Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-13 / 46. szám
A KÍNAI NAGY FAL A föld óriási építményei között méltán tartják a legnagyobbnak a kínai nagy falat. Kiszámították, hogy a falat mintegy 350 millió köbméter anyagból építették, ami kb. 150 Kheopsz-piramis- ra elég. Létrejötte valóságos regény. Kína u- gyanis, miként India is, félsziget, de nem háromszög, hanem félkör alakú. Északon nincs természetes határa, e- zért a gazdag kínai síkság mindig tárva-nyitva állt Kelet-Ázsia vakmerő kalandornépei előtt. Ennek az örökös veszedelemnek elhárítására, már az időszámításunk előtti harmadik században (tehát akkor, amikor Róma és Karthágó között megindult a harc a Földközi- -tenger uralmáért) gondolták ki egy ő- riás fal építését. A fal felépítése Csin- -Si-Huang-Ti császár nevéhez fűződik, aki i. e. 241-ben, az akkori kis feudális államokat egyesítette és létrehozta a kínai birodalmat. Fal már előtte is volt, de csak kis részekből állott, melyeket külön-külön már az i. e. 6. századtól először Csu, majd Csi, Vej, Csin, Csao és jen államok emeltek a maguk védelmére. E részeket egyesítette és erősítette meg Kína első császára. A fal építése ezután még három szakaszban folytatódott. A második szakasz az i. u. 3. századtól egészen 1368-ig, egyhuzamban tartott. Ezután következett a Ming dinasztia uralma, mely alatt a fal tovább épült és katonailag erősebbé vált. A végső építési szakasz kb. 1800-tól 1890- lg tartott, amikor a belső és külső díszítések kaptak nagyobb szerepet. A fal eredetileg agyagból készült. Ezt váltotta fel a kő, majd a tégla, végül a díszítés során a fa és a porcelán. A kínai nagy fal méretei valóban impozánsak. Hossza mintegy 3500 kilométer. A Sárga-tenger Liao-tung nevű öblénél álló Sanghaj-kuang városkától indul ki, nyugati szakasza a Góbi-sivatagban vész el, de találtak részeit Bel- ső-Ázsiában is, a Nansang-hegység é- szaknyugati lábánál is. Magassága 7—16 méter, szélessége alul átlag 7, felül 5— 10 méter. A falon eredetileg minden 500 méterre őrtorony állt, melyeknek száma több tízezer lehetett. A falakon megfelelő távolságra egymástól kapuk voltak, ezeken engedték ki és be a kereskedőkaravánokat. A főkapuk közül a legnevezetesebb a Pe- kingtől északnyugatra eső Kujunk-kuan volt, amelyen kínai, mongol, ujgur, szanszkrit, tibeti és csunguz nyelven írt feliratok voltak. A kínai nagy falat évszázadokon át sok nép ostromolta, legtöbbjük hiába, és ezért kénytelen volt nyugat felé vonulni az őket szorító újabb ellenség e- lől. Így játszott akaratlanul is nagy szerepet a fal a népvándorlásban. A külföldi turistáknak is megmutatják a falat Peking közelében. A fal u- gyanis itt kettévált és körívben átkarolta a fővárost. Az egykori Hszian környékén láthatják a turisták a Ming dinasztia másik híres műemlék alkotását, az ún. Ming sugárutat, amely a császárok. által emelt, óriás területű sírkert templomaihoz vezet. Az út mindkét oldalán kilométer hosszan álló és térdelő teve-, oroszlán- és más állatszobrok illetve bizarr külsejű katonaszobrok sorakoznak. Ma, az űrhajók és űrszondák világában, már nem hat szenzációnak, ha leírjuk Van Loonnak a század elején írt e sorait: „Ha lenne a holdban csillagász, az távcsövével a földön látná a kínai nagy falat“. AHOL NAPÓLEON SZÜLETETT Kié valójában a Fudzsijáma? Korzika szigete mindössze 8700 négyzetkilométer nagy. Észak-nyugatról délkelet felé vad, kopár hegyek szelik át a szigetet, legmagasabb közülük a Monte Cino 2710 méter. A tengerparton a nyár száraz, és forró, a tél pedig enyhe, mint az olasz, francia Riviérán, vagy a Baleári-szi- geteken. Nem csoda tehát, hogy az északról érkező