Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-02 / 40. szám
mint eddig, és gondoljunk arra, hogy szükség szerint akár hasznosíthatjuk is őket. Hiszen a gyomok nélkül a talaj mikroflőrája elszegényedik. A gyomok hosszú gyökereikkel fokozzák a felszínhez közeli és a mélyebb rétegek közötti biológiai anyagcserét, a trópusokon pedig fékezik a talajeróziót. A gyomok és a takarmánynövények keveréke jócskán növeli a széna vagy a silótakarmány hozamát: Végül: a gyomok alapján megmagyarázható, hogy milyen a talaj állapota, mekkora a mészigény, és hogy miképpen célszerű trágyázni. Az NDK-ban természetvédelmi területet is kialakítottak a gyomoknak. A vetésben megteremthető egy olyan egyensúly, amikpr a kullúrnövények- ben kellő mértékű K tulajdonság fejlesztő- dik ki, vagyis azok maguk gátolják meg a gyomok nagymérvű elszaporodását. A kordában tartott gyomok már nem kártékonyak, sőt, a mezőgazdasági növényegyüttesek hasznos tagjaivá is válhatnak. Más szemmel tekintünk már a talajerőpótlásra is, nemcsak a gyomokra. Az utóbbi években egyre több vegyianyagot jutta. tunk a talajba. Koncentrációjuk folytán nagy mértékben romlanak a talaj biológiai tulajdonságai, megnehezül a növények anyagcseréje, s a végeredmény, hogy minőségileg rosszabb termést kapunk. Az persze utópisztikus elképzelés, hogy kialakítható olyan mechanizmus, amelyben tökéletesen ellensúlyozható a talaj termőképességének,romlása. Arra viszont van mód, hogy a talaj önregenerácíóját fokozzuk, és kevesebbet kelljen trágyázni. A talaj nitrogénigénye pillangósvirágúak termesztésével gyakorlatilag teljesen pótolható. A csillagfürt csupán egyetlen termésének alászántása hektáronként 200 kilogramm nitrogénnel gazdagítja a talajt. Ráadásul a nitrogén a csillagfürt elbomlásának mértékében fokozato. san jut a talajoldatba, s nem mosódik ki. A növényt tehát teljes egészében felhasználja. A géntudomány olyan lehetőségekkel kecsegtet, hogy ami ma még fantazmagória, az holnap valósággá válhat: alacsony növésű pillangósvirágúakkal összekevert évelő gabonafélékkel vetjük be a földeket. A főtermény betakarításakor a nitrogéntermelö társnövényekben ez esetben a gépek nem tennének kárt. Számtalpngzor előfordult már, hogy az ember a földművelési bevett, mondhatni megkövült módszerein változtatott, s ennek az lett az eredménye, hogy gyökeres fordulat állt be a mezőgazdaságban. Gondolkodásunkban manapság mindinkább azon fáradozunk, hogy növényegyesülésekben termesz- szűk meg a szükséges kultúrnövényfajtákat, ne pedig külön-külön. Miként a természetben a növényi populációk biológiai igényük szerint telepszenek, és ezekből a mozaikokból áll össze a természetes növényzet, u- gyanígy a mezőgazdasági növényeket is ö- kológiai sajátosságaik figyelembevételével kell elhelyezni, i A lakókocsi hosszú távú vontatása nagyon igénybe veszi a vezetőt. A megszabott 80 km/órás sebességhatár autópályákon is meghosszabbítja az utazási időt, állandóan figyelni kell a sebességmérőt, és szüntelenül dolga akad a gázpedált működtető lábnak, hogy a motorteljesítményt a menetelJM-JMil-EL !!■ Ml »II II Mill———— A mezőgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy felülvizsgáljunk néhány hagyományos földművelési eljárást. A megoldást a természet kínálja. Az árutermelés a tisztán egyfajtájú növények termesztéséhez vezetett. Ezek azonos erőforrásokat igényelnek, gyökereik egyformán mélyre hatolnak, egyidejűleg virágoznak és érnek be. Ez pedig szerfölött gazdaságtalan. Azonkívül a kultúrnövények elhelyezkedése ökológiai szempontból azonos. A parlagon hagyott foltokon pedig a- zonnal feltörnek a gyomok. Egyszóval, a kultúrnövények rosszabbul illeszkednek a környezetbe, mint vadon élő rokonaik. Az ember ugyanis évezredeken át csupán e- gyetlen tulajdonságukat fejlesztette: a terméshozamot. Végső soron a legtöbb mai kul. túrnövény csak úgy létezhet, hogy élvezi az ember folytonos és költséges gyámkodását. TANULJUNK A TERMÉSZETTŐL ___________ Az agrártudomány továbbfejlesztésének az a feltétele, hogy felülvizsgáljuk a kérdést, a gabonaföldek szemszögéből ml Jó, mi nem. Mindenekelőtt ki kell fejleszteni a kát, amelyekre a földművelés fejlődése so- kultűrnövényekben azokat a tulajdonságo- rán a gyomok szert tettek. Ma már megoldható, hogy visszaadjuk a nyerik ezáltal az S tulajdonságot),'úgyne- kultúrnövényeknek azokat az „életstratégiákat“ és meg nem dőlő fajtákat (visszavezeti széles levéllemezű intenzív fajtákat, amelyek gyorsan nőnek és elnyomják a gyo. mókát. Ily módon ezek a fajták szabályozzák a gyomnövények mennyiségét (a K tulajdonság visszaadása). Gyomirtószereket csak rendkívüli esetekben kell alkalmazni. Eredményekkel, kecsegtet az áttérés a tisztán egyfajtájú természtésről az ökológiai helyek szerint differenciált keverék-vetésekre. A keverék-termesztésnél nem fordulhat elő a kedvezőtlen „talajuntság“. Ezen azt értjük, hogy monokultúrás termesztés esetén a talajbán ném kíváriátöS gyöRérvá- ladékok, kórokozó mikroorganizmusok hal-, momódnak fel, -és még a leggondosabb agrotechnika mellett is csökkenni kezd a termés. KÖZTES VETÉS_______________ A Moszkvai Egyetem kísérleti parcelláin végzett kísérletek bebizonyították, hogy a keverékvetések révén jelentősen meghosz- szabbítható a vegetációs Időszak, vagyis egyazon szántóföld különféle növények termését takaríthatjuk be. A köztes vetés megzavarja a kártevőket, s a növényekben kevésbé tesznek kárt a rovarok és a kórokozó gombák. Az efféle vetések talajának mikroflórája és faunája szintén gazdagabb. Belorusszia néhány gazdaságában eredményesen kísérleteztek azzal, hogy csillagfürtöt vetettek a kukoricasorok közé. Amikor a kukorica elérte a 30 cm magasságot, tehát már nem volt érzékeny a konkurrens növényre, s a vetőgépek még nem okoztak kárt benne, minden kukoricasor közé három sor csillagfürtöt vetettek. A Takarmánykutató Intézet ukrajnai állomásán két héttel az őszi rozs elvetése után vetik a bükkönyt. A növények nem zavarják egymást, mivel maximális tápanyagigényük nem egyidejűleg jelentkezik. Ha eltérő időben történik a vetés, a rozstermés nem csökken, a bükkönyé pedig megkétszereződik. Ma már részben az őszi kultúrákat is a korai burgonya, silókukorica vagy a silótakarmánynak termesztett pillangósvirágúak betakarítása ptán vetik. Az ökológiai hely szerint dlferenciált mezőgazdasági .. növényegyüttesek létrehozása akkor a legegyszerűbb, amikor a terményt zöldtakarmányként használják fel. Ekkor az érési idő különbözőségének nincs jelentősége. A Szovjetunióban az egynyári és az évelő füvek keverékének számos változatát dolgozták ki, a növénytársulásokat azonban többé-kevésbé tapasztalatai útpn választják ki. Egy nehéz feladat még megoldásra vár: ki kell dolgozni a köztes vetés elméletét, tudományosan meghatározva, hová kerüljenek a különféle fajták, megalkotva össze- férhetőségük matematikai modelljét. Mindazonáltal már ma is nyilvánvaló, hogy a tiszta kultúráknál célszerűbbek a füveshe- re-keverékek, amelyek huzamosabb ideig e- lég szép termést hoznak, és nincsenek kitéve a gyomnövények káros hálásának. A füvesherét olykor hat-tíz évig sem kell, újravetni (másféiszer-kétszer annyi az élettartamuk, mint a tiszta kultúráké), ily módon drága vetőmagot takarítunk meg, és nem kell energiát pazarolni vetőágykészítésre. MINDEN ESETBEN KÜZDJÜNK-E A GYOMOK ELLEN? Érdemes'átgondolni azt a kérdést is, hogy feltétlenül fel kell-e venni a küzdelmet a gyomok ellen. Legyünk körültekintőbbek, Létezik egy ökológiai fogalom: a növények életképességének stratégiája. Leontyij Ramenszkij neves szovjet biológus még a 20-as évek végén ezen az alapon három típusba sorolta a növényeket. Megkülönböztetett „oroszlánokat“, „tevéket“ és „sakálokat“. Az „oroszlánok“ rendkívül harciasán kiszorítják vetélytársaikat a mezőkről, s a földtartalékok túlnyomó hányadát fölélik. A „tevék“ kiválóan alkalmazkodnak a kedvezőtlen létfeltételekhez, ellenállóképességük páratlan. A „sakálokat“ pedig a gyors szaporodás jellemzi. Ramenszkij után negyven évvel J. Graham angol ökológus újra felfedezte e képességek három típusát, és mindegyiket nemzetközi jelölésekkel, K, S, és R betűkkel látta el. A vadon termő növények ellenállóképességük fenntartásához mindhárom stratégiát bevetik. A gyomok például a gabonaföldek nem kívánatos társnövényei, az életben maradás felettébb furfangos módozatait fejlesztették ki. Amikor kedvezőtlenül alakulnak a körülmények, a gyomok csökkentik méreteiket, s egy részük át is vészeli a csapást. A legveszélyesebb gyomok magvai nem egyidejűleg érnek meg; némelyik gyom el- virágzik, még mielőtt a termést betakarítanánk, mások csak utána. A természetben minden bölcsen és célszerűen rendeződik el. A réteken — ellentétben a gabonaföldekkel — nem csak egy. fajtájú gyomnövények élnek. S ennek megvan az értelme: a különféle fajták ökológiai szempontból szorosan egymás mellett helyezkednek el, nem hagynak parlagon talpalatnyi területet sem, mindegyik megtalálta a maga helyét, ami lehetővé teszi a talaj erőforrásainak teljes kihasználását. Am a megművelt földeken más a helyzet. Kényelmes vontatás Ä Meteorológiai Világszervezet által előírt minden kötelező műszaki jellemzőnek maradéktalanul megfelel a már számos országban használt MRL—5 szoW jet mozgó meteorológiai radarállomás. Miközben folyamatosan megbízható a- datokat szolgáltat 300 ezer négyzetkilométeres körzet. Időjárási helyzetéről, a jégfelhőknek nemcsak a határait tapogatja le, hanem meghatározza a felhő Jégképződés-központját Is, útmutatást adva a jégelhárító rakétaütegeknek, hová kell lőniük azt a vegyszert, amely megakadályozza, hogy a felhőben nagyobb jégszemcsék alakuljanak ki. Az MRL—5 mozgó állomások több helyen (—i például Spanyolországban t— részt vesznek már a mesterséges eső létrehozásának kísérleteiben is. lenálláshoz Igazítsa. A következmény: gyors kifáradás, kisebb összpontosítás. A VDO Tempostat tehermentesíti a vezetőt. A 80 km/órás sebesség beprogramozása után nyugodtan ülhet a vezető, kizárólag az útra összpontosíthatja a figyelmét:, az autó lefelé és hegynek fel, ellenszélben vagy hátszélben mindig az előírt sebességgel halad. Csalhatatlan jégvadász A testedző háromkerekű __ „Trimo“ az elnevezése a nemrégiben Hamburgban bemutatott új testedző készüléknek. Három kereke van, és a két hátsó kerék fogantyúval ellátott hajtószíjjal van felszerelve. Meghúzva a szíjakat, a háromkerekű mozgásba lendül minél erősebb a húzás, annál gyorsabb a haladás. A pedál elülső részének' lenyomásával hajtani, a sarok lenyomásával fékezni lehet, új ifjúság 9 A qabonaföld - új meqközelífésbe»
