Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-09 / 41. szám

adminisztratív agyintézést, a passzív tag törlését a nyilvántartásból. Arra kell tö­rekedni, hogy a passzív tagokat a veze­tőség megnyerje a szervezetnek az ak­tív munkára. Mielőtt passzivitás okán törölné a vezetőség a SZISZ-tagságot, alaposan meg kell fontolnia, és erre csak végső esetben kerüljön sor. Harmadik eshetőség az, amikor a tag egyik alapszervezetből kijelentkezve hat hónapon belül nem jelentkezik új mun­kahelye, iskolája vagy lakóhelye szer­vezeténél. Ilyenkor a SZISZ alapsza­bályzata értelmében a SZlSZ-alapszerve zet taggyűlésének jóváhagyása nélkül tö rölhető a tagság. A SZISZ-tagság megszűnése, törlése nem büntetés a felsorolt esetekben, s nem szabad annak tekinteni. A SZISZ- -igazolvány a törölt tag birtokában ma­rad. Kizárással akkor szűnik meg a tagsá­ga, ha tudatosan árt a SZISZ becsüle­tének és érdekeinek, ha megsérti a SZISZ alapszabályzatát vagy a szocialista tör­vényeket. A SZISZ alapszabályzata értel­mében a kizárás egyúttal a legmagasabb SZISZ-büntetés. A vezetőség javaslatát a törlésre a SZISZ-alapszervezet taggyűlé­se elé terjeszti. A törlésről hozott dön­tést a SZISZ illetékes járási bizottságá­nak alá kell írnia. A SZISZ-tag jogai és kötelességei A SZISZ alapszabályzatból kitűnik, hogy a tag jogait és kötelességeit együtt kell értelmezni, ami azt jelenti, a köte­lességek teljesítése nélkül jogok sincse­nek. A tag kötelességeit a SZISZ-be lé­péskor önként vállalt feladatok határoz, zák meg. E feladatok teljesítését úgy kell venni mint folyamatot, amely so­rán valamennyi tag nemcsak azzal, hogy ténykedik az alapszervezetben, hanem igyekezete, munkája, tudása gyarapítá­sa, aktivitása és kezdeményezése révén öntudatos polgárrá, fejlett szocialista társadalmunk építőjévé válik. A SZISZ-tagok jogai biztosítják vala­mennyi tagnak aktívan részt venni a szervezet feladatainak teljesítésében, a SZISZ-munka mély demokratizmusát pe­dig tükrözi, hogy lehetőséget ad arra, hogy a tag a SZISZ-munkára vonatkozó javaslatokat, ötleteket, megjegyzéseket, akár a SZISZ legfelsőbb szerve elé vi­gye. A SZISZ-tag kötelességei: • A SZISZ alapszabályzatában és a SZISZ-szervek határozatában foglalt fela­datok teljesítése,-elsajátítani a marxi-leni­ni világnézetet, megismerni Csehszlová kia Kommunista Pártjának politikáját és céljait, valamint alkotón részt venni megvalósításukban. • Kialakítani magában a szocialista ember tulajdonságait, szeresse a hazá­ját, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságot, szolgáljon példaképül a munká­ban, a tanulásban és szocialista hazánk védelmében. • Az internacionalista kapcsolatok megszilárdítása a Szovjetunió és a szo­cialista közösség, valamint a világ ha­ladó szellemű ifjúságával, és a nemze­tek barátságának megszilárdítása. • Aktívan és kezdeményezően részt venni az alapszervezet munkájának fel­lendítésében. A konkrét feladatok telje­sítésében elősegíteni a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség eszmei akcióegységének el­mélyítését. • Eokozni a politikai és szakmai fel- készültséget a fejlett szocialista társa­dalmunkban végzett munkára és az élet­re; sokoldalúan fejleszteni a szellemi és fizikai képességeket. • Felelősségteljesen betölteni a rá bí­zott tisztségeket, teljesítésükről pedig számot adni annak a szervezetnek vagy szervnek, amelyben a tag dolgozik. • Rendszeresen fizetni a tagdíjat, és törődni a SZISZ-igazolvánnyal. A SZISZ-tag jogai: • Annak a SZISZ-alapszervezetnek, a- melynek az egyén tagja, részt vehet a tanácskozásain és közös döntésein. Je­len lehet a SZISZ-szervezet tanácskozá­sain, amikor értékelik, mérlegelik visel­kedésit. • Választhat és megválasztható, sza­vazhat a SZISZ és Pionírszervezete szerveinek képviselőire. • A SZISZ bármelyik szervéhez, egé­szem a központi bizottsághoz fordulhat javaslataival, ötleteivel, megjegyzéseivel, panaszaival, bírálatával, kérelmével és segélykérésével, hogy járuljanak közre társadalmi érvényesülése, vagy szemé­lyes problémája megoldásában. Az a szerv, amelyhez a tag kérelmével for­dult, köteles vele foglalkozni, és két hó. napon belül válaszolni rá. • A SZISZ-alapszabályzat értelmében a SZISZ-tag hozza nyilvánosságra az if­júsági lapban nézeteit és a szervezet munkája során gyűjtött tapasztalatait. • Az alapszervezet vezetőségének be­leegyezésével regisztrált tagként is sze­repelhet más alapszervezetben. • A tag igénybe veszi tevékenységé­hez. a Szocialista Ifjúsági Szövetség va­gyonát és berendezését és, mindazokat az előnyöket, amelyeket a szervezet nyújt. A SZISZ alapszervezetek A SZISZ alapszabályzata értelmében a SZISZ-alapszervezetek az ifjúsági szövet, ség láncszemei. Megalakulnak az ipar­ban, a mezőgazdasági üzemekben, az é- pítkezéseken és más munkahelyeken, a szaktanintézetekben, iskolákban, fegyve­res erőknél és lakhelyeken, ha legkeve­sebb öt egyén jelentkezik. Miért tekintjük a SZISZ-alapszerveze- teket a szervezeti felépítmény legfonto­sabb láncszemének? • Tőlük függ a SZISZ sokoldalú mun­kája, a fiatalok konkrét eredményei és aktivitása. • A SZISZ-alapszervezetek révén vesz részt az ifjúsági szövetség a kommunis­ta párt politikájának megvalósításában, szocialista államunk és a Nemzeti Frunt feladatainak teljesítésében. • A demokratikus centralizmus elve szerint — lentről fölfelé — az összes SZISZ-bizottság összetevője. • Hatáskörükben véleményt nyilvání. tanak a gyermekek és az ifjúság proble­matikájáról. • A SZISZ tevékenységének súlypont­ja a SZISZ-alapszervezet, mert ott váltják valóra a SZISZ határozatainak, feladatainak többségét. • Az egyes SZISZ-alapszervezetek munkája az egész ifjúsági szövetség te­vékenységének mércéje. • A SZISZ-alapszervezet nevelő hatás­sal van a fiatalokra, mert itt is alakul jellemük, viszonyulásuk a munkához. • A SZISZ-alapszervezet feltételeket teremt a fiatalok érdeklődésének és ige. nyeinek kielégítéséhez, és teret nyújt önmegvalósításukhoz. • A SZISZ nevelő tényezőként hat, de a fiatalok önmagukat is nevelik általa. • A konkrét feladatok révén munkára serkenti a fiatalokat, felelősségre neve­li őket a feladatok teljesítéséért, és hogy úgyszintén felelősséget érezzenek az e- gész SZISZ munkájáért. • A SZISZ-tag nemcsak társaira hat a szervezetben, hanem valamennyi fiatal­ra. • A SZISZ-tagok elsődleges tartaléko­kat képeznek, ahonnan aztán a kádere­ket választják, nevelik és más posztokra helyezik. A SZISZ legfelsőbb szervei szüntelenül figyelmet szentelnek az alapszervezetek­nek, mert a társadalmi feladatok telje­sítését elősegítő és serkentő erőt látják bennük. Ezt bizonyítják leginkább az if­júsági szervezetek dokumentumai, az e. gyes kongresszusok határozatai, ahol megkülönböztetett figyelmet szentelnek e tárgykörnek; így'a SZISZ KB 6. ülésé­nek határozata, amely a SZISZ 1978-ik évi második kongresszusa irányelveinek teljesítését hivatott elősegíteni az alap­szervezetekben. Nagy jelentősége volt a SZISZ alapszabályzatában a II. kongresz- szuson végrehajtott módosításnak főleg a 3. fejezet 15. pontjában, amely az alap­szervezetek fő feladatait taglalja. A SZISZ-alapszervezetek feladatai 1. Általános feladat részt venni a fia­talok felkészítésében, hogy aztán bekap­csolódhassanak fejlett szocialista társa­dalmunk életébe, a munkába; kielégíte­ni a fiatalok igényeit és szükségleteit, megnyerni őket a SZISZ-nek és felvenni a szervezetbe. 2. Aktívan fejleszteni az eszmei-neve­lő munkát; elmélyíteni a marxista-leni­nista ismereteket, a CSKP politikáját, megnyerni a fiatalokat e politika öntu­datos valóraváltására, tettekben tovább­vinni a munkásosztály és a kommunista párt forradalmi hagyományait, a fiúkban és lányokban büszkeséget ébreszteni a fö­lött az eredmények fölött, amelyeket a szocialista építés során elértünk, elmé­lyíteni tudatukban a szocialista hazafi- ságot, a proletár és szocialista nemzet­köziséget, a Szovjetunió és a szocialista közösség ifjúsága és népe iránti sze- retetre nevelni. 3. A fiatalokban tiszteletet ébreszte. ni a munka és a tanulás iránt, szaktu­dásuknak, rátermettségüknek és ügyes­ségüknek fokozására serkenteni, meg­szervezni a részvételüket elsősorban a népgazdasági feladatok és a Nemzeti Front választási programja teljesítésé­ben. 4. Tömeges, kulturális, testnevelő­sport- és honvédelmi rendezvényekkel fejleszteni az érdekköri tevékenységet, így hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok hasznosan töltsék szabadidejüket. 5. Szüntelenül törődni a SZISZ Pionír­szervezetével, védnökséget vállalni a pionírcsapatok és -rajok fölött, a leg­jobb tagokat megbízni a SZISZ Pionír, szervezetében végzett munkával. 6. Valóra váltani a felsőbb szervek és a taggyűlések határozatait, rendszeres szervezeti életre törekedni. SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A Szocialista Ifjúsági Szövetség az én szervezetem Szocialista társadalmunknak politikai­lag öntudatos, nagy szaktudású, erkölcsi­leg kiforrott és társadalmilag aktív fia­talokra van szüksége. E tulajdonságok kialakításában pedig jelentős szerepet játszik gyermek, és if­júsági szervezetünk — a Szocialista If­júsági Szövetség és pionírszervezete. Alaposan megismerve mindazokat a feladatokat, célokat és küldetéseket, a- melyeket a szervezet a Kommunista Párt­hoz, a társadalomhoz, és magához az if­júsághoz fűződő kapcsolata során telje­sít, szorosabbá válik kapcsolata szerve­zetéhez, a SZISZ-hez is. A legalapvetőbb célokat és feladatokat találóan Jellemzi G. Husáknak, a CSKP KB főtitkárának köztársasági elnökünk­nek a SZISZ III. kongresszusán elhang­zott szavai: „A szilárd életszemlélet vé­gett fontos a fiatalokat szocialista öntu­datra nevelni, hogy mélyen meg legye­nek győződve a CSKP politikájának és a marxi-lenini eszmék helyességéről, hogy tudatosítsák, a szocializmus nagyságát, de azt is, hogy bonyolult, történelmi mű. Már V. I. Lenin emlékeztetett rá, hogy az ifjúság másképpen, más úton jut el a szocializmusig, mint apáink. Más gya­korlati tapasztalatok, új forradalmi fel­adatok ébresztik rá a marxizmus-leni- nizmus helyességére és igazára. Napja­ink ifjú nemzedéke számára ez elsősor­ban azt jelenti a gyakorlatban, hogy nap- -nap után részt vesz, közvetlenül bekap­csolódik a szocializmus felvirágoztatásá­ért, a békéért és haladásért folyó mun­kában.“ A SZISZ-tag a szocialista társadalom aktív építője A szocialista társadalom jelentős vív­mánya, hogy minőségileg új lehetősége­ket és feltételeket biztosít az ifjú nem­zedéknek az élethez, a munkához, a sok­oldalú gyarapodáshoz és érvényesülés­hez. De a fiatalokra háruló feladatok i- gényesek és felelősségteljesek. S hogy képesek legyenek e feladatok­nak eleget tenni, fel kell rájuk készül­ni. A fiatalok nevelése, formálása során megannyi szociális, gazdasági, ideológiai, politikai tényező, objektív és szubjektív hatás játszik közre. Az ifjú nemzedékre ható nevelési tényezők összességében sa­játos helyet foglal el az Ifjúsági Szer­vezet, amely sokoldalú tevékenységében arra törekszik, hogy a fiatalokból a szo­cializmus és kommunizmus meggyőződé- ses építői legyenek. Haladó szellemű ifjúsági szervezeteink története során bebizonyosodtak V. I Le­nin szavai; ha az ifjúsági szervezet be akarja tölteni küldetését, minden egyes tagjának tudatosítania kell, hogy ami­kor belépett, „vállalta azt a feladatot, hogy segít a pártnak a kommunizmus építésében, segít arz egész ifjú nemzedék­nek a kommunista társadalom építésé­ben.“ A pártnak a társadalmi erők, így az ifjúság egyesítésére, a szocialista átala­kulás programjának teljesítésére irányu­ló törekvéseként kell értelmezni az if­júsági szervezet létrehozását. Ezért az if­júság egysége olyan értékeken nyugszik, mint a Kommunista Párt, a munkásosz­tály, a Nemzeti Front, a társadalmi ér­dekek és célok egysége. Az ifjúsági szervezet gyarapítása és megszilárdítása elengedhetetlen feladat a társadalmi haladás és az ifjúság fej­lődése szempontjából. A SZISZ létezésé­nek és tevékenységének legfőbb értelme az, hogy aktívan részt vegyünk a szo­cialista társadalom építésében. Nemcsak magunkra vállalni egy meghatározott há­nyadát a feladatoknak, hanem felelőssé, get is érezni azok megvalósításáéért. Hogy az ifjúság eredményesen és sok­oldalúan bekapcsolódjék' jelenünk építé­sébe, és a jövő lehetőségeinek megte­remtésébe, szervezetének tevékenységé­ben pedig a munkásosztály, a marxiz- mus-leninizmus tudományos tanait kell követni. Elengedhetetlen feltétel, hogy az ifjú nemzedék helyesen, úgy értel­mezze szervezete létének szükségességét, hogy az a szocializmus és kommuniz­mus építésének tényezője. Egyúttal meg­értse azt is, hogy az ifjúsági szövetség, mint ifjúsági mozgalom szerves ré­sze a munkás és kommunista mozga­lomnak, a párt harcostársa és képvise­lője az ifjú nemzedék nevelése és a tár­sadalom építése során. Ezért saját érde­künk állandóan kapcsolatban lenni a fiatalokkal, s természetes aktivitásukat a társadalom forradalmi változásai, sa­ját maguk formálását és gyarapítását e- lősegítő igyekezet felé tereljék. Szocialista társadalmunkban csak mint társadalmi-politikai rendszerként létezhet és ténykedhet. A lenini elvekre épül, és bontakoztatja ki munkáját. Elismeri a kommunista párt vezető szerepét, és annak irányelvei, program­ja szerint cselekszik. Ezt feiezi ki a SZISZ III. kongresszusán elhangzott be­számolónak ezek a mondatai: „Mara­déktalanul magunkévá tesszük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait — be­csületes munkával építeni hazánkat, gya. rapitani anyagi és szellemi javait, és részt vállalni létbiztonságunk megszi­lárdításából. Békében élni, és a . világ forradalmi harcában elősegíteni a társa­dalmi haladást. Ez a program .teljesmér. tőkben kifejezi az ifjú nemzedék létér­dekeit és szükségleteit... Csehszlová­kia Kommunista Pártjának programja a mi programunk.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents