Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-16 / 42. szám
Két csengetés között A mezőgazdaságnak nem segít az a fiatal, akinek ugyan jók a tanulmányi eredményei, de nem vonzódik kellően a pályához és igyekszik más szakmában elhelyezkedni. A gyakorlati tapasztalatok még a rátermettebb tudományos dolgozóknak sem ártanak, a frissen végzett fiatalnak még inkább szüksége van rájuk. (Részlet a CSKP KB 11. ülésén elhangzott vitafelszólalások egyikéből ] Kívülről tetszetős, barátságos épület a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezőgazdasági Szakközépiskoláé: országos viszonylatban egyedül itt képeznek magyar nyelven mezőgazdasági gépesítő- ket. Éppen óraközi szünet van, a folyosón uralkodó zsibongás is ezt igazolja. Alig néhány hét telt el az iskolaévből. A diákok már megbarátkoztak az iskolapadokkal, a nevelő munka már a megszokott kerékvágásban folyik. Országszerte azonban új módszertant vezettek be ebben az iskolaévben. Miben érintette ez a változás az iskolájukat? — fordulok kérdésemmel Tóth János mérnökhöz, az iskola igazgatójához. — Főleg abban, hogy egyes szaktan- tárgyakat új módszertan szerint oktatunk. Ennek célja a gyakorlati élethez való közeledés, a mezőgazdasági gépek alaposabb megismerése, a hibalehetőségek kizárása. Az is fontos, hogy lépést tartsunk a műszaki fejlődéssel, megismerjük az új' gépeket és berendezéseket. Egy új tantárgyat is oktatni kezdtünk ebben az évben, a gépészeti technológiát, mégpedig a javítástechnológia helyett. Az új tantárgy szélesíti a tanulók látókörét, tartalmában is lényegesen gazdagabb, amit az új tankönyv is bizonyít. Másik újdonság a német nyelv oktatásának bevezetése. Végre sikerült szakképzett tanerőt is kapnunk e tantárgy oktatásához. Tankönyvekből van elég, egyedül a műszaki rajzhoz nem kaptuk még még az új könyveket. — Megvannak a színvonalas oktatás anyagi feltételei? — Merem állítani, hogy igen. Bár az elmúlt évvel összehasonlítva kevesebb lett az elsős, a tantermek száma viszont eggyel növekedett. Pillanatnyilag tizenkét tanteremben tanítunk, ezek fele szakterem. Másik, lényegesen nagyobb és modernebb központunkban a szakoktatás, a műhelygyakorlatok zajlanak. Ott az idén új felszereléssel, új gépekkel dolgozhatnak a diákok. Jövőre nem Tóth János mérnök, az iskola igazgatftin Iveta Toholová, a SZISZ iskolai szervezetének titkára kis örömünkre átvehetjük a tornatermet is. — Említette az elsősöket. Köztudott, hogy a középiskolások létszáma országszerte csökkent, de gondolom, ez nem vezetett az osztályok számának csökkentéséhez? — Valóban így van. Idén csupán hatvanhat elsős kezdett, ebből tizennyolc a magyar osztályban. Mivel a létszám- csökkenés csak átmeneti jelenség, az osztályszámot hagytuk. A hatvanhat elsősünkből kitelt két szlovák és egy magyar tanítási nyelvű osztály. Ideális körülmények között, gazdagabb felszereléssel kezdték meg tanulmányaikat az iskolában, mint elődeik. Hogyan vélekednek az igazgató derűlátásáról az elsősök? Kérdésemmel az I. B-be kopogtatok be, ahol különböző dialektusban beszélik a magyar nyelvet, hiszen Szlovákia különböző járásaiból vannak itt a jövendő mezőgazdasági gépesítők. Tóth Jutka a rimaszombati (Rim. So- bota) alapiskolából jött: „Nekem az iskola tetszik, modern, jól fel van szerelve, főleg az új műhelyek ilyenek. Kicsit idegenek még számomra a szak- tantárgyak, de remélem, fbg menni a tanulás. Az osztályfőnök