Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-12-27 / 52. szám

új ifjúság 4 Táncos Mónika tavaly jött a szövetke­zetbe. C ilizköz nem község, nem is fa- 5 lu: terület, amelyet a Duna és a Csiliz patak zár össze a du- naszerdahelyi (Dun. Streda) járásban. Hét község szövetkezete — Csilizrad- vány, Baloriy (Balon) Medve (Medve- cfov), Patas (Pastuchy), Nyárad (To- pofovec), Szap (Palkovicovo), Kulcsod (KfúöovecJ — tíz évvel ezelőtt egye­sült és alakította meg a Csilizközi Egy­séges Földművesszövetkezetet, amely jelenleg ötezer-négyszáznegyven hek­tár mezőgazdasági területen gazdálko­dik. Elsősorban szemes terményeket, zöldségféléket termesztenek, továbbá tej-, tojás- és disznóhűstermelőssel fog­lalkoznak. Búzából az idén 7,8 tonna átlaghozamot értek el, a napi átlagtej- hozam egy fejőstehéntől 14,22 liter. A szövetkezetben 24 mérnök dolgozik, fiatal dolgozóik közül 86 középfokú szakképzettséggel rendelkezik. SZISZ- -szervezete 309 tagú. Közülük több mint 50-en dolgoznak a szövetkezetben, a többiek regisztrált tagok, általában diá­kok. Molnár Ernő, állattenyésztési mérnök Azon a decemberi napon a szövetkezet fiataljai ünneplőbe öltöztek. De ünnep volt az a péntek egész Csilizköz lakosságának. A csilizradványi (Cilizská Radvan) művelődési házban már reggel négykor befűtöttek, és nem sokkal a fűtők után a teremben megjelentek a kékinges SZISZ esek is. Itt egy virágot, amott egy széket megigazítottak, jaj, csak minden rendben legyen. Nagyon izgultak. Izgultak, mert ilyen még nem volt a szövetkezetben. Nem mindennap kapnak a szövetkezet fiataljai munkájukért vörös vándorzászlót, nincs gyakran lehetőségük találkozni az SZLKP KB titkárával, Ján Janik elvtárs­sal és a SZISZ SZKB alelnökével, Dusán Longauerrel. Nem tudták, elég lesz-e, ha a szívüket is beleadják a vendéglátásba, az utolsó percig nem voltak biztosak abban, hogy nem feledkeztek-e meg valamiről. A LEGJOBBAK Tóth Irén a balonyi tyúkfarm brigád­vezetője. mindössze másfél éve van a szövetke­zetben, de otthonosan mozog valameny- nyi munkahelyen. A nagymegyeri gim­náziumban érettségizett, főiskolai tanul­mányait a szövetkezet ösztöndíjasaként végezte. „Ha a szükség úgy kívánja, reggel négykor is felkelek és kiugrók arra a farmra, ahol szükség van rám.“ Mi a szapi sertéshizlaldát látogattuk' meg, ahol aznap összesen háromezer- -négyszáznegyvenkilenc sertés volt. Az istállókat, amelyek már 20—25 évesek, tatarozzák, korszerűsítik, anélkül, hogy egy pillanatra is beszüntetnék a hizlal­da üzemeltetését. Van már olyan rész­legük, ahol minden munkafeladatot gé­pesítettek. Rendet, tisztaságot, nyugalmat ta­pasztaltunk mindenütt, és annak elle­nére, hogy lábujjhegyen jártunk a ko­cák között, kitört a visítás, mert Ernő fényképészünk kedvéért karjára vett egy szopós malacot. Megtudtuk, hogy a kismalac „szüle­tésétől“ számítva hat- és fél hónap te­lik el, míg eléri a tenyészsüldő-test- súlyt, körülbelül 110 kilót. A hizlaldá­ban a legnagyobb a napi átlaggyarapo­dás ötvenhat dekagramm. K orszerű gazdaság a szövetkeze­té, de nem annyira, hogy nélkü­lözhetné az emberek tudását. Igényli az okos, gondolkodó fiatalokat, és el is várja tőlük az ötleteket, újí­tási javaslatokat. Véletlenül szereztünk tudomást a fiatalok ZENIT-versenyben elért eredményeiről. Véletlenül, mert a csilizközi fiatalok egyik alapvető tulaj­donsága a szerénység. Vida György mérnök kétszer első volt a növényter­mesztők járási vetélkedőjén, Molnár Er­nő mérnök szintén az első helyen vég­zett az állattenyésztők ZENIT-verse- nyén. A javítóműhely vezetője, Bodó Sándor mérnök, a kerületi ZENIT-ver- senyen lett második. A szövetkezet fia­taljai az újítómozgalomban is figyelem­reméltó eredményeket értek el, a ta­valy megvalósított javaslataik révén a szövetkezet 250 000 koronát takarított meg. Halász János és Barczi Ferenc mérnökök a primőr zöldségfélék fólia alatti termesztésének rendszerével fog­lalkoznak újítási javaslatukban, Sárkö­zi Lajos a gabonaőrlő meghajtását mó­dosította ötletével, és javasolta a mű­trágyaadagoló üvegházi alkalmazását. Meglepett, hogy a szövetkezetben minden fiatal szakavatottan hozzá tud szólni nemcsak munkahelye, hanem az egész gazdaság időszerű gondjaihoz, tervei megvalósításához, és ismeri ^ töb­bi részleg sikereit is. Itt nyáron min­komplexum tervrajzainak elfogadása. Előreláthatólag 1988-ban a gépjavítók már az új épületben, kedvező munka- feltételek mellett fognak dolgozni. r óth Irén a balonyi baromfitelep brigádvezetője. A telep tojóállo­mánya naponta több mint 40 000 tojást produkál. Irén brigádja naponta 9—10 000 tojást szállít el. — Sokat dolgozunk, de megfizetik a munkánkat. Elégedettek vagyunk —i mondja a brigádvezető és munkatársai. Ezen a telepen dolgozik Táncos Mó­nika is, aki tavaly érettségizett a Du* naszerdahelyi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában. Érdekesen beszél a sző* Unnep a Csilizközben: Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára átadja az SZLKP KB vörös vándorzászlaját Bozsaky Erzsikének, a Csilizközi Efsz SZISZ-szervezete elnökének. denki arat, még a legnagyobb derülátó sem próbál tömegszervezeti gyűlést ösz- szehívni, a szórakozásról nem is beszél­ve. Ősszel is mindenki kinn van a ha­tárban, amíg a szükség megkívánja, ad­dig, amíg minden, amit a föld megter­mett, nincs tető alatt. Jelenleg legnagyobb beruházási gond­juk a javítóműhely korszerűsítése. Mil­liós értékű mezőgazdasági gépek, jár­művek telelnek a szabad ég alatt, és a műhely- vagy 60 szerelője kedvezőtlen munkakörülmények között végzi dolgát. A szövetkezet vezetőitől megtudjuk, hogy folyamatban van az új műhely­vetkezethez fűződő kapcsolatáról, a kapcsolat alakulásáról, arról, hogy mennyire izgult az első munkanapok* tói, és hogy milyen kedvesen fogadták, Nehéz egy űjságoldalon méltatni egy olyan nagy kollektíva életét, mint a esi* lizközi szövetkezet fiataljainak család* ja. Nagyon sok név ide kívánkozna még, és nem lehet említés nélkül hagyni a szövetkezet vezetőségének, pártszerve* zetének gondoskodását a fiatalokról. Ez nagyon jelentős, és úgy érezzük, hogy a fiatalok e nélkül sokkal nehezebben jutottak volna el oda, ahol ma vannak, Hangsúlyozzuk, hogy ezt a segítséget megbecsülik és értékelik. Nem, a csilizradványi szövetkezet fiataljai ünnepi aktívájukon nem feledkez* tek meg semmiről. Mi, a vendégeik, többet láttunk a puszta külsőségeknél. Tudtuk, hogy Bozsaky Erzsiké SZISZ-elnökben csak a barátnői tartották a lelket, annyira lámpalázas volt. Mit is tud majd mondani egy olyan ember* nek, mint Ján Janik elvtárs, akit végtelenül tisztel, és helyesen szól-e majd, hiszen az egész szervezet, több mint 300 fiatal nevében kell beszélnie. A te* rém tömve volt fiatalokkal, figyelő, a párttitkár szavaira figyelő fiatalokkal. „A vörös zászló jelkép. Alatta harcoltak a munkásmozgalom harcosai; a vö­rös zászló alatt vonultak harcba a Szlovák Nemzeti Felkelés partizánjai, a vö­rös zászló alatt áldozták életüket felszabadítóink, a Vörös Hadsereg katonái. Ti a vörös zászlót munkátok elismeréséül kapjátok, és remélem, hogy új tet­tekre, helytállásra fog benneteket ösztönözni..." A teremben mindenki állva hallgatta Janik elvtárs meleg hangú szavait, majd felzúgott a tapsvihar. Sze* rettük volna hallani, mit mond a vándorzászlő átadásánál a SZISZ-elnök, pró* háltunk közelebb férkőzni hozzá, ez azonban lehetetlen volt. Fényképész kol* légánk később elmondta, hogy Erzsiké nagyon meghatódott volt, de már fel* szabadultabban, könnyedén beszélt. Ott állt mögötte az egész szervezet, és így sokkal könnyebb vállalni a felelősséget. így lesz ez holnap is, és egy év múlva is. Aki azon a pénteki napon ott volt a művelődési házban és érezte azt, amit Bozsaky Erzsiké, az holnap és holnapután, de egy év múlva is mellette lesz. Hiszen az SZLKP KB vándorzászlaját ez ideig csak a legjobb SZISZ-szerveze* tek mondhatják magukénak. ZÄCSEK ERZSÉBET Fotó: Zolczer János Molnár Ernő mérnök a szövetkezet ösz­töndíjasaként végezte főiskolai tanulmá- nfjatL

Next

/
Thumbnails
Contents