Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-02 / 40. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Nemcsak magánügy A martini orvosi kar Idén Is sztmpozlont szervezet a légzőszervi megbetegedésekről. Ez a szlmpozion külön Is hangsúlyozta a lég­zőszervi megbetegedések és a dohányzás ösz- szetüggéselt. Sajnos, ma a gyermek, a fiatal lépten-nyo- mon dohányzó embert lát. Cigarettázik a peda­gógusok nagy hányada, dohányzik a gépkocsi- vezető, a rendőr — és gyakran az orvos Is. Ha ráadásul a szülők Is e szenvedély rabjai, az Ifjúnak szinte vérébe Ivódik a nikotlntartalmú füst. Dr. Pálfl Gábor biológus írja, hogy ilyen esetben már egyre megy, doháynzik-e a fiatal vagy sem, hiszen a szoba levegője, a falak, a ruhái, a haja és bőre már átitatódott a do­hány szagával, bűzével. A gyermekre ter­mészetesen elsősorban az otthon, vagyis a mikrokörnyezet hat. Milyen címen követelheti meg az a szülő, akt cigarettázik, hogy gyerme­ke ne ugyanezt tegye?! A családok, Illetve a nemzedékek ördöngös dohányzási körforgásá­nak szűkülése csak úgy várható el, ha a fe­szítő küllők közül néhányat sikerül kiütnünk. A már dohányzóvá vált felnőtteknek, ill. szü­lőknek kell azt a káros szenvedélyt valami­képpen visszafogni, Csehszlovákia cigarettafogyasztás tekinteté­ben a világranglistán a huszonharmadik helyen áll. Évente nálunk egy főre 1812 darab ciga­retta Jut, s ha leszámítjuk a csecsemőket, a gyerekeket és a nemdohányzókat, akkor a la­kosság dohányzó felére bizony tekintélyes mennyiségű cigaretta jut. Ma már elmondható, hogy az orvostudománynak ez a civilizációs betegsége elég sok gondot okoz. A clgarettá- zás és a rákos megbetegedések okozati össze­függése nyilvánvaló. Legelőször — Izlandon — ahol környezetszennyeződés gyakorlatilag nincs — figyeltek fel arra, hogy a dohányosok kö­zött rohamosan szaporodtak ezek a megbete­gedések. Korábban, amikor e káros szokás fő­leg a férfiak sajátja volt, a tüdőrák csaknem kizárólag férfibetegségnek számított. A II. vi­lágháború óta azonban a nők körében Is Igen elterjedt a dohányzás, s az orvosok véleménye szerint kiegyenlítő tendencia mutatkozik. Dr. Kelemen Sándor arról írt, hogy a mo­dern fizikai és kémiai eljárásokkal több mint háromezer vegyi anyagot sikerült kimutatni a dohányfüstben. Ezek közül nem a nikotin az, amely a tüdőrákot előidézi, hanem a rengeteg ún. „aromás szénhldrogén“-vegyület. Ezek tu­lajdonképpen különböző kátrányféleségek, és hogy ez nemcsak feltételezés, azt igen sok ál­latkísérlet is bizonyítja. . A dohányosok között lényegesen több az tdült hörghurutos, sokszorosan több a tüdőtágulásós beteg. Náluk ezek a bajok lényegesen fiata­labb korban jelentkeznek, mint a lakosság át­lagánál. E két betegségnél tehát ha nem Is egyedüli, de feltétlenül kórokként szerepel a füstölés. Persze létezik még egy sor egyéb tü­dőbetegség, amelyeknek ha nem Is kiváltó oka, de súlyosbítója a dohányzás. A dohányzás természetesen csak egyike az egészségtelen életmód megnyilvánulásának. Vi­szont hallgatnunk kell a tudomány szakavatott képviselőire, akik egybehangzóan hangsúlyoz­zák, hogy nincs egyetlen más olyan módszer, amellyel annyi és olyan tömegesen Jelentkező betegség lenne megelőzhető, mint a nemdohá­nyos életformával. Éppen ezért a dohányzás nefncsak magánügy — az egészségvédelem mindannyiunk ügye. STRASSER GYÖRGY A felkelés (yyij szellemében Hazánk dolgozó népe a napokban emlékezik meg a nemzeti felszabadító mozgalom nagysze. rű eseményeinek évfordulójáról. Negyven évvel ezelőtt a szlovák nép fasizmus elleni harca elemi erővel tört ki a Szlovák Nemzeti Felke­lésben, és megkezdődött a szovjet hadsereg és a kötelékében harcoló I. csehszlovák hadtest kárpát-duklal hadművelete az ország felszaba­dítására. A Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága ezeket az évfordulókat használja fel arra, hogy „Az SZNF hagyatéká­nak szellemében szocialista hazánk védelmi ké. pességének további megerősítéséért“ jelszó je­gyében kibontakoztassa a honvédelmi aktivitás hetét. Napjainkban, amikor az imperializmus egyre nyíltabban fenyegeti a szocialista közösség lé­tét és a vllágbékét, elsődleges feladat a la­kosság honvédelmi nevelése és védelmi képes­ségének növelése. Ezt a célt szolgálja a hon­védelmi aktivitás hete, amelyet Szlovákta-szer- te a Csehszlovák Néphadsereg napja, a kárpát- -duklal hadművelet sikeres befejezésének 40. évfordulója tiszteletére rendeznek. Az akció célja a honvédelmi nevelés, a CSKP honvédelmi politikájának népszerűsítése. A Honvédelmi Szövetség alapszervezetei beszél­getéseket szerveznek a honvédelmi nevelés je­lentőségéről, a Szovjetunió és a szocialista kö- zösség országainak béketörekvéséről. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteivel és szerveivel, a Nemzeti Front többi szervezetével karöltve honvédelmi versenyeket, kiállításokat, fesztiválokat szerveznek. Mivel a rendezvény elsősorban az Ifjúság körében tarthat jogot ér­deklődésre, reméljük, hogy a SZlSZ-alapszer- vezetek Is elősegítik az akció sikerét. A nemzeti felszabadító mozgalom kicsúcsosodása és a fasizmus fö­lött aratott győzelem 40. évfordu­lójának tiszteletére kibontakozott Em­lékidéző, a hazafias és internacionalista tettek nemzetközi ifjúsági stafétája ha­talmas mozgalommá terebélyesedett. A napokban tovább gyarapodik a staféta résztvevőinek a száma, mert október hatodikén, hazánk történelmének em­lékezetes napján, a Duklán ünnepélye­sen kihirdetik „A béke és szabadság út­ján“ elnevezésű pionírjátékot, s ezzel a legifjabb nemzedék is bekapcsolódik az Emlékidéző-mozgalomba. Erről tájékoz­tatta az újságírókat Anna Krauso- v á, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának titkára, a SZISZ Szlovákiai Központi Pionírtanácsának elnöke. Anna Krausová többek között elmon­dotta, hogy már eddig is 4616 pionír­kollektíva kapcsolódott be az Emlék­idéző feladatainak teljesítésébe. Az új pionírjáték kihirdetése után azonban várható, hogy még több szikra- és pio­nírraj, illetve -csapat kezdi el az érde­kesnek ígérkező feladatok teljesítését. Á béke és szabadság útján elnevezésű pionírjáték öt szakaszból áll, és mind­egyik hazánk felszabadításának egy-egy nevezetes helyéhez vagy eseményéhez kötődik. Az első szakaszt tehát októ­ber 6-án a Duklán, a másodikat novem­ber 24-én Liptovsk? Mikulásban, a bar-* madikat január 26-án Brnóban, a negye­diket március 23-án Ostravában, az u- tolsót pedig a prágai felkelés évfordu­lójának előestéjén, május 4-én Prágá­ban hirdetik ki. A játék 1985. június 15- ig tart, s fő célja, hogy a szikrákhoz és pionírokhoz közelebb hozza a Szovjet­unió történelmi szerepét a hitleri fasiz­mus fölött aratott győzelemben. A já­ték során a fiatalok megismerkednek a felszabadító harcok egyes mozzanatai­val. Beszélgetéseket szerveznek a har­cok közvetlen résztvevőivel, ellátogat­nak az emlékezete^ helyekre, és élmé­nyeiket bejegyzik a pionírkrónikába. A játék részét képezik továbbá az é- pítő jellegű feladatok. A szikrák és pio­nírok védnökséget vállalnak az emlék­művek, parkok, terek, zöldövezetek fö­lött, gyógynövényeket, másodlagosan felhasználható nyersanyagot gyűjtenek. Csak a raj- és csapatvezetők lelményes- ségén múlik, hogy mivel teszik még gazdagabbá, tartalmasabbá ezt a szép pionírjátékot. (pali OKTOBER 6. — A CSEHSZLOVÁK NÉPHADSEREG NAPJA N eszméry István törzsőrmesterrel, a VySkovi Katonai Főiskola hallgatójá­val a nyári vakáció vége felé talál­koztam utoljára. Bár a diákokra nemigen jellemző — még a főiskolásokra sem —, hogy éppen a nyári hónapokban siettetnék az idő múlását, úgy láttam, István már nem bánná, ha újra Vfäkovban lenne. — Ennek -az az oka — magyarázta —, hogy van egy igen nagy szenvedélyem, s annak csak Vyákovban tudok hódolni. Tag­ja vagyok az iskola ejtőernyősklubjának, s már alig várom az őszi nagygyakorlatot. — Így már érthető a türelmetlenséged... István, elárulnád, mivel teltek el a szün­idő napjai? — Talán furcsán hangzik, de szinte egész nyáron erre a nagygyakorlatra készültem. — Itt Dunaszerdahelyen (Dun. Stredaj? — Természetesen. Az ejtőernyősöknek na­gyon kell vigyázniuk a kondíciójukra. Nyá­ron rengeteget futottam, úsztam, vagy ép­pen halásztam, ami az idegekre van nagyon jő hatással. Szerettem volna még sokat lő­ni is, de erre nemigen volt lehetőségem. Nem baj, majd vyskovban bepótolom. — A vizsgák nem fognak ebben gátolni? — Szerencsére ilyen problémáin nincse­nek. Letettem az első évfolyam vizsgáját, nagyon örültem, hogy sikerült, mert nincs annál jobb érzés, mint amikor nyáron nem kell az embernek a szeptemberen törnie a fejét. — A járási katonai parancsnokságon na­gyon sok jót hallottam rólad. — Örülök, hogy elégedettek velem. Én a magam részéről igyekeztem megtenni mindent, hogy ne vallják szégyent a főis­kolán. Azt hiszem, az egy egész hattizedes tanulmányi átlag magáért beszél, de azért egy kicsit bosszant, hogy fizikából kettest kaptam, mert mégiscsak jobban hangzana, ha azt mondhatnám, hogy kitüntetéssel vé­geztem. — István, sok olyan fiatallal beszéltem az utóbbi hónapokban, akik fontolgatták, Vonzások hogy katonai pályára lépnek, de a végén meggondolták magukat, mert úgy hallották, nehéz az élet a katonai főiskolákon. — Nehéz ehhez hozzátenni valamit. Tény, hogy nagyok a követelmények, de azért sze­rintem semmivel sem nehezebb itt, mint a civil főiskolákon. Az én helyzetem persze más, mert katonai gimnáziumba jártam, a- hol részben már megszoktam azokat a dol­gokat, amelyektől a legtöbben félnek. Dé azért vannak nálunk többen is, akik civil gimnáziumban érettségiztek, mégsem futa- modtak meg. Tanulni kell, mint máshol. — Minden főiskolának megvan a maga rettegett tantárgya. Nálatok is van ilyen? — Mindig attól a tantárgytól retteg a diák, amely valamilyen oknál fogva nem megy. Talán csak véletlen, hogy nálunk a fizikától félnek legjobban a hallgatók. Né­ha magam sem értem azt. Elsőben lényegé­ben a gimnáziumi anyagot vettük át, ter­mészetesen egy kicsit alaposabban, mégis sokan „beleizzadtak“ a fizikavizsgába. — István, úgy tudom, te az általános pa­rancsnoki szakon tanulsz, de Vyskovban más szakok is léteznek. A tiétek sokban külön­bözik a többitől? Esetleg nehezebb? — A különbség nem nagy, de az igaz, hogy valamivel nehezebb mint a többi. Per­sze ennek megvan a magarázata is. Mi a főiskolai tanulmányaink befejezése után az alakulatoknál mindjárt parancsnoki beosz­tásba kerülünk. Előfordulhat olyan eset is, hogy a mostani barátaim, akik más szakon tanulnak, a beosztottjaim lesznek. Tehát mű­tőiünk joggal várnak többet, mint azoktól, akik lényegében csak egyetlen szakterüle­ten fognak ténykedni. Mi felelünk az ő mun­kájukért is, ezenkívül a mi munkánk ered­ménye mindig attól függ majd, hogyan tu­dunk az emberekkel, a beosztottjainkkal bánni. Erre viszont nagyon fel kell készül­ni. — Tehát már most, a kezdet kezdetén tu­datosítod, hogy nem a legkönnyebb pályát választottad hivatásul, de az az érzésem, hogy ezt már öt-hat évvel