Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-09-25 / 39. szám

MIT LÁTTUNK, MIT LÁTUNK? (MEGKEZDTE ÜJ ÉVADJÁT A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ) a A legjobb színdarabnak sem le­het sikere, ha a nézőtéren ülők életében nincsenek konfliktusok — szól az aforizma. De hát a né­zőtéren ülők életében mindig van­- nak. A semmitmondó, üres „bohóc- re, vagy éppen ezért, gyakran a , kevésbé jó színdarabok, gyenge előadások is közönségsikert arat­nak. A semmitmondó, üres „bohóc­kodás“ is zajos ovációvá duzzad a közönség összecsattanó tenye­rén. De ennek a fordítottja is ér­vényes: jó színvonalú színpadi produkciók nem találnak el a kö­zönséghez. E gondolatokból kiin­dulva nézzük meg röviden a MA­TESZ elmúlt évadjának termését. A komáromi (Komárno) együt­tes Bertolt Brecht — Kurt Weill Koldusoperájával nyitotta az el­múlt évadot. Már maga a vállal­kozás is elismerésre érdemes bi­- zonyításvágyat tükföz, az elő­adás pedig rendkívüli sajtóvissz­hangra talált. Míg a szlovák és cseh sajtó szinte egyértelműen po­zitívan vélekedett a MATESZ Kol­dusopera előadásáról, addig a ha­: zai magyar nyelvű kritika óvatos ' vagy berzenkedő hangpn az jggyüt- ■JUS& erejét meghaladónak, rende- &v ?ői tapasztalatlanságók zsákutcá­jába jutott előadá'áiiak vélte'.'Hogy melyik félnek lehet igaza, az ta­lány. Tény viszont, hogy a szín­ház a jelen, az itt és most művé­szete. S az a feltűnően szép kö- " zönségsiker nemcsak az élő zenei kíséretnek köszönhető, hanem az előadás , jó hírének is, amely — elnézést a profán hasonlatért —« úgy terjed a „nép ajkán“, mint a népdal vagy a népmese. Ide kí­vánkozik az is, hogy a MATESZ a jövőben rendszeresíthetné a zenés (nem gépzenei aláfestésre . célzok) darabok színpadra állítá- . sát. Holocsy István művészeti ve­zető idejében felismerte ennek szükségességét, s a színház veze­tőségénél támogatókra talált. Biz­tató, hogy a következő évadban is lesz folytatás... Második bemutató Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című drá­májának átdolgozott változata volt. A darab cselekménye a tö­röktől veszélyeztetett Magyaror­szágon játszódik, s a hatalomért ; folyó főúri torzsalkodásokat ábrá­zolja. Aktualitása kétségtelen: a világot ma fenyegető nukleáris veszélyre, ennek politikai össze­függéseire utal... Figyelmeztet,- hogy a nézőtéren ülők életében ez a „konfliktus“ soha be ne kö­vetkezzék. Az SZNF 40. évfordulója tiszte­letére tűzte műsorára a színház Ivan Bukovcan Mielőtt a kakas , megszólal... című drámáját. Min­den szempontból az évad legegy- . ségesebb, egyéni értelmezésű, vi- lágos-„olvasható“ előadásává ke­rekedett. Nyitrán (Nitra) a máju­si színházi seregszemlén a leg­jobb dramaturgia díját nyerte el. Negyedikként Goldoni-darab ke­rült színre, A legyező. Közönség- siker lett ez is, mert egyrészt: a nézőtéren ülők életében is előfor­dulnak ilyen vagy ehhez hasonló konfliktusok. Jólesik kikacagni ön­magunkat, különösen akkor, ha azt mások példáját látva tehet­jük. Éppen ezért előfordul, hogy a kevésbé jó előadások is közön­ségsikert aratnak. A nevettetés pedig már önmagában is csali. Az őszi szezonban a színház műsorán tartja a darabot, felhőtlen, derűs perceket kínálva a közönségnek.