Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-09-18 / 38. szám

íz ötlettől MEGYILOSITÍSIG A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ HÍRNÖK Tudnivalók fiatal újítóknak Újítási javaslatok át újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása, a dolgozók ón­ként vállalt és tudatos alkotó tevékeny­ségének szervezett formája. Gélja, hogy a dolgozók — munkaköri kötelességük ellátásán túl — újítási javaslatokkal se­gítsék a műszaki fejlődést, a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növe­lését. Az újítások segítenek a vállala­tok különböző problémáinak megoldá­sában, orvosolják a hiányosságokat, és emelik a termelés gazdasági hatékony­ságát. Az újítási javaslat Az újítás pontos meghatározását a 84/1972 törvényjavaslat 58. paragrafusa tartalmazza: Az újítás az a műszaki, il­letőleg munka- vagy üzemszervezési megoldás, amely a vállalaton belül új, és alkalmazása a vállalat részére hasz­nos eredménnyel jár. Nem tekinthető újításnak az olyan megoldás, amely előterjesztőjének mun­kaköri kötelességei közé tartozik, vagy azt valamilyen előzetes utasításra végez­te. A megoldás azonban újításnak minő­sül akkor, ha tematikus feladat megol­dásáról van sző. Az újítás három fő jel­lemzője tehát a vállalat problémájának konkrét megoldása, a megoldás újdon­sága és hasznossága. KONKRÉT MEGOLDÁS Az újítási javaslatnak a probléma konkrét megoldását kell tartalmaznia, vagyis terméket, berendezést vagy a ter­melés módját kell értenie. A konkrét megoldás érinthet műszaki problémát, pl. a berendezés konstrukciós változta­tását kell megoldani, vagy a termelés, technológiáján kell módosítani. A mun­kaszervezés a munkaerő, -gépek elosz­tását, átcsoportosítását oldja meg, vagy az. egyes műveleteket összekapcsolja. Az üzemszervezés főleg ott támaszt problémát, ahol hiányosságok vannak a gazdasági munka szervezésében (köny­velés, bérezés stb.j. ÚJDONSÁG Viszonylagos újdonságról van szó, mert csak az értékesítő vállalat szem­pontjából újdonság, ellentétben a talál­mányokkal, ahol azt mondtuk, hogy a javaslatnak világviszonylatban kell új­nak lennie. Hogy újdonságról van-e szó, azt a vállalat erre a célra alapított bi­zottsága állapítja meg. Ha például a vállalatnak öt fióküzeme van, akkor mind az ötben újnak kell lennie a meg­oldásnak. Az újdonság rovására megy az is, ha a javaslat szerinti megoldást a vállalaton belül már jóval előbb hasz­nosították. Az is az újdonság ellen szól, ha a javaslat benyújtása előtt már vol­tak előkészületek a megoldás beveze­tésére. A törvényjavaslat úgy védi az újítók érdekeit,, hogy lehetővé teszi a hasznosítás után három hónapon belül írásban benyújtani a javaslatot anélkül, hogy az újdonság kritériuma csorbát szenvedne. HASZNIFSÄG A javasolt megoldás újításként való elismerésének fontos feltétele, hogy hasznosításával pénzben vagy más mó­don méiimő, felbecsülhető haszmt e- redményezzen. A hasznos eredmény megállapításának és mérésének módját úgy kell szabályozni, hogy a pénzben kimutatható tényezőkön kívül a műsza­ki színvonalra, a munka- és egészség- védelemre gyakorolt hatások értékét is felmérhessék. Főleg a munkatermelé­kenység növeléséről, a termelési költ­ségek csökkentéséről, a termékek és berendezések minőségéről és élettarta­máról, a munkabiztonságról, a szociális és kulturális igényekről van szó. A ja­vaslatot átfogón kell elbírálni, figye­lembe véve nemcsak az előnyöket, ha­nem a hátrányokat és költségeket is. Csak az a javaslat lehet hasznos, amely­nek az előnyei vannak túlsúlyban. Az újítás viszonya a munkaköri kötelességhez Az említett feltételek megtartásával sem lehet a javaslat újítás, ha az újító nem lépte túl a munkaköri kötelessé­gét. E kötelesség általában a dolgozó