Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-06 / 45. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A hatékony készletgazdálkodásért Legfelsőbb törvényhozó szervünk, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája népgazdaságunk egyik Ismert problémájáról, a készletgazdálkodásról tárgyalt. Ml Is már többször Irtunk ezen a helyen, hogy országunkban elég sok az elfekvő készlet, amely tulajdonképpen befagyasztott érték, és Így semmi különös hasznot nem hoz. Most Ismét megállapították, hogy a készletek eddigi alakulásával és felhasználásával tovább, ra sem lehetünk elégedettek, mert a készletekben a népgazdaság más igényeinek rovására nagy a befagyasztott társadalmi erőforrások aránya. A készletgazdálkodás sem a tervhez vi. szonyítva, sem pedig a készlet körforgási idejét tekintve nem eléggé hatékony. A népi kamara képviselőinek felmérései kimutatták, hogy a készletek mennyiségére és szerkezetére nagy hatással van a szerződéses kapcsolatok színvonala, különösen a gazdasági szerződések határidejének megtartása. Svátopluk Potáő miniszterelnök-helyettes a tervhivatal elnöke blrálőan szólt a készletek elégtelen felhasználásáról, pedig ezek arra Is szolgálnak, hogy áthidalják a termelés és a fogyasztás közötti Időkülönbségeket, főleg idény és szállítási okokból, vagypedig hosszú termelési és szállítási ciklusok esetén. Az elmondottakból is kitűnik, hogy vannak elfekvő és hasznot nem hozó, a másik oldalon pedig létfontosságú készletek, amelyekre a népgazdaságnak nagy szüksége van. Az ilyen hasznos készletek sajátos feladata, hogy a- nyagtartalékokat hozzanak létre, létfontosságú nyers, és alapanyagokkal biztosítsák a gazdasági fejlődés hosszútávú stabilitását, ha meg rendkívüli események, pl. természeti csapások vagy rossz termés következne be, akkor le. gyen mihez nyúlni. Ezért szükséges, hogy a készletekben felhalmozott javak teljes értékűek, jó minőségűek legyenek, s így nagy hasznossággal tegyék lehetővé a hatékony újra. termelést. Potáő elvtárs pozitív irányú változásról beszélt a készletek alakulásáról a mezőgazdaság területén. Az idei igen jó termés lehetővé teszi a hasznos tartalékok felhalmozását. Mezőgazdaságunk a népgazdaság fejlődésének hosszútávú stabilitása érdekében megfelelő készleteket hoz létre, főleg takarmányokból, valamint élelmiszeripari termékekből, amelyek hiánya rossz termés esetén negatívan hatna a gazdaságra. ! A mezőgazdaság jó eredményeinek kWönhe. tőén javuló tendenciát mutat a belpiaci helyzet is. Tudjuk, hogy az élelmiszer- és természetesen az iparcikkellátás közvetlenül összefügg a lakosság szükségleteinek kielégítésével. A javuló tendencia ellenére panaszok fordulnak elő a minőségre vonatkozóan. A minőségi hibák elsősorban elégedetlenséget váltanak ki a fogyasztók között, és nyilvánvaló népgazdasági károkat okoznak. A javításokhoz anyag, nyersanyag és munkaerő kell, mindezt pedig a közösből kell elvonni. Fel kell tennünk azt a kérdést Is, hogy a kereskedelmi szervezetek hogyan szervezik az áruk átvételét. Itt is sok minden megoldatlan. Az élelmiszerek és fogyasztási árucikkek minőségi színvonalát szabályozó és értékelő rendszerünknek ' összhangban kell lennie piacunk szükségleteivel és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésével is. S. GY. Metróépítők együttműködése Kezdettől fogva nagyarányú szovjet segítséggel épül a prágai metró. A földalatti vasút további bővítésén ma is szovjet konstruktőrök, mérnökök dolgoznak. Az együttműködés hazánk első metrójának a kivitelezésében is meglátszik. Sötétvörös karéliai gránitborítást kap a prágai metró legújabb, a szovjet főváros nevét viselő állomása. A 2500 négyzetméter gránitot a Szovjetunió szállítja. A tervezők az állomás színéül tudatosan választották a vöröset, a forradalom színét. Egyidejűleg épül a moszkvai metró egyik legújabb szakaszán a „Prága“ nevű állomás, amely a hagyományos csehszlovák metróállomások stílusát tükrözi majd. Függő fémszerkezetekkel, kerámiával burkolt falakkal, valamint Prága történelméről mesélő szobrokkal képezik ki. A két ország metróépítőinek együttműködése immár .több mint tízéves múltra tekint vissza. A kormányközi szerződések a- lapján a Szovjetunió szállít anyagot és műszaki berendezést a prágai metró építéséhez, így például az állomások mozgólépcsőit és a földalatti szerevényeit. Befejeződött a C 3 metróvonal építése a Sokolovská és Fuőík utcák között, amely 2,3 kilométer hosszú. A szintén szovjet segítséggel épült vonalon október 4-én megkezdték a próbaüzemeltetést. Valószínűleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, november 7-én nyitják meg. Egy év múlva készül el a 4,7 kilométer hosszú B 1 vonal, amely a smíchovi pályaudvart köti össze a Sokolovská utcával. 1990-re a prágai metró hossza 40 kilométer lesz, 43 állomással. A távlati tervek szerint 2010-re pedig 90 kilométer hosszúságú metróvonal könnyíti majd a főváros tömegközlekedését. F. V. Természet csak egy van Bratislavában megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának 9. ülését, amely megtárgyalta és jóváhagyta az alapszervezetek és pionírcsapatok munkájának irányelveit az 1985-ös évben. További főbb napirendi pontként foglalkozott a természet, és környezetvédelemmel, amely az ifjúsági szövetségnek is egyik legfontosabb feladata. Az eddig végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról Duáan Longauer, a SZISZ SZKB al- elnöke tartott beszámolót. A beszámolóban többek között elmondta, hogy négy év telt el azóta, amikor megszabtuk az Ifjúsági szövetség feladatait a természet- és környezetvédelemben és ápolásban. Az akkor kibocsátott irányelvek élénk visszhangot váltottak ki az ifjú nemzedék körében. Legerőteljesebben az érdeklődés az Életfa-mozgalomban mutatkozott meg, amelynek negyedik évfolyamába 360 ezer pionír és mintegy 300 ezer fiatal kapcsolódott be. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a környezetvédelemben indított áramlat nagyszerű nevelő hatással volt az ifjúságra. Kialakult egy egészséges szemlélet, hogy természet csak egy van, ezért saját érdekünkben óvni kell. A pionírok és SZISZ- •alapszervezetek védnökséget vállalnak a parkok és egyéb zöldövezetek fölött, hogy ápolják majd őket. A SZISZ SZKB alelnöke beszámolója további részében elmondta, hogy a még hatásosabb környezetvédelem érdekében el kell mélyíteni az együttműködést a többi társadalmi szervvel és szervezettel. Különösen nem kielégítő e téren az együttműködés a Szocialista Akadémiával és a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társasággal. Hangsúlyozta továbbá az ifjúsági sajtó szerepét a környezetvédelem népszerűsítésében, kiemelve eddigi érdemeit. Jól bevált forma, hogy a sportot és turisztikát összekapcsolják a természetvéde. lemmel. Egyik legjobb példája ennek a törekvésnek a Rysy-csűcs megmászásával egybekötött nemzetközi ifjúsági találkozó. A résztvevők zöme minden évben részt vesz a tátrai hegyi ösvények tisztogatásában. Ezeket a tapasztalatokat egyéb, sport- és turisztikai rendezvényeken is kamatoztatni kell. Ugyancsak a környezetvédelem szolgálatába kell állítani az ifjúság körében kibontakozott újítómozgalmat. A környezetszeny. nyezés megakadályozására már eddig is elég sok jó ötlet született. Az újítók és ésszerűsítők figyelmét a jövőben még inkább napjaink eme égető kérdésének megoldására kell irányítani. Végeredményben arról van szó, hogy a környezetvédelmet nem lehet pusztán műszaki, ökonómiai vagy jogi esetnek tekinteni, hanem messzemenően politikai feladat. Ilyen értelemben kell hozzáfogni a legközelebbi időszakban az ezzel összefüggő kérdések megoldásához. (PaU MEGTARTOTTÁK A SZISZ SZKB 9. ÜLÉSÉT JURA) JANOSOVSKY, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának újonnan megválasztott titkára 1953. július 28-án született. A Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán végzett. 1973 óta a Szocialista Ifjúsági Szövetségben több tisztséget töltött be. Az u- tóbbi időben a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának alelnöke volt. (MH Jt A rimaszombati (Rim. So- H yk bota) járás Szlovákiának azok közé a járásai kö- iCSSfiy zé tartozik, ahol már évek óta napirenden szerepel a cigány- kérdés. Természetesen az évek során sok minden megváltozott, a járás területén élő cigányoknak „csak“ az egyharmada jelent visszatérő társadalmi problémát. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy az átgondolt, tervszerű intézményes törődés elsősorban a járási nemzeti bizottság tanácsa cigányügyi bizottsága munkájának az eredménye. A többi társadalmi szerv és szervezet közreműködése nélkül azonban aligha érhettek volna el ilyen sikert. Elsőkként kell említeni a Szlovákiai Nőszövetség alapszervezeteit, de ide kell sorolni a Szocialista Ifjúsági Szövetséget is, amely főleg a hosszabb időt igénylő nevelési folyamatban lehet hasznos segítőtársa az em. lített tanácsi bizottságnak. A SZISZ járási bizottságán Anton BadaC titkártól igyekeztem megtudni, élnek-e ezzel a lehetőséggel, és vállalják-e ezt a sok esetben bizony elég kellemetlen feladatot? — Ifjúsági szervezetünknek a cigánykérdés mindenekelőtt a megoldatlan problémák egész sorát jelenti. A másik oldalon azonban látnunk kell azokat a lehetőségeket is, amelyek a cigány fiataloknak a .szervezeti életbe való bekapcsolódásból származnak. Tehát ez nagyon összetett kérdés, éppen ezért a SZISZ járási bizottsága rendszeresen foglalkozik vele, és legalább félévenként, az alapszervezetek elnökeinek értekezletein számon is kéri az idevágó határozatok teljesítését. — Mit tud tenni a SZISZ jb a cigánykérdés megoldásáért, orvoslásáért? — Ezekkel a problémákkal főleg a cigányügyi szekciónk foglalkozik, amely kitűzte azokat a legfontosabb feladatokat, CSEPP A TENGERBEN tennivalókat, amelyek szerintünk elősegíthetik a felmerülő problémák egy részének a megoldását. Mindenekelőtt arra gondolr tunk, hogy célszerű közvetlenül bekapcsol1, ni a tehetségesebb cigány származású fiatalokat az ifjúsági szervezet egyes albizottságainak a munkájába. Ha konkrét feladatokkal bízzuk meg őket, más lesz a hozzáállásuk a szervezeti élethez, és magukkal tudják ragadni a többieket is. Tehát mi elsősorban magukon a cigány fiatalokon keresztül szeretnénk hatni a cigányság széles tömegeire. Nagyon hatásosnak tartom azt is. amikor a cigány fiatalok rajvezetök- ként dolgoznak az egyes pionírcsapatokban. Mi lehetővé tesszük számukra, hogy az olyan pionírcsapatokban, ahol sok a cigány tanuló, rendhagyó, az ő hagyományaiknak megfelelő rendezvényeket is szer. vezzenek. Ezekre meghívják a szüleiket is, hogy lássák, a szervezeti élet minden tekintetben a gyermekeik javát szolgálja. — Gondosabb munkát igényel a cigány fiatalok bevonása a szervezeti életbe, mint a többieké? — Igen, ez- nagyon igényes munka. Ök ugyanis szabadabb életformához szoktak. A szervezeti élettel járó kötelezettségek bizony kissé szokatlanok a számukra, de meg kell érteniük, ha belépnek az ifjúsági szervezetbe, rájuk is vonatkozik a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszabályzata. Csak a legalapvetőbbet említem: nekik is fizetniük kell a tagdíjat, s ezzel bizony elég sok. probléma van. De akadnak komolyabb gondjaik is azoknak az alapszervezeteknek, a- melyekben sok a cigány fiatal. Mindezek ellenére állítom, hogy az ifjúsági szerve, zet pozitívan hat valamennyiükre. Mindösz- sze egy adattal támasztanám ezt alá: az u- tóbbi egy év alatt kétszer annyi cigány fiatalt sikerült bekapcsolnunk a szervezeti életbe, mint ahányan korábban összesen voltak. A legjobb eredményeket a mezőgazdasági üzemek ifjúsági alapszervezetei érték el. Természetesen vannak, olyan alapszervezeteink is, amelyek egyébként kitű. nőén működnek, mégsém tudnak e téren elfogadható eredményt felmutatni. Ide sorolnám a rimaszécsi (Rimavská Seö) és a királyi (Král’j egységes földművesszövetkezet ifjúsági alapszervezetét is. — Mondottuk, hogy a SZISZ segítőtársa azoknak a szervezeteknek, intézményeknek, amelyek behatóan foglalkoznak a cigány- kérdés megoldásával. Hogyan értékelnéd az együttműködést? — A Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságának egyik dolgozója tagja a jnb tanácsa cigányügyi bizottságának. Ez a bizottság rendszeresen foglalkozik a cigány- kérdéssel kapcsolatos valamennyi problémakörrel, így azokkal is, amelyek megoldásában számítanak az ifjúsági szervezet segítségére. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy segítsük a munkájukat, és mielőbb konkrét eredményeket tudjunk felmutatni. Szorosan együttműködünk a Nemzeti Front szervezeteivel is. Erre ezért van oly nagy szükség, mgrt meggyőződésünk, hogy előrelépést a cigánykérdés megoldásában csakis teljes összefogással lehet elérni. KAMOCSAI IMRE kgst ERŐSÍTENI KELL A KÖZÖSSÉGET A szocialista országok gazdasági közössége számára a műszaki-tudományos vívmányok elsajátításának felgyorsítása kulcskérdés a legfontosabb gazdasági feladatok megoldásában. A KGST tagországainak Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezletének jelentőségéről, s né. hány, a tagországok előtt álló fontos feladatról írt cikket az Izvesztyijában Nyiko- laj Talizin szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új szakaszt nyitott meg a testvéri pártok és államok egységének és ösz- szeforrottságának további megszilárdításában, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében és a szocializmusnak a nemzetközi életben elfoglalt pozíciói megszilárdításában — állapítja meg Talizin. Megteremtődtek az alapok ahhoz, hogy felgyorsuljon a népgazdaságoknak az intenzív fejlesztési módszerekre való áttérése, a termelés műszaki bázisának a tudományos-műszaki forradalom vívmányaira épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a továbbiakban minősíteni kell: ezt mondja ki egyebek között az a határozat, amelyet a tanácskozás résztvevői a KGST-tagországok gazdasági fejlődésének hosszú távra szóló stratégiája elvi irányvonalairól hoztak. Itt arról van szó, hogy közös alapokon kell kidolgozni, a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetése keretében, a fontos gazdasági kérdések megoldásának módozatait, fejleszteni kell a közvetlen kapcsolatokat a termelő üzemek és a tudományos intézetek között. Az értekezlet célszerűnek minősítette a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területekben — az ebben érdekelt országokkal pedig egyéb területeken is — rendszeresen, minden szinten: a legfelső párt- és állami vezetők találkozóin, a kormányfők évi találkozóin, valamint a KGST szervein belül és kétoldalú alapokon egyaránt. Ez a munka javarészt a népgazdasági tervek egyeztetésének folyamatában valósul meg. A testvéri országok ma képesek a legbonyolultabb tudományos-műszaki problémák megoldására is, ami azért is rendkívül fontos, mivel az Egyesült Államok és néhány NATO-beli szövetségese a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést a politikai nyomás eszközévé igyekszik változtatni. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvalósításában különösen fontos szerep jut a gépipari együttműködés fejlesztésének — mutat rá a továbbiakban Talizin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagor- szágokban meglévő műszaki és gyártó potenciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nélkülözhetetlen gépek és berendezések minden fajtájának gyártását, és világszínvonalú minőségben lássák el belőlük a termelés kulcs- fontosságú ágazatait. A feladat megvalósításában jelentős szerep juthatna egy miniszterelnök-helyettesi szintű KGST-bizott- ságnak, amely a gépgyártás kérdéseivel foglalkozik. Talizin kitér az energiahordozók kérdésére, amelynek a moszkvai tanácskozás u- gyancsak nagy figyelmet szentelt. E tekintetben a tagországok saját nyersanyagforrásainak maximális kihasználása, az atom- energetika fejlesztése és a „Béke“ elnevezésű egyesített energetikai rendszer fejlesztése mellett továbbra is rendkívül nagy feladat hárul a Szovjetunióra; a tanácskozáson ismét megerősítették, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a közösség tagországai tüzelőanyag- és energia-problémáinak megoldásához, folytatja a kőolaj és a kőolajalapú termékek exportját a KGST-tagországokba és növeli földgáz- és villamosenergia-szállítását. Nagy, közös építkezési vállalkozás lesz egy új, Nyugat-Szibériáből a KGST-tagországokba vezető gázvezeték létrehozása. A legközelebbi időben egyeztetik az építkezés feltételeit, és megkezdik a munkát. Végezetül a szerző hangsúlyozza: a KGST egyik aktuális feladata továbbra is az marad, hogy elősegítse Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlődésének felgyorsulását. s minél hamarabb kiegyenlítődjék az említett országok és a KGST európai tagországainak gazdaságai közötti színvonal- különbség.