turisták kedvelt téli célpontja lett Korzika. A hegyek a- zonban vadak és kegyetlenek, nem ritkák télen a hóviharok sem. Pedig e hegyeket valaha gazdag erdők borították, de a középkor hajóépítői a fákat kegyetlenül kiirtották. A völgyekben és a sziget közepén azonban gazdag a növényvilág és dús erdők borítják a hegyek oldalait. Az uralkodó növényzete a „maquis“ nevű alacsony örökzöld cserje, mely szinte áthatolhatatlan sűrűségű. A lakosság mintegy egynegyed milliót tesz ki. Azonban számuk egyre csökken, mert a nehéz megélhetés tömeges kivándorlást eredményez. Korzika első lakosai, akiket a kró. nikák megemlítenek és akiknek e föiddarab a nevét köszönheti, a korzók voltak. Aztán sorra következtek a hódítók, akik részben a sziget kedvező fekvése, másrészben a gazdag erdővilága miatt kerítették hatalmukba. Ősidők óta úgy menekültek a hódítók elől, hogy elbujdostak a maquis bozótjaiba. Ma is íratlan törvény Kor. zikában, hogy segíteni kell azokat, akiket a törvény üldöz, és akik bujkálnak. Ugyanígy szinte általános szokás Korzikában az is, hogy minden házban van egy szoba, melynek falán puska és tölténytáska függ. Ezek nem éppen dísztárgyak. Mert Korzikában ma is él a „vendetta“, a családi vérbosszú törvénye, mely minden családra kötelező. A család fogalma ma is nagyon erős köteléket jelent. A falvakban egy házban él együtt a család, a nagyszülőktől az unokáig, és együtt gazdálkodik. Korzika fővárosának, Ajaccionak 35 000 lakosa van. Itt született Bonaparte Napóleon és itt van a család sírboltja is. A sziget lakosságának zöme azonban a völgyek kis falvaiban él. Házukban ma Is élnek az ősi szokások. A férj a ház teljhatalmú ura, a feleség szerepe alárendelt. A férfinak szégyen gyalog járni, a nőnek viszont nem szabad szamár hátára ülni. Ha a férj meghal, a feleség becsukja az ablaktáblákat és két éven át nem hagyja el a házat, nem látja a napvilágot. Korzika szépsége azonban háttérbe szorítja a bigott hagyományokat. E zt a különös vitát évtizedek óta folytatják Japánban magas rangú igazságügyi szakértők, bírák, shintois- ta papok. De döntés máig sincs. Egyben azonban megegyeznek a vitázók. A Fudzsijáma Japán szent hegye volt mindig és az is marad. Maga a vita a második világháború után kezdődött, egyfelől a japán kormány, másfelől a hegy tetején álló Asama-pagoda shin- toista papjai között. Minden azzal indult örök útjára, hogy Japánban a felekezetek tulajdonában levő földbirtokokat állami tulajdonba vették. Az Asama-pagoda papjai azonban bírósági pert indítottak azzal a hivatkozással, hogy a shin- toista vallás szerint nemcsak maga az Asama-pagoda és kolostor szent hely, hanem a Fudzsijáma hegy csúcsa is kegyhelynek számít. Tehát nem tekinthető földbirtoknak. Az első bírósági határozat 1962-ben született meg, mely a papság álláspontját tette magáévá és kimondta a Fudzsijáma szent mivoltát és mentesítette a hegyet az államosítástól. A japán kormány azonban megfellebbezte a határozatot, arra hivatkozva, hogy a Fudzsijáma egész Japán jelképe, és így azt senki, még a a shintoista egyház sem sajátíthatja ki magának. A kormány arra is hivatkozott, hogy a tudomány érdekében a hegycsúcsra obszervatóriumot kíván építeni. A vita eldöntése azután a japán legfelsőbb bíróság elé került, amely szakértői bizottságot jelölt ki és abban egyforma számban a- dott helyet az egyház és az állam képviselőinek. A bíróság azt is előírta, hogy a szakértőknek e- gyütt és egyszerre kell a helyszíni szemlét megtartani. S tulajdonképpen ezzel az egyszerű megkötéssel vált minden bonyolulttá és ugyanakkor egyszerűvé. Ugyanis a Fudzsijáma 3777 méter magas csúcsára 1963- ban — a helyszíni szemle idején — csak gyalog lehetett feljutni. A már nem fiatalokból álló kis csapat a fáradságos utat a meredek ösvényen együtt tette meg, sőt mivel az út egy nap alatt nem tehető meg, kénytelen volt együtt éjszakázni is a szent hegy oldalában, a valódi zarándokoknak e- melt kunyhóban. A túrának is beillő helyszíni szemle, hogy, hogy nem, de nem hozott végső megállapodást, hogy szent hely-e a hófödte csúcs is, a pagodán, a kolostoron és azok kertjén kívül is. Azóta a vita eldöntetlen, és hallgat a kérdésről mind az állam, mind az egyház. Mindössze annyi változott, hogy ma már felvonókkal is fel lehet jutni a szent helyre, a kényelmetlen zarándokkunyhók helyett pedig korszerű szállodák sorakoznak. A pagoda lámái bölcs mosollyal fogadják a látogatók ajándékait, és mindezt még bölcsebb mosollyal nyugtázza a hófödte Fudzsijáma. Stockholmban megkezdő döit az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedő sekről és a leszerelésről tárgyaló konferencia újabb for dulója. A tanácskozáson 33 európai állam, valamint Ka. nada és az USA képviselői vesznek részt. A plenáris ülésen a szó cialista országok állásfogla lását Gunther Burning, az NDK küldöttségének vezetője fejtette ki. Felszólalásában bírálta az USA és más NATO-országok negatív hozzáállását, amelyek gátolják a politikai és katonapolitikai bizalomerősítő intézkedéseket érintő javaslatok konstruktív elbírálását. Az NDK képviselője hang súlyozta: a Szovjetunió által Stockholmban előterjesztett javaslatok megvalósítása hozzájárulna a katonai szembenállás veszélyének csökkentéséhez, a bizalom, az európai államok és népek biztonsága megszilárdí tásához. Felhívta a konfe rencia résztvevőit, hogy kezdjenek konkrét és érdé mi megbeszéléseket kölcsö nősen elfogadható megállapodások kidolgozása céljából. A tárgyalások mostani, ne gyedik fordulója körülbelül december 14-ig tart. Az ENSZ-közgyülés 39. ü lésszakán hivatalos dokumentumként terjesztik elő azt a levelet, amelyet a szovjet kormány az ENSZ főtitkárának címzett, s a- mely a nukleáris fegyverek befagyasztására vonatkozó szovjet álláspontot tartalmazza. A levél egyebek között megállapítja, az atomfegyverek arzenáljainak befa gyasztása a nukleáris háború elhárítása irányába tett jelentős lépés lenne. A Szovjetunió mint atomhatalom nemcsak támogatja ezt a gondolatot, hanem maga is konkrét javaslatokat tér jesztett elő. A Szovjetunió véleménye szerint e fegyverek befagyasztásában részt kellene vennie minden a- tomhatalomnak, mindenekelőtt azonban a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. A levél emlékeztet rá, hogy a 38. közgyűlés szovjet kezdeményezésre határozatot fogadott el, amely sürgetően felszólítja az a- tomfegyverekkel rendelkező országokat, megfelelő ellen, őrzés mellett járuljanak hozzá az ilyen fegyverek befagyasztásához. A brit konzervatív kormány a 178 ezer bányász immár 35. hetébe lépett sztrájkját leverni törekedve igyekszik kihasználni a sztrájkoló bányászok családjainak szűkös helyzetét és a közelgő karácsonyi ünnepeket arra, hogy minél több sztrájktörőt csábítson munkába. Az állami szénhivatal a- zoknak a bányászoknak, a- kik most visszatérnek a munkába, rendkívül magas pótlékokat s egészen 1400 fontig terjedő jutalmakat í- gér, amely csaknem három, szorosa a havi bányászfizetésnek. A szénhivatal ugyanakkor nyilvánosan kijelenti, hogy nincs már remény arra, hogy tárgyalások útján oldják meg a sztrájkoló bányászokkal a vitát, így akar- a meggyőzni azokat a sztrájkolókat, akik azt remélik. hogy a szénhivata! és a bányászszövetség között kölcsönös engedmények a. lapján mégiscsak megállapodásra kerül sor. ■e
