Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-09-18 / 38. szám
♦ új ifjúság 8 Egy este Többször hallottam már olyan megállapítást, hogy a falusi fiatalok érdeklődése az utóbbi időben leszűkült, hogy a falusi SZISZ- -szervezetek vakvágányon vesztegelnek, a mozgalmi életből hiányzik az érdemleges tevékenység, nincs megértés, összetartás e fiatalok között. Ez így persze szófe- csérlésnek tűnik, és ki-ki saját élményei, tapasztalatai alapján ítélheti meg a kérdést, alkothat reális képet a falusi SZISZ-szerveze- tek, a vidéki fiatalok életéről, munkájáról. Országjáró körutaim során számtalan követendő példával találkoztam, de az ellenkezőjével is, én mégis a jó példák alapján ítélem meg a falusi fiatalokat, s azt tapasztalom róluk, igenis, tudnak dolgozni. Az embernek ritkán nyílik lehetősége, hogy éppen munka közben lássa a fiatalokat, sokszemközt elbeszélgessen velük, mondják a klubjukban, miközben a mozgalmi munkáról is szó esik. Mikor a kisgéresi (Maly Hore§) SZISZ-klubba megérkezem, éppen a létesítendő falusi moziról vitáznak. A nem túl nagy, de tiszta, rendezett helyiségben faliújság dokumentálja a SZISZ tevékenységét. Az egyik sarokban televízió, a másikban társasjátékok és egy újnak tetsző sztereómagnó, de a szórakozás ideje még nem jött el. Egy rokonszenves, de határozott megjelenésű, beszédben megfontolt, szemüveges lány vezeti a vitát. Rácz Alica, a SZISZ-szerve- zet elnöke. Mellette egy generációval idősebb, de a kérdés meg: oldására a legilletékesebb, a hnb elnöke Nagyidat Sarolta. A szomszéd asztalnál ülők, Nagyidai László alelnök, Géresi Valéria titkár, Docs István és Kovács Iván, a klubtanács tagjai szintén a vitát figyelik, hozzászólnak, javasolnak, feladatot vállalnak. Érkezésem észrevehetően megzavarja a vitát, majd sor kerül a velem folytatandó beszélgetésre. Közben előkerül a szervezet vaskos krónikája. Átlapozom, áttanulmányozom, s miközben lapjain megelevenednek az egyes rendezvények, azt is felfedezem, hogy csupán tavaly májustól vezetik. Szinte akaratlanul kicsúszik aszúmon a kérdés: — És mi volt azelőtt? Hiszen a falusi szervezet bizonyára addig is létezett. Kérdésemre a hnb elnöke kezd válaszolni: — Hát igen, létezett, de csak formálisan, inkább csak papíron. Habár többször is próbálkozóink, nem sikerült életre kelteni a szervezetet, munkára serkenteni a fiatalokat... .A többit a SZISZ-elnök, a változások elindítója és főszereplője folytatja: — A kiútkeresés közepette Fu- rik Csaba, a falusi pártszer/ezet elnöke végül is felkeresett engem, é> azt mondta, jó lenne végre elrázni a fiatalokat, ezért vállaljam el az elnöki funkciót. A választás azérl esett rám, mert abban az időben fejeztem be tanulmányaimat Kassán (KoSicej, és a CSE- MADOK helyi szervezetének is é- vek óta tagja voltam. Elvállaltam. Szétküldtük a meghívókat első összejövetelünkre, s mintegy negyven fiatal megjelent. Konkrét terv- javaslattal álltunk elő, megválasztottuk a vezetőséget, és 35 taggal munkához láttunk. Lehet, hogy kevésnek tűnik a taglétszám egy 1400 lakosú községben, de úgy gondoltuk, a kevesebb többet jelent, ha aktív, tettrekész, szabadidejüket is feláldozó fiatalokkal kezdünk. Idén további nyolc, megbízható taggal gyarapodunk. A krónikában nyomon követhető a SZISZ-esek munkája, szinte egymást érték a különböző rendezvények. Volt műsoros délután a falu nyugdíjasainak, kirándulás Vinnére, a Duklai-hágóhoz, Pető- fi-emlékünnepély, vetélkedő, a könyvtár megnyitása SZISZ védnökséggel, a Metropol együttes koncertje, segítség a hnb-nek, a szövetkezetnek, közös akció a CSEMADOK helyi szervezetével, a falusi sportegyesülettel, és sorolhatnánk tovább. — Ma már megvannak a feltételek a színvonalas, szervezett munkához, de gondolom, tavaly májusban, a kezdet kezdetén másképp festett a helyzet. Alica bólogat: — Bizony másképp, de már akkor arra törekedtünk, hogy mind a kinti, mind a benti szórakozóhelyünk használható legyen. Három napon keresztül betonoztak a fiúk, festettek a lányok az ifjúsági parkban. A színpad újra fogadhatja a kultúra á- polóit, rendbehoztuk a nézőteret és környékét. A SZISZ-klubot is rendbeszedtük, berendeztük. Idén átvettük a falusi könyvtárat is, a- hol minden hétvégén Kovács Edit teljesít szolgálatot. A kultúrház- nak nemcsak gyakori használói, „koptatói“ lettünk, hanem törődünk is vele. Természetesen munkánkban messzemenőkig támogatott, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a hnb és a szövetkezet. — Azt látom, hogy a terveket megbeszélitek, a bajokat közösen a helyi nemzeti bizottsággal orvosoljátok, a hnb elnöknőjének szinte anyai gondoskodásában részesültök, s ti mindezt hogyan viszonozzátok? — Szinte nincs olyan dolog, a- melyben ne találnánk meg a közös nevezőt — mondja Nagyidai László alelnök. — Az együttműködés, a segítségnyújtás kölcsönös. Mi ott vagyunk a polgári ügyek testületé-, nek a rendezvényein, hadd ne soroljam valalmennyit, de többek köDócs István és Géresi Valéria Rácz Alica: „A falu szépítésből a jövőben is részt vállalunk.“ zött szinte minden jelentős politikai évfordulóról megemlékezünk a falusi hangosbemondóban. Háromtagú csoportunk készíti elő e- zeket az adásokat. Közös énekkarunk és tánccsoportunk van a CSEMADOK helyi szervezetével. A sportegyesületek munkájának fellendítéséért, eredményes helytállásáért is aktívan kiállunk. A járási bajnokságban szerepelnek a futballistáink, az asztaliteniszezőink és a sakkozóink. Talán úgy fogalmazhatnám, hogy a falu vezetőségének szüksége van ránk, nekünk pedig a hnb-re, a falura. Eddigi közös munkánkkal mindkét fél elégedett. — Az eredményes munka elismerést, megbecsülést vált ki. Ereztétek ezt már valamilyen formában? — Habár ezt Alicának illenék megválaszolnia, mégis tudatosan vágok most közbe — szól Gimesi Valéria. — Elnökünk, Rácz Alica ez év elején megkapta a „SZISZ- ben végzett aktív munkáért“ kitüntetést. A járás élvonalbeli falusi szervezetei közé tartozunk. E nyáron a központi, nagygéresi (Vel'ky Hores) szövetkezet tíz tagunknak lehetővé tette a bolgár tengerparton üdülni, így adva tudtunkra, hogy elégedettek velünk. De mindennél jobb érzés, hogy a helybeliek, a falu népe szeret, becsű1 minket. — Gondolom, a sok beszéd után mindenkinek jólesne már a zene. Néhány szóban csupán, hallhatnánk a terveitekről, mit szeretnétek a jövőben megvalósítani? — Először is azt, amit itt megtárgyaltunk — mondja Alica. — Szeretnénk, ha a faluban mozielőadások lennének, legalább kétszer hetente. Tervezzük a színjátszó csoport felújítását, és egy állandó tánccsoport megalakítását a SZISZ mellett. Reméljük, növekedik majd a taglétszám is, az utánpótlás-nevelés is jól fog sikerülni. A falufejlesztésből, -szépítésből pedig a jövőben is részt akarunk vállalni. Már szól a zene, előkerülnek a társasjátékok, mikor a hnb elnöknője még hozzáteszi: — A fiatalok nem költöznek el innen. Sok a magánépítkező a faluban. A fiatal házasok a helybeli szövetkezetben dolgoznak, vagy a szomszédos Királyhelmecen (KráL Chlmec], esetleg Bodrogszerdahelyen (Stre- da nad Bodrogom) találnak munkalehetőséget. Sikerült a fiatalokat a faluban tartani, és a jövőben is azon leszünk, hogy jól, otthonosan érezzék itt magukat, kielégíthessék kulturális igényeiket, és minden téren megtalálják a számításukat. Kint koromsötét van, csupán az utcai lámpák fénye mutatja az u- tat. Távozóban nyugtázom magamban a tapasztalatokat: szép este volt, csak így tovább, kisgéresi fiatalok. POLGÁRI LÄSZLÖ a SZISZ-klubban Könyvújdonságok . „Igen mély benyomást tett rám, amikor a jestédi hegyekben első látogatásom alkalmával apósom a keserves régi időkről szólva kijelentette: olyan rossz idők járták, hogy egy ideig asszonybírója volt a falunak, mert minden épkézláb férfit, aki puskát bírt fogni a ke- zébe, összefogdostak az urak és elvittek katonának. Ez az asz- szonybíró egy Frantina nevű gaz- dog özvegy volt, aki olyan széllé* mes és eszes volt, hogy egy bölcs férfi sem tudott túltenni rajta.“ FRANTINA című regénye keletkezésének kő- rtiményére emlékezik így vissza a kiváló cseh romantikus írónő, KAROLINA SVÉTLÁ. A régiek elbe- széléséből megismert szép és erős jellemű özvegyasszony alakja na- gyón jó anyagul szolgált az írónőnek ahhoz, hogy egy drámai ere- jü, lélektanilag finoman kidolgozott történet kertében az életnek nemes tartalmat adni tudó regényhőst állítson szembe az emberek érzéketlenségével és felületességével. Így jött létre 1870- ben ez a mindmáig eleven, élvezetes olvasmány, amely most ma- guar fordításban jelent meg a Madách Könyvkiadó Kiskönyvtár so- rcizatában. SZAVAK PERGŐTÜZÉBEN címen, a KARINTHY FRIGYES Ösz- szegyüjtött Müvei sorozatban adta ki a Szépirodalmi kiadó az író 1031 és 1935 között írt cikkeit —< összesen csaknem kétszáz írást — amelyek az akkori idők vezető napi- és hetilapjainak hétvégi számaiban jelentek meg. Karinthy a legkülönbözőbb napi eseményekre, hírekre reagál bennük, kommentál, cseveg és elmélkedik, a világ alakulására kiható jelenségeket vizsgálja. És nem tagadja meg önmagát: a szellemi restséggel szembenálló gondolkodó szól ezekből az apró írásaiból is. „Kaján örömmel tudott felvágni minden frázist, és megmutatni, milyen üres és hazug belül — írta róla kortársa, Schöpflin Aladár kritikus. — Ez pedig veszedelmes szórakozás... Aki felmutatja ürességét, az zavarja az emberek, a nagy tömeg szellemi kényelmét, amit nem lehet büntetlenül megtenni.“ „A-PROPAN BUTAN NEM ESZKIMÓ IKERPÁR“ Nemrég fültanúja voltam, a- mint két kisfiú azon vitatkozott, mi is a propán-bután. Az egyik azt állította, hogy eszkimó meséből való ikertestvérek, a másik szerint a propán-bután valójában bomba.“ A hét éven felüli ifjúságnak készült, a Madách kiadó gondozásában magyar fordításban megjelent MIÉRT? HOGYAN? című képes ismeretterjesztő könyv egyik fejezete kezdődik így. Szerzője, JÓZEF GALATA egy kis műszaki civilizáció-történetet állított benne össze — épp annyit és épp úgy, hogy kielégítse a gyermekek é- lénk érdeklődését a mindennapi környezetükben található különböző szerkezetek, gépek működését illetően, választ adjon ez irányú gyakori miért? hogyan? kérdéseikre. Ahogy az idézett fejezet a propán-bután palack mibenlétével, úgy a könyv további fejezetei a többi, életünkhöz ma már szorosan hozzátartozó találmány „titkaival“ ismertetik meg a gyermek- olvasót szóban és szemléltető ábrák, képek segítségével: így többek között a felvonóval, a vasalóval, a hűtőszekrénnyel, a kerékpárral, a porszívóval, a rádióval, a televízióval stb. A klub fiatallal Fu-ki
