Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-31 / 5. szám
2 v KOMMENTÁRUNK A jogok és kötelességek egysége Az ifjúsági szövetség munkájában egyre nagyobb teret kap a jogi nevelés, pontosabban a jogi felvilágosítás. Ezzel kapcsolatban nem kevesen hiszik azt, hogy e2 elsősorban azért fontos, mert baj van a fiatalokkal, mert sok a fiatalkorú bűnöző, rendbontó. Az igazság az, hogy utóbbi időben nem emelkedik az ifjúsági bűnözések száma, de sajnos lényegesen nem is csökken. Vannak aszociális elemek és nyugtalanító jelenségek is az ifjúság egy-egy csoportjánál, amelyekkel fel kell venni a harcot. Ugyanakkor fel kell lépni az ifjúsággal szemben meglévő előítéletek, a felületes általánosítások ellen. Az ifjúság túlnyomó többsége becsületesen dolgozik vagy készül hivatására, szakmájára. Éppúgy, mint az „apák nemzedékének“ több mint 90 százaléka egy életen keresztül nem került konfliktusba a törvénnyel, nem lesz ez másképpen a „fiúk nemzedékével“ sem, sőt, náluk érezhetőbb lesz a szocialista nevelés pozitív hatása. Ettől függetlenül nem szabad a jelenlegi helyzetet idealizálni, hiszen még ma is élnek az olyan emberi tulajdonságok, mint az önzés, az egyéni érdek előtérbe helyezése, a haszonlesés. A munkánál még elég sok esetben nem játszik szerepet a közösségi, a társadalmi szempont. Ugyancsak nem kevés azoknak a száma, akik szívesen tesznek szert anyagi előnyökre becsületes munka nélkül. Az ifjúsági szövetség feladata a közösségi ember nevelése. Ezért a személyiségformálás egész folyamatának állandóan kapcsolatban kell lennie a közösséggel, annak életével, fejlődésével. A fiatalokban a közösségi és az egyéni érdek összhangját az állandó és tartalmas közösségi élet, s annak keretében végzett közösségi tevékenység teremtheti meg. A közösségi tevékenység pedig elképzelhetetlen szocialista jogtudat nélkül. Ennek a tudatnak a fejlesztése jogi propagandánk fontos küldetése. A fejlett szocialista jogtudattal rendelkező ember belső igényévé válik a közösség ügyeiben való részvétel. Minél erősebb és minél szélesebb körű ez az igény, annál jobbak a feltételek ahhoz, hogy az emberek a társadalom alkotó tagjai legyenek. Ily módon nem pusztán magánemberként élnek, hanem a közösség tudatos tagjai is, ami pedig jelentősen hozzájárul a közösségi szemlélet, a szocialista életmód kialakításához. A közéletiség igényének felkeltésével kapcsolatos teendőket reálisan kell megközelíteni. Az emberek elsősorban az iránt érdeklődnek, amiben ők maguk személyesen érintve és érdekelve vannak. A jogi műveltség terjesztése és elmélyítése ugyancsak hozzátartozik a szocialista demokratizmus érvényesüléséhez. Elgondolásaink itt is csak akkor vezetnek a kívánt eredményre, ha a társadalmi gazdasági élet valóságos összefüggéseinek ismeretében fogalmazzuk meg őket. Politikai rendszerünk nem választja el a szabadságot a felelősségtől, a jogokat a kötelességektől. A jogok és kötelességek egysége tükröződik vissza a szocialista törvényességben is. Ennek lényege, hogy az állam mindenkitől egyaránt megköveteli a törvények betűjének és szellemének megtartását, ugyanakkor minden állampolgárt e törvények védik. A CSKP, politikai rendszerünk minden szervezete — így a SÉISZ is — azon fáradozik, hogy a szocialista törvényesség mindkét oldala csorbítatlan legyen, s a jogszabályokat a hatóságok, a gazdasági szervek és az állampolgárok is kövekezetesen megtartsák. STRASSER GYÖRGY A jó szervezés - fél siker A Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteiben javában tartanak az évzáró taggyűlések. A galántai járás 329 alapszervezetében is folyik a számadás és a terv- készítés avégett, hogy az idén a közösségi munka még tartalmasabb, gazdagabb, a társadalom és az egyén szempontjából is hasznosabb és vonzóbb legyen. A mozgalmi munka e fontos időszakának időszerű kérdéseiről beszélgettünk Takács Györggyel, a SZISZ járási bizottságának alelnökével és jaroslav Pazitnyval, a jb titkárával. % Mekkora az ifjúsági szövetség befolyása a járás ifjúságára? T. Gy.: A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek járásunkban 9816 tagja van, 156-tal több, mint az előző évben. A szövetség befolyása az ifjúság minden rétegére kiterjed, legszámottevőbb azonban a taglétszám a középiskolákban, a középfokú szaktanintézetekben és a szakintézetekben. Ez utóbbinak örülünk, mert innen kerül ki a jövő évtizedek munkás- osztálya, s számunkra nincs fontosabb feladat, mint a munkáskáderek nevelése. B. P.: Ezzel a kérdéssel kapcsolatban csupán azt szeretném elmondani, bogy igyekszünk az egyes alapszervezeteket megkülönböztetett módon kezelni, hogy az ifjúság minden egyes rétege megtalálja körünkben a neki megfelelő munkát, kedvtelést. Ilyen értelemben irányítjuk a járási bizottság aktivistáit is. Ez a differenciált eljárás érvényesül mind a politikai oktatásban, mind a kulturális munkában és egyéb területen. ® Melyek azok a gyenge pontok, amelyek hátráltatják a járási szervezet munkáját? T. Gy.: Nem állítom, hogy nincsenek a munkánknak Branislav Pazitny gyenge pontjai, viszont az időről időre felmerülő nehézségek nem olyan jellegűek, hogy ne tudnánk őket közös erővel megoldani. Talán ilyen gyenge pont a testnevelés, a tömegsport. Tűrhetetlen például, hogy az üzemekben évente egyszer rendeznek sportnapot vagy valamilyen nagyobb versenyt, mondjuk az igazgató kupájáért, vagy adnak neki valamilyen más hangzatos nevet, és egész éven át semmi más sem történik. A tömegsport, a testnevelés nem kampányfeladat, hanem rendszeres, mindennapi munka. Ezért a jövőben feltétlenül növelni kell a fiatalok részvételét a SZISZ többfordulós versenyeiben. Bár tudjuk, hogy az ifjúmunkások jelentős része ingázik, és többek között ezért nem kapcsolódhatnak be a sportéletbe, azért a szakszervezeti üzemi bizottsággal karöltve meg kell találni a módját annak, hogy rendszeres mozgási lehetőséget teremtsünk a fiataloknak. Merőben más a helyzet az eszmei neveléssel és a munka kezdeményezéssel, ahol jelentős sikereket értünk el. Viszont jelentkezett egy újabb probléma, elsősorban az üzemi és a falusi alapszervezetekben, az elöregedés. Tavaly a falusi szervezetekben volt nagy a lemorzsolódás és a vezetőségekben is nagy a fluktuáció, mert a tisztségviselők jelentős része kiöregedett a „szi- szes“ korból. Idén viszont az üzemi alapszervezetekben a vezetőségi tagoknak legalább a 40 százaléka kicserélődik. Ez nem kívánatos jelenség, de néha tehetetlenek vagyunk vele szemben. 9 Mégis, mit tesznek azért, hogy a t'sztségváltás és a lemorzsolódás ne okozzon fennakadást a mozgalmi életben? B. P.: A taglétszám fokozását állandó feladatnak teTakács György kintjük. Úgyszintén a kádernevelést. A vezetőképzés kiterjed minden új tisztségviselőre. Mihelyt valahol tisztújításra kerül sor, az új funkcionáriust rövid időn belül egy- vagy háromnapos tanfolyamra hívjuk. Nem engedjük, hogy akár egyetlen SZISZ-tag is vezető beosztásba kerüljön anélkül, hogy ne legyen tisztában a szervezeti élet alapismereteivel, ki ne oktassuk. ® Az említett kérdések bizonyára most, az alapszervezetek évzáró taggyűléseikor mindennél jobban előtérbe kerülnek, mivel tisztújításra is ilyenkor kerül leginkább sor. Hogyan készültek fel a mozgalmi év legfontosabb feladatának lebonyolítására? T. Gy.: Az az érzésem, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűléseit, illetve a konferenciákat jól előkészítettük, mert azt tartjuk, hogy a jő szervezés, fél siker. Mindenesetre értekezletet tartottunk az alapszervezetek elnökeinek részvételével, amelyen aprólékosan kifejtettük az évzáró taggyűlések politikai jelentőségét, és szervezési kérdésekben is tájékoztattuk őket. Ezenkívül konzultációs központokait nyitottunk Vágsellyén (Sala), Szereden (Sered) és Diószegen (SlódkoviCovo), ahol a hét bizonyos napján a járási bizottság dolgozói és aktivistái tanácsadó szolgálatot tartanak. Minden egyes alapszervezet köteles a konzultációs központban megvitatni az évzáró taggyűlés politikai és szervezési biztosításának írásbeli tervezetét. A SZISZ járási bizottságán pedig a hét minden napján és a nap minden órájában az alapszervezeti tisztségviselők rendelkezésére állunk. Ezenkívül minden alapszervezetben nagy segítséget nyújtanak a járási bizottság aktivistái, s egyetlen évzáró tagyűlésről sem hiányoznak majd a járási bizottság apparátusának dolgozói vagy aktivistái. Nagy segítségünkre van továbbá szervezeti kérdéskben a SZISZ-közlöny, amelyről talán az eszmei munkáért felelős titkár mondhatna többet. B. P.: A járási bizottság második éve adja ki a SZISZ- közlönyt (Zvázácky spravo- dajca), amely havonta megjelenő módszertani folyóirat. Nagyjából tartalmazza a járási szervezet életével összefüggő eseményeket. Tájékoztatjuk benne a tagságot a járási szervek munkájáról, az előző időszakának fontosabb eseményeiről, és ugyancsak tartalmazza a közlöny az elkövetkező legfontosabb feladatokat és akciókat is. Szükség esetén válaszlevelet is közlünk, mindenki előre tudja, hogy a legközelebbi egy-két hónapban milyen nagyobb akciók lesznek az eszmei nevelésben, a kulturális munkában vagy a sport- tevékenységben. • Milyen segítséget kap az ifjúsági szövetség a mozgalmi munkában és az évzáró taggyűlések megszervezésében a párt szerveitől és szervezeteitől? T. Gy.: A párt szerveivel' és szervezeteivel rendkívül jó kapcsolatot teremtettünk. Szinte jelképes, hogy a párt járási bizottságát az ifjúsági szövetségével egy folyosó köti össze. Összeköt bennünket a közös cél is. A járási és a falusi vagy üzemi párt- szervek mindig megvitatják velünk, hogy kit javasolnak pártaktivistának az alapszervezethez. Megelégedéssel nyugtázhatom, hogy nincs egyetlen alapszervezet sem pártaktivista nélkül, és rendszerint azok látják el ezt a . feladatot, akik megértik a fiatalokat, és szívesen is dolgoznak a körükben. PALAGYI LAJOS A szerző felvételei TÖRTÉNELMI KRÓNIKA A PÁRT HARCA A FASIZMUS ELLEN Az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválság még inkább kiélezte a proletariátus és a burzsoázia közötti osztályharcot, és számos országban politikai válságot idzett elő, amely Jelentős mértékben megrendítette a tőkés gazdasági rendet. A burzsoázia erre azzal válaszolt, hogy még elkeseredettebb harcot Indított a munkásosztály, különösen pedig élcsapata, a kommunista párt ellen. Nem válogatott a módszerekben, és végső eszközként a fasiszta diktatúrához nyúlt. A fasizmus célja az ún. burzsoá szabadságjogok teljes megszüntetése, a haladé mozgalom likvidálása, a kommunista párt feloszlatása, a forradalmi hangulat elfojtása, végső soron tehát a burzsoázia korlátlan uralmának fenntartása volt. A fasizmus uralomra jutása 1933 januárjában Németországban csak azt bizonyította, hogy a burzsoázia már nem volt képes a régi módszerekkel, a burzsoá parlamentarizmus eszközeivel uralkodni. A fasizmus halálos veszélyt jelentett az egész nemzetközi munkásmozgalomra és a világ békéjére nézve. Az agresszív tervek, az „új életterek“ követelése ugyanis megrendítette az amúgy Is ingatag nemzetközi egyensúlyt. A Kommunista Internacionále mindjárt világosan látta a helyzetet és azt, hogy mibe sodorhatja a világot a terjeszkedő fasizmus. Már a Kommunista Internacionále XIII. plenáris ülésén elemezték a kialakult helyzetet, és rámutattak a fenyegető veszélyre, az összefogás szükségességére. Különösen veszélyeztette a hitleri fasizmus hazánkat, Csehszlovákiát. Szinte uralomra jutásától kezdve területi követelésekkel lépett fel velünk szemben, s uszítására aktivizálódtak a német, lakta területek. A cseh fasiszták már 1933 áprilisában ún. „nemzeti hetet“ rendeztek, provokációk egész sorát követték el, és nyíltan az ország egységének megbontására törekedtek. Ezt lehetővé tette számukra a szociáldemokrata pártvezetők árulő politikája, a burzsoázia hallgatólagos beleegyezése. A cseh és a szlovák burzsoázia vérmes reményeket fűzött ahhoz, hogy a hitleri fasizmus segítségével sikerül megfékezni az egyre erősödő munkás- mozgalmat. esetleg visszafordítani a fejlődés útját a gazdasági válság éveiben Is erőteljesen fejlődő Szovjetunióban. Az ország sorsa és érdeke számukra teljesen másodlagos dolog volt. Ebben a helyzetben csupán Csehszlovákia Kommunista Pártja mérte fel helyesen a veszélyt, és szállt szembe a íasiszta erőkkel. A párt éppen 50 évvel ezelőtt, január 30-án országos konferenciát hívott össze, hogy megvitassa a Komintern XIII. plenáris ülésének Irányelveit és egységbe szólítsa a népet a fasizmus ellent harcban. A konferencia egyöntetűen a fasizmus és a háború ellen foglalt állást. Megalakult „A fasizmus és háború elleni egységfront országos bizottsága“. A párt az adott helyzetben ugyanis olyan politikai hadsereg létrehozását sürgette, amelynek részét képezték volna azok a társadalmi rétegek ts, amelyekkel a pártnak addig nem volt politikai és Ideológiai kapcsolata. Nagy hangsúlyt fektettek többek között az ifjúság megnyerésére. Az említett bizottság első akciójaként felhívást bocsátott ki a XX. nemzetközi ifjúsági nap közös megszervezésére „Az Imperialista háború fenyegető veszélye, a fasizmus, a sovinizmus ellen, a dolgozó ifjúság nemzetközi barátságáért“ jelsző alatt. Az antifasiszta mozgalomban fontos szerepet játszottak a Csehszlovák Komszomol szervezetei és tagjai, s az Ifjúság túlnyomó része valóban felsorakozott a párt mögött. Csehszlovákia Kommunista Pártjának törekvése később a széles és egységes antifasiszta demokratikus népfront kialakításában jutott kifejezésre, amelyet a Kommunista Interna- clonále VII. kongresszusának határozata értelmében a párt VII. kongresszusa hagyott jővá. Nem a párton múlott, hogy a burzsoázia egyértelmű árulása folytán Csehszlovákia végül Is a hitleri fasizmus hálójába került. L. L. ÜJ TÍPUSÚ ÁLLAMSZÖVETSÉG A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével létrejött a világ első munkás-paraszt állama, egy teljésen új típusú állam, amely megszüntette az embernek ember általi kizsákmányolását, és Igazságos társadalmi rendet vezetett be. A szovjetek V. kongresszusa 1918 júniusában elfogadta az ország első alkotmányát, amely alapjában véve csak a munkásosztály hatalmát és a korábban már dekrétumokkal kinyilvánított alapvető állampolgári Jogokat és kötelességeket, a már meglévő társadalmi rendet törvényesítette. A győzelem első percétől együtt küzdöttek a szovjetköztársaságok, ám még nem állt fenn közöttük szabályos, jogilag Is megfogalmazott szövetség. Erre csak 1922 decemberében került sor, amikor a szovjetek I. össz-szövetségl kongresszusa jóváhagyta a szovjet népek önkéntes állami egyesülését, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. Létrejött egy teljesen új típusú államszövetség, ameUf teljes mértékben a népek lenini önrendelkezési jogán alapult. A teljes önkéntesség és egyenjogúság alapján egyesült az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság, a Kaukázusontúll Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Belorusz Szocialista Szovjet Köztársaság. Valamivel később Közép-Azslában három önállő szövetséges szovjetköztársaság alakult: az Üz- bég, a Türkmén és a Tadzsik Szovjet Köztársaság. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása 1922. december 30-án a szovjethatalom megerősödését jelentette, ám ezzel az aktussal jogilag még nem fejeződött be az új típusú államszövetség létrejötte. Erre 1924 Januárjában került sor, amikor a szovjetek II. össz-szövet- ségl kongresszusa elfogadta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének első alkotmányát. Ez volt a történelem első olyan államjogi alaptörvénye, amely a különböző népek államának és a nemzetiségeknek minden tekintetben egyenlő jogokat biztosított egészen az önrendelkezésig. Az alkotmány alapja a köztársaságok osztálytermészetének egysége, a célok közössége volt, továbbá az, hogy — a szovjetek Internacionalista jellegének megfelelően — a különböző nemzetek és népcsoportok dolgozói egyformán gyakorolhatták a hatalmat. További sarkalatos pontja az egységes, közös terv által szabályozott szocialista gazdaság megteremtésének törvényesltése volt. Szoros szövetség nélkül — s ezt minden egyes köztársaság világosan látta — nem lehetett volna eredményesen, minőségileg új, szocialista alapokon fejleszteni a gazdasági életet és a kultúrát, növelni a dolgozók jólétét. A történelmi fejlődés, a Szovjetuniónak a gazdasági és társadalmi élet fellendítésében elért kimagasló sikerei szükségessé tették többek között 1936-ban s végül 1977-ben egy új alkotmány elfogadását, amely megfelelt az adott helyzetnek, de éppen az első szövetségi alkotmány elfogadása óta (1924. január 31. J eltelt hat évtized igazolta az első Igazán demokratikus és méltányos szövetségi alkotmány helyességét, a szovjet szövetségi állam létrehozásának történelmi Indokoltságát. B. M.