ezelőtt is tudtad. — Igen. Én azért jelentkeztem egyenesen katonai gimnáziumba, mert tudtam, hogy utána könnyebb lesz a főiskolán, márpedig én mindenáron katonai főiskolára akartam menni. Nem akarok tanácsokat adni senki­nek, de azért az a véleményem, hogy az, aki komolyan készül erre a pályára, jdbb, ha katonai gimnáziumban kezdi. KAMOCSAI IMRE Szlovák partizánok morva földön A Rimaszombat (Rimavská Sobota) mellet­ti Bakta község 2-es számú házának falán emléktábla található a következő szöveggel: „A szabadságért, milliónyi ember életéért küzdött és a hazáért vívott harcban életét áldozta.“ A tábla Ján Usiak hadnagynak, a trocnovi Ján 2iZka első csehszlovák parti­zánbrigád parancsnokának az emlékét hir­deti, aki még csak most, október 5-én len­ne hetvenéves. Hányatott élete volt. Budaszálláson szü­letett, de a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után szüleivel, akik szegény föld­művesek voltak, Baktába költözött. Alig cseperedett fel, már alkalmi munkát vállalt. 1941-ben besorolták a magyar hadseregbe, és kivitték a frontra. Az első kínálkozó al­kalommal 1942 januárjában átszökött a szov­jet oldalra. Partizánkiképzést kapott, és 1944. augusz. tus 21-én csoportjával Sklabífta térségében ejtőernyővel vetették be. Kezdettől fogva az volt a megbízatásuk, hogy hatoljanak át Morvaországba, s ott is megszervezzék a partizánháborút a fasiszta megszállók el­len. A feladat nem volt könnyű, mert a szlovák-morva határt szigorúan őrizték. Ezzel akarták meggátolni, hogy a felkelés eszméi átszivárogjanak a cseh és a morva országrészekbe. Ján Uäiak egységének azonban így is si­került áthatolnia a határon. Vakmerő tett­nek számít, hogy a határoszlopra felvonták a csehszlovák zászlót. Hat év után először lengetett a szél morva földön csehszlovák zászlót. A kis csapat ténykedésének óriási politikai jelentősége lett. A cseh és a szlo­vák együvétartozást erősítette. Meghazud­tolta a fasiszta propaganda állítását, hogy a szlovák nép a köztársaságtól való végér­vényes elszakadás híve, és a Szlovák Ál­lam kikiáltása az egész nemzet óhajára tör. tént, s nem csupán a fasiszta „ludák“ ve. zetők műve volt. A partizánbrigáddá nőtt alakulat ádáz harcokat folytatott a német csapatokkal. Morva földön ez volt az első nyílt fegyve­res összetűzés a hitleristákkal. A partizá­nok helyzete a túlerővel szemben kezdett kilátástalanná válni ezért jobbnak látták, ha visszahúzódnak szlovák. földre. Egy idő után a parancsnok újabb tervet dolgozott ki a Morvaországba való csapatáthelyezés­re. Egy kisebb csapat Vysoká na Morave tér­ségében ütötte fel főhadiszállását. Ján USiak hozzálátott, hogy egyesítse az északkelet- -morvaországi területen ténykedő összes fegyveres alakulatot és illegális szervezete­ket. Törekvését már-már siker koronázta, amikor árulás következtében október utol­só napján nagyszámú SS-alakulat ütött raj­tuk. ján USiak parancsnok mindkét keze sú­lyosan megsérült, de sikerült egérutat nyer­nie. Egy illegális pártharcos lakásában bújt meg. Állapota súlyosbodott, az orvos meg­állapítása szerint csak azonnali műtét ment­hette volna meg az életét. Mielőtt azonban erre sor kerülhetett volna, ismét rajtaütöt­tek'a rejtekhelyén. Hősiesen küzdött, az u- tolsó tölténnyel önkezével vetett véget éle­tének 1944. november 3-án. A felbőszült SS- -legények azonban így is még egész soro­zatot engedtek a holttestébe. A parancsnok halála után harcostársa, a törzskar főnöke, J. A. Murzin kapitány vet­te át a trocnovi Jan Ziitka-partizánbrigád parancsnokságát, és az ő vezénylete alatt folytatta harcát egészen a szovjet hadsereg megérkezéséig. B. M. \

Next

/
Thumbnails
Contents