Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-09-18 / 38. szám
Georgi Dimitrov mauzóleuma ■ AMERRE JÁRTUNK Szófiából, az ország múltat és jelent egyaránt magában foglaló fővárosából indultunk Plevenbe, majd Veliko Tirnovóba folytattuk utunkat. Ezután különautóbusza- ink a Fekete-tenger partjára, annak központjába, Várnába vittek bennünket, onnan pedig Burgasz- ba, majd Plovdivba, a vásárvárosba. Végül újból a csodálatosan szép Szófiába. Ezek persze, utazásunknak valóban csak főbb állomásai voltak. Az egyes városokban és vidékeken sok-sok látnivalóban volt részünk; üzemekbe, kulturális intézményekbe látogattunk el, politikai, társadalmi és gazdasági tisztségviselők fogadtak bennünket, részletesen tájékoztattak, készségesen válaszoltak kérdéseinkre, a- melyekből pedig nem volt kevés. Ez érthető is, hiszen az újságírók kiváncsi emberek, ami különösen akkor mutatkozik meg, ha a világ különböző részeiből gyűlnek össze — a szocialista táborból, a fejlődő országokból, de a tőkés államokból 'is. Kivált az utóbbiak számára volt meglepő a valóság, amelyről lépten-nyomon meggyőződhettek, s mely gyakran szöges ellentétben áll azzal, amit a nyugati sajtó Bulgáriáról (no meg más szocialista országokról is) ír. Az ország egykor Európa legszegényebb állama volt, ma pedig gazdasága szilárd. Nemcsak a mezőgazdasága fejlett, ipara is. Bulgária erős láncszeme a KGST-nak, s aktív külpolitikája révén jelentős része van abban, hogy a Balkánon immár négy évtizede nincs háború. A FEJLŐDÉS MINDENÜTT TAPASZTALHATÓ A legszembetűnőbb az ország életszínvonalának emelkedése. A mindenfelé szinte gombamód e- melkedő házak, amelyek ráadásul szépek, korszerűek is. Igaz, a lakáskérdés végleges megoldására még várni kell. Legalábbis városon nem kis gond a fiataloknak a lakáshoz jutás. Falun családi házakat építenek az emberek. Sőt, villákat, amelyek látványa ugyancsak ámulatba ejti azokat a külföldieket, akik az antipropaganda hatására az országba jövet esetleg másra számítanak. Hasonlóképpen az új vagy most épülő gyárak, korszerű utak, hidak, üdülők, parkok, a drága pénzen restaurált műemlékek, az új kulturális, sport- és egyéb létesítmények. Az országot járva nemegyszer eltöprengtem azon, hogy vajon mi is jellemzi leginkább Bulgáriát. Talán a fejlett, világszerte ismert mezőgazdaság országa: Ám hegyeit, völgyeit, tengerpartját járva az jutott eszembe, hogy Bulgária a festői tájak, a végeláthatatlan gabonaföldek, a gyümölcsösök, a jó borok hazája; a turisták paradicsoma. Vagy a rózsaligetek, a híres rózsaolaj, netán a finom ételek országa? Ha súlyemelőire, tornászaira gondolok, akkor a siOrszágjáró körúton barátainknál 40 éve szabadult fel Bulgária Bulgáriában négy évtizede győzött a szocialista forradalom, az ország negyven éve szabad. A kerek évforduló alkalmából a Bolgár Ojságíró-szö- vetség ez év májusában a világ különböző részeiből újságírókat hívott meg egy országos körutazásra, hogy a vendégek a saját szemükkel győződjenek meg arról a hatalmas fejlődésről, amelyet Bulgária az új társadalom építése során elért. Vagy ahogy vendéglátóink mondták: arról, mi. re képes egy ország, ha a szocializmus útján halad. A tíznapos utazáson hazánk újságíróinak háromtagú küldöttségével jómagam is részt vehettem, s be kell vallanom: oly sok látnivalóban volt részem, olyan temérdek, sokatmondó adathoz jutottam, hogy most egyáltalán nem köny- nyű eldöntenem, miről is számoljak be. Hogy ez mennyire így van, annak szemléltetésére elég, ha felvázolom gondosan előkészített utazásunk főbb állomásait. vesen fogadja. A parkok közül nekem legjobban a pihenés és a kultúra parkja tetszett. Ebben áll a XII. pártkongresszus tiszteletére átadott kultúrpalota. A várost járva megtekintettük többek között a századunk elején épült Ivan Vazov Színházat, amelynek érdekessége a stílusok — a barokk, a bolgár reneszánsz és az orientális elemek keveredése. A mai színház helyén egykor faépület állt, de az leégett. Minden Szófiába látogató megcsodálja az A- lekszander Nevszkij nevét viselő hatalmas katedrálist' amelynek a- ranyozott kupoláit már érkezésünkkor, a repülőgépből megpillantottuk. A kupolák restaurálására nem kevesebb, mint tizenkét kilogramm színaranyat használtak fel. A székesegyház harangjaink szóvá harminc kilométeres körzetben hallható. Az épület alatt található az ország legszebb és legnagyobb ikongyűjteménye, amelyet, természetesen, szintén megnéztünk. A képek közül a legrégebbit a XIII. században festetkeres sportolók országa megjelölést vélem találónak. Nyilván még számtalan jelzővel illethetnénk barátaink országát, amely annyi szépet, meglepőt, felejthetetlen látványt kínál az oda látogatóknak. HAVAS CSÜCSÖK ALATT Jártuk a főváros utcáit. A május vége ez idén talán a szokottnál is melegebb volt Szófiában: a hőmérő higanyszála csaknem 30 fokot mutatott. A járókelők, sétálók a legszívesebben a parkokba tartottak. Megálltak a hűs vizet permetező szökőkutak közelében. A kánikulában jólesett fölpillantani a város hegyére, a Vitosára, a- melynek csúcsain még a nyár megérkezésé előtt is hósipka fehérük. A főváros egyik látványossága és kedvelt kirándulóhelye a Vitosa, amelyet újabban a külföldi sízők is fölfedeznek. Nálunk még sokan nem tudják, hogy Szófia a téli sportok kedvelőit is szí- | Mecset a fővárosban (A szerző felvételei/ Szófiai utcarészlet A főváros közepén áll a bolgár nép és a nemzetközi munkásmozgalom nagy fiának, Georgi Dimit- rovnak a mauzóleuma, ahol mi is leróttuk tiszteletünket. Georgi Di- mitrovnak óriási érdemei vannak az ország szocialista forradalma győzelmében, emlékét tisztelettel megőrzik. A TENGERPARTON Talán a legkevésbé célszerű a Fekete-tenger partján látottakról részletesen beszámolni, hiszen hazánkból is egyre többen töltik nyári szabadságukat az Aranyhomokon, Albenában, Várnában, Bur- gaszban és más vonzó helyeken, amelyekről aránylag sokat tudunk. Mi a Nemzetközi Újságíró- -szövetség aranyhomoki üdülőjében töltöttünk három napot, illetve onnan jártuk be a környéket. Voltunk például a balcsiki füvész- kertben, a várnai borüzemben, a devnyai vegyi kombinátban. Programunkba belefért a bolgár kultúra napja, azaz a bolgár írásbeliség várnai ünnepségének megtekintése Is. Ez az ünnepség idén a szocialista forradalom győzelmének 40. évfordulója jegyében zajlott le. A város legnagyobb terén vonultak fel a diákok, sportolók, zenészek, a gazdag fantáziával elkészített allegorikus kocsik. A színpompás ünnepség a felejthetetlen látványok közé tartozik. MÜLT, JELEN, JÖVÖ Ez a három fogalom talán sehol sem fér meg úgy egymással, mint Bulgária számomra legszebb városában, a 365 000 lakosú Plov- divban. A nagy múltú városon megtalálhatók a történelem során erre elvonultak „kézjegyei“. Még a rómaiak építették azt az amfiteátrumot, amelyet nemrég felújítottak, s ahol napjainkban egyebek közt antik színműveket adnak elő. Az öt évszázados török uralom nyomai is lépten-nyomon föl- lelhetők Plovdivban. A restaurált orientális stílusú épületek ma többnyire alkotóházak, vendéglők, múzeumok. A sikátorok is a múltat idézik. A városnak, illetve a kerületnek fejlett gépipara van. Jelentős a vegyipara, elektrotechnikai ipara pedig utat tör magának. A környék mezőgazdasága mindig is ismert volt. Plovdiv a művészetek városa is. Itt létesült az ország első könyvkiadója. A jövőt a fiatalság, a 10 000 diák képviseli — a városban 5 főiskola van. Sportolói közül legismertebbek a súlyemelők, a kajakozók, a birkózók, de hegymászóikra is büszkék lehetnek. Ottjártunkkor éppen a Himaláján járt expedíció egyik tagjának a fogadtatására készültek. Plovdiv a világ számos városával tart fenn baráti kapcsolatot, például Leningráddal, Nicosiával, hazánkból pedig Brnóval. Mindaz, amit a tíz nap alatt láttunk, tapasztaltunk, arról győzött meg bennünket, hogy Bulgária sikeresen halad a négy évtizede választott úton. FÜLÖP, IMRE MiloS Vejvoda nagykövet, a csehsz ovák küldöttség vezetője Genfben beszédet mondott azoknak az államoknak a konferenciáján, amelyek konvenciót írtak alá a környezetet befolyásoló katonai vagy egyéb eszközök tilalmáról. A konvenció, amely 1978 óta van érvényben, a leszerelésről folytatott konstruktív tárgyalások egyik eredménye volt a nemzetközi enyhülés időszakában. Magában foglalja azokat a fontos intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy ne kerüljön sor a tudománnyal és a technikával való visz- szaélésre, ami megváltoztatná a környezetet, kedvezőtlenül befolyásolná földünkön az életet és lakói nagy számának létét veszélyeztetné. E konvencióról folytatott tárgyalás a Szovjetunió javaslata eredményeképpen jött létre. Folytatása volt a Stockholmban 1972-ben meglát tott környezetvédelmi konferenciának — mondotta MiloS Vejvoda. s hangsúlyozta a konvenció nagy je. lentőségét. Csehszlovákia, a- mely az elsők között részt vett benne, megelégedéssel állapította meg, hogy a konvenciót, érvényességének hat éve alatt, nem szegték meg. XXX Victor Tirado, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Frqnt (FSLN) országos vezetőségének tagja a dolgozók managuai nagygyűlésén hangsúlyozta, hogy az Egye. sült Államoknak Nicaraguában nem sikerül megismételniük a-Grenada elleni inváziót. Élesen elítélte az USA-t azért, hogy növeli fegyverszállításait a CÍA szolgálatában álló ellenforradalmi bandáknak s katonai jelenlétét Hondurasban, és egységei nyílt intervencióját tervezi Nicaragua ellen. A fegyveres agresszióra készülve a Fehér Ház rágalomkampányba kezdett a sandinista népi forradalom ellen, melyet „miiitarizmussal" és az „emberi jogok megsértésével“ vádol. Elítélte Washingtonnak azt a valótlan állítását is, hogy a közép-amerikai válság a „Kelet és Nyugat közti konfrontáció“ következménye. A válságot az amerikai imperializmus okozta, amely elnyomja és kizsákmányolja a térség népeit. xxx Az SPD Elnöksége széles körű részvételre szólított fel a nyugatnémet békemozgalom által az őszre tervezett megmozdulásokon. Az elnökség nyilatkozata hangsúlyozza, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni az európai katonai konfrontáció csökkentésére, elsősorban a nukleáris fegyverek terén. A felhívásra nagyon ingerülten reagált Herold Tandler, a bajor CSU főtitkára. Azzal vádolta meg a szociáldemokraták vezetőségét, hogy áilítóiag „eltávolodott a Nyugat közös védelmi politikájától, és Moszkva érdekében cselekszik.“ A nyugatnémet békemozgalmak egyeztető bizottsága felszólította az NSZK kormányát. hogy végre tegyen ön álló lépéseket az amerikai támadó nukleáris rakéták telepítésének azonnali megszüntetésére. A bizottság rámutat arra, hogy csak a lázas fegyverkezés megszüntetése szolgálhat alapot a Kelet és Nyugat közti komoly párbeszédhez. A bizottság hangsúlyozza, hogy az elkövetkező hetekben számos tüntetésen mozgósítja az ország közvéleményét a jelenlegi kormány katona- és külpolitikája katasztrofális következményei ellen.
