha még soha sem látták addig azt a helyet. És ak— Még mindig nem világos számomra, hogyan értelmezitek ti a taktikázást, taktikai húzásokat és ezek gyakorlati vetületét? — A verseny már a takarmány adagolásával kezdődik. Fontos, hogy a hétféle magból összeállított takarmánykeverékben melyik van túlsúlyban. Nekem több mint száz versenyképes galambon van, és ezekből nevezek be negyvenet a versenybe. Minden egyes verseny előtt azonban nagyon meggondolom, melyiket röptessem, és mérlegelem, értékelem a csapatot. Vannak olyan galambok, amelyek tojásról repülnek jól, ezek alá tojást is becsempészünk, mások ún. yágótojásról, valamelyik nyolcnapos fiókáról, a legjobb természetesen, amikor már a begykását kietette. A galambok is különböző neműek, ezért ismerni kell, melyik repüljön özvegységi módszer, és melyik természetes módszer szerint. Míg az elsőnél a gúnár repül, és a tojót csak akkor látja meg, mikor hazatér, addig a másiknál a tojó és a gúnár is repül. A párválasztás itt egy szezonra szól, de tenyészgalambok- nál egész életre szóló is lehet. Fontos ismerni egy-egy képviselő erőnlétét, korát is, és azt, mikor van csúcsformában. Egy jóbaráti kapcsolat megteremtése a kedvencekkel, a versenyzőkkel nagyon fontos, hiszen a turbékoló szárnyasoknak is van egy bizonyos fokú pszichosziihpátiájuk. Az erőseket, a megbízhatókat döntő versenyek alkalmával állítjuk csatasorba. Az én legjobb tojóm az elmúlt évben hat versenyen indult és 2837 kilométert repült, addig a gúnár hét versenyről 3374 kilométert gyűjtött számlájára. £. L, Monika Ujpálová a színnyomást ellenőrzi a Sampion szőnyegen. Szőnyegen a világhírnév A lakáskultúra rohamos fejlődé- dése, a .panelházakba tömörült lakosság egyre jobban igényli a szőnyegpadlót. Modernül berendezett lakásuknak ma már elválaszthatatlan tartozéka. Habár olykor borsos árat fizetünk az ilyen szőnyegért, ízléses kivitele, gazdag színskálája, ötletes mintázata gyorsan feledteti a kiadást. Ki ne ismerné á szőtt mintás Rekos, vagy a nemzetközi hírnévnek is örvendő nyomott mintás szőnyegeinket? Hazai szőnyeggyártásunk Revúcából, ebből a barátságos, dinamikusan fejlődő észak-gömöri városból indult el a világhírnév felé. Revúcát két dolog kapcsán szoktuk említeni: 1862-ben elsők között itt nyílt szlovák nyelvű gimnázium, manapság pedig a szőnyeggyártás fellegvára; Szlovákiában napjainkig monopolhelyzetet élvez e téren. HARMINCÉVES MÜLT Kéí4semre Gregor Petrás, az anyaüzem igazgatója forgatta vissza az idő kerekét: — A revúcai textilüzem felépítése a CSKP azon politikai irányvonalának köszönhető, amely Szlovákia iparosítását tűzte ki célul. Az eredeti elképzelések szerint az üzem a Tatra- svithez tartozott volna, és harisnya- gyártásra akarták berendezni. Kezdetben. mégis gyapjúfonalat készítettek, majd az imperialista hatalmak embar- gópolitikája újabb változtatást kényszerűéit ki, és így újból átszervezték a gyártást és lenfonalat készítettek. A vállalat 1953-ban önállósult, s ettől számítódik a „történelme“ is. A Lykotex elnevezést 1967-ben kapták, amely • hűbben tükrözi a gyár szerkezeti felépítését. Az ipari lenvászon és Rekos szőnyegek gyártásának bevezetése új fejezetet nyitott a vállalat múltjából. Az utóbbi évek fejlesztésének és ' szakosításának jöveVastag István mérnök: „Nemcsak tehetség kell ehhez a munkához." delmező eredménye a nyomott mintás szőnyegek gyártásának a bevezetése, amely által nagyot lépett előre a külföldi értékesítés felé. A vállalatnak négy üzeme van, amelyek évek óta jó eredményeket érnek el, igy nem véletlen az sem, hogy a Lykotex párját ritkítja a Slovakotex vállalatai között. A VÄNDORZÄSZLÖS FIATALOK A négy üzem SZISZ-alapszervezeteit egy tizenegy tagú üzemi csúcsbizottság irányítja Viera Hanesovskával az élen. — Sajnos vannak népszerűtlen üzemrészlegek is mirjálunk, amelyek csöppet sent vonzzák a fiatalokat, ezért van munkaerő-vándorlás is. Ezzel magyarázható, hogy 30 százalékos nálunk a szervezettség, jelenleg 223 fiatal dolgozik az egyes alapszervezetekben. Természetesen a szociális futtatásokkal, a munkakörülmények javí- tásával. a termelés gépesítésével és automatizásával ezeket a hiányosságokat is fokozatosan felszámoljuk. Habár nem vagyunk elégedettek, az az érzésem, munkánk évről évre javul. — A munkahelyeken, a termelésben négy ifjúsági munkakollektíva képvisel bennünket, amelyeknek fő ..célkitűzése a terv teljesítése .mennyiségi és minőségi mutatókban is. Ami szintén fontos számunkra: fiatal dolgozóink szakmai képzésé, az új ismeretek elsajátítása, a régiek felelevenítése. Erre bevált módszerünket, a szakmai versenyek szervezését alkalmazzuk. Már évek óta Zenit versenyben mérik össze tudásukat a legjobb fonó- és szövőnők, de számot adhatnak szakmai felkészültségükről az irodai dolgozók is. Tulajdonképpen nálunk minden SZISZ-tag versenyben van, hiszen a' „legaktívabb SZISZ-tag“ elnevezésű versenyünket minden évben megszervezzük Ennek az a lényege, hogy pontosan kidolgozott kritériumok szerint értékeljük az alapszervezetek tagjait, s aki a legjobb, megkapja az ezzel járó jelvényt és a 250 korona pénzjutalmat. Verseny tapasztalataink az elért eredményekben is visszatükröződnek. Pillanatnyilag a SZISZ Rozsnyói Járási Bizottsága vándorzászlajának vagyunk a birtokosai, amelyet tudvalevőleg a legjobb alapszervezetnek ítélnek oda. A SZlNHATÄSOK mestere Ha azt mondjuk Sofia, Hortenzia, Magnolia, Sampion, Ailantik stb„ akkor Vastag István mérnök mosolyog egyet a bajsza alatt. Igen, ő a színtervezők csoportjának a vezetője a gyárban, s már kisujjában vannak a szőnyegnevek. Az ifjú kolorista már kilencedik éve ingázik Gömörújfalu- ból. (Gemerská Vés) a revúcai gyárba. Szakmájának mestere, kedvelője és megszállottja. Már el sem tudná képzelni, hogy ne ezt csinálja a gyárban. Egy hattagú csoportot vezet, és tudja, munkája nemcsak érdekes, egyben felelősségteljes is. Hiszen a kritika, a nézetkülönbségek célpontjává válhat a csoport, ha nem közelíti meg a közízlés diktálta elképzeléseket. — A fantázia, az ötleggazdag- ság, a színalkotás és a színharmóniába öntött design ez mesterségünk címere — mondta, miközben a gyártást csarnokban időztünk. — Külföldi mintákat is tanulmányozunk, és főleg az ún. menöszíneket futtatjuk. Ilyen slágerszínek napjainkban a barna és a drapp, a zöld, kék, aranysárga és a bordó. Minden mintát másképp kell színezni, és nemcsak tehetség kell ehhez a munkához, de talán hatodik érzék is. A FEJLŐDÉS NEM ALL MEG l A gyárszemle után újból az. Igazgatói irodában arra kértem az üzem első emberét, most ne a múltat firtassuk, hanem nézzünk egy kicsit előre a jövőbe. —1 Természetesen a korszerűsítés, a fejlesztés korkövetelmény, és azon az úton, amelyen elindultunk, nincs megállás. Annak ellenére, hogy a jövőben jól meg kell gondolni, mibe fektetjük be anyagi eszközeinket, üzemfejlesztési tervünk világos és megalapozott. Terveink és céljaink: nagyfokú automatizáció, munkaerőmegtakarítás, a nyugati függőség megszüntetése, > gondolok itt egyes nyersanyagokra, az exportképesség megerősítésére, az energiaigényesség csökkentése,, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak szélesebb körű érvényre juttatása. A kereskedelem diktálta követelményeknek eleget téve a jövőben a nyomott mintájú szőnyegekre és az üvegszálas szövetekre fordítjuk a legnagyobb gondot. A másodlagos nyersanyagok hasznosítását és a külföldről behozott nyersanyagok hazaiakkal való helyettesítését szintén jobban fogjuk szorgalmazni, az első ilyen kezdeményezéseink máris kecsegtetőek. POLGÁRI LASZLŐ Viera Hanesovská, a SZISZ üzemi csúcsbizottságának elnöke.
