Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-02 / 40. szám
A FELKELES története A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére megvalósult események között kiemelkedő helyet foglal el a Szlovák Televízió kezdeményezése: A felkelés története című, nyoicrészes tévésorozat elkészítése és bemutatása. Megjegyzendő, hogy a televíziónak eddig terjedelmében és jelentőségében ez a legnagyobb munkája, amit a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatosan készített. A forgatókönyv kői, Viljam Plevza akadémikus, az SZKP KB Marxista-Leninista Intézetének igazgatója és dr. Karol Bob, valamint a rendező, Andrej Lettrich érdemes művész, a drámai cselekményen keresztül kívánták bemutatni a szlovák nemzet antifasiszta fegyveres fellépésének előkészületeit és magát a felkelést. A film nemcsak az események krónikája akart lenni, hanem érzékeltetni kívánta azok jellegét, hátterét és légkörét. Augusztus 27-e és szeptember 20-a között a nézők a tv képernyőjén láthatták e művet. Vajon mennyire sikerült az alkotóknak megvalósítani szándékukat? Azonnal az elején leszögezhetjük, hogy A felkelés története című tévésorozat igen jelentős, nagyszabású mű, amely nemcsak terjedelmével, hanem tartalmával és mondanivalójával a mához, a ma emberéhez szól. Kitárja a megismerés kapuját az előtt az ifjú nemzedék előtt, amely a Szlovák Nemzeti Felkelést csak a tankönyvekből, a mozivászonról, színpadról vagy az irodalomból ismeri. Lehetővé teszi, hogy mélyebben lássák a szlovák nemzet, a fasiszták és hazai kiszolgálói ellen felkelt nép e hős tettét. Az alkotóknak sikerült egyedülálló módon megrajzolni a felkelés jellegét az előkészületeket és a harcok egyes szakaszait. A kitalált hősök sorsát tökéletesen össze tudták fonni a dokumentum elemeivel, s így egy drámailag feszült mesén keresztül a felkelés korhű és tényekre épülő képét adták. Olyan képet, amely a kort és hőseit ábrázolja, azokat az embereket, a- kiknek úgy kellet cselekedniük, ahogyan cselekedtek, ha tiszták akartak maradni önmaguk és a történelem előtt. A felkelés története c. tv-sorozat mélyen igazságos és őszinte, ezért kortársi, s jelenbe mutató. A tanúbizonyság a nemzeti felszabadító harcról, annak kicsúcsosodásáról, az ünnepélyes napokról, amelyek örömmel és fájdalommal voltaic tele, a sorozat egyszersmind a nemzet erkölcsi erejét, szabadságvágyát és azt a képességét hirdeti, hogy ki tudta harcolni a szabadságot. Emlékezés azokra, akik elestek a harcban és azokra, akik végigküz- dötték egészen a győzelemig. Tiszteletadás ez a felkelés hagyatékának, amelyet a jelenlegi nemzedék építő munkával, élettel és békeharccal tölt meg. Ez a filmsorozat nem egyszerűen csak harci jelentetekkel és a harc körüli eseményekkel teli háborús film, ennél sokkal több. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemcsak fegyveres harc volt, hanem eszmei összecsapás is egy nemzet létéért és jövőjéért. Az alkotók i- gyekeztek — és sikerrel — hangsúlyozni az SZNF értelmét, indítékát és eszmei céljait. Át akarták fogni a felkelés társadalmi és politikai realitását, mindazt, aminek kapcsán ez az esemény egy új élet kezdete lett. Hiszen az emberek nem azért lettek felkelők, hogy meghaljanak, bár ezzel is számolniuk kellett, hanem azért, hogy valami újat, jobbat, szebbet harcoljanak ki. Különösen jelentős ez a mű a fiatalok számára. Hiszen mindarról, amit a film mutat, csak közvetve szerzett tudomást, sajnos, sokszor csak az események töredékeiről. Pedig az ifjú nemzedék egészségesen kíváncsi. Szeretné tudni nemcsak az események, tények történetét, hanem a körülményeket, indíttatásokat és a hátteret. Szeretne tisztában lenni, honnan ered a békés ma. Nos, ez film rengeteg ilyen kérdésre ad hiteles választ. Teszi ezt ráadásul drámailag vonzón és érdekfeszítőn, ami további nagy erénye. Persze tudatosítani kell, hogy mai ifjúságunk más körülmények között él, másképpen gondolkodik, más az értékrendje, ezért másképpen is reagál egyes eseményekre. Persze, ez csak látszólagos ellentmondás, amely a filmben szereplők és a mai emberek reagálása között lehetett esetleg érzékelni. Abban a korban a hős az volt, aki fegyverrel a kezében kiállt az ellenséggel szemben, a mai hősiesség azt jelenti, helytállni a társadalom kijelölte helyen. A forma természetesen más, de a tartalom ugyanaz: tenni valamit a közösségért, válaszolni a kor kihívására. Komoly feladat elé állította az alkotókat a film kettős vonalvezetése, e szálak összefonása. Az egyik oldalon álltak a kitalált személyek, a másik oldalon pedig ott voltak a közismert, részben még élő, történelmi személyiségek. A jő munkát dicséri az a tény, hogy a két vonal egybehangolása történetesen sikerült. Az alkotók elképzelését egész sor kiváló szlovák, cseh és NDK- -beli színész váltotta valóra, csak néhányat említve a sok közül: Leopold Haveri, Miroslav Zounar, Michal Docolomansky, Milka Va- sáryová, Radoslav Brzobohaty, Karol Machata és még sokan mások. Szinte maradéktalanul sikerült a színészeknek mély, emberséges és hiteles alakítással életre kelteni a film személyeit. >— hr—i Miroslav Zounar Klement Gottwald és Michal Doőolomanskg Gus- táv Husák szerepében. A jég művészei Szlovákiában ESZMÉNK EREJÉVEL és másutt, s műsorával mindenütt osztatlan sikert aratott. Mostani műsora, amelynek elme: Ünnep a jégen, 1982-ben készült, s az e- gyüttes művészeti vezetőjének, Eduard Vityebszklnek a véleménye szerint ötvöződik benne a színház, a korcsolyázás és a balett. A kijevi jégrevü műsorának külön érdekessége, hogy fellépéséhez ku. Usszákat és függönyt használ, s ezek különféle cselekményes elemek megele- venítését Is lehetővé teszik. Erre utalnak az egyes kompozíciók — vagy 'jelenetek? — címei Is; például: Szülőföld; Erdei fantázia; Az Ontárlő partján stb. A kijevi Jégrevü bemutatója tehát mind a balett, mind a mükorcsolyázás híveinek értékes élményt ígér. P. L. Á szovjet műkorcsolyázó-iskolának évtizedek óta Jó hírneve van a világban. Legjobb képviselői sok szép sikert arattak a nagy világversenyeken. Következésképpen a szovjet jégrevünek sem kell különösebb hírverést csinálni. Ráadásul a revüben a Jégtánc művészete ötvöződik a nem kevésbé híres szovjet balett elemeivel. Ezt képviseli a kijevi jégrevü Is, a- mely Koélce, Olomouc, Prága és Brno után október 2—7-én Bratislavában, október 10—14-e között Zllinában, s vé. gül október 16—20-án Zvolenban mutatkozik be. A mintegy száztagú együttes hl. vatalos neve Is erre utal: Kijevi légbalett. Bemutatkozott már Európán kívül Észak-Amertkában, Mexikóban, Iránban Eszme, eszmeiség, eszmény: egy. mással összefüggő fogalmak. Gyakran használjuk őket anélkül, hogy tudatosítanánk tartalmukat, jelentésüket; anélkül, hogy igazából gondolnánk életünkre gyakorolt hatásukra, magatartásunkban, cselekedeteinkben játszott szerepükre. Az eszme értékesnek tekintett Jelenségről alkotott fogalom, többnyire filozófiai értelemben használjuk. Kimondásával, leírásával a valóság megismeréséből, az emberi tapasztalatból származó, ezeket a tapasztalatokat visszatükröző gondolati általánosításra utalunk. Gyakran ezzel a szóval illetjük életünk különösen értékesnek tartott jelenségeit. így beszélhetünk a kollektivitás, az igazság eszméjéről, vagy a forradalmi eszméről. Máskor egy meghatározott világnézet a- lapvető elvéről mondjuk, hogy kommunista eszme. Azt mondhatnék, a mi eszménk egy olyan magasrendű emberi társadalom megteremtése, amelyben az e- gyén mint a közösség tagja a legszabadabban és teljességgel valósíthatja meg, teljesítheti ki önmagát. Az ide vezető, hosszú-hosszú úton a marxista-leninista világnézet állandóan fejlődő, gazdagodó eszméje határozza meg gondolkodásunkat, cselekedeteinket, döntéseinket, amelyekkel választ tudunk adni a fejlődés új meg új kérdéseire. Az eszmeiség alapvetően erkölcsi tulajdonság. Ha eszmeiségről beszélünk, mindig az embernek egy meghatározott eszme iránti elkötelezettségére gondolunk. Ez az eszme meghatározza gondolkodását, ebből kiindulva cselekszik, és ennek szolgálatába állítja életét. Nem véletlenül mondjuk tehát, hogy az egyén erkölcsi tudatának és tevékenységének e- gyik legfontosabb jellemzője az eszmeiség. Az egyén, a szubjektum oldaláról magyarázva azt mondhatnák, az eszmeiség leginkább abban nyilvánul meg, hogy az ember az egészen konkrét napi feladatok, sikerek és — a- kár — kudarcok mögött is meg tudja látni az általános perspektívát, harcának, cselekvésének végső értelmét. Minden társadalom, így a ml társadalmunk is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy világosan megfogalmazza, milyennek képzeli el a jövő emberét; melyek azok a célok, amelyek megvalósítására kell nevelni a társadalmat; melyek azok a követelmények, amelyeknek a ma vagy a holnap embere meg kell, hogy feleljen. Az eszmeiség legmagasabb rendű megnyilvánulása a kommunista eszmeiség, hiszen az emberiség évszázados vágyait megtestesítő leghaladóbb eszméket fejezi ki. Az eszmény ugyancsak erkölcsi fogalom, egy olyan elképzelt lény, a- kit az adott társadalomban élő emberekkel szemben támasztott erkölcsi követelményeknek minden tekintetben megfelelő tulajdonságokkal ruháznunk fel. Az eszménykép pedig az az ideál, az a példakép, akit éppen magasrendű erkölcsi-emberi tulajdonságainál fogva követésre méltónak érzünk, akit normának tekintünk saját életünk, magatartásunk, cselekedeteink alakítása során. Végül is az eszmény a nevelés és önnevelés alapvető céljára utal. Arra, hogy olyan példa az ember számára, amilyenné az lenni szeretne. Természetes, hogy az Ifjúság lázasan kutatja azokat az eszményeket, amelyek segítik eligazodni a megfelelő magatartás kialakításában. Az eszmények hatékonyságáról a marxisták azt tartják, hogy csak az az eszmény előrevivő, csak az lehet í- gazán hatékony példa, amely helyesen tükrözi a társadalom mozgásának fő irányát, a társadalom valóságos érdekeit. A mi erkölcsünk alapelve a közösségi szellem — amely érdeme szerint értékeli az egyéniséget —, a szocialista humanizmus, az internacionalizmus, hazánk szeretete, a dolgozó ember, a munka megbecsülése, az emberiség megalkotta haladó értékek megőrzése és továbbfejlesztése, értve ezen az erkölcsi értékeket is. Egyetlen társadalom sem lehet meg eszmények nélkül, de eszményekre az egyénnek is szüksége van. Nemegyszer választunk magunknak példaképül valakit, élő embert vagy történelmi személyiséget, kitalált irodalmi hőst, akinek a tulajdonságai, erkölcsi jellemzői követendő, elérendő célként állnak előttünk. A mi eszményünket az jellemzi: hogy valaki tud és akar felelősséget érezni valamiért; tudásának legjavát adja; megfontolt, gondolkodó és alkotó közösségi ember. A csehszlovák kultúra napjai Magyarországon Hangversenyek, kiállítások A nemzeti felszabadftő mozgalom kibontakozásának 40. évfordulója alkalmából október 5—13-án Magyarországon megrendezik a csehszlovák kultúra napjait. A nagyszabású rendezvénysorozatba komoly- és könnyűzenei hangversenyek, színielőadások, kiállítások és irodalmi estek tartoznak. A szegedi és budapesti közönség élvezheti majd a Cseh Filharmónia zenekarának és kórusának hangversenyét. A műsoron Dvofák, Janáéek, Martinű és Smetana művei csendülnek fel. A cseh és a szlovák operaesten a MÄV Szimfonikusokat a Magyar Televízió nemzetközi karmester. versenyén nagy sikerrel szereplő Oliver Doh'nányi vezényli, akit a magyar közönség éppen ebből az alkalomból már megismerhetett. A Szlovák Kamarazenekar koncertjén a cseh és szlovák szerzők opuszai mellett Händel-, Vivaldi- és Brahnis-művek is elhangzanak. A Budapest Sportcsarnokban ad hangversenyt a népszerű táncdaiénekes. Karéi Gott. Budapesten és Szegeden is vendégszerepei a brnói Oivadlo na provázku, amelynek commedia dell’arte típusú előadásai igen kedveltek a hazai nézők körében. A Szépművészeti Mú. zenmhan rendezik meg a cseh kubiz- must bemutató tárlatét. A Nemzeti Galéria pedig a kortárs szlovák grafikusok műveinek ad otthont. A Petőfi Irodalmi Múzeum — a prágai Cseh Irodalmi Múzeum jóvoltából — Jaroslav Hasekra emlékezik. Szegeden a Somogyi Könyvtárban, Budapesten a Fészek Klubban irodalmi estek lesznek; az elsőt a Kossuth rádió is köz- vetfti. A kulturális rendezvénysorozat arra is alkalmat ad, hogy megalakuljanak a cseh és a szlovák irodalom baráti körei. A csehszlovák kultúra napjainak rendezvényei hozzájárulnak ahhoz is, hogy jobban megismerjük egymás szellemi termékeit, és elmélyüljön a két nép barátsága. —ív—
