Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-30 / 44. szám

KOMMENTÁRUNK A HATÉKONYABB ESZMEI NEVELÉSÉRT A gazdasági és szociális szempontok összhangja Ä sör és az üdítő italok fogyasztói árának emelésével, valamint a január elsejétől megvalósítandó szociálpoliti­kai és bérügyi intézkedésekkel kapcso­latban igen sok érdekes nyilatkozatot és cikket olvashattunk az utóbbi napok­ban. Mint ismeretes, a sör fogyasztói árának emelését részben az igények, részben az előállítási költségek növeke­dése váltotta ki. Michal Sabolcík miniszter elmondotta a sajtó képviselőinek, hogy a sörfo­gyasztás Csehszlovákiában egy főre szá­mítva, beleértve a gyermekeket is, el­érte az évenkénti 148 litert, a felnőttek­re jutó mennyiség azonban ennél sok­kal nagyobb. A sörfogyasztás rohamos növekedése egyre nagyobb nehézsége­ket okozott a termelésben. Tudjuk, hogy a sör, a maláta és a komló hagyományos exportcikknek számít, kivitele tavaly egymilliárd koronányi bevételt hozottá csehszlovák népgazdaságnak. Ha meg akarjuk őrizni söreink világhírét, ügyel­nünk kell a minőségükre. Az üdítő italok előállítási költsége je­lentősen meghaladta a fogyasztói ára­kat. Ezek gyártását másfél milliárd ko­ronával kellett dotálni. Például egy ü- veg erdei gyümölcsökből előállított szörphöz, amely eddig 5 koronába ke­rült, az állami költségvetésből 10 ko­rona hozzájárulás volt szükséges, de még a mostani ármódosítással sem fe­dezik a termelési költségeket. Tudnunk kell, hogy a. szocialista gazdaságban is érvényesül az értéktörvény, még ha bi­zonyos korlátozásokkal is. Az árképzés­ben kormányunk továbbra is a szociá­lis szempontokhoz tartja magát. Ezért a szocialista állam dotálja az alapvető létszükségleteket kielégítő árucikkek fogyasztói árát, mégpedig évi 52 milli­árd koronával, s ebből 34 milliárd ko­rona jut az élelmiszerekre. A tej és a tejtermékek támogatására évi 12 mil­liárd koronát fordít az állam. Az ada­tokat összeszámolva kiderül, hogy 100 korona értékben vásárolt élelmiszerhez 23 koronát az állampénztár fizet hozzá. Ezért nagyon is megszívlelendő, amit a Szövetségi Árhivatal elnöke, Michal Sa­bolcík miniszter mond: „Szükséges, hogy ezt mindenki tudatosítsa, és ne fecsé­relje az állami költségvetésből tovább­ra is dotált élelmiszereket.“ A CSKP XVI. kongresszusa feladatul adta életszínvonalunk megtartását és gazdasági lehetőségeinkhez mérten ja­vítását is. Ehhez tartozik a lakosság sociális biztonságának további szilárdí­tása. Az új szociális intézkedések jelen­tősen érintik a fiatalokat, különösen a fiatal családokat. A családi pótlék ja­nuár 1-től egy gyermekre havi 200, ket­tőre 650, háromra 1210, négy gyermek­re pedig 1720 korona lesz. Már az első gyermeknél az anya lehetőséget kap, hogy a 26 hetes fizetett szülési szabad­ság letelte után a gyermek egyéves ko­ráig 600 korona gyermekgondozási se­gélyt kapjon. Ez az intézkedés főként a fiatal családok pénzügyi helyzetét ja­vítja, és lehetővé teszi, hogy az anyák az eddiginél hosszabb ideig, gyermekük egyéves koráig csak szülői kötelessé­geiknek tegyenek eleget. Minden továb­bi gyermek megszületése után az anyák- továbbra is a gyermekek kétéves koráig kapják a gondozási segélyt. A szociális intézkedések megnyilvá­nulnak