munkaköri leírásában meghatározott te­vékenységekre terjed. Az újítótól rend- kívilii kezdeményezést várunk, nem pe­dig egyszerűen a munkaköri kötelessé­gek, feladatok teljesítését. E kötelessé­gei? teljesítését s az újítás létjogosult­ságár a vállalat vezetője bírálja el. A munkaköri kötelesség teljesítéseként ki­dolgozott megoldások közül az olyan javaslatok ismerhetők el újításokként, amelyek jelentős alkotó tevékenység­nek minősülnek. Az újítási javaslatok bejelentése Újítási javaslatot bármely állampol­gár bejelenthet, aki annak tárgyát meg­alkotta, vagy legalábbis társszerző, il­letve a szerző örököse. A javaslat lehet egy más vállalatnál, üzemnél már hasz­nosított megoldás is, természetesen az adott vállalat termelési viszonyaira át­dolgozva, módosítva. A szerzőséget az a vállalat igazolja, amely a bejelentést megkapta, és az újítást hivatott elbírál­ni. Az újítási javaslat nyilvántartásba vétele után a szerző személyét vagy a szerzőség arányát csak a javaslattevő hozzájárulásával vagy jogerős bírói íté­let alapján lehet megváltoztatni. Az újí­tásról hozott pozitív döntés után a vál­lalat a szerzőnek újítói tanúsítványt ad. A szerzőség érvénye nincs időben kor­látozva. Elsőbbségi jogot élvez az a szer­ző, aki javaslatát előbb nyújtja be. A későbbi javaslatokat elutasítják. Az újí­tási javaslatot a szerző ahhoz a válla­lathoz nyújtja be, amelynek tevékeny­ségét érinti, amely az ügyben illetékes, és tartalmát el tudja bírálni, tud róla dönteni. Abban az esetben, ha a beje­lentés tárgya több üzem tevékenységét is érinti, a szerző ezek felettes szervé­hez nyújtja be javaslatát. Az újítási javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt megoldás leírását, szer­zőjének nevét, címét, meg kell nevezni a munkahelyét, beosztását, munkakörét. Szükség esetén műszaki leírást, vázlat­rajzot, kísérleti darabot is kell mellé­kelni. Nem feltétel az, hogy a javasla­tot a gyakorlatban használt, hivatalos nyomtatványon nyújtsa be a szerző. Egy bejelentés csak egy probléma megoldá­sát tartalmazza, de tartalmazhatja u- gyanazon probléma több, alternatív megoldását. (Folytatjuk) KÉT ÉPÍTÉSZ ÚJÍTÓ Rövidebb darupálya Csank László mérnök hat éve dolgozik az építőiparban, s idén már hat újítási javaslatot adott be munkahelyén, a Rimaszombati (Rim. Sobota) járási Építővállalatnál. Hajszálon múlott csu­pán, hogy az újítók vállalati versenyé­ben nem az első helyen végzett. Legér­tékesebb javaslata már a gyakorlatban is megvalósult. A város kulturális köz­pontjának építéséhez a tervezőiroda 144 méteres darupályát tervezett. Laci e pá­lya lerövidítésére és gazdaságos felépí­tésére tett javaslatot, amelyet a terve­zőiroda és a munkabiztonsági szervek is jóváhagytak. A darupályához olcsóbb típusú panelokat javasolt, és hosszanti irányban, csak a sínek mentén fektet­te le őket, amivel 147 ezer korona költ­ségmegtakarítást ért el. A darupálya el is készült, és napjainkban sikerrel szol­gálja az építőket. Kevesebb gázolajjal J á n látók mérnök szintén a Rima- szombati (Rim. Sobota) járási Építővál­lalatnál dolgozik mint üzemfejlesztési megbízott, ő évente négy-öt újítási ja­vaslatot nyújt be. Idei újításai között kettő az országos, ágazati tematikus fel­adatok megoldását is elősegíti. Mi most az egyik érdekes, közhasznú ötletével újításával ismertetjük meg az olvasókat. Tulajdonképpen a kor követelménye, az energiával és üzemanyaggal való taka­rékosság adta az impulzust az ötlethez. Lényege a KAP 2000 B aszfaltolvasztó mozgatható katlan átépítése szilárd tü­zelőanyagra. Az aszfalt olvasztásához évente 33 ezer liter gázolajat használ­tak fel az építők. Az újító a katlan a- latti tűztér átépítését javasolja. A tűz- tér megfelelő módosításával, a rostos hamuzó alkalmazásával szilárd tüzelő­anyaggal is fűthetnek. Mivel a tűztér. lé­nyegesen megnagyobbodott, így csak minimálisan hosszabbodott az olvasztá­si idő. Számításai szerint évente mint­egy 156 köbméter tűzifára lenne szük­ség, és ebből van bőven minden építő­vállalatnál, s ami lényeges, olcsóbb a gázolajnál. A gázolajra azonban így is szükség van, mivel a keverő hajtómű mintegy háromezer litert fogyaszt el ó- vente. Előzetes számítások szerint Istók mérnök javaslata révén az évi anyag­megtakarítás eléri a 140 ezer koronát. Ján IStók EGY KITÜNTETETT IFJÚSÁGI MUNKABRIGÁD 55555555S555H55B555B55555555 A Söregi (Suríce) Efsz SZISZ-alap- szervezete ezelőtt hat évvel kimagasló­an a losonci (Lucenec) járás legjobb if­júsági szervezete volt. A Mag János ve­zette fiatalok érdemeket szereztek, és több SZISZ SZKB-kitüntetésben része­sültek. Az elnök távozásával azonban törés állt be, a szervezet szétesőfélben volt. A szövetkezet elnöke, Pölhös Ká­roly mérnök látva a mozgalmi élet nagymérvű hanyatlását, közbelépett. ■— Az évzáró taggyűlésen kitűztük a további teendőket — mondja Juhász Ist­ván, az alapszervezet elnöke. — A ve­zetőségbe azok a SZISZ-tagok kerültek, akik más helyen már voltak funkció­ban. Úgy is mondhatnám, hogy felvál­tottuk a tapasztalatlan kezdőket. Az a- lapszervezetnek ma 55 tagja van, és lé­nyegében két csoportra, a falusi és a szövetkezeti csoportra oszlik. Nehéz a munkát összehangolni, a diákok, az in­gázó munkásfiatalok és a helybeli szö­vetkezeti dolgozók tevékenységét, de szerintem ez csak a jó szervezésen, agi- tácíón és propagáción, valamint egész­séges kollektív szellem megteremtésén múlik. — Hogyan láttatok munkához, és ho­gyan összegeznéd eddigi eredményeite­ket? — Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy megtartsuk a tagságot, nyíltan meg is mondtuk. Mindenki konkrét feladatot kapott, és teljesítését figyelemmel kí­sérjük. Felkarolt a szövetkezet elnöke és vezetősége. A pártalapszérvezet veze­tőségi gyűlésein rendszeresen foglalko­zunk problémáinkkal. A szövetkezet ve­zetőségének köszönhetjük, hogy télire kályhákat vásárolhattunk a klubba, meg­javíttattuk a tévét és a rádiót. Fontos volt a leltárkészítés, és meghatároztuk, hogy konkrétan kire hárul az anyagi felelősség. Új házirendet dolgoztunk ki, a klubnak propagációs táblákat készí­tettünk, és életre keltettük az Ifjúsági Fényszórót. A szövetkezet évzáró tag­gyűlésén színvonalas kultúrműsort ad­tunk, vasgyűjtést szerveztünk a szövet­kezet területén. A zöldaratásban, majd a gabonabetakarításban is dolgoztak a fiatalok. Ifjú kombájnosaink és gépjaví­tóink derekasan helytálltak. '— Most már elárulhatom, hogy a SZISZ Losonci Járási Bizottságán tud­tam meg, hogy nemrég ifjúsági munka­kollektíva alakult nálatok, melyet azóta már ki is tüntettek. Szólhatnál erről bő­vebben?. — Egy hattagú ifjúsági munkabrigád­ról van szó, amely a legendás partizán­parancsnok, Nógrádi Sándor nevét vet­te fel. A brigád tagjai: Nagy Zoltán ve­zető, Mede István, Fülöp Vladimír, Mag Barna, Píláth István és Bodnár József, ők már a zöldaratásban is kimagasló eredményeket értek el, és beneveztek az „Egy szem se vesszen kárba“ aratási versenybe. Az SZNF 40. évfordulója tisz­teletére egy napot díjmentesen dolgoz­tak le. Példás munkájukért és az elért eredményekért öten a SZISZ járási bi­zottságától átvették a „Kiváló munká­ért“, Mag Barna pedig „Az ifjúság szo­cialista neveléséért“ kitüntetést. Az eredmények és az értük kapott ki­tüntetések mindenesetre jó előjelként könyvelhetők el. Ügy tűnik, a lelkes ső- regt fiatalokban van elegendő kitartás és akarat, hogy újból a SZISZ-mozga- lom magasabb régióiba kerüljenek. >-polg—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents