Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-13 / 46. szám
új ifjúság 8 I Sikeres klubmunka együttműködéssel Az ifjúsági klubokat járva lépten-nyomon komoly problémába ütközik az ember: ellentmondás az akarás és a lehetőség között. Pontosabban fogalmazva, sok helyen lennének fiatalok, akik szívesen tevékenykednének valamelyik klubban, tudnák mit hogyan, csak éppen nincs hol. Illetve len. ne is, csak hát ennek a munkának megvannak az anyagi vetületei is. Ki adjon helyiséget? Ki viselje az anyagi terheket? Ki fizesse a fűtést, a világítást, a karbantartást? Nem ritka eset, hogy éppen ezeken a kérdéseken akad meg a termékeny munka. Hadd álljon a következő sorokban egy olyan példa, amely pontosan az ellenkezője az említetteknek. A dióspatonyi (Orech. Potön) művelődési ház nem először szerepel lapunk hasábjain. Jómagam szenzációként írtam 1970-ben az akkor felépült „csupaüvegpalotáról“. Abban az időben valóban szenzációként emlegettük a csallóközi faluban létrehozott, korszerű művelődési intézményt. Azóta persze már egész sor csallóközi faluban épült o- lyan, vagy még olyanabb művelődési ház. Egy-egy megnyitó ma már nem megy szenzációszámba, inkább csak a megszokott „ügymenet“ állomásának tekintjük. Ez persze szemernyjt sem von le a diós- patonyiak érdeméből, már csak azért sem, mert itt kezdettől fogva sok más korszerű művelődési házzal rendelkező falutól eltérően, a kultúrház nemcsak épület, hanem a pezsgő kulturális élet, szervező, irányító központja, eszköze. Nos, mindezeket tudatosítva léptem be a közelmúltban hosszabb idő után ismét a dióspatonyiak művelődési házába, hogy elbeszélgessek az itt tevékenykedő SZISZ-klub vezetőségével. A találkozás mindjárt két meglepetéssel szolgált: nem vezetőség, hanem egész klub- nyi fiatal várt egy jól berendezett, fűtött, kivilágított klubhelyiségben. Nem lehetett ellenállni, hogy elsőként a- zímnal ne erre a körülményre kérdezzek rá. " — A dióspatonyi klubosoknak van hol találkozniuk, nem ijeszt a megszokott helyiséggond. Vajon hogy van ez? Gálffy Adél, a SZISZ helyi szervezetének elnöke adta meg a választ: — Nem tudom, mi ebben a meglepő, legalábbis nálunk nem számít meglepetésnek. Már 1970 óta, amikor a kultúrházat átadHajdú László, a művelődési ház igazgatója Nagy Frigyes és Wiedermann Zsuzsa Gálffy Adél, a SZISZ helyi szervezetének elnöke ták rendeltetésének, működik itt az , ifjúsági klub. Lehet, ebből a szempontból mi szerencsések vagyunk, de nálunk a helyiséggond fel sem merül, ez egyszerűen nincs a „képben“. — Igen, de... — vágtam közbe, felsorakoztatva a megszokott érveket, mint a takarékosság, villanyszámla, meg hát a kultúrház és a SZISZ egy „cég“... Nem tudtam befejezni, mert Hajdú László, a művelődési ház igazgatója félbeszakított: — Mi az ifjúság, a SZISZ klubtevékenységét saját munkánk részének tekintjük. Vagyis évi munkatervünk oszthatatlan része, ezért természetesen számítunk a munka anyagi fedezetére is. Természetesen a munka eszmei vetülete sem közömbös. Segítjük a klubosok munkájának tervezetét, a tartalmi megszervezését. Hogy egy konkrét példát mondjak. A klubnak van egy tizenkét tagú táncegyüttese. A táncosok a klub tágjaiból tevődnek össze. A művelődési háztól kapják a szakmai vezetést, felszerelést, s szervezi a fellépési lehetőségeket. Az már másodrendű dolog, hogy vajon a fellépések alkalmával kinek a nevét viselik. Az eredmény a fontos. Persze hadd valljam be, e- gyüttműködésünk azért a mi oldalunkról sem ilyen tökéletesen önzetlen. A klubosok is segítik a kultúrházat. Például, a klubtagok közt van néhány villanyszerelő. Ezek elvállalták, hogy díjtalanul elvégzik az épület villanyberendezésének karbantartását. Ezzel jelentős pénzt takarítunk meg. Ezt mi úgy hívjuk, hogy kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés. — Beszéljünk most talán a klub munkájáról. — Hát az nagyon sokrétű — vette át ismét a szót Gálffy Adél. — Itt vannak például a szerdai klubestek. Ezeken főleg a művelődés kap szót, előadások, viták, találkozások formájában. Előadók a járási művelődési központból, a járási múzeumból vagy a Szocialista Akadémiától jönnek. A témák nagyon sokrétűek, a csillagászattól, a nyelvészeten keresztül egészen a zenéig. De például falunk múltjáról, történetéről sem feledkeztünk meg. Erről, többek között, Lelkes Vince, a helyi nemzeti bizottság elnöke, falunk avatott ismerője adott elő. A vasárnap leginkább a szórakozásé, ekkor rendezzük meg a közkedvelt diszkót. Per. sze közhasznú munkát is végzünk, segítettünk a helyi óvoda építésében, és különös büszkeségünk a nálunk SZISZ-park néven ismert zöld terület. Ugyanis a község parkosított területeit a társadalmi szervezetek felosztották egymás közt, és gondnokságot vállaltak felettük. így a SZISZ-nek is jutott egy darab zöldterület, amelyet gondozunk, ápolunk. — Amikor a klub tevékenységéről előzetesen tájékozódtam, mondtak valamit a klub és a pionírszervezet kapcsolatáról is... — Hát ez úgy van... — szólt közbe egy jóvágású fiatalember, akiről később kitudódott, hogy Nagy Frigyes, a helyi efsz karbantartója és a klub egyik oszlopos tagja —, hogy elvállaltuk a védnökséget a pionírszervezet felett. Nos, azután gondolkodni kezdtünk, mit tehetnénk. Illetve hát nemcsak gondolkodtunk, hanem tettünk, teszünk is. Kéthetenként három rajjal tartunk foglalkozást. Ezek a foglalkozások a pionírszervezet munkaterve szerint történnek, mi csak végrehajtjuk ezeket. De úgy éreztük, ez nem elég. Töprengtünk, hogyan tovább. Ennek a töprengésnek az eredménye a turistakör, az irodalmi kör, amelyet Wiedermann Zsuzsa', a dunaszerdahelyi gimnázium negyedikes tanulója vezet, és egy színjátszó csoport, amelynek pedig jómagam vagyok a vezetője. Pillanatnyilag Saint-Exu. péry A kis herceg című regényét szeretnénk színpadra állítani a gyerekekkel. A regény dramatizálását én végeztem. — Talán még azt lehetne mindehhez hozzáfűzni, hogy a művelődési házon kívül még a helyi efsz-től is kapunk, főleg anyagi támogatást. Persze itt is kétoldalú a kapcsolat, mi viszont a mezőgazdasági idénymunkákban viszonozzuk e segítséget — vette át ismét a szót az elnöknő. — Mi az, amit még a jövőben szeretnének tenni a klub tevékenységének javítására? — SZISZ-szervezetünk az efsz üzemi szervezete. Eddig nem tudtunk falusi szervezetet alakítani, mivel a szövetkezeten kívüli tagok túlnyomó része iskolás, és nálunk csak regisztrálva vannak. Ebből adódik, hogy a negyven tagból csak egy rész tartozik az aktívák közé. Tehát nyilvántartjuk őket, de dolgozni nem nagyon dolgoznak. Ügy érezzük, itt vannak még tartalékaink. A közeljövőben ezeket a tartalékokat szeretnénk feltárni és hasznosítani. — Köszönöm a beszélgetést. HORVÁTH REZSŐ JUDUSKA Szaltikov-Scsedrin nagyszabású szatirikus regénye, A Galavljov család megszólalt a színpadon is: a moszkvai Művész Színház a fiatal leningrádi rendező, Lev Dogyin dramatizálásában és rendezésében vitte színre a művet. A Galavljov család félelmetes főfiguráját, Juduskát Innokentyij Szmoktu- novszkij alakítja. Képünkön: Annytnyka és judus- ka fjelena Vasziljeva és Innokentyij **moktu- novszkijf ŰJ FONOGRÁF-LEMEZ Az utolsó Szörényi-koncert A Fonográf fennállásának tíz éve alatt sajátos country muzsikájával a legjobb magyarországi együttesek közé tornászta fel magát. Közreműködésükkel 28 nagy- és 21 kislemez készült otthon és külföldön, és 10 filmzenét írtak. Kiemelkedő alkotásuk volt például a Kőműves Kelemen, a Koncert és az István, a király. Az utóbbiból 300 ezer hanghordozó fogyott el. Az utóbbi hónapokban azonban mintha eltűntek volna a föld színéről. Jó ideje nem hallottunk a Szörényi testvérekről, továbbá Bródy Jánosról, Móricz Mihályról, Tolcsvay Lászlóról és Németh Oszkárról. Egy időre felfüggesztették a közös szereplést, a nyilvános hangversenyeket. Minap azonban újra színre léptek, vége tehát a szóbeszédnek, hogy feloszlott vol. na a csoport. Sőt, nagylemezzel jelentkeztek. A 42 perces Jelenkor nyolc vadonatúj szerzeményüket tartalmazza. A lemez bemutatása alkalmából bejelentették, hogy a Szabadság-hegyen szabadidő-központot léte. sítenek, ahol lesz úszómedence, tenisz- és tekepálya, szolárium, szauna és természetesen hanglemezstúdió. Hamarosan hangversenyt is tartanak. De. cember 15-én a Budapest Sportcsarnokban lépnek a közönség elé. A két és fél órás műsornak lesz egy szomorú vonatkozása is. Ez lesz Szörényi Levente utolsó nyilvános szereplése az együttessel. Bár az Erkel-dí- jas szerző-gitáros továbbra is részt vesz az együttes munkájában, korai visszavonulása meglepő és sajnálatraméltó. Szörényi Levente a magyar beatzene e- gyik színes és meghatározó egyénisége. Tulajdonképpen az ő és az Illés-zenekar fellépésétől számítjuk a modern magyar beatzene korszakát. A Rohan az idő, Légy jó kicsit hozzám, Ö mondd, Az utcán, Ami. kor én még kis srác voltam, Sárika című számaik friss hangzást hoztak a magyar popzenébe. F. V. Madonna Nera Laura Morante (képünk) olasz filmszínésznőt honfitársai nevezték el Fekete Madonnának. Az új színt, stílust képviselő, rendkívül kecses megjelenésű Laura Morante, Elsa Moranténak, a híres írónőnek unokahúga. Eredetileg klasszikus balettet tanult, de amikor úgy érezte, hogy adottságaival nem érheti el kitűzött célját, egy modern tánccsoporthoz csatlakozott, majd Carmelo Bene műsorában szerepelt. így látta meg Giuseppe Bertolucci, behívta próbafelvételre, ennek sikere indította el Laura Morante filmszínésznői pályafutását. Az Oggetti smarriti című G. Bertolucci-produk- ció után a Sogni d’oro film következett, a- melynek rendezője, Nanni Moretti a Bianca című filmjében is szerepeltette Laura Morantét. Az olasz színésznőre Spanyolországban szép szerep vár: a Goya életéről készülő filmben Álba hercegnőt személyesíti meg.