a pályakezdők, a legfiatalabb korosztály szabadságának a meghosz- szabbításában is. január 1-től ezt a sza­badságot kettőről három naptári hétre hosszabbítják meg. Eddig a dolgozó há­romheti szabadságra csak azután szer­zett jogot, hogy 18. életéve után 5 évet ledolgozott. Most háromheti szabadság jár a dol­gozóknak a munkába való belépéstől kezdve. A szabadság meghosszabítása — mint azt Miloslav Bod'a miniszter nyilatkozatából 'megtudtuk — 560 ezer fiatal dolgozót érint. Minden további szociális intézkedés­re népgazdaságunk lehetőségei szerint kerülhet sor. „Nem élhetünk jobban, mint ahogy dolgozunk“ — állapította meg vezércikkében a Rudé právo. Ez nemcsak tézis, hanem megfenebezhe- tetlen tény, amely társadalmunk min­den tagjának az életszínvonalát érinti. STRASSER GYÖRGY $ZM CSSR A SZISZ Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Bizottsága az ifjúság körében végzett eszniei-nevelű munka hatékonyságáról és további tökéletesítéséről tanácskozott. A főbeszámolót előterjesztő Horváth Üdön, a SZISZ jb alelnöke részletesen elemezte az eddigi helyzetet, bírálóan szólt minden eddigi hiányosságról, és rámutatott az előt­tük álló feladatok megvalósításának mód­jára. Az eszmei-nevelő munka a tapasztalatok szerint ott a leghatékonyabb és legszínvo­nalasabb, ahol a fiataloknak jó a kapcsola­tuk lakóhelyük tömegszervezeteivel. A kö­zös rendezvények, a pártalapszervezetek tagjainak politikai előadásai, a tapasztal­tabb egyének segítsége a SZISZ-szervezetek munkájának biztosítéka. Jó példaként em­líthető e téren a tonkházal (Novy Zivot- Tonkovce), a várkonyi (Vrakún), a csiliz- radványi (Cil. Radvan) és a hrobonovói he­lyi szervezet. A járásban mintegy kétszáz tizen-huszonéves dolgozik a polgári ügyek testületéiben, segítve, együttműködve az esküvők, névadók, temetkezések szervezésé­ben. A politikai oktatások magas színvona­la dicsérhető a nagymegyeri (Calovo) Mi- lexben, a dunaszerdahelyi cukorgyárban, a csllizradványi szövetkezetben és a duna­szerdahelyi szlovák tanítási nyelvű gimná­ziumban. Az Emlékidéző országos akcióba a járás­ban 7502 fiatal kapcsolódott be, de sok he­lyen bár elvitték a SZISZ járási bizottságá­ról a propagációs anyagot, a résztvevőkhöz már nem juttatták el. A Járás néhány falu­jában példás a művelődési otthonok dolgo­zóinak és a fiataloknak az együttműködése. Igyekeznek olyan szakköröket szervezni a lehetőségeken belül, amelyek érdeklik a fia­talokat, így aztán az ifjúság szívesen láto­gatja nemcsak a szakköri foglalkozásokat, hanem az egyéb rendezvényeket is. Hogy csak néhány helységet említsünk: Hodos (Vydrany), Csallóközcsütörtök (Stvrtok na Ostrove], Lég (Lehnice), Felsőpatony (Hor­né Potőn). Az alelnök külön szólt az eszmei-nevelő munka egyik nagyon fontos tényezőjéről, az ifjúsági sajtóról, annak szerepéről, fel­használásáról munkájukban, s persze a lap­rendelések ügyéről. Korábban ugyanis nem­egyszer érte bírálat járásukat, hogy elha­nyagolják az ifjúsági sajtó megrendelését. Nos, gondos szervezéssel elérték, hogy lé­nyegesen emelkedett az Oj Ifjúság és a Smena előfizetőinek a szarna, bár még min­dig érthetetlen, hogy járásuk egyik nagy létszámú gimnáziumában miért nem ren­deltek meg egyetlen példányt sem az emlí­tett újságokból. Az eredményeket nyugtázva és a hiányos­ságokat feltárva Igényes feladatokat tűztek ki az elkövetkező időszakra. Érzik, hogy sok még a tennivalójuk, s itt az ideje, hogy az eddigi hogyanok és mikéntek után a tet­teken legyen a sor. Ezentúl évente értéke­lik a tömegpolitikai munka célkitűzéseit a járásban, úgyszintén azt, hogy sokrétű, ha­tékony volt-e a világnézeti nevelés. Minél több előadót, pártoktatót, propagandistát szeretnének megnyerni a fiatalság soraiból, s ezek számára tanfolyamokat szerveznek. A tanfolyamokon, előadásokon pedig ki­használják a rendelkezésükre álló audiovi­zuális eszközöket, kiadványokat, propagan­daanyagot. Fokozni szeretnék a jövőben a honvédelmi propagandát, népszerűsíteni az Haladó tettek emlékkönyve A szocialista felajánlások teljesítését szüntelenül figyelemmel kell kísérni, és meg kell teremteni a feltételeket további kötelezettségek vállalásához. Az elért ered. ményeket rendszeresen értékelni kell, s a- kik legjobban kitűntek, jutalomban részesí­teni, hogy az elismerés ne csak a versen­gőket buzdítsa, hanem a többi fiatalokat is kezdeményezésre ösztökélje. A SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizott­sága, a hetedik ötéves terv hatékonysági és minőségi ifjúsági számláján már eddig is szép eredményeket könyvelhetett el. Novem­bertől vezetni kezdik „A kelet-szlovákiai fiatal nemzedék haladó tetteinek emlék­könyvé“-!, amelyet az SZNF és a felszaba­dulás 40. évfordulója tiszteletére hoztak létre. E könvv párját ritkítja az országban. A konkrét javaslat Michal S e n í t k o t ó 1, a SZISZ kerületi bizottságának titkárától származik. Megkértem, szóljon róla bőveb­ben. — Tulajdonképpen kik kerülnek majd eb­be a könyvbe? , — Főleg azok a kollektívák és egyének, amelyek és akik a nemzeti felszabadító harc betetőzésének, valamint felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére szocialista felajánlást tettek, illetve teljesítették azt. Természetesen e könyv hasábjain ott lesz­nek azoknak a szervezeteknek, ifjúsági mun­kakollektíváknak, Ifjúsági Fényszóró-cso­portoknak, komplex ésszerűsítő brigádoknak és egyéneknek a neve, amelyek és akik munkájukkal nagyban hozzájárultak a he­tedik ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséhez. A könyvbe bejegyzett szer­vezet, kollektíva vagy egyén emléklapot kap erről az eseményről. — Kinek, a javaslatára kerül valaki vagy valakik ebbe a könyvbe? — A járásokban az alapszervezetek pa­píron benyújtott kollektív és egyéni szo­cialista kötelezettségvállalása ismert. Ezt rendszeresen figyelemmel kísérik, értéke­lik, és jelentik a SZISZ járási bizottságai­nak. A jelentősebb, nagyobb fajsúlyú köte­lezettségvállalások határidő előtti teljesí­tését aztán a SZISZ járási bizottságai jelen­tik nekünk, és egyben javasolják a könyv­be való bejegyzésüket. A könyvbe iktatás hitelességét az egyén vagy a kollektíva ve­zetője, valamint a SZISZ kerületi bizottsá­gának elnöke aláírásával bizonyítja. — A bejegyzéseket novemberben kezdik meg, s meddig folytatják? Ismeretesek-e már az első bejegyzésre kerülő nevek? — A konkrét tettek bejegyzése az SZLKP kerületi konferenciájáig tart. Már ismeretes az első két név is. Elsőként Mária Kováőo- vá neve kerül az emlékkönyvbe, ő a re- vúcai szőnyeggyárban dolgozik, és már jú­liusban teljesítette a hetedik ötéves terv­időszakban rászabott feladatokat. Második­ként Jozef Sgorica nevét írjuk be, aki a ]án Brocko ifjúsági munkacsoport vezetője a lubeníki magnezitüzemben. Ezek a fiata­lok augusztus végén lettek készen az öt­éves terv feladataival. —polgári— „Szeretem a munkámat“ Gyakran megfordulok Nagykürtös (Vei. KrtíS) áruházának élelmiszerboltjában. Ré­gebben felfigyeltem már itt egy csinos, kar­csú eladólányra, mert megkapott a vásár, lókkal szembeni kedvessége, figyelmessége, segítőkészsége. Később a pénztárban láttam őt, s ott Is mosolygós, kedves volt. Egy­szer aztán meglepődve tapasztaltam, hogy akit én eladónőnek véltem, az az élelmi­szerrészleg vezetőjének helyettese. Ilyen fiatalon? — csodálkoztam el magamban. Siket Terézről van szó, aki Apátújfaluból (Opatqvská Nová Vés) ingázik be naponta munkahelyére, egyik héten délelőtti, a má­sikon délutáni műszakba. — Miért ezt a szakmát választottad? — kérdeztem tőle. — Eredetileg pedagógiai szakközépisko­lába készültem, de nem sikerült bejutnom. Egy évig a TESLA-üzemben dolgoztam, u- tána jelentkeztem a kereskedelmi szakmun. kásképző iskolába. A gyakorlati időt itt töl­töttem az áruházban, s nem titkolom, meg­kedveltem ezt a szakmát, mert szeretek emberek között dolgozni. Kolléganője, a másik helyettes részleg- vezető, akivel éppen váltották egymást, el­mondta, hogy hamar felfigyeltek Tériké szorgalmára. Ügyességének, rátermettségé­nek köszönheti, hogy rövid gyakorlati idő után rábízták a pénztárgép., kezelését, né­hány hónappal ezelőtt pedig kinevezték mostani posztjára. — Milyenek a vevők? — kíváncsiskodtam Terikétől. — Nehéz kérdés. Nekünk mindegyik vá­sárlóhoz kedvesnek, udvariasnak, szolgá­latkésznek kell lennünk. S az más lapra tartozik, hogy egyikük-másikuk szeszélyes­sége, türelmetlensége, indulatossága meny­nyire meg tudja keseríteni a kereskedelmi dolgozók életét. No meg aztán itt vannak a szinte hetente ismétlődő lopások és az ezzel járó huzavonák. — Nem fárasztó ez a munka? — Az biztos, hogy itt egész nap sokat kell talpalni, de én nem érzem fárasztó­nak. Talán azért, mert szeretem a munká­mat, amelyhez hozzátartozik a lótás-futás is. — Mivel töltőd szabadidődet? — Szívesen olvasok, és zenét hallgatok, önszorgalomból németül tanulok, mert hasz­nát veszem a munkámban, főként nyáron, amikor külföldiek is megfordulnak üzle­tünkben. És most már újra itt az iskola, a dolgozók esti középiskolájába járok, s a ta­nulás bizony leköti a szabadidőmet. Hadd mondjam el Siket Terézről még azt, hogy szülőfalujában tagja a SZISZ-nek, s egy időben az ő irányításával dolgozott a tánccsoport. És mint a polgári ügyek tes­tületének elnöke, nagy érdeme van abban, hogy jó az együttműködés az ifjúsági szer­vezet és a testület között. Bodzsár Gyula ifjúság^körében a katonai pályákat, ezért évente egyszer egésznapos módszertani sze­mináriumot szerveznek a belpolitikai kér­désekről és a nemzetközi politikai élet té­maköréből. Egyre több módszertani anyag kiadásával segítik a helyi szervezetek ren­dezvényeit, és szorgalmazzák az Iskolai fo­lyóiratok megjelentését. Az ifjúság körében végzett ideológiai-nevelő munkát többek között azzal szeretnék színvonalasabbá ten­ni, hogy több fiatal pedagógust bevonnak a helyi szervezetek tevékenységébe. Mivel hiá­nyosságok mutatkoztak a dokumentációban, minden alapszervezetben szorgalmazzák az írásos anyagok pontos vezetését, rendezését. Ezzel összefüggésben a SZISZ járási bizott­sága évente kétszer faliújságot készít, a- melyre a legkiválóbb SZISZ-tagok képe ke­rül fel. Tovább szélesítik a klubtevékenysé­get, mert az a tapasztalat, hogy a járás klubjai sok lehetőséget nyújtanak a fiata­lok szórakozására, művelődésére. A járási nemzeti bizottsággal, valamint a Nemzeti Front tömegszervezeteivel együttműködve bővítik az ifjú technikusok és természet- tudósok állomását. A plénumülésen Csejtey György, a SZISZ jb elnöke és a vendégként részt vevő Vác­lav Majerník, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának dolgozója kitüntetése­ket adott át a legjobb SZISZ-szervezetek elnökeinek, többek között Erős Zsuzsanná­nak, Bús Zsuzsannának, Jarábek Ildikónak, Jozef Snegoiínak, Németh Valériának, Rásó Zoltánnak, Bartal Andrásnak, Potásch Atti­lának, Táncos Tibornak, Benedek Róbert- nek. BENYÄK MARIÄ KGST Fejlődő külkereskedelem Á KGST-országok gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a külkereskedelem. Volumene a folyó öt­éves terv elejétől 27 százalékkal bővült, és tavaly felülmúlta a 283 milliárd ru­belt. A szocialista országok külkereske­delmi forgalmának bővülési üteme meg­haladja a nemzeti jövedelem és az ipar növekedési ütemét. Miközben a fejlett tőkés országok kö­zötti kereskedelem az utóbbi években csökken, a szocialista országok együtt­működése tervszerűen növekedik. A kölcsönös kereskedelem a teljes külke­reskedelemben az 1980. évi 53,6 .száza­lékról 1983-ra 58,6 százalékra nőtt. A tervek szerint a KGST-országok egymás közötti kereskedelme az idén 10 szá­zalékkal bővül a tavalyihoz képest. Jelenleg a szocialista közösség or­szágai az importált gépek és berende­zések több mint kétharmadát egymás­tól szerzik be, a kőolajnál és szárma­zékoknál, vasércnél és fogyasztási cik­keknél ez az arány több mint 70 szá­zalék, a kőszén esetében pedig 90 szá­zalék. Gyógyszeripari együttműködés Dinamikusan fejlődik a KGST-orszá­gok együttműködése a gyógyszeripar­ban. Szakosítási és kooperációs egyez­mények egész sora biztosítja mind több gyógyszer, illetve -alapanyag számára a beszerző és felvevő piacot. Az együttműködés keretében eddig 428 gyógyszeripari termékre dolgoztak ki gyártásszakosítási és termelési e- gyüttműködési javaslatot. Az ellátás ja­vítása érdekében a KGST-tagországok egészségügyi szervei időről időre felül­vizsgálják az új gyógyszerek kínálatát, ezekből felmérik az igényeket, és ja­vaslatot tesznek a szükségletek kielé­gítését biztosító közös vagy szakosított gyártásra. A szocialista országok gyógyszer- gyártói emellett arra is törekednek, hogy mind több eddig tőkés országból vásárolt fontos készítmény gyártására térhessenek rá. Az elmúlt két év során ilyen kezdeményezéseik kilenc készít­ménnyel jártak sikerrel. Az eddig tő­kés országokból vásárolt szívgyógyásza­ti és rákellenes szerek gyártását kezd­ték meg Magyarországon, az NDK-ban, Romániában és nálunk. H. Cy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents