Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-11-27 / 48. szám

„Tizenöt éves vagyok, nagyon megszerettem egy fiút, de 8 még nem nyilatkozott. Nem tudom, mit tegyek, hogy erre sor kerüljön?“ Már többször írtunk hasonló esetről, és véleményünk most is ugyanaz: türelemjáték ez a helyzet. Ha érzelmei­det fékezni tudod, vár), míg a fiú nyilatkozik. Esetleg az ts meglehet, hogy csak te tudsz a nagy szerelemről, a fiú mit sem sejt. Kár őt ebhöl a „helyzetből kimozdí­tani“, mert legfeljebb megijed és kerülni fog, nem pe­dig szerelmet vallani. Ha azonban ő is vonzódik hozzád, talán hozzád hasonlóan készül a vallomásra. Márpedig mindig Jobb a spontán kezdés, mint a kierőszakolt vé­leménynyilvánítás. „Hogyan hódítsam el azt a fiút, akit szeretek?“ Légy hozzá kedves, válts vele mindig pár szót, vedd őt észre akkor is., ha-társaságban vagy. Légy ápolt, csi­nos, jól öltözött. Hívd meg őt moziba, születésnapodra, kérd meg őt valamilyen segítségre. He ezek után is hív­ni kell, ö pedig passzív marad, nem sikerült a hódítás. Jobb lemondani róla. .„Negyedikes gimnazista vagyok és szeretnék szülész­nő lenni. Érdekelne, hogy mi a szülésznő feladata, hol tanulhatom ki ezt a szakot, miből kell felvételi vizsgát tenni?“ Az egészségügyi szakközépiskolák szakosító tagozatán képeznek szülésznőket. Az osztályok megnyitását a tár­sadalmi igény, helyi szükséglet és a Jelentkezők létszá­ma szabja meg. Minden tanévben más és más az egyes szakok közötti megoszlás. Az iskolák pályaválasztást fe­lelősei megkapják az irányelveket, ők tudnak informál­ni a lehetőségekről. Az iskol.a szakosító tagozatán két év alatt felkészít a szülésznői hivatásra, amely ma már merőben külön­bözik az egykori bábaasszony munkájától. Elsősorban a .......................................II MIMIM ...................................... szülészeti klinikákon, osztályokon és a nőgyógyászati rendelőkben alkalmaznak szülésznőket. Az ő feladatuk a terhesgondozás, tanácsadás, a gyermekágyas anyák látogatása. Munkakörük részben helyhez kötött, de a körzetükben rendszeres látogatásokat is kell végezniük. A felvételi vizsga megegyezik a többi egészségügyi szakközépiskola követelményeivel, így biológia, kémia, matematika és általános kérdések szerepelnek a vizsga­anyagban. „Szeretnék érdeklődni, hogy az egészségügyi szakkö­zépiskolát lehet-e távúton vagy esti tagozaton végez­ni?“ A szakközépiskolákat a kerületi, nemzeti bizottságok iskolaügyi szakosztálya irányítja. Kéréseddel fordulj a megnevezett intézet illetékes osztályához (Odbor skol- stva Krajského národného vjtboru), vagy a lakhelyedhez legközelebbi egészségügyi iskolában kérhetsz tájékozta­tást. Levelezőtagozat megnyitása általában az érdeklő­déstől függ, így nem rendszeres az egészségügyi közép­káderek ilyen formában való képzése. Elsősorban olyan munkahelyen és munkakörben kell dolgoznod, ahol szük­ség van a továbbtanulásodra az adott szakmában. Ebben az esetben a munkaadó is kötelezhet a továbbtanulásra. VERONIKA MIKLÓSI PÉTER Példák a tárgyalóteremből A Bratislavai II: Város­körzeti Bíróság folyosó­ján ketten várakoznak, Ö meg Ö. Pusztán néhány lépés­nyi távolság választja el őket egymástól, a tekin- telük mégis más-más i- rányba szegeződik. Röviddel kilenc óra után kinyílik a tárgyalóterem ajtaja, és a jegyző­könyvvezető beszólítja az ügyfeleket. A bontóperi tanács elnöke barátsá­gos hangon nyitja meg a tárgyalást; olyan közvetlenül besiél velük, ahogy ismerősökkel szokás. Nem véletlen ez a „bizalmas“ hangnem, hiszen az.ősz­szel már találkoztak ugyanabben a te­remben: a bírónőnek akkor sikerült osszebékítenie a perben állő feleket. A békülési szándék ellenben nem bi­zonyult tartósnak — a feleség ápri­lisban újabb válókeresetet nyújtót be. A bírónő először őt kérdezi: fenn­tartja-e válási szándékát. — Igent — válaszol önérzetesen a 31 éves asszony, aki az egyik ipari vállalatnál bérelszámoló. Egykorúak buszsofőr férjével. Mind­kettőjüknek ez már a második házas­sága, előző házasságuk szintén zá­tonyra futott. — Eleinte, az psküvőnk után Jől éltünk — mondja az asszony, jelen esetben felperes. — De a férjem az­után minden különösebb ok nélkül megváltozott. Egyre gyakrabban go- rombáskodott, durván szitkozódott, sértegetett, de az is előfordult, hogy megütött... Tudom, fárasztó munkát végez, naponta nyolc-tíz órát a volán mellett ülni nem gyerekjáték. Ez a- zbnban nem ok arra, hogy az ideges­ségét rajiam vezesse le ... —- Pedig ősszel kibékültek. Azt ígér­ték, hogy új életet kezdenek — szól közbe a bírónő.“ — Megpróbáltuk, de úgy látszik, pem ülünk egymáshoz.- Bennem is, benne s, mindenkiben vannak bizo­nyos hibák, s ezeken "nem sikerült tú1 tenni magunkat... A férjem túl­ságosan igényes, elvárná, hogy min­denben kiszolgáljam őf. képtelen tür­tőztetni magát, zajos jeleneteket- ren­dez. Igaz, később, aztán elnézést kér, de az már esek annyi, mint eső-után a köpönyeg. A rengeteg: szóváltást, hangoskodást az el'ső házasságomból 1 származó kislányom is megsínyli. Ö meg Ö — egymással perben áll­va. Már nem Is laknak együtt, a férfi volt az, akt elköltözött. Csak ritkán jelenik meg a közös lakásban: ha fürödni akar vagy az ingeit jön ki­mosni. A bírónő kérdésére az asz- szony bevallja: még ma sem közöm­bös számára a férje, de a házassági köteléket nem kívánja továbbra is fenntartani, mert véleménye szerint semmi remény nincs arra, hogy erő­sen megromlott kapcsolatukban javu­lás álljon be. — A felperes vallomásának fele sem igaz! — jelentkezik szólásra a férfi. — Valóban régebben ismerjük egymást, a feleségem első férjével ma is barátságban vagyok, de felesé­gemmel közelebbi kapcsolat sohasem volt közöttünk. Mindketten külön-vál- tan éltünk már, amikor egy napon véletlenül összefutottunk az utcán, átbeszélgettük a délutánt, végül meg­hívott: töltsük együtt az estét. Az egyszeri alkalomból több lett, a több­szöri alkalomból meg házasság... A férfi nem tagadja, hogy munká­ból hazajövet gyakorta, érzi magát idegesnek, de — véleménye szerint — nem ez okozta közöttük a nézet- eltéréseket. Szerinte közönyös volt i- ránta a felesége, előfordult, hogy nem jött haza pontosan a munkából, ilyen­kor szolgálat után neki kellett főz­nie ... — Ilyesmit nősülés meg feleség nélkül is végezhet az ember! — mond­ja keserűen. A bírónő és az ülnökök újabb meg újabb kérdéseket tesznek fel. Kide­rül, hogy az ősszel lezajlott békélte­tő tárgyalás után több napos kirán­dulást tettek a Magas-fátrába, de qU is nézeteltéréseik lámadtak. Nemegy­szer előfordult, hogy az asszony — a parázsviták után — kislányával nem otthon, hanem az édesanyjánál aludt. A férfi márciusban síkirándulásra a- kart menni', a felperes viszont halla­ni sem akart ilyesmiről. Persze, a férfi sem volt sokkal különb, olykor a legkisebb nézeteltérésre is hangos- kodássai, sértő jelenetekkel reagált. — Mtndketten fiatalok, értelme­sek... Nem akarják még egyszer, utoljára megpróbálni? — üt meg bé­kítőén barátságos hangnemet a kát ülnök egyike. — Nem! Ebből a házasságból ele­gem van! — csattan fei az asszony, a férfi pedig bólint. Most a bírónő tesz még egy leges­legutolsó kísérletet: — További életüket, a jövőjüket hogyan képzelik el? Egy újabb há­zasság sem csak méaeshetekből áll majd. Bizonyos értelemben minden­kinek megvan a maga természete, a- melyet az évek során élettársához kell csiszolnia. — Nem nősülök meg többször! — zárja le a vitát a férfi. A bírónő az ülnökökre pillant, mintegy jelezve a