Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-23 / 43. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Megvalósítható az önellátás A lakosság élelmezése nálunk ma már nem létprobléma. Amikor az emberek a világ sok országában még éheznek, ez olyan tény, amelyet néha nem értékelünk kellőképpen. Ennek ellenére van mit javítanunk, elsősorban a táplálkozás összetétele nem felel meg az emberi szervezet biológiai és kalóriaszükségleteinek. Ján Janik, az SZLKP KB titkára ezekben a napokban a KB ülésén a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséről szólva elemezte az élelmiszerönellátás és a nemzetközi helyzet összefüggéseit is. Többek között elmondotta, hogy az élelmiszerek beszerzése egyre bonyolultabb és igényesebb feladat, ami gyakran gazdasági és politikai zsarolással, nyomással függ össze, mert az élelmiszer stratégiai áru. Az elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerek, s az ezekkel járó elégedettség az életszínvonal fontos tartozéka, és rendkívül fontos tényező a munkához való hatékony viszonyulásban, az állampolgári aktivitás fejlesztésében és az egész társadalom általános harmonikus fejlődésében. Az is kétségtelen, hogy élelmiszerből csak akkor önellátó egy ország, és az ésszerű táplálkozás programját csak úgy lehet teljesíteni, ha az emberek hozzáállása is megfelelő lesz. A mezőgazdasági termeléstől kezdve egészen az élelmiszeripari termelésig hatékonyabban kell biztosítani a táplálkozás optimális összetételét, és ily módon harcolni az úgynevezett civilizációs betegségek; ellen. Olvasóink bizonyára értesültek arról, hogy a CSKP Központi Bizottsága október elejei 11. ülésén jóváhagyta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távú fejlesztési tervét. Ez a javaslat a táplálkozás tudományos ismereteivel összhangban az élelmiszer mennyiségi és minőségi fogyasztását tűzte célul. Az élelmiszerek zöménél ez lényegében megfelel a mennyiségi szintnek. Az alapvető fontosságú élelmiszerek közül 1995-ig a húsfogyasztás növekedésével számolunk, A tejnél és a tejtermékeknél a 255—265 kilogrammos szint elérése a cél. Növekedni fog nálunk a zöldség-, a gyümölcs- és a burgonyafogyasztás is, viszont számolni kell a liszt és a liszttermékek, a cukor és a zsiradék fogyasztásának fokozatos csökkenésével. Igen lényeges pontja a programnak az, hogy a hústermelést az alsó határáig saját takarmányunkkal biztosítsuk, kiegészítve azt a fehérjekomponensek importjával. A Központi Bizottság határozata értelmében a közellátás feltételezett strukturális változásai megkívánják, hogy az eddiginél nagyobb befolyást gyakoroljunk a fogyasztókra, táplálkozási szokásaikra, az élelmiszer feldolgozásának és fogyasztásának módjára. Ezért elkerülhetetlenül szükséges a nevelés célszerű rendszerének megteremtése. Behatóan foglalkozott a Központi Bizottság a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat és a külkereskedelem kapcsolataival is. Tudnunk kell, hogy országunkban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum nem elsődlegesen exportágazat, és a jövőben sem lesz az, mert legfőbb küldetése a saját ellátásunk. Így is azonban egyes hagyományos termékek — a cukor, a sör, a maláta, a komló — továbbra is fontos exportcikkek maradnak. Avégett, hogy helytálljunk a világpiacon, meg kell teremteni a termelés szükséges előfeltételeit, s azt, hogy a feldolgozás jobb minőségű és színvonalasabb legyen — állapítja meg a Központi Bizottság. STRASSER GYÖRGY Jó ütem a stafétában i A SZISZ Lévai (Levice) Járási Bizottságán értékelték „A fiatalok munkakezdeményezésének stafétája“ elnevezésű verseny eredményeit. A váltóbotot a svidníki járás fiataljaitól vették át. Vladimír Slavkovsk^tól, a jb elnökétől megtudtuk, hogy a 93 alapszervezet több mint négyezer tagja elsősorban a mezőgazdasági munkákban segédkezett. Közel 25 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában, s ezáltal mintegy 250 ezer korona értéket állítottak elő. A fiatalok lelkiismeretes munkájának leginkább a äemberovcei, a őakovi és a garamkálnai (Kalná nad Hro- nom) szövetkezetekben, valamint a lévai Agrostavban és a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban örültek. A SZISZ- tagok azonban most sem tétlenkednek. Elhatározták, hogy ismét a mezőgazdasági csúcsmunkákban segítenek, hogy minél hamarabb betakarítsák a szőlőt, cukorrépát. Mindenesetre lesz mit csinálniuk, hiszen szőlőt 1125, cukorrépát pedig több mint 5600 hektáron termesztettek az idén a mezőgazdasági üzemek. Abel Gábor LUBOMÍR STROUGAL elvtárs 60 éves Lubomír Strougal elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke 60 éves. Dél-Csehországban, a tábori járás Veselí nad Luznicí községében született 1924. október 19-én. Édesapja 1921-ben lépett a CSKP-ba és aktívan harcolt a hitleri megszállók ellen. Lubomír Strougal így már gyermekként és a családi környezetben megismerkedett a kommunista tanokkal. Az alapiskola elvégzése után évekig munkásként dolgozott. Számára is csak a felszabadulás tette lehetővé, hogy folytathassa tanulmányait. Prágában a Károly Egyetem Jogtudományi Karán tanult és doktorált. A CSKP-ba alig 20 évesen lépett be. A főiskola elvégzése után pártmunkásként dolgozott Dél-Csehországban, 1957-től kerületi párttitkárként. A CSKP Központi Bizottságába 1958-ban, a párt XI. kongresszusán választották be. Lubomír Strougal elvtárs 1959 óta tölt be magas állami tisztségeket. Volt mezőgazdasági és erdőgazdasági miniszter, majd 1961 és 1965 között belügyminiszter. Lubomír Strougal elvtársat a CSKP 1968. évi novemberi ülése megválasztotta a CSKP KB Elnöksége tagjává. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöki tisztségét 1970 óta tölti be. Lubomír Strougal elvtárs jeles szakember, felkészült marxista-leninista, következetes internacionalista. Rátermettségét mindegyik munkakörben bebizonyította. A válságos években is azért küzdött, hogy a párt megőrizze vezető szerepét, a marxista-leninista elvek tisztaságát, és szilárdítsa a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságát. Lubomír Strougal elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1981—1985. évi gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányelveiről“ című előadói beszédében vázolta az előttünk álló feladatokat. Az akkor mondott szavai ma is érvényesek. Egyebek között így érvelt: a helyzet javításának kulcsát az emberekben, az emberi kapcsolatok és a kádermunka javításában látjuk. Az áj feladatokkal csak az a vezető dolgozó birkózhat meg, akiben a politikai fejlettség színvonalas szakmai felkészültséggel és munkabírással párosul, és szakterületén jól tud tájékozódni a technika és a technológia világában ... Kollektívák és egyének, s munkásuk százezrei, szövetkezeti dolgozók, műszakiak, szocialista munkabrigádok, egyszóval minden becsületes dolgozó naponta megvívja a maga harcát a munkatermelékenység növeléséért, az erőforrások jobb kihasználásáért, a gazdaságtalan eljárások és az elavult gondolkodásmód felszámolásáért. Lubomír Strougal elvtárs több magas párt és állami kitüntetés tulajdonosa. Tisztségében ma is azért fáradozik, hogy következetesen érvényesüljön a párt irányvonala, és az ország életének minden területén újabb sikerek szülessenek. Hatvanadik születésnapja alkalmából odaítélték Lubomír Strougal elvtársnak a Szocialista Munka Hőse címet és a Klement Gottwald-érdemrendet. A takarékossági napok után m közvélemény nem túl sokat tud a £-k Honvédelmi Szövetség égisze alatt m “ működő tartalékos tisztek és zászlósok