Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-12-27 / 52. szám
MEGTALÁLNI AZ UTAT A SZISZ SZKB ÜLÉSÉNEK KIVONATOS BESZÁMOLÓJA, AMELYET A SZISZ KB 10. ÜLÉSE HATÁROZATAIRÓL A SZISZ SZKB ALELNÖKE, DUSÁN LONGAUER TERJESZTETT ELŐ. Du&an Longauer, a SZISZ SZKB alelnöke terjesztette elő az elnökség beszámolóját. MINDEN FIATALHOZ A Szocialista Ifjúságt Szövetségnek társadalmunk tág teret biztosít ahhoz, hogy aktívan és kezdeményezően töltse be küldetését — hogy részt vegyen az ifjúság nevelésében. E célt teljesítendő, egységbe tömöríti a fiatalok összes szociális és korcsoportját, munkájában pedig azok specifikus szükségleteiből indul ki. Gustav Husák a SZISZ III. kongresszusán e követelményekről szólva a következőket mondotta: „Az ifjú nemzedéket a fiúk és lányok különböző csoportjai alkotják, akiknek különbözőek az élettapasztalataik, ismereteik, más az érdeklődésük, a kedvtelésük, szükségleteik. Ezt nem téveszthetjük szem elől munkánk során.“ Az ifjúság egyik legnépesebb csoportját azok a fiatalok alkotják, akik lakóhelyükön élnek és dolgoznak. A munka ezekkel a fiatalokkal leginkább azért igényes, mert a fiatalok valamennyi kor- és szociális csoportját a lakóhelyi ifjúsági szervezet tömöríti.' KEZDEMÉNYEZŐBBEN a lakóhelyt SZERVEZETBEN A SZISZ III. és szlovákiai kongresszusa újra hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a SZISZ nagyobb hatással legyen a fiatalokra, aktívabban, kezdeményezőbben kéne dolgozniuk a lakóhelyi SZlSZ-alapszerveze- teknek. Nagyon sok fiatal él diákotthonban, városon, lakótelepen, de falun és központi községben is. Minden fiatal általában aszerint ítéli meg saját szervezetét, hogy az mennyire elégíti ki igényeit, érdeklődését, milyen lehetősége nyílik az önmegvalósításra. A lakóhelyi SZISZ-szervezetek ténykedését értékelve leszögezhetjük, hogy sok pozitív eredményt elértek. A falusi, de a városi ifjúsági szervezeteknek is evidens részük van a sporttelepek, -pályák, játszóterek, klubok létrehozásában. Kis falvakban a társadalmi, politikai élet el sem képzelhető a SZISZ-alapszervezetek nélkül. Ha a- zonban az elért eredményeket összevetjük az ifjúság jelenlegi szükségleteivel, nem lehetünk teljesen elégedettek. A SZISZ-alap- szervezetek gyakran képtelenek gyorsan reagálni falujuk, városuk dinamikus fejlődésére, az új lakótelepekre a fiatalok ezrei költöznek, akik új otthonukban célszerűen, érdekesen akarják tölteni szabadidejüket. A nemzeti bizottságokról szóló törvény módosításával jogunk és kötelességünk kezdeményezően, ötletekkel segíteni a nemzeti bizottságok munkáját, a fiatal képviselők révén hozzászólni a Nemzeti Front választási programjához, részt .vállalni üléseik e- lökészítéséböl. E hozzáállás helyességét igazolta a SZISZ KB 10. ülése is, ezért az a- lapszervezeteknek kötelességük figyelemmel kísérni azt a környezetet, amelyben a fiatalok élnek, jobban kielégíteni érdeklődésüket szabadidejükben, és a lakóhely szükségletei szerint irányítani aktivitásukat. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják az ifjúsági szervezetek területi-termelési szervezeti felépítésének helyességét. Továbbra is helyesnek tartjuk azt, hogy a fiatal ott lépjen a SZISZ-be, ahol a hivatására készül, a- hol kiveszi részét a gazdasági feladatok teljesítéséből. Emellett fontos, hogy a SZISZ KB 10. ülése határozatainak és a SZISZ Alapszabályzatának értelmében egyénenként mérlegeljük a tagok lehetőségeit az aktív munkára. Arról van szó, hogy az a fiatal, aki bejáró, ha ügy látja jónak, és lakóhelyén van ifjúsági szervezet, ott legyen a SZISZ-nek a tagja. Mint regisztrált tag pedig maradéktalanul bekapcsolódhat az iskola vagy munkahelye tanulmányi, ill. munkaaktivitásába, részt vehet a politikai oktatáson, esetleg más rendezvényeken. A SZISZ IB PÓTOLHATATLAN SZEREPE A SZISZ KB 10. ülése hangsúlyozta, hogy fel kell számolni a SZISZ-tagok „míeink- -idegenek“-féle megkülönböztetését, valamennyiükhöz egyformán kell viszonyulni mind a munka- és tanulmányi aktivitás terén, mind a szabadidő eltöltésénél. A tagság tapintatos megítélésében pótolhatatlan szerepet tölt be a SZISZ járási bizottsága. Átfogó képet kell alkotnia lakóhelye ifjúsági szervezetéről, hatékonyan egy- behangolnía annak munkáját más típusú szervezetekkel. E téren szükséges jobban együttműködni a SZISZ Pionírszervezete szerveivel, a pionírcsapatokkal és a legkiválóbb pionírok között keresni e szervezetek jövendő tisztségviselőit. E feladat teljesítéséhez tág teret biztosítanak az évzáró taggyűlések, amelyekre 1985 elején kerül sor, valamint az áprilisban tartandó taggyűlések. Eddig nem eléggé rugalmasan reagáltunk a lakónegyedek nyilvánvaló sajátosságaira. A lakótelepeken jobban együtt kell működni az állami szervekkel, amelyeknek kiinduló láncszeme lakótelepen a lakóbizottság. Mind több feladat hárul e bizottságokra az ifjúsággal kapcsolatban is. Legtöbbjükben vannak tisztségviselők, illetve munkacsoportok, akiknek vagy amelyeknek a gyermekekkel való munka a feladatuk. Kiszélesíteni velük az együttműködést, ez eddig nagy és kihasználatlan tartalék e téren ahhoz, hogy a SZISZ területi szervei nagyobb hatással legyenek a lakótelepeken élő fiatal0k‘$EKÜNX MINDEN TAG FONTOS Az ifjúsági szövetség megalakulásától a falusi SZISZ-szervezetek rengeteget tettek A központi bizottsági ülés résztvevői a szocialista falu fejlesztéséért és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítéséért. A falusi SZISZ-szervezetek felépítésének szerkezetében szükséges gyarapítani a SZISZ-csoportok számát. Mert eddig igen kevés van belőlük. El kell érnünk azt, hogy a SZISZ-csoportok révén eljussunk valamennyi fiatalhoz. A lakóhelyi SZISZ-szervezetek hatásának növelésében jelentős szerepet töltenek be a helyi és a városi bizottságok, amelyek a SZISZ jb jóváhagyásával alakulnak meg a nagyobb falvakban és a városokban. Feladatuk segíteni a SZISZ járási bizottságát, egyesíteni a tagok és a többi fiatal érdeklődését, irányítani, egybehangolni a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek tevékenységét a SZISZ járási szervezete fő feladatainak teljesítése során. A SZISZ alap-, üzemi, iskolai, szaktanintézeti, kari és vállalati szervezetéivel és a pionír- csapatokkal szemben a helyi és városi bizottságok a lakóhelyeken irányitó, koordináló, képviseleti, módszertani és ellenőrző feladatot teljesítenek amelynek nagyságát az egyes helyi és városi bizottságok számára a SZISZ járási bizottságának elnöksége szabja meg. A problémák ellenére az elmúlt időszak bebizonyította létezésük szükségességét. Némely városi bizottság tevékenysége azonban öncélú, nem is ismerik működési helyük sajátos problémáit, nem vesznek részt ezek felszámolásában. Felméréseinkből kitűnik, hogy ennek az az egyik oka, hogy az illető tisztségviselők nincsenek tisztában az elfogadott elvekkel. További ok: a SZISZ járási bizottsága eddig nem határozta meg pontosan a SZISZ városi bizottságának hatáskörét. JOBBAN ODA KELL FIGYELNI A SZISZ INTERNÄTUSI TANÁCSAINAK MUNKÁJÁRA A diákok szabadidejük jelentős hányadát a közép- és főiskolai internátusokban töltik. Az elkövetkezendőkben elengedhetetlen, hogy az összes területi testület, iskolai és szaktanintézeti bizottság maximális figyelmet szenteljen a SZISZ internátusi tanácsainak. Bevált módszer a diákokat karok, évfolyamok és szakok szerint elhelyezni a kollégiumokban. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a SZISZ kari és alapszervezetei már a kollégiumokban sokoldalú munkát folytassanak. A tudományos világnézet és elkötelezettség kialakítása szempontjából fontos szerepet tölt be a SZISZ politikai .oktatási rendszere a lakóhelyi SZISZ szervezetekben is, be kell azonban ismernünk, hogy a pozitív eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a politikai oktatáson való részvétellel. E téren intenzívebb hatást kell gyakorolniuk a lakóhelyi SZISZ-alapszerve- zetekkei foglalkozó komissziőknak, amelyek a SZISZ járási bizottságai mellett újonnan alakultak. Továbbra is időszerű fejleszteni a béke és szocializmus eszméinek terjesztésekor az érvelőtevékenységet és a személyes meggyőzést. Jó alkalom erre a lakóhelyi szervezetek számára is hazafias és internacionalista tettek Emlékidéző stafétája. ÍRT8KES HOZZÁJÁRULÁS A NEMZETI FRONT VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁNAK VAL0RAVÄLTÄSÄHOZ A lakóhelyi SZISZ-alapszervezetek eddig is oroszlánrészt vállaltak és vállalnak továbbra is a társadalomra háruló feladatokból. A Nemzeti Front választási programjának teljesítéséért 1983-ban a SZISZ-tagok ledolgoztak 2 millió 650 ezer órát társadalmi munkában, aminek értéke 259 millió korona. Nagyon pozitívan kell értékelni azokat az alapszervezeteket, amelyek a „Z“ akcióban épülő létesítményeket, mint amilyenek az óvodák, művelődési házak, ifjúsági klubok, ifjúsági parkok stb. helyi ifjúsági építkezéssé nyilvánították. E téren jók a tapasztalataik a zilinai járásban, ahol a SZISZ jb a járási nemzeti bizottsággal karöltve 1977 óta megszervezi az „Ifjúság a falujának“ elnevezésű versenyt. Az a célja e versenynek, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai nagyobb részt vállaljanak a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből. Az elkövetkező időszakban célunk, hogy a lakóhelyi szervezetek aktívan bekapcsolódjanak a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe, védnökséget vállaljanak a „Z“ akcióban épülő beruházások fölött, leginkább az óvodák, bölcsődék, kulturális intézmények, parkok és zöldövezetek fölött, szépítsék környezetüket, de részt vegyenek a létező berendezések, klubok, ifjúsági klubok felújításában is. Továbbra is el kell mélyíteni az ifjúság részvételét az Életfa-mozgalomban, hogy ezáltal szépítsék környezetüket, gondozzák az erdei forrásokat és a közterületeket. Sokévi hagyománya van a fiatalok „Egy szem se vesszék kárba!“ elnevezésű szocialista versenyének, amelynek célja a mező- gazdasági vállalatok megsegítése. A falusi és szövetkezeti szervezetek voltak a propagálói — és most is ezt teszik — az olyan ma már neves SZISZ-mozgalmaknak, mint „A rétek és legelők intenzifikálásáért“ elnevezésű mozgalom vagy a cíferi fiatalok felhívása nyomán a termőföld védelme, vagy az aratási versenymozgalom mind szélesebb kibontakoztatása és hasonlók. TÖLTSÜK HASZNOSAN A SZABADIDŐT A lakótelepek, falvak és községek fiataljai kedvelik a testnevelési-honvédelmi jellegű megmozdulásokat, de sportaktivitásuk mégsem kielégítő, nem felel meg a tornának és a honvédelmi nevelésnek a szocialista életmódba való besorolása elveinek. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a torna és a honvédelmi nevelés tömegessé tételében a lakótelepeken elengedhetetlen a szoros együttműködés a testnevelési mozgalom többi tényezőjével. A nemzeti bizottságok, iskolák, sportegyesületek és a HSZ alapszervezetei a testnevelési és honvédelmi aktivitás szervezői, így előtérbe kerül tehát az ő feladatuk, mert a SZISZ és Pionírszervezete hathatós segítségével megvannak a feltételek, hogy eredményesen hassanak a gyerekekre és az ifjúságra abban, miképpen töltsék hasznosan szabadidejüket. A SZISZ-szervezetek következetesebben élhetnének az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának az iskolák sportlétesítményei kihasználását szabályozó irányelveivel. A SZISZ-esküvők, a bevonuló katonák búcsúztatása, a személyazonossági igazolványok ünnepélyes átadása, de az együtteseknek, szakköröknek, aktíváknak, a polgári ügyek testületének nyújtott segítség is a SZISZ helyi alapszervezeteinek stabil kulturális-nevelő tevékenységéhez tartozik. Továbbra is a SZISZ-alapszervezetek feladata marad e rendezvények igényesebb megszervezése és szüntelenül keresni kell az újabb, vonzóbb formákat. A lakóhelyi SZISZ-szervezetek kulturálls- -nevelő munkájának javításával járó anyagi és személyi problémák az állami igazgatás és a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel való együttműködés révén oldhatók meg, továbbá azzal, hogy bekapcsolódunk a kulturális-nevelő munka tervének összeállításába, valóraváltásába, valamint érvényt szerzünk az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma 8037/76-os irányelvei érvényesítésének, amelyek kimondják, hogy a kulturális-népművelési intézmények helyiségeit, berendezéseit ideiglenesen használatba ’ vehetik a szocialista szervezetek. A klubmunkában az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériumának 1984. augusztus 1-től érvényes irányelveihez kell magunkat tartani, amelyek az ifjúsági klubok létrehozásának, munkájának és irányításának elveit foglalják magukba. A KIS SZERVEZET NEM AZT JELENTI, GYENGE SZERVEZET Sok járási SZISZ-bizottságon az a helytelen gyakorlat uralkodik, hogy jobbára a nagy létszámú szervezetek munkájára figyelnek. Ez pedig nem elfogadható hozzáállás, hiszen a lakóhelyi alapszervezetek majdnem kétharmadát , ötvennél kevesebb tag alkotja. Némely SZISZ-funkcionárius úgy képzeli, ha a szervezet kis létszámú, nagy tetteket nehéz tőle elvárni. A SZISZ- -tag azonban nem azt nézi, mekkora az a szervezet, amelybe belépett, hanem azt várja, hogy ez a szervezet segítse őt szakmai és kulturális gyarapodásában. Mert a kis szervezet nem azt jelenti, gyenge is. Ezen az ülésünkön szeretném hangsúlyozni, hogy a SZISZ járási és városi bizottságai teljes felelősséggel tartoznak minden egyes alapszervezet munkájáért, különösen szókéért, ahol a jelenlegi színvonal szükségessé teszi e munka javítását. Bízom benne, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség lakóhelyi szervezetei kezdeményezőbbek lesznek a fiatalok jogos szükségleteinek és érdeklődésének kielégítésében, és nagyobb részt vállalnak a társadalmunk szociálpolitikai előrelépését segítő feladatok teljesítéséből. Fotó: Rajeckf