-A kassai (Kosice) Thália Szín­pad Braginszkij-Rjazanov A bagoly című, a groteszk felé kacsingató vígjátékával kezdte az évadot. A szituációs játékokra hangolt elő­adás siker lett. Ügy vélem, ez egy­részt már A legyező esetében em­lített tényezőknek, valamint a jól összehangolt, tiszta kollektív já­téknak köszönhető. Ezt követte Mészáros László ha­zai magyar szerző első darabjá­nak bemutatója. Fábry Zoltán éle­tét, emberi értékét, tartását „vá­zolta“ fel az Egy tanú idézése cí­mű dráma. A közönség részéről tapasztalt kedvező fogadtatás nem lepett meg; a fokozott érdeklődés Fábrynak szólt, s maga az alko­tás, a színpadi megvalósítás szín­vonala, logikusan, alig befolyásol­ta az érdeklődést, mint ahogyan reálisan „kemény“ kritikai vissz­hang sem. Páskándi Géza Egy ember, akt megunta a bőrét című művének bemutatása kemény munkát jelen­tett a kassai együttes számára. A kényszerű rendezőcsere ellenére is sikerült megbirkózni ezzel a színész számár^ igényes vállalko­zással. Ján Jílek Csodálatos Borbála-ág című meséje az elmúlt évad utol­só bemutatója volt. A cseh népha­gyományra épülő mese színpadi megjelenítésébe tőle idegen ele­mek (dalok) kerültek. S az így keletkezett felemásságon még az sem segített, hogy ezek a „beté­tek“ éppen a magyar folklór kin­csesházából valók. A mese az őszi idényben szintén műsoron lesz. Miért nem lehet színpadra vin­ni a legcsodálatosabb ritkaságot: a nyugalmas emberi életet? — te­szi fel a kérdést egy másik szín­házi aforizma. A válasz egyszerű­en így (is) megfogalmazható: ...mert konfliktus nélkül nincs tör­ténés — történet, amelyben mint egy tiszta tükörben, magunkra is­merhetünk — saját mindennapi konfliktusainkra. Végső soron a monodráma, de még a vers is a maga sajátos törvényszerűségein belül konfliktusokból épül fel. Az 1984—85-ös színházi évad dramaturgiai tervében csupa „kon­fliktus-gazdag“ darab szerepel, s úgy vélem, a műfaji megoszlás is változatos. A komáromi együttes október 26-án mutatja be Vaszilij Suksin Energikus emberek című művét. A tíz évvel ezelőtt, 1974. október 2-án elhunyt Suksin íróként, film­rendezőként és színészként is ma­radandó értékeket hagyott maga után. A MATESZ Takáts Ernőd rendezésében viszi színre a sza­tíra elemeit felhasználó darabot; a szereplők pedig a színház ked­velt, emlékezetes teljesítményeket nyújtó művészei: Ropog József, Kucman Eta, Dráfi Mátyás, Faze­kas Imre érdemes művész, Turner Zsigmond, Boráros Imre, Bugár Gáspár és Németh Ica. Kassán Ruzante A csapodár ma­dárka című, a commedia deli’ arte elemeire épülő művét novem­ber 8-án mutatja be a Thália Színpad együttese Illés István győri vendégrendező vezetésével. Az előadást novemberben a komá­romi közönség is láthatja. Ezt követően kerül színre •— élő zenei kísérettel, dalbetétek­kel — Mikszáth Kálmán regényé­nek színpadi változata, A Noszty- -fiú esete Tóth Marival. Az elő­adásban szerepel a MATESZ ko­máromi együttesének valamennyi művésze. Noszty Ferit Holocsy Ist­ván, Tóth Marit Kucman Eta kelti életre. Kíváncsian várjuk Noszty Vilma szerepében az utóbbi évek­ben kiteljesedő, beérő színészi ta­lentumát bizonyító Varsányi Mari alakítását. Partnere, Noszty Pál Boráros Imre lesz. Konrád József érdemes művész rendezi a decem­berben bemutatandó darabot. A kelet-szlovákiai közönség február végén láthatja majd az előadást. Karinthy Ferenc elsősorban pró­zaíróként ismert. Egyik legismer­tebb színpadi művét, az Ezer év címűt, 1957-ben írta. Másik sokat játszott kamaradrámája a Gellért­hegyi álmok, amelyet 1985 január­jában mutat be a Thália Színpad. Minden bizonnyal izgalmas színé­szi feladatnak ígérkezik. Horváth Lajos rendező, a prágai színiaka­démia végzős hallgatója állítja színpadra. A kassai együttes a ter­vek szerint 1985 márciusában Ko­máromban és környékén is bemu­tatja a Gellérthegyi álmokat. A kétszereplős darab remélhetőleg nagy siker lesz. Takáts Ernőd rendezi majd Os- vald Zahradnik Prelúdium mollban című színművét. A komáromi be­mutató 1985 februárjában lesz. Eubomír Fel'dek Ennivaló nagy­néni című komédiája már címével is kacagtató színházi estét ígér Kassán. Ebben az évadban a Thá­lia Színpadhoz ismét ambiciózus fiatalok kerültek a májusi tehet­ségvizsgán alkalmasnak talált pá­lyázók közül, és számukra is le­hetőség nyílt a bizonyításra. Finta László nevét költőként és rádiójáték-szerzőként ismeri a ha­zai közönség. A lusta királyság című meséje bizonyára megnyeri majd a legfiatalabb közönség, a kisdiákok tetszését. E művét Kon­rád József érdemes művész, a gaz­dag színházi tapasztalattal rendel­kező, néha meghökkentően bizarr- -bohókás színpadi ötleteket alkal­mazó rendező állítja színpadra. Az évad utolsó bemutatója Kas­sán lesz; Horváth Lajos rendezé­sében Capek Anya című drámáját mutatják be. A színház nem elő­ször tűz műsorára klasszikus cseh szerző művét. A darabot Komá­romban is láthatja a közönség. Végezetül: az Új Ifjúság fiatal olvasóinak azért ajánlom figyel­mébe a színházat, mert színházba menni ünnep, s a hétköznapokat teljesebbé teszi. Kiss Péntek József Kedvvel, lelkesedéssel öreg, elavult a hrobonovói mű­velődési ház, de a falu vezetői, Fazekas István hnb-elnök, Kun István a szövetkezet elnöke a he­lyi sportszervezettel közösen meg­oldotta a helyiséggondokat. A sportpályánál épült klub egyik termét ugyanis a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezete rendel­kezésére bocsátottták. E két tö­megszervezet együttműködése u- gyanis e községben példás. Akár az egyik, akár a másik szervezet készül valamire, tudják, hogy szá­míthatnak egymásra. — Ilyen volt legutóbb a CSE­MADOK 35. évfordulója alkalmá­ból készített műsorunk. Tudtam, ha szólok Rásó Zoltán SZISZ-el- nöknek, ő segít a szervezésben, összetoborozza a fiatalokat, és re­mek műsort kerekítünk. így tör­tént ez alkalommal is, s az elmúlt harmincöt év jelentős eseményeit felelevenítettük egy kis műsor ke­retében — mondta Szikhardt Zsu­zsanna, aki tizenegy évig volt a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. Amikor a szervezet élére került, 81. tagot vezetett, sL tavaly, amikor helyébe Lengyel Zsuzsan­na lépett, már 283 fő volt a tag­állomány, — Nagy örömünkre mintegy öt­ven fiatal is részt vesz munkánk­ban. Ez főleg az előző elnök ér­deme, akinek nagyon jó kapcso­lata van a fiatalokkal. Most is rengeteget foglalkozik velük, agi­tál, szervez, rendez, ő irányítja a Csiribiri színjátszó csoport tevé­kenységét is — mondta Lengyel Zsuzsanna, aki bebizonyította, hogy méltó az elnöki posztra. A Csiribiri színjátszó csoport Szikhardt Zsuzsannának érdeme. Amíg a jelenlegi tagok alapisko­lások voltak, pedagógusként rend­szeresen foglalkozott velük, fel­lépéseik színesebbé tették a tö­megszervezetek évzáróit, a helyi ünnepségeket. Aztán amikor szak­tanintézetbe, középiskolába kerül­tek a gyerekek, egy ideig lekötöt­te őket az új környezet, élmé­nyek, de kezdtek „visszaszállin­gózni“ Szikhardt tanító nénihez, akivel oly sokat szerepeltek, meg­annyi közös élményt szereztek, ö pedig úgy gondolta, hogy akkor tesz helyesen, ha az érdeklődők­ből, immár SZISZ-es fiatalokból