klubjairól, pedig ezek a klubok sok esetben lényegesen fontosabb — sőt érdekesebb — munkát végeznek mint az egyes szakosztályok. Ezek a klubok a hadköteleseknek azzal a rétegével foglalkoznak, amelyik a tényleges katonai szolgálat után van, sportnyelven mondva , és igyekszik őket „kondícióban tartani“, ezért nagyobb odafigyelést érdemelnek. Vannak azonban olyan járások is, ahol az illetékesek odafigyelnek ezeknek a kluboknak a munkájára, és kellő támogatásban is részesítik őket. Talán be sem kellett volna mennem a HSZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottságára, hogy megállapítsam, melyik klub a legjobb ebben a járásban. A Nehézgépipari Müvek komáromi vállalatának klubja az utóbbi években olyan eredményeket ért el, hogy semmi kétség sem férhet elsőbbségükhöz. Könnyű nekik — mondhatják most azok, akik jól ismerik ezt a klubot —, hiszen több tucat olyan lelkes tagjuk van, mint például Dubányi Imre mérnök, tartalékos alhadnagy, vagy Sikula Péter mérnök, tartalékos hadnagy. Fiatal szakemberek, s emellett szinte a vérükben van már a honvédelmi munka. — Én nagyon sok szállal fűződöm a hajógyárhoz — mondotta Dubányi Imre. — Érettsági után egy évet Itt dolgoztam, majd lehetőséget kaptam arra, hogy főiskolán folytassam a tanulmányaimat. A mérnöki diploma megszerzése után visszajöttem, a- hogy én szoktam mondani, az anyaüzemembe. Azóta itt dolgozom mint elektromérnök, a vezérlőpultok elektromossági berendezéseit tervezem. Szeretem a munkámat, de kötelességemnek tartottam, hogy más területen is bekapcsolódjak a vállalat életébe. Nem véletlenül döntöttem a tartalékos tisztek és zászlósok klubja mellett, már korábban is érdekelt a honvédelmi szervezet munkája. Lényegében Sikula Péter mérnök is hasonlóan nyilatkozott a klubhoz és a vállalathoz fűződő kapcsolatáról, azzal a különbséggel, hogy ő a klub alapítói közé tartozik. 1976-ban a vegyészmérnöki diploma megszerzése után került a gyár laboratóriumába, ahol a felületvédelemmel és korrózióval foglalkozik. A felelősségteljes munkája mellett talált időt a klubtagságból eredő feladatok teljesítésére is. — Ügy tudom, hogy még a főiskolán kerültetek kapcsolatba a honvédelmi munkával, mi vonzott legjobban benneteket? — Engem leginkább a lövészet érdekelt. Már a főiskolán is elég szép eredményeket értem el, aminek hasznát vettem a katonai szolgálatom alatt. Amikor leszereltem és megtudtam, hogy a gyárunkban megalakult fez a klub, örömmel kapcsolódtam be a munkájába, mert nem akartam szakítani a lövészettel. Úgy' érzem, időközben még fejlődtem is egy keveset — mondotta Dubányi Imre. — Nem jutott az eszedbe a katonai szolgálat alatt, hogy esetleg hivatásos katonatisztként a hadsereg kötelékében maradj? — Volt egy felettesem, akire nagyon szívesen gondolok vissza. Vele elég sokat beszélgettünk erről a kérdésről. Nem akart ő mindenáron rábeszélni. Lehet, ha egy kicsit jobban megismerhettem volna a mérnökök munkáját a hadseregben, maradtam is volna. De mivel én a szakmámat nagyon szeretem, inkább a civil élet mellett döntöttem: — De beszéljünk a klubról. Érdekelne, hogyan sikerült ennyire egyértelműen az élre törnötök? — Rendszeresen dolgoztunk — mondta Sikula Péter —, a járási versenyeken mindig jól szerepeltünk, és már harmadik éve a mi válogatottunk képviseli a járást a kerületi versenyeken is. Persze ott már jobban meg kell dolgozni a helyezésekért, mert nemcsak lövészetből, hanem politikai és hadászati kérdésekből is vizsgáznunk kell. Természetesen a klub programjában is szerepelnek hasonló témák. A lövészet mellett behatóan foglalkozunk a politikai nevelés kérdéseivel és a polgári védelemmel. Ezen kívül segítséget nyújtunk a honvédelmi nevelésben az iskolánknak, és a pionírházaknak, de más szervezetekben is tartunk előadásokat. — Milyenek a feltételek a klub munkájához? — A feltételekkel elégedettek vagyunk. A járásban a mi klubunknak van a legtöbb tagja, s ennek megfelelő arányban kapjuk a segítséget is a munkánkhoz. KAMOCSAI IMRE Sikula Péter ÉLEN MARADNI A Szlovák Állami Takarékpénztár — mint minden évben — az idén is október elején megrendezte a takarékossági napokat. Ebbői az alkalomból dr. JÓZEF LÁSSÁK, a Szlovák Állami Taka. rékpénztár vezérigatója tájékoztatta az újságírókat a pénzintézmény munkájáról. Többek között elmondta, hogy tovább tartott Szlovákia lakosságának takarékoskodó kedve. Ezt bizonyítja, hogy az év első nyolc hónapjában 2 milliárd 391 millió koronával gyarapodott a lakosság takarék- betétje, és ezzel összes betét nagysága elérte a 61 és félmilliárd1 koronát. Az egy főre eső takarékbetét nagysága 11500 korona. A takarékoskodás alakulása azt bizonyítja, hogy az emberek megbíznak gazdasági rendszerünk szilárdságában. A lakossági takarékoskodásnak az egyén szempontján, azon kívül, hogy megteremti az ember biztonságérzetét, fontos népgazdasági jelentősége is van. A Szlovák Állami Takarék- pénztár ugyanis a Csehszlovák Állami Bankon keresztül a lakosság pénzfeleslegét a népgazdaság fejlesztésére használja fel. Továbbra Is nagy népszerűségnek örvend a fiatalok jutalékos takarékoskodása, a- mely az egyik legelőnyösebb takarékoskodási forma. A takarékpénztár ugyanis az ötéves ciklus alatt rendszeresen takarékoskodó fiatalnak a rendes kétszázalékos kamaton kívül prémiumot juttat, mely megfelel a betét 3,3 százalékának. Az eddigi tizenhat ciklus alatt 24 ezer leány és 18 ezer fiú kapcsolódott be a jutalékos takarékoskodásba, akik prémium fejében 344 millió koronát kaptak a takarékpénztártól. Sokan éppen ezért három cikluson át is folytatják a takarékoskodást, mert minden 14—28 év közötti fiatal köthet takarékos- kodási szerződést. A- legközelebbi ciklus április elsején kezdődik, a számításba jövő fiatalok addig fontolóra vehetik, ne kapcsolódjanak-e be az előnyös takarékoskodásba. Korszerű takarékoskodási és fizetési forma a zsírószámla, amely lehetővé teszi a készpénz nélküli fizetést. A takarékpénztár a számlára érkező összegekből vállalja a tulajdonos rendszeres fizetéseit, mint amilyen a lakbér, a szolgáltatások díja stb. A nagyobb zsírószámlabetéttel rendelkező személy csekk-könyvet válthat, amelyről meghatározott összegeket fizethet a kereskedelemben. A takarékpénztár dolgozóinak tájékoztatása szerint egyre bővül azoknak a kereskedelmi egységeknek a száma, amelyek elfogadják a csekkel való fizetést. A több mint 150 ezer zsírószámla tulajdonosa pedig azzal vigasztalódhat, hogy a takarékpénztár fokozatosan átfér a számvitel mágneses rögzítésére, amely meggyorsítja a kezelést. A takarékpénztár szolgáltatásainak további fontos része a lakosságnak folyósított kölcsön. Az év első nyolc hónapjában például 130 ezren folyamodtak kölcsönért 2,5 milliárd korona együttes összegben. A lakosság eladósodása 13 milliárd koronát tesz ki, ami a betétnek mindössze 21,4 százaléka. Népszerűek a családi ház építéséhez nyújtott kölcsönök, amelyeknek előnyös, 1 vagy 2 százalékos a kamatja. Az első 8 hónapban a takarékpénztár 1 milliárd 55 millió koronát nyújtott erre a célra. Az állam nagyvonalú szociális politikájának megnyilvánulása az ifjú házasoknak nyújtott kölcsön, amelyből a születendő gyermekek számától függően bizonyos összeget leírnak. A kölcsön bevezetése óta, tehát tíz év alatt ezen a címen 1 milliárd 600 millió koronát írtak le a fiatalok kölcsöneiből. A takarékossági napok alkalmából a pénzintézmény dolgozói beszélgetéseken és előadásokon népszerűsítették a takarékos- ksdást a lakosság, elsősorban az ifjúság körében. Palágyi Lajos A