tekintetével: ezen a frigyen pillanatnyilag aligha van segítség. Percekkel később, rövid megbeszélés után, ezt a megállapítást tükrözi az ftélet is: a perben álló felek házassága annyira megingott, hogy azt a bíróság felbontja. A fel- és az alperes az ítélethirde­tés után egy, pillanatra megtorpannak, egymással szemben állva a helyükön maradnak. A bírónő töri meg a bán­tó csendet: — Felbontottuk a házasságukat, mert jelenleg valóban nem tudnak szót érteni egymással, állandó nézet- eltéréseik vannak, és nem is becsü­lik egymást különösebben. Ha mégis meggondolnák a. dolgot, úgy tekint­sék semmisnek' a postán kézbesíten­dő ítéletet, kibákülni még fellebbvi- teli eljárás keretében is lehet. ö még Ö — egymással szemben, egymással perben állva. Külön-külön távoznak. (Folytatjuk) MÉRETE: 48-as (kb. 104-es mellbőségre). ANYAGA: 40 dkg olívzöld, 10 dkg sárga, 5 dkg fe­hér középvastag gyapjútartalmú fonal. 4-es és 5-ös tűvel dolgozunk. MINTA: a színén sima, a visszáján fordított sze­mek (harisnyakötés), a passzérészek 1 sima, 1 tor-' 1 dított patentmintával készülnek. HÁTA: 100 szemre kezdjük a 4-es tűvel, és 4 cm passzé után az 5-ös tűvel, harisnyakötéssel foly­tatjuk a munkát. 36 cm hossznál kezdjük a raglán- vonalat fogyasztani a következőképpen:- a sor szé- : lén lekötünk simán 3 szemet, majd a következő két szemet simán összekötjük; ezután simán kö­tünk tovább. A sor végén az utolsó 4. és 5. szemet kötjük össze simán és még 3 szemet kötünk. Ezt a fogyasztást minden 4. sorban (a színén) megis­mételjük. A raglánvonal fogyasztásától számított : 14. sortól fehér fonallal kötünk 10 sort, majd a í sárga fonallal folytatjuk a munkát. A teljes hossz (62 cm) elérésénél (kb. 30—32 szem van a tűn] egyszerre leszedjük a szemeket. ELEJE: ugyanúgy készül, mint a háta. A nyak- kivágást 60 cm hossznál fogyasztjuk le úgy, hogy középen kétfelé vesszük a munkát, és először egy- ? szerre befejezünk 22 szemet, majd mindkét oldalon fogyasztunk 1x3 és 1x2 szemet. UJJA: 50 szemre kezdjük, 6 centi passzé után j simán kötünk tovább az 5-ös tűvel'úgy, hogy köz­ben minden 10. sorban, mindkét oldalon 1—1 sze­met szaporítunk. 47 cm hossznál kezdjük a raglán- vonalat fogyasztani ugyanúgy, mint a hátán. A 14. sortól itt is 10 fehér sor következik, azután sárgá- j val dolgozunk tovább. 70 cm hossznál (a tűn kb. 20 szem van) egyszerre leszedjük a szemeket. ÖSSZEÁLLÍTÁS: az oldalakat és az ujjakat ősz- j szevarrjuk, a raglánvonalat összeállítjuk és össze­varrjuk. A nyakkivágás szemeit (kb. 102 szem) kör- | kötőtűre felszedjük és 10 fehér sort kötünk rá a patentmintával. Ezután a mellékelt rajzról leszá­molható motívumot kelimöltéssel (a si/na kötést / utánzó öltés) ráhímezzük a pulóver bal elejére. Je- í lölések: V = sárga; O = fehér, az üres kocka zöld, ; de azt nem kell hímezni, az a kötésmintából adó- . dik. V V V V V V V V V V Vj V M V d 0 0 0 o o V! V V V V V V V V V V V V V V V V 0 0 0 0 0 0 0 V V 0 0 V V V 0 0 V V c 0 V V V 0 o V V o o V 0 o V V o o o V V — o V V V V V V V V ■ ■ A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságénak lapja. Kiadja: a Smena Kiadóvállalat Szerkesztőség: LeSkova 5, 812 84 Bratislava Telefón: 435 79, 468 19 Fúszerkesztú: Főszerkesztő helyettes: CSIKMAK IMRE N. ZACSEK ERZSÉBET Nyomja a Západoslovenské tlaéiarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52,— Kős, fél évre 28,— Kés. Terfesztl: a Fosta Hlrlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap külföldre a PNS, Dstredná ezpedicia a dovoz tlaíe, 813 81 Bratislava. Gnttwalduvu nám ő. 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem firziink meg és nem küldünk vissza. Index: 49802 i ____________„_________1____________ I

Next

/
Thumbnails
Contents