műkedvelő csoportot alakít. így alakult 'meg a Csiribiri, amelynek legaktívabb tagjai Nagy Ágota és Bock Andrea. — Az a véleményem, hogy a mai fiatalok nagyon sok minden­re képesek, ha nem sajnáljuk rá­juk az időt. Foglalkoznunk kell velük, s egy kicsit igazodnunk az ízlésükhöz, hagyni, hogy érvénye­süljenek az ötleteik. így sikerült nagyon jó kapcsolatot teremte­nünk a tizen- és huszonéves fiata­lokkal, s még csak az sem prob­léma, hogy férjhez mennek, meg­nősülnek vagy „kinőnek“a SZISZ- korból. A CSEMADOK éneklő csoportja is csupa fiatalokból áll. Lengyel Zsuzsanna irányítja munkájukat, de Ág Tibor szakszerű tanácsai is nagy segítségükre vannak. Együtt tanították be az Ipoly menti, va­lamint a csallóközi népdalokból összeállított műsorukat. A fiatalok ott vannak a polgári ügyek testületének rendezvényein is. Esküvők, névadók, öregek nap­ja, katonajelöltek búcsúztatása nem lehet meg az ő szereplésük nélkül. Szólni kell még az igazán érdekes és népszerű kiállításuk­ról, amelyet a kultúrházban ren­deztek még. — Sokat gondolkodtunk Zsuzsá­val, miként lehetne olyan népraj­zi kiállítást rendezni, amely elő­deink művészetét, életét tükröz­né, de a ma emberéhez is szólna. Kiötlöttük hát, hogy Nagyanyáink ládáiból címmel az egyik helyi­ségben kiállítjuk a régi falvédő­ket, térítőkét, stelázsicsíkokat, függönyöket, kanalakat, tányéro­kat és más konyhai és háztartási használati eszközöket, a másik­ban pedig ezeknek a mai modern megfelelőit. A gyűjtésben, elren­dezésben rengeteget segítettek a fiatalok, s ugyanakkor úgy érez­tük, tanultak, tapasztaltak is a lá­tottakból — mondta Lengyelné. A két lelkes tanítónő ebben a faluban rengeteget tesz a kultu­rális életért. Nem sajnálják idejü­ket, energiájukat, s teszik mind­ezt kedvvel, lelkesedéssel, mert ö- rülnek, ha látják, hogy a fiatalok kulturáltan töltik idejüket, a falu népe elégedetten távozik egy-egy rendezvényről. Benyák Mária Frico Kafenda és mások... [ÚJ KOMOLYZENEI HANGLEMEZ­SOROZAT) Az Opus Hanglemezkiadó Vállalat a közelmúltban megkezdte a szlovák nemzeti zene képviselőinek, kortársai­nak bemutatását. Ezzel lehetőséget nyújt a nagyközönségnek, hogy köze. lebbről is megismerkedjék a szlovák komolyzene modern irányzataival. A legújabb, nemrég üzleteinkbe került kettős albumot Frico Kafenda művei­ből állították össze. Ebbe a válogatásba a szerző több remekműve is bekerült, többek közt a S. H. Vajansky verseire komponált Négy ének magas hangra és zongorá­ra című. A Variációk fúgára és a G- -dúr vonóskvartett alkotásakor Kafen­da saját életérzését és gondolatvilá­gát akarta tolmácsolni, s elmondhat­juk, sikeresen, mert művészi értékük valóban kiemelkedő. Szoros kapcsolatot vélünk felfedez­ni e művek és a többi szlovák, vala­mint a világ zeneirodalma más jelle­gű termékeivel, ebből is látható a szerző széles körű tájékozottsága; szó sincs tehát elzárkózottságról, konzer- vatizmusról. Szólnunk kell Kafenda oktatói te­vékenységéről is, amelyet 1918-tól, a Csehszlovák Köztársaság megalakulá­sa után, csaknem harminc éven ke­resztül a szlovák zeneoktatás terén fejtett ki. A hosszan tartó, kemény munka végül is meghozta gyümölcsét, s most olyan előadók interpretálják a kompozíciókat, mint Alzbeta Buko- veczká, Jozef Podhradsky, Peter Mi­kulás és mások. Érdemes ezzel az albummal gazda­gítani komolyzenei hanglemeztárun­kat. Koller Sándor * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents