Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-30 / 44. szám

N

m

z

■

r

MI

k V szisj

:

íz ötlettől

i

*

___£ /

MEGYALOSITASK

A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ MÉRNÖK

Az újítási javaslatok elbírálása

Nyilvántartás

Az újítási javaslatok az újítási naplóban vannak nyilvántartva. Ezt a naplót minden vállalat köteles gondosan és pontosan vezetni. A naplóba tulajdonképpen minden bekerül, ami az újítás bejelentésével, elbírálásával és díjazásával összefügg. Ide iktatlak minden javaslatot, függetlenül attól, hogy érinti-e a vállalat hatáskörét és az hivatott-e azt elbírálni. Egy vállalat csak egy újítási naplóval rendelkezhet. A vállalatnál benyújtott újításokon kívül a más vállalatoktól átvett újítások, valamint a már említett találmányi bejelentések, ipari minták és- a tematikus feladatok megoldásai is itt vannak nyilvántartva.

Az újítás bejegyzése után a vállalat első feladata, hogy eldöntse, hivatott-e az elbírálásra, az újítónak pedig tíz napon belül elismervényt ad a bejelentésről. A 105/1972 törvépyrendelet 9. paragrafusa kimondja, hogy ha az újítás gyártmányra (termékre) vonatkozik, amelyet az egyik vállalat gyárt, a másik felhasznál vagy értékesít, akkor az erre tett javaslatot a gyártó vállalat bírálja el; függetlenül attól, kinek van nagyobb haszna belőle. Ezt az indokolja, hogy minden esetben a gyártó felel a termék minőségéért és kivitelezéséért. Abban az e- setben, ha a vállalat nem hivatott a javaslatot elbírálni, vagyis megállapítja, hogy a bejelentés tárgya .nem tartozik tevékenységének tárgykörébe, köteles ezt olyan vállalathoz eljuttatni, amely az újítást értékesíteni tudja. Ezt tíz napon belül kell elvégeznie, és ugyanennyi időn belül a szerzőt is köteles írásban értésíteni az újabb fejleményekről.

Elsőbbségi jog

Az újításnak az újítási naplóba való bevezetésével az elsőbbségi jog is megszilárdul. A felettes szervnél tett bejelentés egyben azt is jelenti, hogy minden alárendelt vállalatnál és üzemnél elsőbbségi joggal rendelkezik a javaslat. A vállalatnak két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az újításról döntsön. Ez a határidő azonban meghosszabbítható, ha a döntés meghozatalához alaposabb vizsgálódásra van szükség, vagypedig tematikus feladat megoldásáról van szó.

Az újítási javaslat elbírálása

A vállalat első dolga megállapítani, hogy a múltban volt-e bejelentve hasonló javaslat (vagyis újdonság), esetleg nem sérti-e a bejelentés más feltaláló vagy újító szerzői jogát. A hasznosság megítélésére rendszerint szakbizottság alakul. A szakemberek írásban nyilatkoznak a javaslat jelentőségéről, értékelik tartalmát, s vagy elfogadják. vagy elvetik a javaslatot. Sok esetben a javaslatot a gyakorlatban is kipróbálják, esetleg mindkét forma dönt a javaslat sorsa felől- Az is előfordulhat, hogy a vállalatban nem tudják teljes mértékben elbírálni és értékelni a javaslatot,' ilyenkor további illetékes szervhez, pl. kutatóintézethez fordulnak szakvéleményért. Ha sor kerül a gyakorlati próbára, ezt a szerző jelenlétében kell elvégezni.

A döntés formái

Ha pozitív a döntés, a vállalat tudatja az újítóval, hogy bejelentése eleget tett a törvényjavaslatban megfogalmazott feltételeknek, és bebizonyosodott hasznossága. Tudatja a szerzővel a hasznosítás kezdetét, és ismerteti a gyakorlati megvalósítás érdekében kitűzött feladatokat. Ezzel egyidejűleg a szerző, esetleg társszerzők, újítói tanúsítványt kapnak (igazolványt). Az újítói tanúsítvány egy űrlap, amely a következő adatokat tartalmazza: az újító nevét és lakhelyét, foglalkozását és munkaadóját, ha társszerzőkről van szó, azok részarányát,

gazdasági kiállításon. Pillanatnyilag az ü- zemi próbák folynak, és csak utána kezdik meg a sorozatgyártást. A lószállító jármű iránt azonban már most is nagy az érdeklődés, eddig 47 megrendelés érkezett a vállalathoz.

Konstrukciós változtatás a gőzkazánban

A rimaszombati (Rim. Sobota) cukorgyár- bán mindenki ismeri azt a háromtagú kollektívát, amely 1981-től rendszeresen bekapcsolódik az újítómozgalomba. A kollektíva tagjai Balajthy Dezső, Csank Viktor és Bőd Sándor mérnökök nagyobb horderejű problémák megoldásával foglalkoznak, o- lyanokkal, amelyek főleg az energiatakarékosságra és a munkabiztonság megszilárdítására irányulnak. A benyújtott javaslatokat rendszerint az energetikai részleg dolgozói valósítják meg a gyakorlatban. A háaz újítás pontos megnevezését, a pozitív döntést hozó vállalat pontos címét. A hasznosítás kezdetének időpontját a társadalmi haszon és a szerzői jutalom nagyságát utólag írják be a tanúsítványba.. vagyis akkor, amikor ezek már ismerik. A szerző minden hasznosító vállalattól megkapja ezt a tanúsítványt.

Elutasító döntés esetén a szerző egy hónapon belül kérheti a döntés; felülvizsgálását. Ezt a kérvényét az értékelő vállalat felettes szervéhez nyújtja be.

Mint már említettük, a vállalat köteles a döntés meghozatala előtt azzal is foglalkozni, hogy a bejelentésnek nincs-e, találmány vagy ipari minta jellege. Ha' igen, a vállalat köteles a bejelentés teendőiben segítséget nyújtani a szerzőnek.

Az újítási javaslatok hasznosítása

Az a vállalat, amely az újításról pozitív döntést hozott, köteles ‘ a legrövidebb időn beiül annak hasznosításáról is gondoskodni. A hasznosítás kezdetének időpontja a- zért is érdekes,! mert ettől fogva a szerzőnek joga van a megszabott újítási díjra. Díjazni tehát csak akkor lehet, ha az újítás már hasznot hoz a népgazdaságnak.

Mint látjuk- nagyon fontos a hasznosítás megkezdésének a magyarázata és értelmezése, ezért ezzel az előírások "külön is foglalkoznak.

A hasznosítás kezdetének tekintjük az ú- jftás szerinti:

a) új termék vagy berendezés gyártását;

b) új technológia, termelési vagy munkafolyamat (módszer) bevezetését;

c) új tervdokumentációnak a jóváhagyását;

d) műszaki, szervezési, gazdasági intézkedések foganatosítását;

e) a munkabiztonságra és a munkafeltételek javítására irányuló intézkedések érvényre juttatását.

A hasznosítás elbírálásánál azonban mindig szem előtt kell tartani, hogy az egyszerű kísérletezés, próbálgatás még okvetlen hasznos.

Az újítások átadása (terjesztése)

Az újítási javaslatok értéke hatványozó- dik, ha más vállalatok is értékesíthetik. A vállalat az általa elfogadott újítás tárgyát képező megoldást az újító hozzájárulása nélkül is köteles átadni más vállalatnak. Az átadást mindig a vállalat felettes szerve végzi el. Természetesen az átadásnál történő hasznosításért is minden vállalat (felhasználó) köteles a szerzőnek újítási díjat fizetni.

(Folytatjuk)

rom újító szintén itt dolgozik. A legutolsó újításukból eredő évi társadalmi haszon nem kevesebb, mint 509 ezer korona. A javaslat lényege: az energiablokk gőzkazánokból távozó gőz a túlhevítő csőrendszerét hamar tönkretette. A CKD Praha által gyártott kazánokban van ugyan beépített szűrőberendezés, de így is nagy mennyiségű ásványi só rakódott le a csőrendszerben, de még a kazánokhoz csatlakozó gőzturbinákban is. Évente kétszer-há- romszor kellett leállítani a blokkokat, ami egyben a villamos energia termelését is nagyban fékezte. A termeléskiesés egy-egy alkalommal 16—24 óráig tartott, ami jelentős hiány. A kollektíva a kazándobből távozó gőz hatásosabb tisztítását oldotta meg, s ezáltal nagyobb lett a csövek élettartama, nőtt a kazán hatásfoka, kevesebb lett a meghibásodás és kisebb a termeléskiesés. Mivel a kazán belsejében konstrukciós változást eszközöltek, ehhez a gyártóc'ég beleegyezése is kellett. A CKD Praha konstruktőrei természetesen egyetértettek az újítók észrevételével, és beleegyeztek a javasolt megoldás megvalósításába.

POLGÁRI LÁSZLÓ

Gustav Kysef és jozef Hlavaty mérnökök az Csank Viktor és Bőd Sándor mérnökök újabb

SL—11 Ck lószállítő jármű tervrajza előtt megoldás számításait végzik.

Nem minden arany, ami - külföldi

Tavaly tél elején kinéztem magamnak egy gyönyörű csizmát. Sokáig latolgattam, vajon megéri-e az ezerkétszáz koronát, végül is döntöttem: megveszem. Még soha életemben nem hordtam olasz csizmát, sőt ha jobban utána- gondolok, kizárólag a csehszlovák cipőipar termékeit koptattam. Beköszöntött a tél, és én viselni kezdtem az ele- » gáns csizmát. Pár nap múlva rájöttem, hogy csak száraz időben húzhatom fel, mert a víztől foltos lesz, és pár percen belül átázik. Egy hónap múlva észrevettem, hogy a csizma műanyag sarka erősen kopik. Mivel nem adtak hozzá pótsarkat, elvittem a legközelebbi cipőjavítóba. Az idős cipész jó ideig nézegette, majd visszaadta, mondván, ő az ilyen csizmát nem tudja megjavítani. Biztosan azért, mert külföldi, gondoltam. Másnap, elvittem egy nagyobb cipőjavítóba, ott viszont nem volt alkalmas ragasztó. Hát igen, olasz csizma, átlagon felüli minőség, nem lehet akármivel megragasztani. Amikor az ötödik helyről is azzal küldtek el, hogy nem tudják megjavítani, már kezdtem dühös lenni. Még tudtam egy cipő javító műhelyről, gondoltam, ott majd nagyobb szerencsével járok. A pultnál egy fiatal lány állt, elé raktam a csizmát.

— Ez nem hazai gyártmány, ugye? —< kérdezte.

— Hát nem is tudom... — mondtam az előző tapasztalatokból tanulva.

— Azt hiszem, mi ezt a bőrfajtát nem javítjuk, de azért megkérdezem a főnököt — és már el is tűnt a függöny mögött. Én reménykedve várakoztam, ha már az egyik helyen ragasztó nem volt, másutt a nyersgumi hiányzott... S akkor egy jól megtermett férfi jelent meg előttem.

— Sajnálom, mi ezt nem javítjuk —■ mondta.

— Nem tudja véletlenül, hol javítanák meg? Már ez a hatodik cipőjavító, ahol próbálkozom.

— Azt hiszem, sehol. A hazai cipőipar nem használja ezt a bőrfélét. Nem

I tudjuk, hogy milyen ragasztó alkalmas a javítására. Ez a bőr olyannyira érzé* kény a ragasztóra, hogyha nem megfa* lelő ragasztót használunk, teljesen ősz» szeugrik, alkalmatlanná válik a viselésre.

Nem akartam hinni a fülemnek. Kiadtam 1200'koronát egy pár csizmáért, amelyet egyetlen hónapig hordtam, elkopott a sarka és az egész városban nem tudják megragasztani.

— Próbálja megragasztani valahogy, ha esetleg összeugrik a bőr, ígérem, nem csinálok belőle ügyet — fogtam könyörgésre a dolgot.

•— Én nem kísérletezhetek a maga csizmáján, ha véletlenül rossz ragasztót használok, úgy tönkremegy, hogy nem veheti fel többször. így meg... hm.,, talán pászor még viselheti.

Mire feleszméltem, már a függöny mögött volt! Leforrázva kiballagtam, s közben arra gondoltam, talán én is így viselkednék a cipész helyében.

Van egy pár csizmáin, a Snaha Brno gyártmánya, két télen keresztül használtam. Igaz, tavasszal el szoktam vinni a cipészhez, pár koronáért megtalpalta és a másik télen hordtam tovább. Közeleg a tél, most nagyon kellene már egy pár szép csizma, a régi, még ha a sarka rendben is van, igencsak el van nyűve. Ahogy nézem a kirakatokat, ösz- szefutok az egyik volt osztálytársnőmmel. — Csak nem csizmát akarsz v«*» ni? — kérdezi.

— De igen — mondom keserűen, miközben megállapítom, hogy egy pár valamirevaló csizma ára 650—900 korona között mozog.

— Te, van egy pár eladó külföldi csizmám, irtó klassz, a te méreted, valami egyedi darab ...

— Nem kell — szakítom félbe. Tanultam. S-ajnos, nagy volt az ára, egy életre szól.

KAMONCZA MÁRTA’

1 , . 1 .

Űj jármű régiből

Á Losonci (Luöenec) Autójavító Vállalat ifjúsági; ésszerűsítő brigádja Gustav KyseT és Jozef Hlavaty mérnökök vezetésével egy új szállítóeszköz kivitelezésére nyújtott be javaslatot a vállalat vezetőségéhez. A beje. lentés tárgya egy lószállító jármű, amely hazai piacon eddig nem volt kapható. A kényszer csupán alkalmi megoldásokat szült, de többen az angol Lamberg cég szállítókocsiját voltak kénytelenek megvásárolni. Az ésszerűsítő brigád a vállalat lehetőségeiből és a rendelkezésre álló nyersanyagbázisból, kiindulva az SL—11 C autóbusz alvázának hasznosítását javasolta. Azokról az alvázakról van szó, amelyeken a vállalat generáljavítást végez. A jármű többi része teljesen önálló terv alapján készül. A kocsi ■ egyszerre hat versenylovat és külön utastérben 12 személyt szállíthat. A minta- példány már elkészült, az érdeklődők meg inb-inHootfóiz Q nítrai Aprnkomnlex mező-