Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-02 / 40. szám

új ifjúság 2

KOMMENTÁRUNK

Nemcsak magánügy

A martini orvosi kar Idén Is sztmpozlont szervezet a légzőszervi megbetegedésekről. Ez a szlmpozion külön Is hangsúlyozta a légzőszervi megbetegedések és a dohányzás ösz- szetüggéselt.

Sajnos, ma a gyermek, a fiatal lépten-nyo- mon dohányzó embert lát. Cigarettázik a pedagógusok nagy hányada, dohányzik a gépkocsi- vezető, a rendőr — és gyakran az orvos Is. Ha ráadásul a szülők Is e szenvedély rabjai, az Ifjúnak szinte vérébe Ivódik a nikotlntartalmú füst. Dr. Pálfl Gábor biológus írja, hogy ilyen esetben már egyre megy, doháynzik-e a fiatal vagy sem, hiszen a szoba levegője, a falak, a ruhái, a haja és bőre már átitatódott a dohány szagával, bűzével. A gyermekre természetesen elsősorban az otthon, vagyis a mikrokörnyezet hat. Milyen címen követelheti meg az a szülő, akt cigarettázik, hogy gyermeke ne ugyanezt tegye?! A családok, Illetve a nemzedékek ördöngös dohányzási körforgásának szűkülése csak úgy várható el, ha a feszítő küllők közül néhányat sikerül kiütnünk. A már dohányzóvá vált felnőtteknek, ill. szülőknek kell azt a káros szenvedélyt valamiképpen visszafogni,

Csehszlovákia cigarettafogyasztás tekintetében a világranglistán a huszonharmadik helyen áll. Évente nálunk egy főre 1812 darab cigaretta Jut, s ha leszámítjuk a csecsemőket, a gyerekeket és a nemdohányzókat, akkor a lakosság dohányzó felére bizony tekintélyes mennyiségű cigaretta jut. Ma már elmondható, hogy az orvostudománynak ez a civilizációs betegsége elég sok gondot okoz. A clgarettá- zás és a rákos megbetegedések okozati összefüggése nyilvánvaló. Legelőször — Izlandon — ahol környezetszennyeződés gyakorlatilag nincs — figyeltek fel arra, hogy a dohányosok között rohamosan szaporodtak ezek a megbetegedések. Korábban, amikor e káros szokás főleg a férfiak sajátja volt, a tüdőrák csaknem kizárólag férfibetegségnek számított. A II. világháború óta azonban a nők körében Is Igen elterjedt a dohányzás, s az orvosok véleménye szerint kiegyenlítő tendencia mutatkozik.

Dr. Kelemen Sándor arról írt, hogy a modern fizikai és kémiai eljárásokkal több mint háromezer vegyi anyagot sikerült kimutatni a dohányfüstben. Ezek közül nem a nikotin az, amely a tüdőrákot előidézi, hanem a rengeteg ún. „aromás szénhldrogén“-vegyület. Ezek tulajdonképpen különböző kátrányféleségek, és hogy ez nemcsak feltételezés, azt igen sok állatkísérlet is bizonyítja. .

A dohányosok között lényegesen több az tdült hörghurutos, sokszorosan több a tüdőtágulásós beteg. Náluk ezek a bajok lényegesen fiatalabb korban jelentkeznek, mint a lakosság átlagánál. E két betegségnél tehát ha nem Is egyedüli, de feltétlenül kórokként szerepel a füstölés. Persze létezik még egy sor egyéb tüdőbetegség, amelyeknek ha nem Is kiváltó oka, de súlyosbítója a dohányzás.

A dohányzás természetesen csak egyike az egészségtelen életmód megnyilvánulásának. Viszont hallgatnunk kell a tudomány szakavatott képviselőire, akik egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy nincs egyetlen más olyan módszer, amellyel annyi és olyan tömegesen Jelentkező betegség lenne megelőzhető, mint a nemdohányos életformával. Éppen ezért a dohányzás nefncsak magánügy — az egészségvédelem mindannyiunk ügye. STRASSER GYÖRGY

A felkelés (yyij szellemében

Hazánk dolgozó népe a napokban emlékezik meg a nemzeti felszabadító mozgalom nagysze. rű eseményeinek évfordulójáról. Negyven évvel ezelőtt a szlovák nép fasizmus elleni harca elemi erővel tört ki a Szlovák Nemzeti Felkelésben, és megkezdődött a szovjet hadsereg és a kötelékében harcoló I. csehszlovák hadtest kárpát-duklal hadművelete az ország felszabadítására. A Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága ezeket az évfordulókat használja fel arra, hogy „Az SZNF hagyatékának szellemében szocialista hazánk védelmi ké. pességének további megerősítéséért“ jelszó jegyében kibontakoztassa a honvédelmi aktivitás hetét.

Napjainkban, amikor az imperializmus egyre nyíltabban fenyegeti a szocialista közösség létét és a vllágbékét, elsődleges feladat a lakosság honvédelmi nevelése és védelmi képességének növelése. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi aktivitás hete, amelyet Szlovákta-szer- te a Csehszlovák Néphadsereg napja, a kárpát- -duklal hadművelet sikeres befejezésének 40. évfordulója tiszteletére rendeznek.

Az akció célja a honvédelmi nevelés, a CSKP honvédelmi politikájának népszerűsítése. A Honvédelmi Szövetség alapszervezetei beszélgetéseket szerveznek a honvédelmi nevelés jelentőségéről, a Szovjetunió és a szocialista kö- zösség országainak béketörekvéséről. A Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteivel és szerveivel, a Nemzeti Front többi szervezetével karöltve honvédelmi versenyeket, kiállításokat, fesztiválokat szerveznek. Mivel a rendezvény elsősorban az Ifjúság körében tarthat jogot érdeklődésre, reméljük, hogy a SZlSZ-alapszer- vezetek Is elősegítik az akció sikerét.

A nemzeti felszabadító mozgalom kicsúcsosodása és a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozott Emlékidéző, a hazafias és internacionalista tettek nemzetközi ifjúsági stafétája hatalmas mozgalommá terebélyesedett. A napokban tovább gyarapodik a staféta résztvevőinek a száma, mert október hatodikén, hazánk történelmének emlékezetes napján, a Duklán ünnepélyesen kihirdetik „A béke és szabadság útján“ elnevezésű pionírjátékot, s ezzel a legifjabb nemzedék is bekapcsolódik az Emlékidéző-mozgalomba. Erről tájékoztatta az újságírókat Anna Krauso- v á, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, a SZISZ Szlovákiai Központi Pionírtanácsának elnöke.

Anna Krausová többek között elmondotta, hogy már eddig is 4616 pionírkollektíva kapcsolódott be az Emlékidéző feladatainak teljesítésébe. Az új pionírjáték kihirdetése után azonban várható, hogy még több szikra- és pionírraj, illetve -csapat kezdi el az érdekesnek ígérkező feladatok teljesítését.

Á béke és szabadság útján elnevezésű pionírjáték öt szakaszból áll, és mindegyik hazánk felszabadításának egy-egy nevezetes helyéhez vagy eseményéhez kötődik. Az első szakaszt tehát október 6-án a Duklán, a másodikat november 24-én Liptovsk? Mikulásban, a bar-* madikat január 26-án Brnóban, a negyediket március 23-án Ostravában, az u- tolsót pedig a prágai felkelés évfordulójának előestéjén, május 4-én Prágában hirdetik ki. A játék 1985. június 15- ig tart, s fő célja, hogy a szikrákhoz és pionírokhoz közelebb hozza a Szovjetunió történelmi szerepét a hitleri fasizmus fölött aratott győzelemben. A játék során a fiatalok megismerkednek a felszabadító harcok egyes mozzanataival. Beszélgetéseket szerveznek a harcok közvetlen résztvevőivel, ellátogatnak az emlékezete^ helyekre, és élményeiket bejegyzik a pionírkrónikába.

A játék részét képezik továbbá az é- pítő jellegű feladatok. A szikrák és pionírok védnökséget vállalnak az emlékművek, parkok, terek, zöldövezetek fölött, gyógynövényeket, másodlagosan felhasználható nyersanyagot gyűjtenek. Csak a raj- és csapatvezetők lelményes- ségén múlik, hogy mivel teszik még gazdagabbá, tartalmasabbá ezt a szép pionírjátékot.

(pali

OKTOBER 6. — A CSEHSZLOVÁK NÉPHADSEREG NAPJA

N

eszméry István törzsőrmesterrel, a VySkovi Katonai Főiskola hallgatójával a nyári vakáció vége felé találkoztam utoljára. Bár a diákokra nemigen jellemző — még a főiskolásokra sem —, hogy éppen a nyári hónapokban siettetnék az idő múlását, úgy láttam, István már nem bánná, ha újra Vfäkovban lenne.

— Ennek -az az oka — magyarázta —, hogy van egy igen nagy szenvedélyem, s annak csak Vyákovban tudok hódolni. Tagja vagyok az iskola ejtőernyősklubjának, s már alig várom az őszi nagygyakorlatot.

— Így már érthető a türelmetlenséged... István, elárulnád, mivel teltek el a szünidő napjai?

— Talán furcsán hangzik, de szinte egész nyáron erre a nagygyakorlatra készültem. — Itt Dunaszerdahelyen (Dun. Stredaj?

— Természetesen. Az ejtőernyősöknek nagyon kell vigyázniuk a kondíciójukra. Nyáron rengeteget futottam, úsztam, vagy éppen halásztam, ami az idegekre van nagyon jő hatással. Szerettem volna még sokat lőni is, de erre nemigen volt lehetőségem. Nem baj, majd vyskovban bepótolom.

— A vizsgák nem fognak ebben gátolni? — Szerencsére ilyen problémáin nincsenek. Letettem az első évfolyam vizsgáját, nagyon örültem, hogy sikerült, mert nincs annál jobb érzés, mint amikor nyáron nem kell az embernek a szeptemberen törnie a fejét.

— A járási katonai parancsnokságon nagyon sok jót hallottam rólad.

— Örülök, hogy elégedettek velem. Én a magam részéről igyekeztem megtenni mindent, hogy ne vallják szégyent a főiskolán. Azt hiszem, az egy egész hattizedes tanulmányi átlag magáért beszél, de azért egy kicsit bosszant, hogy fizikából kettest kaptam, mert mégiscsak jobban hangzana, ha azt mondhatnám, hogy kitüntetéssel végeztem.

— István, sok olyan fiatallal beszéltem az utóbbi hónapokban, akik fontolgatták,

Vonzások

hogy katonai pályára lépnek, de a végén meggondolták magukat, mert úgy hallották, nehéz az élet a katonai főiskolákon.

— Nehéz ehhez hozzátenni valamit. Tény, hogy nagyok a követelmények, de azért szerintem semmivel sem nehezebb itt, mint a civil főiskolákon. Az én helyzetem persze más, mert katonai gimnáziumba jártam, a- hol részben már megszoktam azokat a dolgokat, amelyektől a legtöbben félnek. Dé azért vannak nálunk többen is, akik civil gimnáziumban érettségiztek, mégsem futa- modtak meg. Tanulni kell, mint máshol.

— Minden főiskolának megvan a maga rettegett tantárgya. Nálatok is van ilyen?

— Mindig attól a tantárgytól retteg a diák, amely valamilyen oknál fogva nem megy. Talán csak véletlen, hogy nálunk a fizikától félnek legjobban a hallgatók. Néha magam sem értem azt. Elsőben lényegében a gimnáziumi anyagot vettük át, természetesen egy kicsit alaposabban, mégis sokan „beleizzadtak“ a fizikavizsgába.

— István, úgy tudom, te az általános parancsnoki szakon tanulsz, de Vyskovban más szakok is léteznek. A tiétek sokban különbözik a többitől? Esetleg nehezebb?

— A különbség nem nagy, de az igaz, hogy valamivel nehezebb mint a többi. Persze ennek megvan a magarázata is. Mi a főiskolai tanulmányaink befejezése után az alakulatoknál mindjárt parancsnoki beosztásba kerülünk. Előfordulhat olyan eset is, hogy a mostani barátaim, akik más szakon tanulnak, a beosztottjaim lesznek. Tehát műtőiünk joggal várnak többet, mint azoktól, akik lényegében csak egyetlen szakterületen fognak ténykedni. Mi felelünk az ő munkájukért is, ezenkívül a mi munkánk eredménye mindig attól függ majd, hogyan tudunk az emberekkel, a beosztottjainkkal bánni. Erre viszont nagyon fel kell készülni.

— Tehát már most, a kezdet kezdetén tudatosítod, hogy nem a legkönnyebb pályát választottad hivatásul, de az az érzésem, hogy ezt már öt-hat évvel ezelőtt is tudtad.

— Igen. Én azért jelentkeztem egyenesen katonai gimnáziumba, mert tudtam, hogy utána könnyebb lesz a főiskolán, márpedig én mindenáron katonai főiskolára akartam menni. Nem akarok tanácsokat adni senkinek, de azért az a véleményem, hogy az, aki komolyan készül erre a pályára, jdbb, ha katonai gimnáziumban kezdi.

KAMOCSAI IMRE

Szlovák partizánok morva földön

A Rimaszombat (Rimavská Sobota) melletti Bakta község 2-es számú házának falán emléktábla található a következő szöveggel: „A szabadságért, milliónyi ember életéért küzdött és a hazáért vívott harcban életét áldozta.“ A tábla Ján Usiak hadnagynak, a trocnovi Ján 2iZka első csehszlovák partizánbrigád parancsnokának az emlékét hirdeti, aki még csak most, október 5-én lenne hetvenéves.

Hányatott élete volt. Budaszálláson született, de a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után szüleivel, akik szegény földművesek voltak, Baktába költözött. Alig cseperedett fel, már alkalmi munkát vállalt. 1941-ben besorolták a magyar hadseregbe, és kivitték a frontra. Az első kínálkozó alkalommal 1942 januárjában átszökött a szovjet oldalra.

Partizánkiképzést kapott, és 1944. augusz. tus 21-én csoportjával Sklabífta térségében ejtőernyővel vetették be. Kezdettől fogva az volt a megbízatásuk, hogy hatoljanak át Morvaországba, s ott is megszervezzék a partizánháborút a fasiszta megszállók ellen. A feladat nem volt könnyű, mert a szlovák-morva határt szigorúan őrizték.

Ezzel akarták meggátolni, hogy a felkelés eszméi átszivárogjanak a cseh és a morva országrészekbe.

Ján Uäiak egységének azonban így is sikerült áthatolnia a határon. Vakmerő tettnek számít, hogy a határoszlopra felvonták a csehszlovák zászlót. Hat év után először lengetett a szél morva földön csehszlovák zászlót. A kis csapat ténykedésének óriási politikai jelentősége lett. A cseh és a szlovák együvétartozást erősítette. Meghazudtolta a fasiszta propaganda állítását, hogy a szlovák nép a köztársaságtól való végérvényes elszakadás híve, és a Szlovák Állam kikiáltása az egész nemzet óhajára tör. tént, s nem csupán a fasiszta „ludák“ ve. zetők műve volt.

A partizánbrigáddá nőtt alakulat ádáz harcokat folytatott a német csapatokkal. Morva földön ez volt az első nyílt fegyveres összetűzés a hitleristákkal. A partizánok helyzete a túlerővel szemben kezdett kilátástalanná válni ezért jobbnak látták, ha visszahúzódnak szlovák. földre. Egy idő után a parancsnok újabb tervet dolgozott ki a Morvaországba való csapatáthelyezésre.

Egy kisebb csapat Vysoká na Morave térségében ütötte fel főhadiszállását. Ján USiak hozzálátott, hogy egyesítse az északkelet- -morvaországi területen ténykedő összes fegyveres alakulatot és illegális szervezeteket. Törekvését már-már siker koronázta, amikor árulás következtében október utolsó napján nagyszámú SS-alakulat ütött rajtuk.

ján USiak parancsnok mindkét keze súlyosan megsérült, de sikerült egérutat nyernie. Egy illegális pártharcos lakásában bújt meg. Állapota súlyosbodott, az orvos megállapítása szerint csak azonnali műtét menthette volna meg az életét. Mielőtt azonban erre sor kerülhetett volna, ismét rajtaütöttek'a rejtekhelyén. Hősiesen küzdött, az u- tolsó tölténnyel önkezével vetett véget életének 1944. november 3-án. A felbőszült SS- -legények azonban így is még egész sorozatot engedtek a holttestébe.

A parancsnok halála után harcostársa, a törzskar főnöke, J. A. Murzin kapitány vette át a trocnovi Jan Ziitka-partizánbrigád parancsnokságát, és az ő vezénylete alatt folytatta harcát egészen a szovjet hadsereg megérkezéséig. B. M.

\