és a diáktársak, csakúgy, mint a város, jó benyomást tettek rám. Kicsit szokatlan számomra, hogy a diákotthonból egy másik helyre járunk étkezni. Koczúr László Nagykaposról (Vei. Kapusany): „Már megbarátkoztam az iskolával és az osztálykollektívával is. Barátaimmal esténként összejövünk a szobában, és felidézzük a szünidő élményeit, beszélgetünk az iskoláról, a városról. Habár Szepsit még nem ismerjük eléggé, eddigi tapasztalataink alapján fejlődőképes, barátságos mezővárosnak tartjuk. A diákotthon házirendjét, a korai ébresztőt, a reggeli tornát, a csoportos helyváltoztatásokat eddig még nem tudtam megszokni. &z- á- zért van talán, mert még sohasem laktam diákotthonban. Csudái Zsolt a lévai járásból jött: „Bizony Zselízen (Zeliezovce) nem rajzoltunk szakítógépeket és szakítási diagramot, itt pedig már házi feladatot is kaptunk belőle, de hát ez más iskola, más tantárgyakat oktatnak, és érthető, hogy a gépészet dominál. A várost, a diákotthont már megkedveltem. A tanulás mellett a szórakozásra, sportolásra is nyílik lehetőség, ami számomra szintén fontos, mert távolról vagyok, és kevesebbet járhatok haza, mint osztálytársaim. Az osztályfőnökünk nagyon is szívén viseli sorsunkat, ezt az első osztályfőnöki órán is észrevettem. És mit mond az osztályfőnök, Nagy János? Milyennek látja ő az osztályát, és mik az észrevételei az első hetek u- tán? — Lelkes, szorgos közösség van kialakulóban. Első találkozásunkkor a házirenddel ismerkedtek meg, mivel a négy bejáró diákon kívül a többiek kollégiumban laknak, így először is az iskola és a diákotthon házirendjéről be-- szélgettünk. Majd arról, hogy hol érvényesülhetnek az iskola elvégzése u- tán, akik pedig főiskolára készülnek; már most figyelmeztettem a követelményekre. Most még nem mérhető le, ki mire képes, eddig csupán egy közös akciónk volt, az iskolai sportpályán dolgoztunk néhány órát. Az a benyomásom, hogy van akarat a gyerekekben, készségesek és segítőkészek egymással szemben, ami előfeltétele az e- gészséges közösségi szellem, jó osztálykollektíva kialakulásának. Az iskola SZISZ-szervezetének titkárával, Iveta Toholovával a szünetben beszélgetek. Arra kérem, hogy dióhéjban vázolja az iskolán zajló szervezeti életet. — Talán sorrendben véve lesz a legegyszerűbb és legáttekinthetőbb. Szeptemberben hagyományosan az elsősöknek rendezett ismerkedési esttel indul a SZISZ-élet, amelyet a másodikosok szerveznek. Októberben részt veszünk a dargovi hűségeskün, ahol elsőseinket a- vatjuk SZISZ-esekké. Az őszi hónapokban a mezőgazdaságnak is segítünk a termés betakarításában, de főleg a Szepsi Állami Gazdaság burgonyatábláin serénykedünk. A barátsági hónapban vetélkedőket szervezünk, a téli hónapokban pedig táncmulatságokat. A könyv hónapját általában könyvkiállítással és ^árusítással szoktuk megünnepelni. Aztán kezdődnek a szavalóversenyek szlovák, magyar és orosz nyelven, ennek osztály- és iskolai fordulóit mi szervezzük. A különböző sportrendezvények pedig szinte egész évben zajlanak. Már évek óta eredményesen szerepelünk a középiskolák honvédelmi versenyén, é? a sokolovi sportvetélkedőkön. A politikai és-társadalmi évfordulódról az iSkölai hangosbemondóbán Szoktunk megemlékezni. Ezeket az adásokat egy külön híradóscsoport; készíti. Az iskolában, a diákotthonban több szakkör is működik. Megemlíthetem az ifjú újítók körét vagy a fotó- és egészségügyi szakkört. Évről évre