Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-16 / 42. szám
A CÉL: A KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG Öt fiatal mezőgazdasági szakemberrel találkoztam a SZISZ Érsekúfuári INővé Zámky) Járási Bizottságán. Beszélgetésünk témája a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete. Vendéglátónk a SZISZ jb elnöke, Karol KrSko volt. Acs István, az Udvardi jDvory nad ZitavouI Efsz növénytermesztője: Úgy érzem, a mi szövetkezetünkben, legalábbis azon a részlegen, ahol én dolgozom, a fiataloknak nincs okuk a panaszra. Részlegünk dolgozóinak a fele fiatal, és véleményem szerint valameny- nyien élünk a lehetőségeinkkel. Szerintem a szövetkezet vezetőségének nem kell aggódnia, hogy a fiatalok elpártolnak, de a fiataloknak sem a‘ jövőjük, érvényesülésük miatt. Mikla Irma, a Hűli Efsz adminisztrációs dolgozója: Azért mentem a mező- gazdaságba, mert érdekel ez az ágazat, s úgy gondoltam, hogy a mezőgazdaságban az én munkám is eredményesebb lehet, mint más területen. Munkaköröm lehetővé teszi, hogy néha a kulisszák mögé is betekintsek. Látom az eredményeket, tisztában vagyok a céljainkkal is, tájékoztatni tudom a fiatalokat ezekről, és tudom, mikor és hol van szükség a segítségünkre. Ugyanis megálmodott érvényesülésre. Talán egy kicsit türelmetlenek is vagyunk. Sokan nem hajlandók még egy-két évet sem várni. Ha nem kapják meg, amire számítottak, odébbállnak. Az az érzésem, hogy *a pályakezdő fiatalokat kellene egy kicsit jobban támogatni. Ha már gyökeret eresztenek, nem szöknek meg, K. F.: Negatívum az is, hogy míg a fiatal a mezőgazdasági iskolában a legkorszerűbb termelési formákról, technológiai folyamatokról tanul, a munkahelyén merőben mást tapasztal. A gépek javításához régi, elavult szerszámokat kap. Ha netán traktoros akar lenni, szinte biztos lehet benne, hogy egy leírásra váró traktor lesz az övé. Ezek a dolgok kedvüket szegik a fiataloknak, s bizony sok esetben, ha hiába kérik az orvoslást, szedik a sátorfájukat. Tehát jobban oda kellene figyelni, hogy az iskolában tanultak és a gyakorlati élet között ne legyen ekkora különbség. J. F.: Fontos tényezőnek tartom a kedvezőbb szociális feltételek megteremtését is. Régebben nálunk Udvar- don sem volt valami rózsás a helyzet, de amióta felépült az új farmunk, gyökeresen megváltozott minden. Kettős öltözők állnak a dolgozók rendelkezéJelentős a SZISZ növekvő igyekezete is, amelynek célja a fiatalok bevonása a szocialista munkaversenybe, a föld kihasználásáért, a betakarítási veszteségek csökkentéséért folyó harcba és a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásába. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban mind több fiatal szakember dolgozik. Rendszeresen kell velük foglalkoznunk, hatást gyakorolva aktivitásuk kibontakozására, a munka iránti hozzáállásukra, bevonva őket a tudományos- műszaki fejlesztés terveinek megvalósításába. .&.... (Részlet a CSKP KB 11. ülésén elhangzott beszámolóból ) nálunk nem a szövetkezet vezetősége szokta felkérni a fiatalokat, hogy segítsenek ebben vagy abban, hanem mi állunk elő kezdeményezőkként. Juhász Ferenc, az Udvardi JDvory nad Zitavou) Efsz zootechnikusa: Az u- tőbbi évtizedekben rengeteget fejlődött, változott az állattenyésztés. A mi szövetkezetünkben már nem gond a fiatalokat megnyerni, hogy az állattenyésztésben dolgozzanak, viszont az az i- gazság, hogy nálunk éppen ennek a fejlesztésére fordították a legnagyobb figyelmet. Piszton Boldizsár, a Szőgyéni JSvo- din) Efsz zootecKnikusa: Sajnos, én nem tudok ilyen pozitívan nyilatkozni erről a kérdésről, pedig a mi szövetkezetünk is a fejlettebbek közé tartozik. Nálunk elég kevés fiatal vállalja az állattenyésztésben való elhelyezkedéssel járó problémákat, sajátos életformát. Még a csoportvezetői megbízatásokat sem akarják minden esetben elfogadni. Király Ferenc, a Tardoskeddi JTvrdo- Sovcej Efsz gépjavítója: Téved az, aki azt hiszi, hogy ilyen problémák csak az állattenyésztésben léteznek. A gépesítésben dolgozó fiataloknak is sokszor le kell mondaniuk a szombatjaikról, vasárnapjaikról, főleg amikor a csúcsmunkák megkívánják. Bár már történtek erőfeszítések ennek a problémának a megoldására, de a köztudatban még mindig ez él, és ez tartja vissza leginkább a fiatalokat a szakma vállalásától. Karol Krsko, a SZISZ jb elnöke: járásunkban sok fiatal dolgozik a mező- gazdaságban, jó, de kevésbé kedvező körülmények között, ezért az egyes á- gazatokon belül még érezhetők a munkafeltételek közötti különbségek. Minden attól függ, hogy milyen színvonalon gazdálkodik az illető szövetkezet. Tudom, nem jellemző, de már vannak olyan szövetkezetek is, ahol annyi a fiatal, hogy még a szakképesített munkaerőket sem tudják megfelelő beosztásba osztani. Meglehet, már annak a kornak a küszöbén vagyunk, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek is válogathatnak a fiatal dolgozók között. A. 1.: A mai fiatalnak nem mindegy, hogy mondjuk a középiskola befejezése után mennyit kell várnia az általa sére, az egyikben levetik az utcai ruhát, a másikban pedig felveszik azt, a- melyikben dolgozni fognak. Fordított a sorrend a munka végeztével, sőt még közben a szaunát is igénybe vehetik, ha kedvük tartja. P: B.: Viszont a fiatalok azt szeretnék, ha az állattenyésztésben is bevezetnék a műszakokat. A megszakított munkaidőnek senki sem örül. Mert hiába van az, hogy csak kora reggel meg késő délután kell dolgozniuk az állat- gondozóknak, gyakorlatilag az egész napjuk odavan. Tudom, hogy ez sok belső gondot okoz a szövetkezeteknek, de azért néhány példa már igazolja, hogy megoldhatók ezek a problémák, sőt a mi szövetkezetünkben is van már egy részleg az állattenyésztésben, ahol sikerült a két műszakos termelést megoldani. M. A mi szövetkezetünkben is sok gondot okoz, hogy a fiataloknak aránylag kevés a szabadidejük. De ez nem csak az állattenyésztésben van így. A csúcsmunkák idején nem különb a helyzet a növénytermesztésben sem. Ez nagyon meglátszik a szervezeti munkán is. Nehéz a fiataloktól elvárni, hogy a fárasztó napi teendők után aktívak legyenek az ifjúsági szervezetben. Ügy látom, hogy összekovácsolódásukra negatívan hatott a szövetkezetek egyesi-. tése is. Például nálunk négy faluban dolgoznak, élnek a fiatalok, szinte lehetetlen őket összehozni, még ha engedné is a szabadidejük. Egyedül télen sikerül néhány olyan akciót megvalósítanunk, amelyekbe mindenki bekapcsolódhat. Talán a megoldás az lenne, ha az egyesített szövetkezetekben minden gazdasági részlegen egyenlő feltételeket tudnának teremteni a fiataloknak. K. K.: Járásunkban szép számmal vannak olyan mezőgazdasági üzemek, ahol a fiatalok igényeit is kielégítő feltételeket teremtettek, de akadnak még olyanok, ahol van mit behozniuk. A jövő feladata az egyenlőtlenségek felszámolása. Viszont a halogatásnak még a megnehezedett gazdasági körülmények között sincs értelme, hiszen a fiatalok ezrei a jövőjüket látják a mező- gazdaságban, KAMOCSAI IMRE Negyven évvel .ezelőtt a Dukla-szo- rosnál minden talpalatnyi földért kemény csatát kellett vívni. Ma a Halál-völgybe vezető út elágazásánál egy szovjet és egy német tank „közelharca“ idézi az akkori harckocsicsatákat. Olyan ez, mint egy filmkocka a csatamező megörökített e- seményeiröl, egy megrázó harci jelenet könyörtelen valósága. A völgyben befelé haladva nehézlövegek, aknavetők, harckocsik, repülőgép- roncsok láttatják a harcok lefolyását. KaptSov község határában rajvonalban állnak a szovjet T—34-es tankok. Itt is, ott is sírhantok, emléktáblák hirdetik a csehszlovák és szovjet katonák hősiességét. Kísérőmtől, Nagyezsda Fedorkovától, a SZISZ Svidníki Járási Bizottsága titkárától tudom meg, hogy KapiSovban a SZISZ jb patronálásával készült az emlékmű; a dlhofiai repülőkatasztrófa áldozatainak a kelet-szlovákiai kerület fiataljai az Emlékidéző-moz- galom keretében állítottak emléktáblát, a szovjet komszomolisták pedig sírkővel emlékeznek meg a hősökről. A tájat kémlelem. Minden dombvonulat, lanka, hegyháton nyargaló edósáv egy-egy darab történelem itt a halál völgyében. Ivan Fedorko: „Tizenkét éves voltam, amikor a falu felszabadult." ÚJJÁÉPÜLT A FALU Kru21ová község napjainkban nyugodt hétköznapjait éli. Utunk a helybeli a- lapiskola igazgatójához, Ivan Fedorko- hoz vezet. Tizenkét éves volt csupán, mikor a falu határában véres csaták folytak. — A fasiszták csordaként űztek ki minket a faluból. Az akkori 540 lakosból' csupán egy beteg, magatehetetlen öregember, Ján Zuman maradt hírmondónak a sorsára hagyott faluban. A hitleristák felgyújtották a falvakat, köztük a mienket is, a környéket elaknásították. A lakóházak nagy része tönkrement, csupán három ház maradt lakható állapotban. Az evakuált lakosság csak a front elvonulása után tért visz- sza a faluba, s ott siralmas látvány fogadta őket. Már jóval odább ropogtak a fegyverek, amikor megkezdték a porrá égett falu újjáépítését. A kertekben, a határban még évek múltán is aknák robbantak, az aknák maradványaira még napjainkban is rábukkannak, annak ellenére, hogy a tűzszerészek több ízben is" átfésülték a terepet. Falunézőbe indulunk. Kru21ová mai szocialista arculatát az öröm és a remény jellemzi. — Szinte a felismerhetetlenségig megváltozott a falu képe — mondja az iskola igazgatója. — A dinamikus fejlődés, az építés-szépítés napjainkban sem szünetel. Az itt élő 658 lakos szinte egy emberként, közös összefogással é- píti a falut. Gombamód szaporodnak a szebbnél szebb lakóházak. Kilenc tantermes alapiskola épült napközivel, e- bédlővel, tornateremmel. Továbbá ven- déglátőipari központtal, új üzlettel, művelődési házzal gyarapodott a falu. A mozi is rendszeresen üzemel. Központi község vagyunk, hiszen a környező települések, Svidnicka, Dlhofta, Vápe- ník, Havranec közigazgatásilag hozzánk tartoznak. A falu és környékének lakossága a Vrchovina Efsz-ben talál munkalehetőséget. Most közös összefogással a Béke parkot építjük, ahol majd emlékművet emelünk azoknak, akik é- letüket áldozták szabadságunkért. A felszabadulás emlékünnepségei nálunk novemberben lesznek. Ünnep ez a faluban, minden évben olyan esemény, a- mely ébren tartja bennünk, idősebbekben, de a fiatalokban is a múlt tanulságát, megerősíti a békevágyunkat. A fiatalok megértették, hogy a szocialista jelenünkért életüket áldozó hősöknek becsületes, alkotó munkával állíthatnak legszebb emléket. Az Emlékidéző mozgalomban végzett munkájuk ezt fényesen bizonyítja. XXX Natasa Vancsisinova a huszonhárom tagú falusi SZISZ-szervezet elnöke. Az Emlékidéző stafétában kifejtett tevékenységüket az emlékfüzetben számtalan bejegyzés és fénykép dokumentálja. Miközben a füzetben lapozok, Natasa kiegészíti a fényképek és rövid bejegyzések mondandóját. — Tizenhárom SZISZ-tagunk kapcsolódott be a hozzánk nagyon is közelálNatasa Vancsisinova, a falu SZISZ-szen vezetének elnöke lő mozgalomba. Azért mondom, hogy közelálló, mert ha valakinek, akkor községünk lakosságának van mire emlékeznie. Községünk felszabadulásának körülményeit azokból a beszélgetésekből ismerjük, amelyeket a helyi veterán partizánokkal és egykori katonákkal folytattunk. Sok újat tudtunk meg Igor Slepcov A Duklánál harcoltak című könyvéből és a fiatal történésszel való találkozón. Részt vettünk az SZNF és a kárpát-duklai hadművelet 40. évfordulójára rendezett járási vetélkedőn, valamint azon a körzeti tudásfelmérőn, melynek ezt a címet adtuk: „Köszönet azoknak, akik szebb jövőnkért fogtak fegyvert“. A községünk határában hősi halált halt katonák sírját mi gondozzuk, ezenkívül a Béke parkon is dolgoztunk, és bekapcsolódtunk a dlhofiai emlékmű építésébe. A falu fiataljai jobbára ukrán nemzetiségűek, s a magunk mó’dján nemzetiségi kultúránkat is istá- poljuk. Megrendeztük a szovjet kultúra napjait, máskor meg barátsági műsoros estre hívtuk meg a komszomolistákat. Gyakran váltunk levelet Magyina Iksza- novajával, akinek az apja és a férje is életét áldozta községünk felszabadításáért. Októberben személyesen is ellátogat községünkbe. Sok érdemleges és tartalmas rendezvényről számol még be a füzet, de a hosszú felsorolás helyett álljon itt a leglényegesebb: a mozgalom első szakaszában a járás legjobbjai közé tartozott a falu SZISZ-szervezete. Nagyokat szippantok a festőién szép duklai erdők levegőjéből. A dombtetőről szép kilátás nyílik Kru21ovára. Az üszkös romoknak már nyoma sincs, hanem korszerű nagyközség épült fel a helyükön. A tengernyi szenvedés, a nélkülözés és áldozat nem volt hiábavaló. POLGÁRI LÄSZLÖ \
