Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-09 / 41. szám

4S KOMMENTÁRUNK Jó gazdához illően Tetűződík az efsz-ek 10. országos konferen­ciájának előkészítése. Hazánk 53 Járásában már megtartották az efsz-ek járást konferenciáit, a többiben pedig október 13-án értékelik mun­kájukat a szövetkezeti földművesek. Ez az ér­tékelés azért is különösen érdekes, mert ez nemcsak a két kongresszus közötti fejlődés mérlege, hanem a konferenciák megemlékez­nek a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés kezdetének 35. évfordulójáról Is; s ez a változás a csehszlovák gazdaság stabilizálá­sának (s további sikeres fejlődésének szilárd alapját képezi. Ismeretes, hogy az 1948. évi szintnél egytizeddel kisebb földterületen és negyven százalékkal kevesebb munkaerővel szo­cialista üzemeink a bruttó mezőgazdasági ter­melést a 2,2-szeresére növelték. A legnagyobb mértékben a gabonatermelés növekedett. A hek. tárhozam az 1948. évi 1,58 tonnáról országos viszonylatban 4,54 tonnára növekedett. Ezen be­lül olyan produktív járásban, mint a dunaszer. dahelyi (Dun. Streda) a gabona átlagos hek­tárhozama az 1960. évi 2,9 tonnáról Idén több mint 7 tonnára emelkedett. Még Intenzívebb volt az állattenyésztés fej­lődése. Az ágazat termelése 2,8-szor növeke­dett. Az említett járásban főleg a tejtermelés­ben értek el nagy sikereket: 1960-ban csak 2272 liter tejet fejtek tehenenként tavaly már 4267 litert. A mezőgazdaság fejlődéséről szólva, nemré­gen mondotta MiloS Jakeä, a CSKP KB titkára: „A tények meggyőzően érvelnek, az ellenség azon hivatkozásaival szemben, hogy az első köztársaság Idején mezőgazdaságunk exportra Is termelt, Arról, hogy a lakosság nagyon ala­csony szintű fogyasztásának következménye volt, már nem beszélnek, és a falu mai életé­ről szóló tényeket és az elért eredményeket már elhallgatják“. A kongresszust megelőző vita eredményeként széles körű szocialista verseny bontakozott ki, és ami a legörvendetesebb, jó gazdaként cél­szerűen használták fel a takarmányt, megta­karításokat értek el a tüzelőanyag- és energla- -felhasználásban Is. Rudolf Vanőo, az SZLKP KB osztályvezetője elmondotta, hogy a kong­resszus előtti vitában több mint 11 ezer javas­lat és hozzászólás hangzott el, amelyekhez az Illetékes szerveknek állást kell foglalniuk. A legtöbben a termőtalaj védelmével és javításá­val, az állóeszközök jobb kihasználásával, az Irányítás javításával, a gazdaságosság növelé­sével, valamint a vállalaton belül önálló el­számolási rendszer elmélyítésével foglalkoztak. Korunkban az ökológiai szemlélet általános­sá válásának kezdeti szakaszában vagyunk. E- zért kell többet foglalkozni azzal, hogy a Jö­vő nemzedéke számára milyen környezetet ha­gyunk. A mezőgazdaság ma az egyik legnagyobb környezetszennyező, és ez a környezetvédelem és a talajbiolőgia halasztást nem tűrő gondja. A mezőgazdasági lrányítószerveknek késedelem nélkül és megfelelő szinten kimerítően foglal­kozniuk kell a környezetvédelemmel. A tapasz, falatok azt bizonyítják, hogy a környezetvé­delmi problémák megoldása csakis a biológiai és mezőgazdasági szempontok egybehangolt ér. vényesítésével lehetséges. Az efsz-ek járási konferenciái tanúbizonysá­got adtak annak is, hogy a szövetkezetek nem csupán többet várnak a tagoktól, hanem tá­mogatni Is Igyekeznek őket. Számos példa bi­zonyítja, hogy mennyire támogatják a fiatalok lakásépítését, segítik a falu népi táncegyütte­seit, az Iskolákat és klubokat. Az újonnan épült tornatermekben és sportpályákon zajló sport­életet az efsz-ek anyagilag is támogatják. E- mellett segítik a SZISZ-szervezeteket és a pto- nlrcsapatokat is. STRASSER GYÖRGY Egy járás életéből Természetvédelem A komáromi (Komárno) Járásban évről évre egyre nagyobb figyelmet szentelnek a termé­szet védelmének. A szakértői vizsgálatok alap­ján Cslcsón (Ciöov), Hurbanovóban, Marcelhá- zán (Marcelová), örsújfalun (Nová Strá2) és Komáromban nyolc parkot nyilvánítottak tör. ténelml védett területté. Ezekben magas kort megért és különlegesen értékes fák találhatók. A nemzeti bizottságok és a polgárok, köztük a kis pionírok és SZISZ-tagok példásan gon­dozzák őket. Ezenkívül új zöldövezetek telepítéséről Is gondoskodnak. Az utóbbi két évben több mint 22 ezer fát ültettek ki. A legtöbbet Marcelhá- zán, Cslcsón, Naszvadon (Nesvady), Bátorke- szln (Vojnlce), Ekelen (Okollőná na Ostrove), Búcson (BúC), Kolozsnémán (KllZská Nemé), Kolárovőn, Nagykeszln (Verké Kósihy) és Lak­szakállason (Sokolce). Műemlékvédelem A Komáromi Járási Műemlékvédelmi Hivatal az utóbbi években nagyszabású programot dol­gozott ki a város híres bástyarendszerének megmentésére és felújítására. Egy résznek a tatarozása már befejeződött, a többin még foly­nak a munkálatok. Az így nyert helyiségeket kulturális és Idegenforgalmi célokra használ­ják majd ki. Különösen vonzó látványosság lesz a hatos számú bástya, amelynek ellipszis alakú alaprajza van két belső udvarral. Illés Stano Eredmények - tervek Beszélgetés egy pionírvezetővel Á Királyhelmecl (KráTovsky Chlmec)' Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pio­nírvezetője munkaértekezleten van az igazgatónál — ezt az egyik itt munkál­kodó karbantartótól tudom meg, így unaloműzésből az emeleti folyosó érde­kes propagációs anyagát szemlélem, a- melyen nyomon követhető az ember ke­letkezése, a társadalom fejlődési foko­zatai egészen napjaink űrkutatásáig. A pionírsarok külön látnivalót nyújt. Fel­villantja az elmúlt iskolai év maradan­dó élményeit, a legjobb pionírok fény­képekről mosolyognak a nézelődőre. Az SZNF emlékanyaga is színes, változa­tos, az események hű krónikája. Kez­dem magam jól, otthonosan érezni a pionírok e mikrokozmoszában, amely­nek megalkotója, szervezője és irányí­tója a Petőfi Pionírcsapat vezetője, NÄ- DASD1 HILDA (a képen). Emlékszem, a SZISZ jb-n azt mondták, a járás leg­jobbjai közé tartoznak. Hogy miben jók, azt már a pionírve­zető mondja el bővebben. — Nem szép az öndicséret, és a tel­jesség igényével nem is tudnám a kér­dést megválaszolni, csupán arról ejt­hetek szót, ami közmegelégedést váltott ki a pedagógustársak, az igazgatóság és a szülők körében. Szép eredménye­ket tud felmutatni iskolánk tizenöt szakköre. Két irodalmi színpadunk az élre kívánkozik, eredményességével. A nagyobbik csoport „A császár új ruhá­ja“ című műsorukkal kerületi első, a Dunamenti Tavaszon harmadik helye­zést ért el. A kiscsoport a „Pinocchio ka­land jai“-val a kassai (Kosice) kerületi versenyen második helyezést ért el, és a szép beszédért különdíjat kapott. ' Szólni kell az „Apró Bodrogközi“ tánc- csoportról, amelyet a férjem, NÄDASDI JÁNOS vezet, a koreográfia összeállító­ja pedig SZIVOLICSNÉ MATYI MÁRIA. A csoport újból járási elsőséget vívott ki, és reméljük, jövőre ott lesznek Zse- lízen (Zeliezovce) is. Az együttesnek kiváló szólóénekesei is vannak, SZŰCS GABRIELLA és ILLÉS IVETT, akik rend­szeresen fellépnek a járási ünnepélye­ken. — Ügy hallottam, a gyerekek több szavalőversenyen is sikerrel szerepel­tek. — Főleg az orosz nyelvű szavalóver­senyeken. Tanulóink nagyon szeretik és tudják is az orosz nyelvet. Ez részben annak köszönhető, hogy a beregszászi iskola pionírjaival levelezünk, és több­ször találkozhattak már személyesen. Az orosz nyelvet DOHÁNYOS MIHÁLY- NÉ pedagógus tanítja, és külön figyel­met szentel a szavalóknak. Az iskolai versenyen 27 pionír indult, és a győz­tes, BÉLÁN VIKTÓRIA járási szinten is első lett, a kerületi versenyen második helyen végzett, és eljutott az országos döntőre is. A szlovák nyelvű kerületi szavalóversenyen SZÚNYOG ZSUZSA harmadik helyezést ért el, ami szintén értékes teljesítmény számunkra. — Milyen tervekkel, elhatározások­kal indul egy pionírvezető a tanév kez­detén? — Szeretnénk az elmúlt évi szép e- redményeket megismételni. Mindenek­előtt elsőrendű feladatunknak tekint­jük „A béke és szabadság útján“ indult országos pionírmozgalomban való sike­res szereplést. Titkon reméljük, hogy a zselízi országos népművészeti fesztivá­lon is helyezést értünk el tánccsopor­tunkkal. Én személy szerint is szurko­lok az iskolai Ki mit tud sikeréért. Ta­valy ebbe a versenybe 150 gyerek kap­csolódott be, és ezen felbuzdulva idén is tervbe vettük. A Lenin-körök tevé­kenységének is új formát adunk. A ter­mészettudományi és ateista nevelés mellett a jelentősebb politikai évfordu­lókról is rendszeresen megemlékeznek a kör tagjai. EGRI ÉVA és SZŰCS GYU­LA pedagógusok már elkészítették a fo­lyosói kiállítást, amely az új ismerete­ket kínálnak. — A pionírok eredményes munkájá­nak gyújtópontjában a pedagógusok állnak. Az iskola tanárai az elmúlt hó­napokban kitüntetéseket is kaptak. Szóljunk talán erről is. — Erről szívesen és büszkén beszél az ember. Az iskola igazgatója, MOL­NÁR ZOLTÁN és helyettese, SEVCSlK * BÉLA nemrég megkapták a „Szocialis­ta nevelésért“ kitüntetés aranyfokoza­tát. Az igazgató a pedagógusok orszá­gos konferenciáján további magas ki-. tüntetést kapott. És ezt már én teszem hozzá: A Ná- dasdi házaspár az oktatásban, a gyere- kék nevelésében is éveken keresztül ér­POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző jelvétele demeket szerzett. A felkelés ifjú hősei A legendás hírű Martin Október 8-án múlt hetven éve, hogy megszületett Eudovít Kukorelli, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés hőse, az egyik el­ső partizánosztag, a Csapájev legendás hírű parancsnoka, és alig két hónap múlva, november 24-én lesz negyven éve, hogy ez a rettenthetetlen fiatalem­ber a legdrágábbal, életével fizetett ha­zánk szabadságáért. A legalkalmasabb időpont arra, hogy felelevenítsük hősi élettörténetét, példaképét szolgáltatva a mai ifjú nemzedéknek. Az emberek hajlamosak arra, hogy az olyan vészterhes időkben, mint a má­sodik világháború, valaki körül legen­dákat szőjenek. Ludovít Kukorelli ese­tében azonban nem volt szükség a leg­csekélyebb fantáziára. A Csapájev-parti- zánosztag (amely már 1943 nyarától rettegésben tartotta a Kelet-Szlovákiá- ban állomásozó fasisztákat) Martin fe­dőnév alatt harcoló parancsnokának a fejére vérdíjat tűztek ki a fasiszták. Élete valóságos kalandregény. Nagy­apai részről olasz vér csörgedezett az ereiben, apja vasutas volt. A gimnázium elvégzése után repülőiskolába iratko­zott és az ország kettészakítása után főhadnagyként szolgált a Szlovák Ál­lam légierejénél. Kiváló pilótának tar­tották, de azt is tudták róla, hogy vég­telenül igazságszerető, és szíve mélyén megveti a fasiszta szlovák államot, a- melynek a hatóságai akkor figyeltek fel rá először, amikor visszautasította a magas kitüntetést. A bábállam létrehozásának első év­fordulója alkalmából ugyanis a fasiszta kormányzat azzal akarta felfokozni a hadsereg harci kedvét, hogy magas ki­tüntetéseket osztott. Többek között Ku- korellinek is át akarták nyújtani a ki­tüntetést, de ő visszautasította, mond­ván, nem szolgálta meg. Tette nagy megrökönyödést .váltott ki, magas ran­gú tisztek jártak utána, hogy másítsa meg a döntését, vonja- vissza levelét. Azzal utasította el őket: „Amit leírtam, állom isi“ Később még jobban meghökkentette a szlovák hadvezetőséget. Amikor a piesfanyi 64. repülőraj a háború kitö­rése után parancsot kapott Lengyelor­szág bombázására, Kukorelli a kifutó­pályán balesetet színlelt, megrongálta a gépét, hogy ne kelljen részt vennie a barbár akcióban. Ekkor már a szlovák állam rendőrségének és a Gestapónak is a figyelmébe került. S amikor egy ízben gépével együtt megkísérelt meg­szökni, letartóztatták és elítélték. Sza­badulása után leszerelték. Beiratkozott az egyetemre, és felvette a kapcsolatot az ellenállási mozgalommal. Emiatt is­mét a börtönben kötött ki. Még az ítélethozatal előtt sikerült megszöknie. Kelet-Szlovákiába távozott, ahol a hegyekben már kezdtek gyüle­kezni a leendő partizánmozgalom mag- vát képező kommunisták, szovjet ha­difoglyok. Az örökké nyugtalan termé­szetű és tettrekész repülőfőhadnagy a- zonban képtelen volt belenyugodni, hogy békés favágókként egyelőre csak terveket szövögessenek a fasiszták el­leni harcra. Titokban felkerekedett, hogy koráb­bi állomáshelyére, PieSfanyba menjen, s egykori bajtársaitól megpróbáljon fegyvert szerezni, esetleg átállásra bír­ja őket. Csakhogy megint lebukott, és most már valóban csak egy vakmerő szökéssel mentette meg az életét. „Fa­vágó“ társai már elsiratták, mert a szlovák újságok hírül adták elfogatását, Annál nagyobb volt a meglepetésük, a- mikor táviratot kaptak, hogy várják a hanusovcei vasútállomáson. Még job­ban leesett az álluk, amikor egy csend­őr kíséretében, vasra verve jelent meg. Kiderült azonban, hogy a csendőr ba­rátja volt, és azért választotta az uta­zásnak ezt a furcsa módját, hogy elke­rülje a hatóságok zaklatását, esetleg a leleplezést. Ettől kezdve a fasisztáknak a Szalánci-hegyekben és környékén so­ha nem volt nyugtuk. Az osztag hama­rosan egész dandárrá nőtt. Parancsno­kuk, Martin, azaz Kukorelli egyik sike­res akcióból a másikba vezette őket. Feljegyezték róla többek között, hogy egy ízben a szárnysegédével kettesben feltartóztatott a hanusovcei vasútállo­máson egy szigorúan őrzött német transzportot és egy század SS-katonát fegyverzett le tisztjeikkel együtt. 1944 őszén azt a parancsot kapta, hogy dan­dárjával verekedje át magát az akkor már csehszlovák területen harcoló szovjet egységek oldalára. 1944. novem­ber 2—4-én virradatkor Borov, Habura és CertiZné térségébenn hátulról meg­rohamozták a megerősített német állá­sokat, és ádáz harcban áttörték azokat. A támadt résen az I% ukrán hadtest gyor­san benyomult Kelet-Szlovákia térségé­be. Sajnos, a súlyos ütközetben halálos golyó érte a parancsnokot, a legendás hírű Martint, Ludovít Kukorellit is. B. M. *

Next

/
Thumbnails
Contents