Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-12-04 / 49. szám

} P rága után a Szlovák Szo­cialista Köztársaság fővá­rosában is megrendezték a Moldavai Szovjet Szocialista Köz­társaság megalakulásának hatva­nadik évfordulójára emlékező ki­állítást. Légvonalban, földrajzi fekvésénél fogva nem esik olyan messze tőlünk ez a szovjet szo­cialista köztársaság, de ahogy a kiállítást nézzük, rájövünk, nem sokat tudunk erről a dinamiku­san fejlődő országról és lakos­ságáról. Sőt, hogy úgy mondjam, itt-ott még a régi adatokat őriz­zük, pedig rengeteget fejlődött! Az Oj Magyar Lexikon szerint mindössze kétmillió-kilencszáz- ezer lakosa van, de ez az adat 1- dőközben jócskán elévült, mert azóta több mint egymillióval gya­rapodott lakosságának a száma. A népesség rohamos gyarapodása mellett még nagyobb ütemben fej­LUDOViT PEZLÄR, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára é* JURIJ KANDALOV, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja a megnyitón EGY KIÁLLÍTÁS TÜKRE födött az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra. Az ipari termelési ötszázötven gyár, -üzem, létesít­mény adja, amelyek háromszáznál is több terméket exportálnak a világ minden részébe. Moldávia kiterjedése a Szovjetunió többi köztársaságáéhoz viszonyítva nem nagy, az ország egész földterüle­tének mindössze a fél százalékán gazdálkodnak. A kiváló éghajlati viszonyok és a lakosság szorgal­ma következtében viszont a Szov­jetunió mezőgazdasági terményei­nek a három százalékát ez az or­szág adja. Az itt termett gyü­mölcs, kiváló boraik, napraforgó­olajuk elkerül minden szovjet la­kos asztalára, de szállítanak kü- földre is. A Szovjet tudományos akadémiák között jelentős helye van a Moldavai Szocialista Köz­társaság Tudományos Akadémiájá­nak. Tizenkilenc különböző tudo­mányos intézmény úgy segíti a lakosság ipari termelését, hogy nem ők tartoznak valahova, ha­nem vezetésükkel, irányításukkal működnek a gazdasági intézmé­nyek, gyárak, üzemek. Ezáltal a tudományos eredmények gyorsab­ban érvényesülnek a termelésben, sőt a tudomány az, amely.veze­ti, ösztönzi, előre lendíti az ipa­ri és mezőgazdasági termelést. A négymillió-kétszázezer lakosnak hét színháza, harminchét különbö­ző művészeti csoportja, száznyolc­vanhárom újságja, negyvennégy folyóirata, hat kiadóvállalata van. A tv naponta majdnem negyven, a rádió ötvenhat órányi műsort sugároz. A kiállítás, amely mindezt koc­kában, jócskán leszűkítve tudja csak bemutatni, mégis élő, gaz­dag és sokrétű, mert ilyen gaz­dag és sokrétű élet tükreként ván­dorolt el hozzánk. A vitrinekben, tárlókban a népművészet, az öl­tözködési szokások mellett gaz­dag anyag szemlélteti a köztársa­ság étkezési szokásait, s termé­szetesen az ipar, a tudományos forradalom eredményeit is. A ki­állítás anyagát megtekintve új is­meretekkel gazdagodik az ember. •— nth—« MIKSZÁTH-BEMUTATÓ A Magyar Területi Színház komáromi (Komárno'f gárdája magyar klasszikus játékkal folytatta az évadot. Második bemutatójaként A Noszty fiú ese­te Tóth Marival című Mikszáth-regényből dramati­zált zenés darabot tűzte műsorára. A különböző feldolgozások közül a Benedek András — Karinthy Ferenc — Siklós Olga1 változatot mutatják be Kon- rád József rendezésében. Ez> a dramatízálás ragasz­kodik leginkább Mikszáth szelleméhez, és újra iga­zolja, hogy e mű nemcsak egy embernek, hanem egy osztálynak a regénye. A főhős — a háttérben mesterkedő érdekek üt­közetében — a család. Különböző dzsentrifamíliák sorsával, megyei viszonyokkal ismerkedünk meg, és kiderül, hogy hol és mily módon érlelődtek a tervek Noszty Feri hozományvadász törekvésének elősegítésére, Tóth Mari szívének és vagyonának megejtésére. A „vevő": Noszty Feri, az „áru“: Tóth Mari. Általuk mond félreérthetetlen ítéletet Mik­száth a hozzá egykor annyira közel álló úri-neme- . si osztály fölött. Mikszáth a romantikából kiindulva a realizmus irányába vezette a magyar prózát; Jókai hagyomá­nyának követésétől Móricz Zsigmond törekvései fe­lé mutatta meg az irányt, amely napjainkig is idő­szerű. Ilyenformán modern drámát láthatunk majd 1984. december 14-én a komáromi bemutatón, il­letve a többi előadásokon. S noha a felvetett téma a múltból meríti cselekményét, és látszólag „csak“ az emberi világ egy részéről fogalmaz meg ítéletet, végső tanulsága mégis általános érvényű. A címszerepek művészi megformálására az em­berábrázolás széles skálájá nyújt lehetőséget. Tóth Marit Varsányi Mária, Noszty Ferit Holocsy István alakítja. , / Kopócs Ttbor díszletében és jelmezeiben a társu­lat minden tagja szerepel. Somlay István koreo­gráfiája, a fülbemászó muzsika (Rónai Pál] és a ■számos tsmert dallam bizonyára meghozza a várt sikert. (suchyj AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK LEVELEZŐINK ÍRJÁK Bemutatkozott a Malomkerék Október elején tánccsoport alakult a SZISZ eperjesi (Ja- hodná) helyi szervezete mel­lett. A nevének megválasz­tásakor a falu hagyományai­ra akartak utalni, igy lett belőle Malomkerék Tánc- együttes. A Kis-Duna part­ján ugyanis műszaki műem­lékként még ma is áll egy a régi híres vízimalmokból. Az új együttes kéthónapi munka után november 25-én lépett először közönség elé, hogy bemutatkozzék készü­lő műsorának egy részleté­vel. A táncosok vezetője, Papp Terézia így nyilatko­zott a csoportról: — Az együttesünk rész­ben régebben táncoló, gya­korlott, részben kezdő ta­gokból tevődik össze. Cé­lunk a népművészeti hagyo­mányok színpadra alkalma­zott bemutatása. Azt tapasz­taljuk, hogy manapság sok tánccsoport szinte eredeti­ben, művészi átértékelés nél­kül viszi színpadra a tánc- hagyományokat. Azt is mond­hatnánk, hogy a táncházat feltelepítik a színpadra. Mi nem ezt az utat kívánjuk követni, hanem a színpadi táncművészet törvényszerű­ségeit szem előtt tartva iga­zi művészetet szeretnénk A Malomkerék Táncegyüttes produkálni. Bízunk benne, hogy elnyerjük a közönség tetszését, még akkor is, ha az úgynevezett szakemberek egy része bizonyára nem ezt az utat követi. Célunk mun­kánkkal elmélyíteni nézőink szocialista hazafiságát és a proletár nemzetköziség tu­datát. Dr. Csizmárik Jolán Tartalmas előadás A CSEMADOK losonci (Lu- öenec) helyi szervezete mel­lett működő Korunk Ifjúsá­gi Klubban értékes és jól sikerült előadás hangzott el Zoboralja népviseletéről, népművészetéről és népraj­záról. Az előadó a szakmai körökben jól Ismert Jókai Mária néprajzgyűjtő, gímesi (Jelenec) tanítónő volt. A Nitra vidéki magyarlakta falvak történetével és nép­rajzával ismertette meg a hallgatóságot. Előadása vé­gén diafelvételeken is lát­hattuk e vidék csodálatosan szép népviseleteit. A már huszonkét éve ezen a vidé­ken működő pedagógusnő azonban nemcsak jó előadá­sával váltott ki elismerést, hanem önzetlen tettével is. Gimesről közvetlen az elő­adás előtt érkezett njeg, és éfjél után vállalta a kimeri, tő utazást haza, hogy más­nap reggel már a katedrán állhasson és tanítson. Hamar Katalin Botlík Aladár: „SITNO“ Botlfk Aladár munka közben. Énekes ecsettel Meglepetésnek számít, hogy Botlík Aladár fiatal, tehetséges amatőr festő­művész alkotásaiból már a harmadik kiállítást rendezik meg a galántai já­rásban. Botlík Aladár Nagyfödémesen (Veiké Orany) született, a civil életben a Szlo­vák' Nemzeti Színház- operatársulatának tagja. Gyermek- és Ifjúkorát szülőfalu­jában töltötte. Itt kezdett el festeni. Ké­sőbb döntenie kellett két szereimé: az éneklés és a festészet között, ö az előb-. bit, az éneklést választotta, de azért nem maradt hűtlen a festészethez sem. 1982-ben újra ecsetet vett a kezébe, és ettől kezdve rendszeresen fest. Az elmúlt három év alatt egész sor elismerést kapott munkájáért. Az ama­tőr festők körzeti versenyein két első, a bratlslavain pedig egy második díjat. Tavaly részt vett Dubnicában az amatőr festők szlovákiai seregszemléjén is. Ed­digi munkásságának klcsúcsosodása a közelmúltban szülőfalujában megrende­zett első önálló i kiállítása volt. Azóta kiállította már képeit Jókán (Jelka) és legutóbb SládkoviCovóban Is. Érzéke van a realista ábrázolásmód­hoz, a közvetlen élmény kifejezéséhez. Témaköre nem széles skálájú: csendéle­teit a körülöttünk levő tárgyakról festi, de leginkább tájképeket fest. Ezt a mű­fajt fejlesztette ki a leggondosabban. A csallóközi táj ihlette meg legjobban, de szívesen festi a Kis-Duna holtágait, csen. des öbleit is. Témát talált Jóka és a Feketevíz 1 környékén is. Érdeklődését felkeltették a távolabbra eső vidékek is. Mindig örömmel tér vissza Közép-Szlo- vákiába, ahol kifogyhatatlan mennyiség­ben talál témát a természet-szerető em­ber. Az, ahogy vászonra viszi a festéket, az egyetlen, erős ecsetvonások szinte a barokk stílus.t juttatják eszünkbe. Mint­ha minden felhasznált színnek megvol. na a sajátos illata, de a többivel együtt semmitől sem zavart egészet alkot. A színek a leglényegesebb kifejező esz­közén Talán ezért jár szívesen a természet, be, hogy megihlesse őt a színek és fé­nyek kifogyhatatlan varázsa. Botlík Aladár ígéretesen lépett be a képzőművészetbe. Megvan rá minden feltétele és a szükséges energiája is, hogy tovább haladjon ezen az úton, és képeivel mlndannyiunknak gazdag mű­vészi élményt nyújtson. —száraz— I ! >-• j Egy zootechnikus tárlatán t Nagy Géza Csicsón (Clöpv) született 1949-ben. A Gadóci (Hadovce) Mezőgaz­dasági Műszaki Szakközépiskolában érett, séglzett, s azóta a csicsói szövetkezet, ben dolgozik mint zootechnikus. Már alapiskolásként érdekelte a képzőművé­szet, a középiskola befejezése után, hu­szonnyolc évesen kezdett újra alkotni. A CSEMADOK Komáromi (Komárno) Helyi Szervezetének Galériájában Ko­pócs Tibor, Szénássy Attila, Fekete Zol­tán tárlatát Nagy Géza alkotásainak ka­maratárlata követte. Az amatőr művész­szel a kiállítás megnyitóján beszélget, tem. — Hogyan került kapcsolatba a kép­zőművészettel? — Az ' alapiskolában szerettette meg velem tanítóm, Klór Károly. Számomra az alapok voltak a legérdekesebbek, in­nen azután eljutottam a bonyolultabb eljárásokig. Már az alap-, majd a kö­zépiskolában is próbálkoztam, de az ár­víz elvitte a munkáimat. Nyolc évvel ezelőtt újrakezdtem. Akvarellt, szenet, temperát, pasztellt, olajat alkalmazok. — Árulja el nekünk, hogyan választ­ja meg képeinek témáját? — A dunaszerdaheíyi amatőr képző­művészeti csoporttal Csicsón, Nyáras- don (Topolníky) kutatunk téma után... — S ha egyedül megy, milyen témát keres? — Szülőfalum környékén a természet még szinte „érintetlen“, egyenesen ki. nálkozik, hogy megörökítsem. Máskor a négy fal közé szorulva vázlatokon dol­gozom. — Láttam Itt egy grafikát, amelynek Nagy László volt az ihletője. > — Nagy Lászlót nagyon szeretem, nem­csak költőnek, grafikusnak Is kitűnő volt. — Ha lehet egyáltalán számba ven­ni, hány képet készít egy hónapban? —Képeimet munkaidő után készítem. Van olyan hónap, mikor csak egy képet festek, máskor meg, ha a vázlatok ösz- szegyűlnek, egy-egy hónapban több kép is készül. — A Nyárasdi Művelődési Táborban évről-évre ön a táborfelelős. Mi a faladé, ta? — A napi program megszervezése. Ha jó a közösségi szellem, könnyű a felada. tóm. Az utóbbi két év volt a legtermé­kenyebb. Olyan igényeket támasztunk, hogy emelkedjék a minőség. Teendőim mellett, ha jut rá idő, magam is alko­tok. — Kik a példaképei? — Többek között Barcsai, Zelibskf, Kopócs Tibor, Almást Róbert, Dolán György. A mesterek mestere természe­tesen Leonardo da Vinci, talán sokré­tűsége miatt. — Melyik a legkedvesebb képe? —i A Szakajtós sorozat, amelyet a szü. lőföldemről festettem. — Tervei? — Egyszerűek: tovább dolgozni, meg­próbálni jobbat és jobban alkotni. — Köszönöm a beszélgetésti BÄRÄNY JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents