Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-31 / 5. szám

nt­% HAHN PÉTER; Nicaragua földjén I. RÉSZ E föld híressé vált szülötte, a költő, Ruben Dario nevezte Nicaraguát a vulkánok és a tavak földjének. Elhagyva Mana- guát, halk szavú kísérőnk őt idé­zi. Chinandega megyébe, Somotil- lőba megyünk, a hondurasi határ­ra. Az út a fenséges látványt nyújtó Managua-tó mentén vezet. Izgalmasabb, rejtélyesebb az ősi, indián elnevezés: Xolotlán-tó. Part­ján magasodik az ősidők óta mű­ködő Momotombo vulkán, mellet­te — valóban szinte a kistestvére — a Monotombito, vagyis ugyan­az becézve. Akár egy utazási iroda kirándu­lása is lehetne. Megállunk egy út menti fogadónál. A nicaraguaiak egyik kedvencét, a nyúlós sajt­tal, hagymával, tejszerű lével töl­tött tortillát, a quesillót kóstoljuk, s tistét: rumos, kakaós, vízszerű italt kortyolunk hozzá a kókusz­pálma gyümölcséből kifaragott ji- carából. Fura ízek, érdekes világ. Egyik kollégánk önfeledten az asztalra teszi a félig még telt ji- carát. Persze hogy társa ölébe fo­lyik a nyomban felboruló kókusz- pohár tartalma. Egy újabb vulkán, a San Cristo­bal. Végleláthatatlan banánültet­vény szegélyezi az utat. Ha vala­ki nem értené közülünk a nicara- guai eseményeket, most mindent megérthet. Itt minden az United Fruit Co. tulajdona volt. Azért van út, hogy el lehessen szállítani a banánt. És semmi másért. De ki­nek kell ennyi banán? Nicaraguá­nak biztosan nem. S ki tud meg­élni a banánból? Egy erre alapí­tott, monokultúrájú ország bizto­san nem. Az United Fruit Co. vi­szont igen. A világpiacot uraló, kormányokat a mellényzsebéből kifizető, tetszése szerint megbuk­tató, hatalomra segítő — Latin- Amerkában mindenható ■— Uni­ted Fruit Co. Most innen kitessé­kelték. A banánültetvényeket pe­dig államosították. A gyapotfölde­ket, a kávéültetvényeket, az egyéb földeket csaknem felerészben yisz- szaadták a gazdálkodóknak: pa­rasztoknak, szövetkezeteknek, sőt még nagygazdáknak is. A banán­ültetvényeket nem. Az mind az ál­lamé lett. Somotillo a határtól hat kilomé­terre fekvő, 25 ezer lelket szám­láló városka. Emeletes házat nem látni. Szemembe ötlenek viszont a házak homlokzatára kitett táb­lák: „Áldozatkész ifjúság nélkül nincs forradalom!“ „No pasaran — Grenada!“ Azokban a napokban a grenadaiak és a kubaiak még tartották magukat az amerikai túlerővel szemben. No pasaran — nem törnek át. Madrid egykori védőinek a végsőkig elszánt fogad­kozása itt, csaknem negyven év távlatából. Az idő és a tér nagy távolsága ellenére, kísérteties a hasonlóság. Ifjúsági nagygyűlés a városka stadionjában. Stadion? Hevenyé­Ricardu Valenzuela A pusztítás nyomai Corintóban szett kerítéssel körbefogott pá­lya. A lelkesedés viszont valódi. Tűző napon, amikor árnyékban is legalább negyven fok hőség van. Ök bírják. Az ünnepi alkalom: eb­ben a megyében fejeződött be elő­ször a sorozás. Kivétel nélkül, minden egyes sorköteles megje­lent. Ez most az ország életének legfontosabb mozzanata. A Ser- vizio Militär Patriotica — hazafias katonai szolgálat. Az ország törté­nelmében először hoztak rá tör­vényt. A 17—22 éves fiúkra vo­natkozik, de lányok is vállalhat­ják. Az ellenzék nyílt és rámenős propagandát folytat, felszólítja a fiatalokat: szabotálják az össze­írást. Martin Palacios, az ifjúsági szö­vetség megyei titkára részletesen elmagyarázza, hogyan szervezték meg a védelmet a Hondurasszal közös, 600 kilométer hosszú határ mentén. Az ifjúsági szervezet tag­jának lenni itt egyúttal fegyveres védelmi szolgálatot is jelent. Nem ritka látvány a tizennégy-tizenhat éves gyerek géppisztollyal a vál­lán. Mint Roberto Sanchez pa­rancsnokhelyettes, a hadsereg szó­vivője elmondotta: az ellenforra­dalmárok az úgynevezett olcsó háború taktikáját folytatják. Csak a károkozásra, a szabotázsra kon­centrálnak. Nem vívnak frontális harcot. Betörnek, rombolnak és sietve elvonulnak. A hosszú ha­tárvonal lehetővé teszi. Gazdasá­gilag akarják tönkretenni Nicara­guát, mert tudják, katonailag erre képtelenek: a nicaraguai hadsereg mellett ott harcolna a felfegyver­zett nép is. Ricardo Valenzuela hatalmas Sandino-kalapja óriási sikert arat. Chinandega megye FSLN (Sanci- nista Nemzeti Felszabadítási Front) szervezetének titkára. Há­romszor ült Somoza börtönében, a harcok során sok somozistát se­gített át a túlvilágra, és még min­dig csak 27 éves . Háromszor Somoza börtönében. Nyugati, polgári újságírók is csak a Gestapo kazamatáihoz tudták ha­sonlítani e fegyintézeteket. •— Mi volt a legborzasztóbb? •— Kínoztak, ütöttek-vertek, a kezemnél fogva felakasztottak. Kínzásban az ember leleményes­sége páratlan, de a legborzasztóbb mégis az volt, hogy mindezt masz­kok mögött, álarcban tették. Mint­ha nem is emberek lennének. Az irgalomnak a legcsekélyebb re­ményét is elvették ily módon tő lünk. — Ki tudtak csikarni valamit? <— Persze. Beszélni kellett, kü lönben megöltek volna. Csak nem sokat, csak amennyit feltétlenül kellett. — Kacsint hozzá, mint va­lami jó történethez. — Kereste őket a győzelem után?. — Egyszer akartam, de nem ta­láltam őket. Akkor megőrültem volna, ha a kezeim közé kapom csak egyiküket is. Aztán annyi teendőm lett, a diákokat szervez­ni, az egyetemi problémákat meg­oldani ... A fiam már kétéves volt, akkor láthattam meg először. — És ma? — Hiba lenne csak azt a né­hány embert gyűlölni, azonosítani őket a Somoza-rendszerrel. Azt pedig gyűlölni fogom amíg élek. Ma már három gyerek apja. Hazafelé a Csendes-óceán part­jára, Corintóba megyünk. A 27 ezer lakosú városka Közép-Ameri- ka egyik legjelentősebb kikötője. A nicaraguai külkereskedelem 70 százaléka itt bonyolódik le. Itt kö­vették el tavaly október 10-én a barbár támádást az olajtartályok ellen. Hogy kik? Somozisták, kontrák. De hogy kik segítették? ... A hajó, amellyel bejöttek az olajtartályok előtti kis öbölbe, nem akármilyen jármű vol. Mély- merülésű naszád és automata súlykiegyenlítő szerkezettel sze­relték fel. Emiatt még a gyors haladás ese­tén sem imbolyog, pontosan lehet fedélzeti rakétáival célozni. Drá­ga holmi! Nem minden ócskapia­con árulnak ilyent... Ezzel szemben a nicaraguai partvédelemnek mindössze két gyorsnaszádja van. Ráadásul mind­kettőt lerendelték a jóval délebb­re fekvő Puerto Sandinóba. Az Es­so tankhajója rakodott ott. Az olajtársasg — a „Hét Nővér“ egyi­ke — kikötése az volt: csak úgy szállít, ha két hajóval biztosítják a rakodást. A parti védelem nélkül maradt város felett repülőgép jelent meg. De nem az olajkikötőnél. Színlelt támadásba kezdett a város másik pontján. Mindenkit riasztottak Co­rintóban. A támadás súlyosnak tűnt, és még nem körvonalazódott a támadók szándéka. Ezalatt a rendkívül gyors jára­tú hajó bejött az öbölbe. Megcé­lozta a kerozinnal (repülőgép­üzemanyaggal) teli tartályt. És lőtt. Többször. Az összes többi tar­tályt — szám szerint hatot — eltalálta, csak ezt nem. Borzasztó pusztítást végzett. Fáklyaként lob­bantak lángra a hatalmas tartá­lyok. Egymás után robbantak. Az iszonyú hőségben gyertyaviasz­ként olvadt meg az acéllemez. A város lakóinak felét evakuál­ni kellett. Több mint 7 millió liter olaj veszett oda. És az olajtar­tályok. A kár értéke meghaladja az ötmillió dollárt. Ki tudja, mi­korra tudják helyreállítani a tar tályokat. (Ctleírásunk befejező részét lapunk következő számában közöljük.) A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítá­si Front (FMNL) jelenleg az ország egyharmadát tartja ellenőrzése alatt — közölte egy mexikói lapnak adott interjújában Salvador Sa- mayoa, az FMLN és a For­radalmi Demokratikus Front fFDP) politikai-diplomáciai bizottságának tagja. A keleti felszabadított terüleleken az újonnan létrehozott népha­talmi szervek segítségével fokozatosan normalizálódik az é'et. Megkezdték működé­süket az üzemek, kinyitottak az üzletek és a piacok, s ugyancsak működnek az is­kolák. Ezeken a területeken folyik a helyi milíciák egy­ségeinek a szervezése is. Feladatuk a falvak védelme a kormánycsapatok és a halálbrigádok támadásai e- 161. Michael Heseltine brit hadügyminiszter kategoriku­san elutasította az Argentí­nával folytatott tárgyalások bármiféle lehetőségét a Mal- vin-szigetek jövőiéről. A mi­niszter az elmúlt napokban tett inspekciós körutat a szi­geteken. A fenti nyilatkoza­tát elutazása előtt adta. Heselt'ne útja bizonyítéka annak, hogy a brit konzer­vatív körök akár a katonai erő alkalmazásával is készek megőrizni a szigetek gyar­mati státusát. A The Times című londoni lap a minap ezzel kapcsolat­ban megállapította, hogy a brit katonai jelenlét a Mal- vin-szigeteken sok pénzbe kerül az Egyesült Királyság adófizetőinek. Az új nagy katonai repülőtér, a kikötői berendezések, különböző ka­tonai létesítmények, vala­mint a brit helyőrség fenn­tartása a következő években mintegy 2 milliárd fontot emészt fel. Az amerikai katonai légi­erő bejelentette, hogy végre­hajtották az első kísérletet az Asat típusú rakétával, amely a Föld körüli pályán keringő műholdak és más ürobjektumok megsemmisí­tésére alkalmas. A rakétát egy F-15-ös szuperszonikus bombázóról lőtték ki, amely a kaliforniai Edwards kato­nai légitámaszpontról star­tolt. A katonai légierő szóvi­vője annyit közölt, hogy az első kísérlet során a raké­tát nem egy meghatározott célpont megsemmisítése vé­gett lőtték fel, és maradvá­nyai a tengerbe hulltak. Az egyik jelentős amerikai társadalmi szervezőt, az Ag­gódó Tudósok Szövetsége kétségekkel fogadta a mű­holdak megsemmisítésére al­kalmas fegyverek kísérletei­nek megkezdését célzó ko­rábbi washingtoni döntést. A szervezet hangsúlyozta, hogy a végrehajtott kísérlet az Egyesült Államoknak a lázas fegyverkezés új veszé­lyesebb fordulójának a meg­kezdésére irányuló törekvé­seit bizonyítja, amelyek még inkább megnövelik az atom- háborús veszélyt. Az amerikai Kongresszus megtartatta idei első ülését. Howard Baker, a republiká­nusok szenátusi vezetője ezekkel a szavakkal kom­mentálta az eseményt: „A Kongresszus idén aligha fog sokat dolgozni, ürülünk, ha egyáltalán jóváhagyja a költ­ségvetést.“ Az eddigi tapasztalatok alapján az amerikai törvény- hozásban elsősorban hang­zatos beszédek fognak el­hangzani, s a Kongresszus szószékét a politikusok a vá­lasztási kampányra használ­ják ki. Az elnöki hivatalért folytatott harc mellett ugyan­is nemsokára megkezdődnek mind a 43S képviselőház' helyért, valamint a 33 sze­nátusi helyért vívott csatáro­zások.

Next

/
Thumbnails
Contents