színvonalasabb a tudományos diákkonferencia. Baráti szálak fűznek egy magyarországi, a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskoláihoz, a nyári építőtáborokat is közösen szervezzük. Csengetnek, a SZISZ-elnököt várja az osztályba tanulás. POLGÁRI LÄSZLÖ A szerző felvételei A kárpát-duklai hadművelet negyvenedik évfordulójának tiszteletére rendezett honvédelmi hét minden bizonnyal a Honvédelmi Szövetség eddigi legnagyobb rendezvényei közé tartozik. A komáromi (Komárno) járásban a honvédelmi hét a HSZ munkáját bemutató kiállításával vette kezdetét. A kiállítást három nap alatt több mint négyezren tekintették meg. Természetesen az. itt bemutatott tárgyak, eszközök, és dokumentumok legjobban a fiatalokat vonzották, de a fel. nőttek közül is sokan érdemesnek tartották elidőzni a szebbnél szebb modellek, tablók vagy a HSZ-ben használatos fegyverek mellett. Érdekes és újszerű rendezvénye volt a honvédelmi hétnek az élő újság. A Szakszervezetek Házában négy- -ötszáz fiatal hallgatta végig az élő újság időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó vezércikkét, a közgazda- sági rovatban pedig tudomást szerezhettek a Nehézgépipari Művek komáromi vállalatának eredményeiről. A tudomány és technika rovatában érdekes összehasonlítás hangzott el a NATO és a Varsói Szerződés hadseregeinek egyes fegyvernemeiről. Az élő újságból nem hiányozhatott a kultúra és a sport sem. Az előzőben a határőrség Dunaj népi együttese, az utóbbiban pedig a járás könnyűbúvárjaival folytatott beszélgetés tette érdekesebbé ezt a rendezvényt. A honvédelmi hét alatt zajlott a Holt Vág partján megtartott bemutató is, amelyen a résztvevők megismerkedhettek a repülő- és hajómodellezők, a könnyűbúvárok, a kinológu. sok munkájával, eredményeivel, de láthatták azt is, milyen ügyesen végzik ha kell, a feladatukat a Vörös- kereszt köreinek legkisebbjei vagy a tűzoltók. A szervezők jó munkáját dicséri, hogy ezen a rendezvényen is több száz fiatal vett részt. Különben a honvédelmi hétnek e- gyik fő célja az volt, hogy elsősorban a fiatalok ismerjék meg a HSZ_ munkáját, ezért a rendezvények zö-- mét nekik szánták. Feltétlenül meg kell említeni a három nemzedék találkozóját, amelyen a fiatalok elbeszélgettek a Csehszlovák Néphadsereg hivatásos tisztjeivel. A beszélgetést film- és diavetítés tette még él- ményszerűbbé, érdekesebbé. A rendezők azonban nem feledkeztek meg az idősebbekről sem. Kétségtelen, hogy a honvédelmi sportok közül a Komáromi járásban is a legnagyobb érdeklődés a lövészet iránt mutatkozik. Ez az a sportág, amely a fiatalokat, idősebbeket egyaránt vonzza. Sőt, sok esetben egész kollektívák jelentkeznek, illetve neveznek be az egyes versenyekbe. így kerülhetett sor a szocialista munkabrigádok céllövő versenyére is, amelyen tizennyolc kollektíva mérte össze tudását a szakszervezet poharáért. Ugyancsak a felnőtteknek szánták a gépkocsivezetők és a motorkerékpározók ügyességi versenyét, amely egyúttal záróaktusa is volt a rendezvénysorozatnak. — Tapasztalatok nélkül fogtunk neki a honvédelmi hét megrendezésének — mondotta Paál Gyula, a HSZ járási bizottságának alelnöke az utolsó napon —, de a látottak, az emberek érdeklődése, a bemutatók Iránti érdeklődés, a versenyzők lelkesedése alapján elégedettek lehetünk. A tanulságokat ez esetben is le kell szűrni, hiszen jövőre ismét lesz honvédelmi hét. KAMOCSAI IMRE AZ ELSŐ IS LEHET SIKERES
