Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-31 / 5. szám
nt% HAHN PÉTER; Nicaragua földjén I. RÉSZ E föld híressé vált szülötte, a költő, Ruben Dario nevezte Nicaraguát a vulkánok és a tavak földjének. Elhagyva Mana- guát, halk szavú kísérőnk őt idézi. Chinandega megyébe, Somotil- lőba megyünk, a hondurasi határra. Az út a fenséges látványt nyújtó Managua-tó mentén vezet. Izgalmasabb, rejtélyesebb az ősi, indián elnevezés: Xolotlán-tó. Partján magasodik az ősidők óta működő Momotombo vulkán, mellette — valóban szinte a kistestvére — a Monotombito, vagyis ugyanaz becézve. Akár egy utazási iroda kirándulása is lehetne. Megállunk egy út menti fogadónál. A nicaraguaiak egyik kedvencét, a nyúlós sajttal, hagymával, tejszerű lével töltött tortillát, a quesillót kóstoljuk, s tistét: rumos, kakaós, vízszerű italt kortyolunk hozzá a kókuszpálma gyümölcséből kifaragott ji- carából. Fura ízek, érdekes világ. Egyik kollégánk önfeledten az asztalra teszi a félig még telt ji- carát. Persze hogy társa ölébe folyik a nyomban felboruló kókusz- pohár tartalma. Egy újabb vulkán, a San Cristobal. Végleláthatatlan banánültetvény szegélyezi az utat. Ha valaki nem értené közülünk a nicara- guai eseményeket, most mindent megérthet. Itt minden az United Fruit Co. tulajdona volt. Azért van út, hogy el lehessen szállítani a banánt. És semmi másért. De kinek kell ennyi banán? Nicaraguának biztosan nem. S ki tud megélni a banánból? Egy erre alapított, monokultúrájú ország biztosan nem. Az United Fruit Co. viszont igen. A világpiacot uraló, kormányokat a mellényzsebéből kifizető, tetszése szerint megbuktató, hatalomra segítő — Latin- Amerkában mindenható ■— United Fruit Co. Most innen kitessékelték. A banánültetvényeket pedig államosították. A gyapotföldeket, a kávéültetvényeket, az egyéb földeket csaknem felerészben yisz- szaadták a gazdálkodóknak: parasztoknak, szövetkezeteknek, sőt még nagygazdáknak is. A banánültetvényeket nem. Az mind az államé lett. Somotillo a határtól hat kilométerre fekvő, 25 ezer lelket számláló városka. Emeletes házat nem látni. Szemembe ötlenek viszont a házak homlokzatára kitett táblák: „Áldozatkész ifjúság nélkül nincs forradalom!“ „No pasaran — Grenada!“ Azokban a napokban a grenadaiak és a kubaiak még tartották magukat az amerikai túlerővel szemben. No pasaran — nem törnek át. Madrid egykori védőinek a végsőkig elszánt fogadkozása itt, csaknem negyven év távlatából. Az idő és a tér nagy távolsága ellenére, kísérteties a hasonlóság. Ifjúsági nagygyűlés a városka stadionjában. Stadion? HevenyéRicardu Valenzuela A pusztítás nyomai Corintóban szett kerítéssel körbefogott pálya. A lelkesedés viszont valódi. Tűző napon, amikor árnyékban is legalább negyven fok hőség van. Ök bírják. Az ünnepi alkalom: ebben a megyében fejeződött be először a sorozás. Kivétel nélkül, minden egyes sorköteles megjelent. Ez most az ország életének legfontosabb mozzanata. A Ser- vizio Militär Patriotica — hazafias katonai szolgálat. Az ország történelmében először hoztak rá törvényt. A 17—22 éves fiúkra vonatkozik, de lányok is vállalhatják. Az ellenzék nyílt és rámenős propagandát folytat, felszólítja a fiatalokat: szabotálják az összeírást. Martin Palacios, az ifjúsági szövetség megyei titkára részletesen elmagyarázza, hogyan szervezték meg a védelmet a Hondurasszal közös, 600 kilométer hosszú határ mentén. Az ifjúsági szervezet tagjának lenni itt egyúttal fegyveres védelmi szolgálatot is jelent. Nem ritka látvány a tizennégy-tizenhat éves gyerek géppisztollyal a vállán. Mint Roberto Sanchez parancsnokhelyettes, a hadsereg szóvivője elmondotta: az ellenforradalmárok az úgynevezett olcsó háború taktikáját folytatják. Csak a károkozásra, a szabotázsra koncentrálnak. Nem vívnak frontális harcot. Betörnek, rombolnak és sietve elvonulnak. A hosszú határvonal lehetővé teszi. Gazdaságilag akarják tönkretenni Nicaraguát, mert tudják, katonailag erre képtelenek: a nicaraguai hadsereg mellett ott harcolna a felfegyverzett nép is. Ricardo Valenzuela hatalmas Sandino-kalapja óriási sikert arat. Chinandega megye FSLN (Sanci- nista Nemzeti Felszabadítási Front) szervezetének titkára. Háromszor ült Somoza börtönében, a harcok során sok somozistát segített át a túlvilágra, és még mindig csak 27 éves . Háromszor Somoza börtönében. Nyugati, polgári újságírók is csak a Gestapo kazamatáihoz tudták hasonlítani e fegyintézeteket. •— Mi volt a legborzasztóbb? •— Kínoztak, ütöttek-vertek, a kezemnél fogva felakasztottak. Kínzásban az ember leleményessége páratlan, de a legborzasztóbb mégis az volt, hogy mindezt maszkok mögött, álarcban tették. Mintha nem is emberek lennének. Az irgalomnak a legcsekélyebb reményét is elvették ily módon tő lünk. — Ki tudtak csikarni valamit? <— Persze. Beszélni kellett, kü lönben megöltek volna. Csak nem sokat, csak amennyit feltétlenül kellett. — Kacsint hozzá, mint valami jó történethez. — Kereste őket a győzelem után?. — Egyszer akartam, de nem találtam őket. Akkor megőrültem volna, ha a kezeim közé kapom csak egyiküket is. Aztán annyi teendőm lett, a diákokat szervezni, az egyetemi problémákat megoldani ... A fiam már kétéves volt, akkor láthattam meg először. — És ma? — Hiba lenne csak azt a néhány embert gyűlölni, azonosítani őket a Somoza-rendszerrel. Azt pedig gyűlölni fogom amíg élek. Ma már három gyerek apja. Hazafelé a Csendes-óceán partjára, Corintóba megyünk. A 27 ezer lakosú városka Közép-Ameri- ka egyik legjelentősebb kikötője. A nicaraguai külkereskedelem 70 százaléka itt bonyolódik le. Itt követték el tavaly október 10-én a barbár támádást az olajtartályok ellen. Hogy kik? Somozisták, kontrák. De hogy kik segítették? ... A hajó, amellyel bejöttek az olajtartályok előtti kis öbölbe, nem akármilyen jármű vol. Mély- merülésű naszád és automata súlykiegyenlítő szerkezettel szerelték fel. Emiatt még a gyors haladás esetén sem imbolyog, pontosan lehet fedélzeti rakétáival célozni. Drága holmi! Nem minden ócskapiacon árulnak ilyent... Ezzel szemben a nicaraguai partvédelemnek mindössze két gyorsnaszádja van. Ráadásul mindkettőt lerendelték a jóval délebbre fekvő Puerto Sandinóba. Az Esso tankhajója rakodott ott. Az olajtársasg — a „Hét Nővér“ egyike — kikötése az volt: csak úgy szállít, ha két hajóval biztosítják a rakodást. A parti védelem nélkül maradt város felett repülőgép jelent meg. De nem az olajkikötőnél. Színlelt támadásba kezdett a város másik pontján. Mindenkit riasztottak Corintóban. A támadás súlyosnak tűnt, és még nem körvonalazódott a támadók szándéka. Ezalatt a rendkívül gyors járatú hajó bejött az öbölbe. Megcélozta a kerozinnal (repülőgépüzemanyaggal) teli tartályt. És lőtt. Többször. Az összes többi tartályt — szám szerint hatot — eltalálta, csak ezt nem. Borzasztó pusztítást végzett. Fáklyaként lobbantak lángra a hatalmas tartályok. Egymás után robbantak. Az iszonyú hőségben gyertyaviaszként olvadt meg az acéllemez. A város lakóinak felét evakuálni kellett. Több mint 7 millió liter olaj veszett oda. És az olajtartályok. A kár értéke meghaladja az ötmillió dollárt. Ki tudja, mikorra tudják helyreállítani a tar tályokat. (Ctleírásunk befejező részét lapunk következő számában közöljük.) A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMNL) jelenleg az ország egyharmadát tartja ellenőrzése alatt — közölte egy mexikói lapnak adott interjújában Salvador Sa- mayoa, az FMLN és a Forradalmi Demokratikus Front fFDP) politikai-diplomáciai bizottságának tagja. A keleti felszabadított terüleleken az újonnan létrehozott néphatalmi szervek segítségével fokozatosan normalizálódik az é'et. Megkezdték működésüket az üzemek, kinyitottak az üzletek és a piacok, s ugyancsak működnek az iskolák. Ezeken a területeken folyik a helyi milíciák egységeinek a szervezése is. Feladatuk a falvak védelme a kormánycsapatok és a halálbrigádok támadásai e- 161. Michael Heseltine brit hadügyminiszter kategorikusan elutasította az Argentínával folytatott tárgyalások bármiféle lehetőségét a Mal- vin-szigetek jövőiéről. A miniszter az elmúlt napokban tett inspekciós körutat a szigeteken. A fenti nyilatkozatát elutazása előtt adta. Heselt'ne útja bizonyítéka annak, hogy a brit konzervatív körök akár a katonai erő alkalmazásával is készek megőrizni a szigetek gyarmati státusát. A The Times című londoni lap a minap ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a brit katonai jelenlét a Mal- vin-szigeteken sok pénzbe kerül az Egyesült Királyság adófizetőinek. Az új nagy katonai repülőtér, a kikötői berendezések, különböző katonai létesítmények, valamint a brit helyőrség fenntartása a következő években mintegy 2 milliárd fontot emészt fel. Az amerikai katonai légierő bejelentette, hogy végrehajtották az első kísérletet az Asat típusú rakétával, amely a Föld körüli pályán keringő műholdak és más ürobjektumok megsemmisítésére alkalmas. A rakétát egy F-15-ös szuperszonikus bombázóról lőtték ki, amely a kaliforniai Edwards katonai légitámaszpontról startolt. A katonai légierő szóvivője annyit közölt, hogy az első kísérlet során a rakétát nem egy meghatározott célpont megsemmisítése végett lőtték fel, és maradványai a tengerbe hulltak. Az egyik jelentős amerikai társadalmi szervezőt, az Aggódó Tudósok Szövetsége kétségekkel fogadta a műholdak megsemmisítésére alkalmas fegyverek kísérleteinek megkezdését célzó korábbi washingtoni döntést. A szervezet hangsúlyozta, hogy a végrehajtott kísérlet az Egyesült Államoknak a lázas fegyverkezés új veszélyesebb fordulójának a megkezdésére irányuló törekvéseit bizonyítja, amelyek még inkább megnövelik az atom- háborús veszélyt. Az amerikai Kongresszus megtartatta idei első ülését. Howard Baker, a republikánusok szenátusi vezetője ezekkel a szavakkal kommentálta az eseményt: „A Kongresszus idén aligha fog sokat dolgozni, ürülünk, ha egyáltalán jóváhagyja a költségvetést.“ Az eddigi tapasztalatok alapján az amerikai törvény- hozásban elsősorban hangzatos beszédek fognak elhangzani, s a Kongresszus szószékét a politikusok a választási kampányra használják ki. Az elnöki hivatalért folytatott harc mellett ugyanis nemsokára megkezdődnek mind a 43S képviselőház' helyért, valamint a 33 szenátusi helyért vívott csatározások.
